Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1937-09-29 / 78. szám
szeptember 29 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 Országutakon vándorolt — a halas-soltvad kerti országnton halt meg So ’tvadlkert ép KäjSkumha’as között az ut árkában eszmé'elLetnü! találtak agy öreg férfit a csendőröd. Beszá'ifltiották a haasi kórházba. Amikor eszméletre tért, ©mondotta, hogy T. Nagy Istvánnak hívják, várpalotai illetőségű, foglalkozása nincs ép esztendők óta gyiaöog járja az országot. T. Nagy István a kórházban meghat. Az orvosok .megállapítása szilit a sok koplalástól "teljesen legyengült és tüdőgyuAadása vitte a sárba. i CIRKUSZ korcsolya-pályává. Lehet exportálni Sanghájba. Hotly hoty ? Palackozva Ferenc József-viz helyett. Hátha jobban szaladnak 'tőle a kínaiak. És még. Ne szóljon közbe. Ezerféle lehetőség van a szőlőben, ügyes és: élelmes szőlősgazda préselés előtt minden szemről lekaparja a kékkövet:, többet ér, mint az egész termés, — A burgundi héját tehet használni rúzs helyett. — Szemenként leszedni a termést, megfagyasztani a szemeket s eladni színes golyónak. — Kitűnő időtöltés a szemeket egyenként kinyomni és ellenőrizni, hogy megvan-e mindegyikben a két mag. — Végigböngészni a puttonyok tartalmát, hátha van benne négylevelü lóhere. — Hangulatos órákat szerez magának és háznépének az ember, ha így szép őszi estje kiül a szölőkád elé és csendesen efdudoF- gatja, hogy »Kékeres a szö'.őlevél, Bohó, aki szőlőt nevel...« És hogy a jókedv még nagyobb legyen, gyermekei orra alá fekete sz,ölőhéjjal szép piros bajuszt rtaj- zolgait... Hát a mustsürités? Na lássa. Besűríteni lekvárnak. Kitűnő kenyérre kenve, bodagba, palacsintába. Kinek volt szerencséje? Akiinek a jég elverte, mert az már nem mérgelődik. Na és mi lesz szüret után? Mint a nóta mondja: Szüret után lesz az esküvő. Mire esküszik a szőlősgazda? Arra, hogy ha a fia is szőlősgazda akar lenni, inkább már most agyonüti. Szüreti gondolatok : avagy, hogy néz ki egy önmagába visszatérő görbe vonal Hol a boldogság mostanában? A boldogság mostanában főként szőlőhegyeken lakoz. Ahol is? Ahol is szedőlányok énekelnek és aszongyák, hogy tele hordó, tele puttony. Milyen tehát a szőlősgazda? Szorgos és megelégedett. Mert mért? Merazérhogy sok muftot takarít csűrbe. Misinái a mufttat? Értékefiíi. Éfpedig? ; j ! ! j .! Mi az, hogy éfpedig? Éfpedig szüreti nyelven annyimint: és pedig. És pedig hogymiképt értékesíti a derék szőlősgazda az ő muftját? Részben eladja. Ki a vevő? A borkereskedők! Hogy is van az a nóta, hogy № fe’é megy borban a gyöngy...? Az úgy van, hogy: Lefelé megy mustban az ár és nem jól teszi. Meddig még ? Már nem sokáig. Legfeljebb még héttized fillért esik. Sakkor? Akkor is átveszik, csak valami keveset rá kell fizetni. Mit csináljunk tehát a musttal? Öh, kis bo'ondom, fel lehet azt használni száz és egy módon. Nosmos? Lehet vele utcát locsolni, kertiét öntözni, gyönyörű borvirágok nőnek a nyomában. Mást nem? Dehonnem, dehonnem. A szép bordó színű musttal lehet fösteni a mozi falát. A jégpályát átönteni borI I í I I Szabott árak mellett készpénz árakon 6 H a V i részletre vásárolhat minden ciKket Konzum ^^^^Hjeggyel Gazdag programja van az idén a halasi népművelésnek A halasi iskolánkivüli népművelés már hosszú évek óta országos’ viszonylatban is az elsők közé küzdötte fel magát és ebben oroszlán- része a népművelési bizottság elnökének dr. Fekete Imre polgármesternek van, de ezenkívül Szabó Antal igazgatónak is, a népművelés rendkívül agilis gondnokának. A népművelési nagy munkának a programja az idén is gazdag anyaggal készüli) el és azt most küldötték meg a polgármester utján a vármegyei alispán! hivatalnak, mint a megyei népművelés központi vezetőségének. Munkatársunknak módjában volt megszerezni a most induló népművelési munka teljes és részletes! programját és azt a következőkben ismertetjük: Eszerint a város belterületén 150 népművelési előadás fesz, ezenkívül több tanfolyam, így lesz 2 analfabéta tanfolyam, 1 alapismereti, 1 gyorsír ási, 2 háziipari, 2 ének, 2 zenetan- folyam és 10 műkedvelői előadás. A tanyákon a program a követe kező: 1000 népművelési előadás az iskolákban és 20 előadás a gazdakörökben. Ezenkívül 6 analfabéta tanfolyam, 2 alapismereti, 30 gyakorlati, 50 nőnevelési tanfolyam és 25 nóta- és jetlemképzö tanfolyam. Az egyes előadók előadásait 50 fillérrel fizetik. Az elkövetkező népművelési sorozatra is sok előadó van már és a tanyák népe, de a belterület is nagy érdeklődéssel várja a népművelési működés megkezdését. Régi korok beszédes emlékei egyre nagyobb számmalkerttlnekfelszinre