Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1937-01-27 / 8. szám

6 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE január 27 A Halasi Gazdasági Bank RT kölcsönöket előnyös felléte-; lek mellett fo-! lyósit. Betéteket elfogad. Minden bankügyben készségesen ad felvilágosítást GABONAARAK •f j : Január 26. Búza 22—22.30 P, Rozs 18.60— 18.70 P, Агра 15.50-16 P, Zab 19.40 —19.55 P, Tengeri morzsolt 13.35 —13.45 P mázsánként. FERENCVABOSI SERTÉSVASAB: Nehéz 121—122 fillér, közép 114— 118 fillér, könnyű 100—108 fillér kí- üögramonként. ■ -----------г ­........... e> Anyakönyvi hírek Január 18-tól január 25-ig. SZÜLETTEK: Bata Vince és Sánta Máriának Jó­zsef nevű fiuk. Kovács K. Pál és Csapi Máriának Pál nevű fiuk. Balá­zsé vies Péter és Mészáros Máriának Margit nevű leányuk. Holtai Ernő és Sehönfeld Ilonának Anna nevű leá­nyuk. Adám András és Benke M. Ju­ditnak Benő nevű fifak. Papp Birgés Balázs és Halász Etelkának Elek ne- j vü fiuk. Hegyes Imre és Palásti Má­riának Imre nevű fiuk. Gilich Péter és Mayer Margitnak Margit nevű le­ányuk. Színes Vendel és Vajda Krisz­tinának Juliánná nevű leányuk. Si­mon Aladár és Gudttian Eszternek Ernő nevű fiuk. Gyarmati Mihály és Zilah Juliánnáinak Gabriella nevű le­ányuk. Bak Sándor és Rimái Juli áll­nának Ibolya nevű leányuk. MEGHALTAK: Kis R. Lajos 64 éves korban. Ma­kai István 1 hónapos. Tóth G. Im- réné Gózon' Erzsébet 82 éves. Pap­rika Imréné Borbély Klára 72 éves. Laczkó Juliánná 1 éves. Lakos Imre 5 hónapos. Babinyecz Zoltán 2 hó­napos. Babenyecz Cs. Jenő 22 éves korban. KIHIRDETETT JEGYESEK: í Sári János káskundorozsmai lakos i Brecska Etelkával. Lajkó László Var- 1 ga Klárával. Vágvölgyi József Lajos Erdélyi Annával. Harisai Jenő Topán i Rozália pusztamérges! lakossal. Zá- \ dóri Kálmán Darázs Rozáliával. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: 1 Gézavári István rákospalotai lakos I Oláh Máriával. László Sándor Já- ! ger Rózával. Brinkus László Ober­mann Máriával. Holka Fekete Imre Bereczki Máriával. Szálai Benő Túri Veronikával. Kis Mihály Benke Dó- nával. Lisák Gyula Herenkovics Gi­zellával. A kiskunhalasi k|r. járásbíróság, mint tkvi hatóság. 6310—1936. tk. szám. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNYI KIVONAT Rolcsik Rudolf végrehiajtatónak Tóth Lajosné szül. Gáspár Hona jelenleg fér­jezett Horváth Gáborné végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a tkvi hatóság a végrehajtató kérelme következtében az 1881 :LX. te. 144,146, 147 §-ai értelmében elrendel a végrehajtási árverést 920 P 28 f. tőke­követelés és jár. és az árverési kér vér nyert ezúttal megállapított 38 P 40 fillér köteég, valamint a csatlakozott- nak kimondott, csak a 10808. és 1739. sz. betétben! ingatlanokra vonatkozóan Kiskunhalasi Hitelszövetkezet 2700 P, Pumczki Testvérek 25 P 60 f., cs|ak az 1739. sz. betétben! ingatlanra vonatko­zóan dr. Révész Dezső 331 P 30 f. és minden ingat'anra vonatkozóan dr. Kelfl- ner Ármin 149 P 20 fillér, Horváth Imre j 73 P 47 f.. Kövess Imre 132 P tőkékövtóf telés és jár. behajtása végett a kiskun- hialia'Si kir. járásbíróság területén tévői, Kiskunhalas városban fekvő s a kiskun­halasi 10808. sz. betétben A. I. 1-4. sor i 26420-1, 26420-2, 26420-3, 26420-4. hrSz. ! alatt foglalt 1 hold 468 n.