Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1937-10-16 / 83. szám

1937 október 16, szombat XXXV1L évfolyam, 83. szám ß ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE i Helyben ....... 12 P — Vidékre ....... 16 P EGY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Alapította: PRÄGER FERENC Szerkesztőség: Molnár u. 2. — Telefon 45 Kiadóhivatalt Városháza épületében Maradinak ! i 1 i i i r I I nevelte Petőfi Sándor azt a Imagyiar gazdát, aki napjait szu­nyókálva tölti kényelmes karos­székében, miközben a házatáján és kinn a földjén mindén tönkre­megy. Ezeket a Fató Pálokaf szerette volna fölrázni bűnös nemtörődömségükből a nagy Széchenyi is és mindazok a lelkes férfiak, akik száz évvel ezelőtt hozzáláttak, hogy újjá formálják Magyarországot. Pedig ha tud­ták volna, hogy milyen nagy fába verték fejszéjüket, talán bele se fogtak volna. Mert hiszen még ma, 1937-ben sem tűntek el a Pató Pálok, még irta is lépten- nyomon találkozunk velük. Most is a borsodi pénzügyigazgató ékes szavakkal irta le, hogy mi­lyen állapotban találta egy nya­kig eladósodott nagybirtokos földjeit. Négy község határában fekszik ez a szép birtok, van rajta termőföld, erdő, szőlő és a mindössze 4100 holdból dtig húsz holdat vetettek be ®z idén, csak éppen annyit, hogy a gaz­daság 'alkalmazottainak legyen mit enniök a télen. Báró Rad- vánszky Kálmán birtokát parla­gon hagyja heverni és úgy lát­szik még vetőmagra sem telik neki, mert bizony óriási össze­gekkel tartozik a bankoknak és az adóját sem fizeti már nagyon régen. Elárverezni pedig nem fe­het a birtokot, mert védettségi alatt áll. Többet beszél ez a tény sok ékesszóló nagy szónál. Hány szorgalmas munkáskéz találhatna munkát ezeken a borsodi földe­ken, abban a szőlőben, amelyet már hosszú évek óta nem ka­páltak. Háromezer szekér trágya fekszik összegyűjtve és már tíz év óta nem akadt senki, aki ki­teregette volna a földekre. Elszo­morodik az ember szive, ha eze­ket olvassa. Hiszen a mai szo­morú világban minden talpalatnyi magyar földre szükségünk van, hogy munkát adhassunk annyi kényszerű dologtajanságban tes- pedő munkás kéznek. És ugyan­ekkor azt látjuk, hogy telkes kis­emberek, szorgalmas törpebirto­kosok szívós akaraterejükkel pompás gyümölcsösöket vará­zsolnak oda, ahol évszázadokig sivár futóhomok uralkodott, má­sok pedig kalászos földekké ala­kítják a kopár szikes talajt. Ve- rejtékes évek hosszú munkájá­val kiverekszik maguknak azt a szerény kis jólétet, amelyet min­den munkásember megérdemel­ne ebben az országban. Ott, ahol ilyen szemet-ielket, gyönyörköd­tető fejlődést látunk, nincsen he­lye többé a Pató Páloknak, akik parfé gon hever tetik földi kincsei­ket, míg négy község lakossága elkeseredetten szemléli, miképen veri ki a gaz! és a dudva azt a termékeny magyar földet, ame­lyen ők két kezük munkájával ringó kalászokat, dús szőfőfür- töket tudnának növeszteni. i I lljabb figyelmeztetés a halasi védett gazdákhoz Védettségüket veszélyeztetik az adóhátralékos gazdák Kiskunhalas város hatósága felhív­ja azokat a védett birtokosokat, akik hátralékos adótartozásaikat nem fi­zették be, hogy adófizetési kötelezett­ségüknek sürgősen tegyenek eleget, különben a közadók behajtását ingó zálogolás utján fogja a városi adó­hivatal foganatosítani. 1937. okt. 1-ével esedékessé vált az 1937 teljes évi adó, valamint a védett adófőkönyvben külön kezelt hátraléknak 1937. évre eső egytjzed része. Azok a védett birtokosok, akik tar­I tozásaikat november 15-ig befizetik^ 1937. évi előírásuk 2 százalékának megfejelő összegű kamattérítésben • részesülnek s a negyedik évne­gyedre eső adót és védlett részletet kamatmentesen fizethetik be. Nyomatékosan, figyelmezteti a ha­tóság a védett birtokosokat, hogy fizetési kötelezettségüknek tegyenek eleget, mert különben védettségüket veszélyeztetik. A városi hatóság nemi fizetés esetén ugyanis a védettség megszüntetését köteles kérni a köz­tartozások körüli kötelezettség elmu­lasztása miatt. ;■.! 