a bácskai föld gyomrából A Helyi Értesítő nemrégiben hosz- gyermeknépség játszadozik s az ap- szabb cikkben adott beszámolót azok- ’ róbb tárgyakat a kutyák nyakába ról .a leletekről, amiket, Csátalja köz- j kötik kölöncnek. ség határában a Tefecskai-dombok J mentén találtak egy tanya építésénél, j amikor a;z alapokat ásták. Az első j leleteket mintegy 25—30 évvel eze- i lőtt tálalták a tábori téglaégetők. A ‘ véletlen folytán kerültek felszínre ezek a régiségek és sokévszázados emberi csontok, de annyira sohasem S tudtak jutni ezek a leletek, hogy ; azokra felfigyelt volna az archeo- } logia és tudományos kutatás tárgyává tették volna azokat. Soha nem voi- • tak itt régészeti ásatások, még mű- ! kedvelő formában sem. Gyerekek játszadoznak a régiségekkel Pedig érdemes volna feltárni ezt a j régiségekben gazdag vidéket s ki- j bányászni a föld gyomrából a múzeumok részére mindazt a sok értéket, amik bevilágítanának évszázadok előtti korok történetébe és; kultúrájába. Csátalja községben a lakosságnál gyakran találhatók a török hódoltság korából eredő ágyúgolyók, török kardok, haindzsárok, fringiák, buzogányok, ke- levézek, csattok, sarkantyúk, pénzérmék stb., amikkel a legtöbbször a Csátalja és Gara nevének emléke Csátalja községet a régi Írások és térképek különféleképpen emlegetik. Egy helyén Csathiailyának, máshol Csatátyának, majd pedig Csiata,aljának nevezik. Ezt a nevet, egyes tör- ténelembuvárok szerint azért kapta, mert a törökdulás idején odáig nyu?t a mohácsi ütközet. Valószínűleg a trén nyúlt eddig, vagy pedig a mohácsi csatában győztes törökök eddig kergették a légyőzött és futva menekülő magyarokat. Amikor a községek neveit magyarosították, akkor kapta a Csátalja nevet. Egy másik magyarázat szerint viszont Gara község a földes urától: a Mátyás király korában élő Gara nádortól nyerte a nevét. A község mai arculatát a Mária Terézia és József császár alatt véghez vitt német telepítések idején nyerte, bajorországi és würteríbergi németeket hoztak s azok szorgalmas utdóai a mai csáta'.jai németajkú magyarok. Az első telepítések Csátálján 1736-ban voltak. Érdekes lesz itt megemlíteni, hogy Őszre iskolába csak j SZABÓ CIPŐI vegyen U úgy 1580—82--ben Szeremfe község volt a török hódoltsági terület legnagyobb és legnépesebb helysége, mert Szerelmiének 1582-ben 66, 1591- ben 75 háza volt, ugyanakkor Bajának csak 18, 'illetve 22 háza volt. Feltűnő azonban, hogy ekkor a még külön falu számba rr^enő IstványmP- gyei is kétszer akkora volt mjfnt Baja. Szeremfe ebben az időben vár volt és Ze re milyen volt a né vé. A csátaljai csontleletek Csátalján mintegy 25—30 évvel ez' előtt találták az első leleteket. Put- terer Vendel, Elmer József, Bischoff Adám, Szujer János és Puttérer György birtokai húzódnak el a Tele cs ka;i dombok mjentén s az ő birtokaikon bukkantak régiségekre. Egy feltevés szerint ott valamikor község volt — LázSus-féfe térkép szerint Bodrogit község volt, régibb térképek szerjnt Tóth és Megyer községek feküdtek ott, amik azután évszázadok előtt elenyésztek és az idők moha-pora llepte be. Puttezer Vendel birtokán sok éwei ézelött egy vár falált találták, meg. Szujer János épülő tanyáján pedig a föld áltai eltemetett templom fafejt. Hol találhatók a régiségek ? A TetecskaS domboknak ez a résije, ahol a feletek előkerüllek, valamikor vjzmosásos terület, volt. Ezen a vjdéken bárhol’, ahoi'egy méter mélységbe leásnak, vagy pedjg sokszor már az ekevas nyomon kjfordulnák a föld mélyéből ezek a régiségek és csontvázak, ami annak a jele, hogy régebben nem temjeitek el mélyein a halottakat. Minden, ami most felszínre kerül, a török korszakból eredő emlék. Azt az elsüllyedt, illetve az idők ködös távlatában eltűnt községet Js, amelynek nyormait most fedezték fel s emlékei most jönnek elő az ásások, házépítések funda- mentum,ajból — a török (tolások során rombol ták le, illetve tették a földdel egyenlővé. De semmit sem maradhat tatokban. Ez a titjok is évszázadok mulVa napfényre került. Hol keletkeztek régente a falvak? Érdekes megfigyelni ,a régi sok évszázados térképeken, hogy népesebb községek elsősorban a folyók, vizek mentén keletkeztek, amjít azután tatár db ás, törökvész elől várakká építettek ki. Ide menekült azután messze vidékről a lakosság az ellenség elől. Ez a magyarázata annak is, hogy Szeremfe ebben a korszakban nagyobb, népesebb és várnak kiépített volt, ellenben Bajának, amely akkor a Duna régi medrétől efeg messze és nem, védhető, nyűt terepen épült, amelyet m^ég yiz sem vett körül, egy oldalról sem volt természetes védővonala. fürdessen a Helyi Értesítőben!