-öi szántó, 1578 n.-öl rét, 1174 n.-öl Szántó, 210 n.-öl legelő a Felsőikiste-eken B. 7. sorsz. szerint özv. Tóth Lajosné szül. Gáspár Hónát illető 7/8-ad részére 1388 P 18 ?., ugyanezen betétben A. II. 1-4. sor 26421- 1, 26421-2, 26421-3, 26421-4 hrSz. a. fog- I Salt 353 n.-öl' legelő, 911 n.-öl sziintó, 1447 n.-öl rét, 1 h. 266 n.-öl' Szántó, a Felsőkiste’eken, u. annak nevén á'Ió 7/8- ad részére 1015 P 87 f., — a kiskunha­lasi 8890. sz. betétben A. x. 1. sorsz. 3059-16. hrsz. a. foglalt 300 n.-öl ház a Fe’sőszáráson B. 3. sorsz. szerint Tóth Lajosné Gáspár Ilona nevén álló fele rész illetőségre 1092 P 25 f., — a kis­kunhalasi 1739. sz.. betétben A. x. 1. sor 2874-2 hrsz. a. foglalt 3 hoCid '464 n.-öl szántó a Felsőszá láson, B. 19. és 22. sorsz. szerint Tóth Lajosné szül. Gáspár Hona nevén áló 5/3 2-ed rész íl'ie- jtőségr© 398 P 51 f. kikiáltási árban. A tkvi hatóság az árverésnek a tfcvi hatóság hivatalos helyiségében I. em., 2/a ajtó megtartására 1937 FEBRUÁR 13 (tizenhárom) napjának délelőtt fé tíz órá­ját tűzi ki és az árverési feltételieket a következőkben állapítja meg: 1. A Kiskunhalasi Hitelszövetk. csat­lakozott kérelmére a 10808. sz. betétben! ingatlanokat 2600 P-nél, az 1739. sz. betétbiSni ingatlanokat pedig 600 P-néh Horváth Imre csatlakozott kérelmére a 10808. sz. betétbeni ingatlanokat 5800 P-nél, a 8890. sz. betétben! ingatlanokat a kikiáltási ár kétharmadánál, az 1739. sz. betétbeni ingatlanokat pedig 4420 P-nél. Piuruczky Testvérek csatlakozot- tjak kérelmére a 10808. sz. betétben! inl- gat’anokat 6000 P-nél, az 1739. sz. betét­ben! ingat'anokat pedig 5010 P-nél', — Rolcsik Rudolf végrehajtató érdekében a 10808. sz. betétben! ingatlanokat 6000 P-néi. a 8890. sz. betétbeni ingatlano­kat ® kikiáltási ár kétharmadánál, az 1739. sz. betétbeni ingatlanokat pedig 5050 P-nél, Kövecs Imre csat'akozott kérelmére a 10808. sz. betétbeni ingat­lanokat 6800 P-nél, a 8890. sz. betétbeni ingat’anokat 1950 P-nél és az 1739. sz. betétbeni ingatlanokat 6500 P-nél', dr. Keiner Ármin csiatákozott kérelmére' a 10808. sz. betétbeni ingatlanokat 7000 P-nél, a 8890. sz. betétbeni ingatlanokat 2150 Pmél, az 1739. Sz. betétbeni ingat­lanokat 67Ó0 P-nél, végül dr. Révész Dezső csat’akozott érdiekében az 1739. sz. betétbeni ingatlanokat 4500 P-nél alacsonyabb áron eladni niem lehet. 