Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1937-10-06 / 80. szám
A. KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE október 6 86.000 (■ Főnyeremények 400.000 sorsjegy 43-000 A Magyar CjJtKirályi nyeremény 300.000 9 Oo7tálu Slflfciáták loo.ooo USZIfliy uDlSJdlBK 70 000 nyerési esélyek sorsjegyei kaphatók az összes főárusitóknál, 55ooo • kik feltétlen titoktartást biztosítanak. 5o.ooo Az 1. oszt. sorsjegyek hivatalos ára: 45,000 A hozás október 11= 28 P, 'H4 P, %=I P, 1e=3,.P 40.000 16-án A szerencse utia stb. stb. stbl pengő kész-i pénzben kezdődik mindenkinek nyitva áll! Halasi felszólalók a borközraktárról, lóértékesitésről és a must sorsáról beszéltek a kecskeméti Kamara ülésén Október 2-án tartotta a Duna—Ti- szaközi Mezőgazdasági Kamara igazgatóválasztmánya évadkezdő ülését Szentjóby-Staub Elemér elnökletével. Az elnöki megnyitó után dr. Gesz- telyi Nagy László igazgató az időszerű gazdasági kérdésekről szóló jelentésében a gazdatársadalom nevében köszönettel emlékezett meg a borközraktárak intézményét életre- hivó és a bor és must értékesítést megkönnyítő kormányintézkedésről, nehezményezte azonban, hogy annak végrehajtása egyrészt elkésettnek mondható, másrészt a közraktárak nem töltik be a hozzájuk fűzött hivatást, miután mustot nem vesznek át a gazdától. Az időszerű és fontos tárgyhoz hozzászólva gróf Teleki Mihály, a kamara alelnöke a borközraktáraik nagy jövőjét méltatva, ugyancsak Sürgette, hogy tegyék lehetővé általuk a must elhelyezését és e tekintetben ne egyes cégeknek legyenek a termelők továbbra is kiszolgáltatva. Dr. Dömötör Lajos alelnök is felhívta a figyelmet arra, hogy a bor- közraktáraiknak a must felvételével is kellene foglalkozniuk, hogy a hordó hiányában megszorult kistermelőkön segítsenek. Heidecker Ervin a csemegeszőlő ) telepítés és értékesítés rendszeres megszervezésére és kiépítésére tett javaslatot, majd Medveczky Károly visszautasította a sajtó egykéz ellenes támadásait, rámutatva azok gazdaellenes és önző célokat szolgáló indító okaira. Dr. Vaja Béla h. igazgató nagyvonalú előadásában ismertette a mezőgazdasági kiviteli politika irányelveit, egyben a választmány helyeslése és egyhangú állásfoglá'áisa mellett visszautasította Éber Antal'támadásait, melyet a paprika, hagyma és a lóértékesités ma fennálló rendszere ellen intézett. A következőkben előadó segédtitkár a lóértékesitésről terjesztette jelentését a választmány elé. Ennek • kapcsán a kamara egyöntetüleg álI lást foglal a magyar lóegykéz további fenntartása mellett, de alapos revíziót és bojkottot sürgetett a vételjegyeket hamisító és a gazdákat megkárosító kereskedőkkel szemben. Az egész országban emberségesebb mezőgazdasági napszámbéreket sürgetnek A .legkisebb mezőgazdasági napszám- bérek miatt rengeteg a panasz és az elkeseredés. Járásonikiint saervéziétt bizottságok állapítják meg a tegftósebb mezö- gíazdiaságti napszámbéreket, kai a földművelésügyi mtnjBzitériiüm annak megállapítását eiremdelite. A megállapítást bárki kérheti. A földművelésügyi minisztériumhoz benyújtott kéretnekből az derül ki, hogy vtan olyan járás, ahol nemi a munkások, hanem a főszolgabíró kérte a legkisebb napszámbérek megállapítását. Ez egyes esetekben, azt jeentheti, hogy at helyi hatóságok megakadályozhatják a fő' tímüves napszámosok munkaerejének . jogosu latlan kihasználását és megvédhetik az érdekeiket. Hivatáos adatok szentet 1937toen