Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1937-07-31 / 61. szám

4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE julius 51 I Egy szelet szalonna miatt lett öngyilkos1 és lógott öt napon át a fán a zsanai Lapunk legutóbbi számában mag­irtuk, hogy a zsanai erdőben rejté­lyes és különös öngyilkosságot fe­deztek fel, amelyet a halasi csend- őrségnek jelentettek be, később pe­dig az ügyben a majsai csendörség fogott széleskörű nyomozásba. Az ön­gyilkos kiléte még kedden este is is­meretlen volt és a hulla közel öt na­pon át lógott az egyik fán az erdő­ben. A majsai csendőrség nyomozása eredménnyel járt. Kiderült, hogy az öngyilkos Fábián Imre 23 éves zsa­nai fiú, aki szülei házától távozott el, bevette magát az erdő sűrűjébe és ott felakasztotta magát. Az az erdőrész, ahol az öngyilkosság tör­tént, lakatlan rész és meglehetősen távol vannak tőle tanyaházak és igy esett meg, hogy csak napok múltán öngyilkos ! 1 akjadtak rá a fán lógó hullára. A csendőrség a jelentést megküldte a rendőrkapitányságnak, ahol kihall­gatták az öngyilkosság ügyében az apát is. Fábián Imre apja előadta, j hogy fia egy darab szalonnát akart levágni magának odahaza, amit nem 1 engedtek meg neki. Ezen a fiú any- ! nyira elkeseredett, hogy eltávozott j hazulról, de nekik fogulmuk sem ! volt, hogy ilyen csekélység miatt az | életét fogja eldobni magától. Egyébként érdekes, hogy Fábián lm- j rének,a most magát felakasztott fiú- í nak egyik fivére a múlt évben szen­tén öngyilkosságot követett ef, ha- | sonló jelentéktelen ügy miatt és az i is meghalt. Az ügyben a hatóságok megindítot­ták a részletek tisztázása céljából a vizsgálatot. Evek és színek a régi halasi juhászélet in. A farkánál a számadó blujitár volt a számadó helyette;©. A számadó távol­létiében. a helyettesítési idő aßatt ő volt a felelős mindenekért,. — vagyoni'ag iis. A számadóbujíár gondja vioW, hogy az Északok a gyöphanitok allaitt, a tolVajku- takban ki ne iiirüf(jeniek; legyen bennük elegendő szárított hús, amit »pattoga­tott kukoricác-nak hívtak, ő gondosko­dott arról is. hogy legyen a gúnyánál iszákotaak való, dudára, vagy teákra nyúzott bőr is s hogy azokból- dákuköd- miennekvia'ó is maradjon. Sze'ieß eső- vet, úgynevezett »kacifántos« időben neki keletű a faflkát a beapeHö pulik se­gítségéve: a gúnya imébelŰ két vagy há­rom ágú számyék a-á begyürmi, vagy beitümi. A régebbi szabadvtágan az er­dők aljáni áiáso.s helyeken, seirevényes bércekben enyhieO&záÜt a fajta. Segitétt a számadónak a rihe-ésaia!1; vérbepusz- to'-ási eseteknél a birkák vakszemien vé- reztótésénél. (Bicskaheggyei beäteszurtak a két szem aflaltti érbe, így folyt ki a fejbe fetoyompkodoít vér.) Eszelt©^ («nó­gatta a kisbujtárt. 1 A birkafejést is az öregbujtár vfé- végezlte. ö rángatta, düioslkéite a fejős birkák Itőgyét; ezért a régi időben *dü'cski«-nek nevezték é'!. A tejikeartést: la számadón© végezte. i i A fejes megkezdésekor a bárányok e- vájasztódlak s azokat egy ideig, mjg a csödsot eOjfe’ejltették, a klsibujtár őrtóte; azután ezeket is hozzácsapták a rideg fa-kához, melyet a vá'aszltás idej© a’0tt 0 számjadó őrzött akit ezamatomból és általában »poszogó«-nak hivtak. A számadó juhásznak »kitofasodoitt«- nak, vagyis vagyont szerzettnek kel­lett lenni©. Máskén,! ném bíztak rá fiaik­ká t, Hogy a vagyonát1 hol, mikor és hogyan szerezte, arra nem vo't kiván­csi a gazdája. i Hogy számadónak elszegődhessen, t©- nyiares-tpipai8 fe’eségén kívül legalább egy gunyahordó szamarának a gúnyá­hoz tartozó fe’(s2er©’é?jsiei\ egy gúnyát őrző npgy juhászkutyájának, egy ere­deti,, — bOlT|a i« ugató pulijának, ©zen­iéül tegia’.