2. Az árverezni szándékozók köte’esék bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalé­kát készpénzben vagy az 1881 :LX. te. 42. §»ában meghatározott árfolyammal számított, óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénz­nek előlegeden bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldött­nek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881 :LX. te. 147, 170, 150 §-aI; 1908 :XLI. te. 21. §). Kiskunhalas, ,1936. szeptember 26. Dr. BOROSS sk.. kir. jbiró. — A kiadmány hiteléül: Mészáros iroda - tiszt. Felelős szerkesztő és kiadó: PRAGER JANOS tudom, hogy néz ki. — Hiszen vele együtt jött ide, ő ve­zette magát, hozzám! — kiáltott fel a leány, — Szent Isten! Csiak nem azt akarja mondani, hogy ez a Bégemé, — ő lenne ? Folytatás 8 — Négy vagy hat héttel ezéőtt, — válaszo’t a lány, egy levelet kaptam, ami nagyon megragadta figye'memet. A levélhez egy fénykép is vö t mellékelve, egy fiatal, gyönyörüszép lány fény­képe. A levelet egy bizonyos Cara Rie­der nevű lány küldte, aki a 98 Street-en lakott. Könyörgött, hogy látogassam meg és segítsek rajta, mert már hetek óta sutyois beteg és egy fillér kereset© sincs. Meglátogattam a lányt, aki csak­ugyan köhögött és lázasnak látszott. Pénzt adtam neki, hogy jobban ápol­hassa magát és megígértem, hogy tá­mogatni fogom, amíg felépül. — Megnyugtatom, hogy nem volt lannak a lánynak kutya b0|jía se, — szó­lott közbe Pinkerton — én magam vizs­gáltam meg öt és olyan egészséges volt, mint a makk. — Most már én is rájöttem, hogy Hz egész csak egy koméira volt, de ak­kor elhittem minden szavát. Állandóan hálálkodott és a kezeimet, csókolta. Teg­nap reggel" megint egy felvél érkezett tőle és kért, hogy látogassam, meg. Azt irta. hogy az á’lapota hirtelen rosszab­bodott és úgy érzi, hogy rövidesen ©’pusztul Jó szivemtől vezetve újra meglátogattam őt. Ágyában feküdt és mikor föléje hajoltam, hogy pár szót váltsak vele, hirteen két erős kar há­tulról lefogott és egy durva zsákot dob­tak a fejemre. Karjaimat és1 lábaimat erősen összekötözték é> a padlóra fek­elszállitottak a házból és... — De, hogy vihették e" a házmester lakása előtt! Hiszen az ablak éppen a kapu alá nyílik! — kiáltott fel Pinker­ton. — Mi|g a lakásban a földön feküdtem, ; arról halottam sugdolódzní, hogy a házmestert, valamint, a féleségét és a fiút nagy adag sn ap saszal faila'ták. — Ez már mindent megmagyaráz! ; — Érettem, amint betesznek egy ко- ' csiba, de ott már a ha’alféléi,em tői ей- J vesztettem, az eszméletsimat,-. Mikor újra magamhoz tértem, ebben a pincében t|ai- ‘ lá’tam magamat és azt sem tu­dom, hogy Newyorknak melyik környé­kére kerülhettem! — Long Islandon van, — válaszolt Pinkerton — és valószínűleg fogalma sem lehet arról, hogy tu'aj dánképpen m:ért rabolták e'. Hát én majd min­dent megmagyarázok. Ide figyeljen! Az atyjától!' elrabol'ak öt miliőt! Egyide­jűleg magát is megszöktették és azt a látszatot, akarták kelteni, mintha Péters- set öpkänt követte volna’, hogy va­lahol a Nyugaton megesküdjenek. Te­gyük fe’, hogy ez megtörténik és akkor édesatyjának kiütötték volna a fegyvert a kezéből, hogy feljelentést tegyen. — És atyám ezt elhitte rólam! — ki­áltott fel Margit. — A látszat teljesen maga el :n szólt, — válaszolt Pinkerton, — de a gazem­berek nem fogják elkerülni a végzetü­ket. Legfőbb dolog fenne a fiatal Pé- terset kézrekeritemi, de sajnos, azt setm — De igen, ő az, — válaszolta Mar­git­— Tehát