eddig 22 vármegye 69 járásában, továbbá 9 megyei és 1 törvényhatósági városban alapítják meg a mezőgazdaságban fizetendő legkisebb napiszámbéreket. A 69 jiárás- ban 1791 község van. Három vármegyében és 80 járásban nem történt meg a legkisebb napszámbér megállapítása. Viszont össztegein három olyan vármegye watni ahol minden járásban kéritek iá megálapiltáist. , , A megállapított napszámbéreikkel kap- csoilaltban három munka csoporttal találkozunk. Az elsőbe tartoznak a férfiak, a másodikba a nők1, a harmadikba a gyerekek. A legkisebb miapszámbérék a nyárt hónapokban, az járatás és a csép és idején érik el a legmagasabb határt. Természetesen akkor sem olyanok, hogy emberséges megjéthattésit nyújtva, , a napszámos léire tehetne belőle azokra a hónapokra, amikor kevesebbet, vagy egyáJtaiában semmit igám 'keres. A téli honlapokban még á férfimurakiaerők napszámbér keresete is egy pengő alá süiy- lyed. V. i Hiteles megállapítás szerint végeredményben leszögezhető, hogy a földműves napszámos keresete átlagosan az ■ egész évet számitoia, természetesen csak > (azokra a njapokra beosztva, amikor doí- ' gozhlát, 1 pengő 50 fillér. Ugyanilyen I fcifiapiob a Ínőíií ti pengő 16 fíitlér, a gyermeké pedig 70 fillér. Ha a vármegyéket 1 járásokra osztjuk, iáikkor kiderül', hogy I az egyes járások,legkisebb mezőgazdasági napszámbérei között nincs lényeges különbség. Ha imöst a megyéket hasonltjuk össze, akkor arra az eredményre jutunk, hogy isokszor bizony több mint százszáaa' ékos különbség mutatkozik. Ezt a különbségei: arra kell .visszavezetnünk, hogy egyes vármegyékben munkahiány van, másutt pedig a nagy munkaidőben átmenetileg munka - felesleg mutatkozik, i '• A rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy azoknál a családoknál, phot a férfi egy esztendőben legalább 200 napot do-gozik, a családfőinek mezőgazdasági napszámból eredő évi jövedelme nem több 300 pengőnél. Ez bizony sajna atosan szomorú. A legkisebb napszámbérek hivatalos . megálíttpitás-a mindenesetre kívánatos az egész ország területén és kívánatos, hogy olyan módon állapítsák meg, melyből a szegény dolgozó kisember tisztességgel megélhet és .családját is eltarthatja, t i ; i SÁRGULÓ HALASI FOTOGRÁFIÁK „A huszárok verbuválnak az utcán“ i : t ii. Ezekben a régi háborúkban véghezvitt döntő rohamokban mindig ott vót- fcpk a magyar huszárok, így városunk ’egkülönb fijaii js. Jegyesek vitézi tettei- rö ma már keveset tudunk. Nem jegyezték fel az öregek. A régi huszáráét szép emlékei közül az utoísó verbuválások idejéből merített az a néhány adalt, miket a nemrégiben elköltözött legöregebb számtanuk beszéltek el., [ , 1862. év tavaszán, verőfényes vasárnapi napon egyszer csak ha Íja ám a város népe, hogy pörgetik az pocákon a dobot s a város do bosa, az osztrák- olasz-francia háborúban többszörösen kitüntetett Szatmári G. Imre adja tudtára mindenkinek, hogy a varbungosok megérkeztek. Aki katona akar leans, jelentkezzen a kiküldött bizottmánynál a városházán, az uccuikon vagy a cégéres házaknál. . Schleswig-Holstein tartomány elfoglalásához kellelt a németnek az érő. Mikor a bizottmány a városházánál a dolgát elintézte, — nemzetiszin zászló alatt, trombitaszóva’ indult a Kanálison a süni Tabánba, öreg, tarsoyos huszár kezében a .zászló rudfa. i(Ha Bécsnek kellett valami, mindig szívlelte a Magyar zászlót). Kun Dániel, a vezérlő verhun- gos őrmester. Király Pál a