ább 40 darab birkájának kel­tett lennie, i i . i, í i , , romjaiból EktaMja vagyonnal kezdte meg a számadójuhász a szolgálatot 300—600 darabból álló nyáj mellett, a tagosítás utáni, időkben aképen, hogy még ő fogad a nyáj melé egy öreg, vagy számadó bujtárt, meg egy kisbujtárt. Az 1863 előtti úgynevezett szabadvi- iágban 5, 10, sőt 15jSzör ekkora failí- kák is voltak a halasi hatáxbn, dia azokról majd másutt beszélgetünk. É'elmezésükre a gazda adott, vagy heti ©'©séget, yagy pedig egész évre járó konvenciót. Ezenfelül szamár, és vágy 80 drb bir>kaí]airtást, meSyből az öregbujtárt illette 25—30 drb, a kisbaj- tárt 10—15 darab tartás. így maradt (az ő részére 40 drb tartás. Bérbebárány 14—16 drb vo't kikötve. Ezeknek fele ja bojtárokat illette. v Megillette még a számadót a lakhely, tüzineva'ó, fütenivaló, — az eégaégig; tejeskor a vasárnapi tej. Ha a m3ga fejős birkáit is beválasztotta* s a gaz­dáéval együtt fejitek akkor a szombati tej is. Mindezeken fiewiii kapott még a számadó a gázdától 2 ztsák alá krumpli fődet, egy lánc kukorica földet s 20— 30, legfeljebb 40 forint készpénzt, i A számadó gondja volt, hogy a falka meg n© rihessedjen. ő fieffeDt érte. Az ő do’ga volt a rih zsír készítés, mely­nek anyaga árához a gazdia is hozzájá­rult bizonyos előre kialkudott összeg­gel1, На пещ tett rihes birka, akkor ez az összeg a számadóé tett. Ügyelt is, hogy va'amelyik szomszéd juhász — bosszúból rih-vel be ne oltson a tálká­jából. csak egyet is. Amíg osztatlan pusztákon legeltetett juhász, mihelyt a tavaszi bárányherélés в a bélyegzés megtörtént, nekivágott a pusztákban kijelölt büita'egeöknek s a nyájjá! úgy elcsa'inlkázott a zokon, hogy7 a gazda csak a dömötöri számolásikor látta viszont a falkéját úgy, hogy azt kedve szerint átnézhesse. Évközben ha felkereste is a falkáját. usztatáskor vagy nyírás idején, ilyenkor nem volt eég ideje a ía’ka tüzeles átvizsgálására. Fejes után, koseneszités ef-őtt ment végbe a mustrál ás. Ilyenkor gyakran feltűnt a gazdának, hogy sok a szo- tyorgós ornu4 vén mustra birka 8 hogy a tolta igen el Van aprózódva. Ha ennek okát megkérdezte a számadótó’, az av­val takaród zott., hogy rossz vol t a le ­gelő; ez okozta a falka e'isatayuliását s az elöregedéseket. Különben is ő ©zárt nem felelős, csak a létszámért. Az pe­dig meg van, ha a döglrováson levő lét­számot az elevenekéhez hozzáadjuk. A kettő épen annyit tesz ki, minit ameny- nyit ő annakidején számon vett. ÉvTől-évre feltűnt a gazdának az is, hogy a dömötöri számoláskor mindég jóval több volt a juhászok birkája a kelleténé". úgy az öregbujitáré, mim a számadóé. Ha ezt szóvátette a gazda, rendesen azt a fejel©let kapta, hogy fiatalítás végett vetlek a gyapjú árából a fee sieget kimustrálják ők is s elad­ják a tegközelebibi, vásáron. Ebbe aztán a gUzdk is be'ényugodott még pedig azért, mert ha komolyan elégedetlenked­ni próbát.. akkor a juhászok horgos- bottal adták meg néki a további fele'e- tet. (Folytatjuk). Cz. L. A magyar városok aktuális problémáiról tájékoztatták a belügyminisztert Lukács Ödön, a magyar városok országos szövetségének képviseleté­ben megjelent Széli József belügymi­niszter előtt s ismertette a városok­nak az