10.000 pengővel járni a Hangya vezárigazgatója a Csipkeb&z kibővítéséhez Néhány hónappal ezelőtt Halason itartózkodott Wünscher Frigyes, a Hangya vezérigazgatója és a halasi csipkéről nyilatkozva kijelentette, hogy a Hangya la Csipkeház bővíté­séhez 10.000 pengővel járul "hoziziá. Dr. Fekete Imre polgármester az elmúlt napokban ezirányban érdek­lődött levélben a Hangya vezérigaz­gatójánál, aki közölte, hogy a Han­gya ezt a tíz ezer pengős ajándékát rövidesen le fogja küldeni a város­nak. Mint ismeretles, tervbe van véve a Csipkeház kibővítése még pedig olyan formában, hogy a mai Csip­keház mellett egy ugyanolyan há­zat építenének fel, ami a mostanit egy folyosóval kötné össze. A vá­ros közönsége nagy figyelemmel ’kí­séri ezt az ügyet és örömmel vesz arról tudomást, hogy a Hangya ilyen akciót támogat és hozzásegíti a vá­rost, hogy a halasi csipkének ez az újabb háza felépülhessen és még na­gyobb keretek között terjeszthessék a halasi csipkét, amelyet már laz egész világon ismernék. Öt tífusz megbetegedés történt eddig Fehértón Egyik legutóbbi Számunkban meg­írtuk, hogy Fehértó pusztán két tí­fusz megbetegedés történt és a két -tifuszbeteg közül az egyik egy 12 éves kisleány a halasi kórházban meghalt. Mint most illetékes helyről érte­sülünk, a tífusz megbetegedések ugyanazon a tanyán most már az említett két betegséggel együtt Ötre emelkedett. A betegség tovább ter­jedésének megakadályozására a tisz­tiorvosi hivatal minden óvóihtézke- dést megtett, a tanyában lakó mint­egy 24 egyént tifuszelteni védőol­tásokkal látták el, ugyanakkor pedig a szomszédos tanyákon lakókat is beoltották a tifuszbetegség ellen. Ezenkívül intézkedés történt, hogy a tífuszt előidézett tanya lakosai a tanyában tartózkodjanak és így egé­szen valószínű, hogy a betegség ezen a tanyán izolálódni fog. Az idén Kisebb RereteK= ben lesz inségmunKa Halason Tavaly 17.Ó00, az idén 13.ooo A belügyminisztériumiban most tár­gyalják le a városok és községek ínség- munka költségvetését, amelyek Szerint 'a városok az idén végrehajtják az inségmunkákat. , | i i pengő segélyt kapott a város Haas város inségmunka költségveté­sét szerdán dó'©lőtt űz órakor tárgyal­ták le a belügyminisztériumban és a tárgyaláson a város képviseletében részt- vett dr. Fékét© Imre polgármester! éfs Dobó Komán műszaki tanácsos. A tár­gyaláson ezenkívül képviseltette magái в pénzűgyminisztérium és a vármegyei is. ! II i i I L 1 ■ 1 I1 A tárgya’áson bemutatta a város azt в programmot, amelyet az inségmunka/ keretében óhajt kéresztüllvinni. . '■ Végűi is a belügyminisztérium boz- Uífáruít az inségmunka költségvetéshez!, amely szerint az idén az inségmunkai kisebb keretekben fog megtörténni, mint ahogy azt az előző évben végrehajtották* Az idén a Ье-ugyminisztérium err© a célra 13.000 pengő segélyt ad a város­nak, a tavaiyj 17.000 pengő segély- íyel szemben, i i . ‘ Munkatársunk a városházán úgy ér­tesült, hogy az inségmunkákat a mező­gazdasági munka befejeztével kezdik meg. Szellemi ínség-munkásokat azon­ban már a jövő héttőt kezdve nagyobb keretek között vesznek fel a városházára. A halasi ref. egyház kiküldöttel az egyházmegye ókécskei közgyűlésén A kecskeméti ref. egyházmegye szer­dán ökécskén tartotta meg közgyűlését. A közgyűlésen Kiss Zsigmond esperffc imája után Lázár Andor igazságügymi­niszter szó-’t a megjelentekhez:. A mj!-' miszter beszéd© után Kiss Zsigmond esperes, Joó Gyula dr. fögondnok és Hetessy Kálmán dr. terjesztették élőt ai különböző jelentéseket. Délben bankett vO-t. Lázár Andor a kormányzóra emel­te poharát, vitéz Pintér József pápai| Kamarás, a majsai kerület képviselője, mint 'lelkésztestvéreket üdvözölte a ref. papokat. i , . , > j A közgyűlésen a halasi ref. egyház képviseletében résztvétt dr. GuSztos Ká­roly főgondnok, Nagypál Imre gondnok, Gulyás Sándor igazgató, vitéz Kiss Gyu’a és Paezolay István va'íástanárofc, Angol ujságirónö a halasi Csipke és a népművészet tanulmányozására Halasra érkezett Egy nagyobb angol újság munkjai- táírsa érkezett Halasra. Ma délelőtt! fentjárt, a városházán és dr. Fekete/ Imre polgármesterrei 'közölte, hogy! Halasra azért jött, hogy megnézze a halasi csipkét és a népművészeiét tanulmányozza'. j * Tárgyalt a magyar—jugo­szláv határbizottság A magyar és jugoszláv határbizott- ság Kotoriba községben fontes ta­nácskozásokat folytatott. A tárgyalá­sok egyik legfontosabb pontja a ha­tárátlépési igazolványok kiállítása köz­ről keletkezett zavarok elsimítása volt s az teljesen sikerült is. Jugoszláv/ részről nagy rokonszenwei fogadták! a magyar küldöttség tagjait s meg] is vendégelték őket. Utána Nagyka­nizsán társasebéd volt s ezen a két nemzet közeledésére mondottak por hárköszöntőt. i i i г i i i 1 * 1 - 1 i i _. .1 : . L r Politikai, társadalmi és közgazdasági lap

Next

/
Thumbnails
Contents