káplárja. Mindketten a felső Kiskunságból. Százával! tódul utánuk a nép. Kiváltkíépen a mindkétnembe’i fiatalság. Az őrmester piög 0 káplárja a trombitaszöra egész úton szóló táncot lejtettek, —■ verbun- gos tónc figurákklaff. Az őrmester bajusza, melyet kedvére lengetett a szél, — majdnem félkönyékig ért. \ Első állomásuk a Békás korcsmánál vott, ahol bekerülve az udvarra, a fia'ítf- ság táncra perdült. Az őrmester herdálttá a1 borokat az asztalokra s kövér bugye’lári sóból gazdagon fizetett. Közben vizs a szemeivel jobbra-ba’Jra tekint- getett, hogy hol vannak a jobbképp, dalió sabb legények. Majd csendet kért s versben Akciózott, hogy a hazának milyen nagy szüksége lenne a katonára^. A káplár, tó egyúttal elotáncos volt, hamarosan nótára fordította & sort: Áii pajtás katonának < Jobb sorod lesz, mint apádnak Se nem kaszálsz, se nem kapálsz Cslalk a kaszárnyában Sétálsz, i Ámde a siker nehezén indult. Egykét legénynek, akikét sikerült topóméin! hamarosan csákót nyomtak a fejébe. Volt, aki előzetes megbeszélés szánni csak formaságból adott kezet, szintén jó pénzért, de annál hangosabban íratta be, a revét az udvar közepére kitelt kerek asztalnál ülő harmadik öreg huszárnál 4 i Közben siró asszonyok szavát .'ehetett hiá’ianíi, amíg Mélykúti György magyar bandája újra rá nem zenditett: , — Gyere onnan kedves fiam, mert behúznák! . * A másik édesanya m|eg: ( — Ne mönj oda fiam, mert behúznak! — tüdőd, hogy röggél szántanod коШ A harmadik még a szomszéd lányt kérlelte: i . i — Mönj már Zsuzsikám, húzd tó a fiaimát a karikábul, mert mindjárt lekezel ! Nézd1, hogy itatják! ; A legények pedig ellenkeztek: — Dehogy húznák be édösanyám! — Zsuzsikám! — Meg ilyenformán: , — Embör yágyok én!... Nem parancsot Joendtök! i V ; . De az őrmester is résen volt ám, még a káplárja is: , — Gyere m;ár édös öcsém, de jó képed van! Ilyen is van Halason? Gyere igyál, koccints velem! Nem muszáj ám beállni, csak igyál1! A íánvok legeleje! közűi való Kovács Mari, meg a Gyű ka Juüs is biztatták a legényeket, hogy m© vonakodjanak be. állam: — Add be a kezedet Pistikém! Aztán táncolhatunk! 1 Dege őfezör a két Kerekés fiú csapott fel Miikor á csákót a fejükre nyomta — ©képem peTorátt a|z őrmester: — Az atyauristennek a fején a meny- nyei szett korona nem áll jobban, mint a tiétókön kedves öcséiül ez á kánya kakastolal és .vitézkötéssel' fölékesjtett huszár csákó! írd be a nevüket! — kiáltotta az őrmester. — Embörök vagytok fiaim! Г-yenökre van mpst a hazának szüksége! — Aztán kíguruit egy hordó bor az udvarra, a banda meg újból rázendített, mire a1 menyecskék is indullak a táncba. A bámészkodók hada meg 'folyton nőtt. A tánc végén megint folytatta az őrmester ott, ahol jónak látta: Vágj be te is ecsém, látom elég nagy vagy i Olyan nagy a fejed, mint egy jó kerék agy i'; t : "I Még azért hordónkba a csap bőé nem fagy i- \ \ Adj kezet, ha akarsz köztünk tenni hadnagy í k i Magami is még könnyű vo’tam, a hátára Ugrottám; a lónak friss majom módjára De már úgy megülök akármely -paripán Valamint ül fövén a kinyílt tulipán. folytatjuk). - Cz. L. Raktáromra érkezett Ö az szi „ Téli divat újdonságok Szövet Selyem Bársony Düfftln Téli kabátkelme Figyelje kirakatomat! SCHÖN SAMU Piactér Városház Kötött ruhák, férfi és női pulloverek, Bébi ruhák, finom női fehérneműk, keztyök legnagyobb választékban schönheim Harisnyaboltban К о NZU и bevásárlási hely Vásároljon szaküzletben