álliamrendőrS'égi hozzájárulás újabb szabályozása, a forgalmiadé rendezése, illetve ezen cimen való részesedés felemelése, valamint a városi tisztviselők meliékiile tményei- nek rendezése iránti kérelmeit, egy­ben jelentést tett a tisztviselői jóléti alap ügyéről Ezek a kérdések tulajdonképpen mind a városok országos szövetségé­nek augusztus 23-iki mohácsi választ­mányi ülésén fognak napirendre ke­rülni, de azokat már eleve tudomá­sára hozták a belügyminiszternek is, hogy tájékoztassák a városok hangu- Jatárót s hogy mik azok a problémák, amik most foglalkoztatják a városok ! vezetőségeit s amelyeknek gyökeres I rendezését várják. Országos hadirokkant-kongresszus lesz Szent Istvánkor Budapesten Az idei Szent istván-napi ünnepsé­gek során érdekes és világszerte is­mert vendégei lesznek a magyar fő­városnak. A Honsz augusztus 18-tól 25-ig terjedő országos hadirokkant ta­lálkozót rendez, amelyre meghívták a külföldi rokkant bajtársaik szövet­ségeit is. Erre az alkalomra Budapestre érke- ’ zik az olasz és egyben a rokkant j világszövetség elnöke, Delcroix ezre­des, aki a világháborúban nemcsak, a szemevilágát, hanem a félkarját is elvesztette. Megjelenik továbbá Ober, lindober, a német hadviseltek veze­tője, Hitler egyik bizalmasa és báró Waldstätten ezredes, az osztrák rok­kantszövetség elnöke. Lengyelország, Bulgária és más országok rokkant szövetségei is számos taggal képvi­seltetik magukat. A rentíezőbizottság gazdag prog­ramot dolgozott ki ä külföldi vendé­gek tiszteletére. Nagygyűlés, kecske­méti és bugaci kirándulás, balatoni ut, a magyar főváros nevezetességeinek megtekintése, a Szent István napi körmén© len való részvétel szelepei­nek a gazdag és változatos prog­ramban. Uj színigazgatót kapott Halas f Az idén Radó László A vallás- és közoktatási miniszté­rium nemrégen döntött afölött, hogy a károsokat melyik színi kerületbe osz- sza be és ezzel kapcsolatban a szín­társulatok mely városokban kapnak szinjátszási engedélyit. A minisztérium döntése szerint Ha­last az idén nem Károlyi János szín­társulata jön hozzánk I társulata kapta meg, hanem a szín­házait Radó László színtársulatának adták oda. Radó László színigazgató a minisztérium döntéséről az efmulit napokban értesítette a várost. Töb­bek között azt is írja, hogy jól szer- I vezeit társulatával november e'e. jén jön Halasra. A halasi csipke újabb diadala az Egyesült Államok és a német birodalom felé Az elmúlt napokban két külföldi látogatója volt a halasi Csipkeháznak. Vasárnap egy chikágói kereskedő lá­togatta meg a Csipkeházat és kilenc da: ab csipkét vásárolt. Eltávozása • előtt hangoztatta, hogy a ha­lasi csipke olyan szép, hogy a brüsszeli csipkével is vetekszik. Ked­den Münehenbőlb Gassner Emil a német sajtófőnökség délkeleti cso­portjának vezetője feleségével járt Ha­lason. Gassner Emil a к ütogyminisz tó­rium levelével jött a polgármesterhez, megnézte a Csipkeházat és a várost és sok fényképfelvételt készített, E1- ragadtatással nyilatkozott a halasi csipkéről és kijelentette, hogy annak propagandát fog külföldön csinálni, A német újságírót és feleségét Fe­kete Imre polgármester és dr. Ke­mény Pál a Gazdasági Bank cégve­zetője kala-jzo'ta. ANYAROZSOT, kőrisbogarat és minden más gyógynövényt, legmagasabb napi áron vásárol Пг* MISTI íÍQ gyógynövény nagy Ш IWlttLUÖ kereskedés r. t. Budapest V. Vilmos cs. ut 6. Telefon : 180 -577 Я I

Next

/
Thumbnails
Contents