azért volt, az a férfias hang és azért csókolta meg őt az öreg. óh, most már mindent értek és én ©’ég buta vo’tam, hogy nem figyeltem meg jobban, hogy ki lehet ebben az á'ru- hában! Hiszen ez valóban rettenetes! Maga, teljesen egyedül vöt vele ebben a házban? — Tud maga fegyverre’ bánni? — Nem, még soha nem volt revolver a kezemben. — Akkor fogja ©zt a kést és ne féljen használni, ha majd sor kerül' rá. Mialatt Pinkerton a kést átnyújtotta a . lánynak, előhúzta revolverét és halkan súgta. — És most előre, az Isién nevében: Nesztelen léptékké1" indultak meg a lépcsőkön feliedé óvatosan nyomták le a kilincsei. Az ajtó zárva volt. — Hahaha, jő vo’na kijutni, ugy e gía’ambocskáim?! — kiáltott íe egy ne­vető hang. Pinkerton ur tfjl akart jár­ni Péters Iván észtén? Moisit legalább ketten vagytok az egérfogóban! — Gazember! — kiáltott fe-1 "Pinkerton és teljes erővel a deszka ajtónak vetetté miagát. Pinkerton nem i|S remél!©, hogy kitörhessen a pincéből, de az ajtó csak néhány szál vékony deszkából vo-it ösz- szeróva és a hirtelen lökéstől kipattant a sarkaiból. A homályban ellőttük állott Péters, még mindig női ruhába öltözve. Pinkerton felkapta revolverét és talá­lomra elsütötte. A kis helyiség egyszerre tettek. Pár óra múlva, mikor valószínű­leg már egészen besötótedett, titokban Helyi Értesítő Lepváüalat-oyomda, Kiskunhalas, Molnár ucoa L megtelt lőporfüstte’. Péíers abban a hlszemben, hogy Pinkertjnnak segítő­társai lehetnek a ház körül, akjk meg­hallhatták a lövést, egy óriási ugrással az ajtóinál termeit és a zárat egy pillá­mat a’att felszakltva, már kint j,s vo’t в szabadban és őrült futásnak eredt. — l^tána! — kiáltott fe! Pinkerton, — a gazembernek nem szabad ©mene­külni. Maga siecsen Amytmfe-be és addig igyekezzen biztonságba kerülni. Alig mondta ki Pinkerton e szava­kat, máris gyors irammal a menekülő gazember után vetette magát. Pétersmek jó kétszáz métor előnye lehetett és hosszú léptekkel futott a tengerpart irányába. Szoknyáját ma­gasra felemelve, két kezével összefogta1, hogy ne akadályozza őt a futásban. Pin­kerton minden erejét összeszedve, áülani- dólan a nyomában volt és revolverét miai- gasra emelve, kiáltott; a futó aűak rután: — Állj, vagy golyót eresztek beléd! — azonban a távolság olyan nagy volt köztük, hogy erre nem kerülhetett sor. — Még néhány perc és a tengerpar­ton leszünk, — igy gondolkozott magá­ban Pinkerton, — nßm hinném, hogy a tengerbe ugorva, úszva próbáljon ©tő­lem megmenekülni. De a gyors futás hirtelen nehézzé vá’tozott. A ragadós, nyúlós talajból alig tudta lábait, kiemelni és a,z iszapos föld mint egy vaskapocs, tartotta visz- sza minden lépésnél Azonban legna­gyobb csodálkozására Péters ugyanaz­zal a gyorsasággal futott tovább, mint eddig. Ennek valami ока lehetett és Pinkerton csakhamar rájött. Péters ke- resztül-kassul jól ismerhette ezt a vi­déket é> tudta, hogy ezen a helyen egy egész keskeny földsáv vezet le a tengerpartig. (Következő számunkban folytatjuk).

Next

/
Thumbnails
Contents