Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1937-07-21 / 58. szám
4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE julíus 21 HALASI EMLÉKEK Adomák és jellemző vonások a régmúlt időkből HALASI NÉPDALOK-NÉPBALLADAK Gyűjtött^: Nagy CziiTOk Láfszíő A gyiij termény,b öli néhány dalt és bialfla- dát t'o'ytató'agosan közlünk. 1. Haas fe'öl jön egy büß gerlice Szárnya alatt babám bus levele Nincsen aki elolvassa Nem is magyar kislány irta Csárdás kisangya'om Fáj a szivem, nagyon;. Halas felé van egy kerek erdő Közepibe két szá- rózisa vessző Szúrós annak minden ága Nem álja a madár lába Csárdás kisangya'om Rossz híredet halom,. Da’olta: Vilonyáné Endrész Mária. * 2. Betyár eőitt, szépen zörög a haraszt Me’eg nyárban szépen arat a paraszt Még a paraszt hányja-veti erejét Betyár addig elhajtja a hat ökrét. Ha az éjjel elhajtanám lopottba Ho'lnap reggel el is adnám igazba Nem kel iidie se nőtáras, se- báró' Betyár közit is akad jó passzus író. Dalolta: Jd. Szüry László. * 3. Cserfa, m,agyarófa ez az erdő Mond meg kisangyalóm,, kit szeretői Nem szerelek én mást csak tégedet Eszemadta barna isteniedet. Beteg az én rózsám, ágyban fekszik Rózsás,zin dunyhával tákaródzik Kéj fel rózsáim, kelj fial, felemeltek Eszemadta barna istenedet;. Dalolta: Révész Ferenc. * 4. Körűi1 az ég borulással Tée a szivem, bánattal Kiderül-e v-aiahára Kedves babám alakjára? Kedves babám; ablakára Fesütött a inap sugara Kikönyököl gyötnlgy karjára Csakúgy kacsint, menjek arra. A,rra mennék de már késő Esik etettem az eső Esik eső szép csendesen Sir a babám keservesen. Esik eső szintúgy szakad Fáj a szivem majd meghalad Fáj a szivem kívül -beúffl Bánat szőrit ja kéttféől. Fáj a szivem kiiVüf-kbelfüí Bánat szorítja, kétifeőll Olyan ,m,int egy kövesha'om Érted hatek meg angyalom. Virág ökröm pörge szarva Nem fér be az, istáiéba Kedves babám gyönge kiadja Nem, ölel meg több hajnalba. Daölta: Sósné Pelikán Eszter. i * 5. Száraz fűre deres harmat huladoz Édes lovam ne egyél mert bajt okoz Ne te! selyem kantárt vetek fejedre Bársony nyerged lesz, csak hordozz kedvemre. Kemény göröngy hantok fedik az utat Édes lovam, őrizd fölük lábodat Repülj velem, kedves rózsám házáig Hogy ne fájjon szegény szivem sokáig. Ablak előtt pislogó mécs hamvadoz Me let le szép barna leány Szumin-y adóz В araijai babám ne szunnyadó zz gyepe ki Kedvesed vár régen read ideki. Id. Egyed Izsák Sándor (Bodog- láx) nótáskönyvéből 1869. mit. * 6. Erdők, mázok, vadJgetek Elmék, rózsám, tetőtelek Ha elmegy is vils|sjz|ayáirlak Szomorú szivembe zárlafc, Jártam, hozzád, nem járok már Szidott anyád, ne szidjon már Ne hulljon reám az átkja Hűljön a maga nyalkába. * 7. Piirositjn már a hajnrf az eget De én mégis együtt vagyok teveled Nem is én. csak a lelkem van ott nálad Csókolgatja két hófehér lorcádaf. Nem, hittem é;n soká, hogy va,n meny- ország Megtainiltoft kökény szented sugara Benin® ragyog szived-lieiked jósága,. Megtanított sötét éjjel szémpülád Dalolta,: Ga-áJ, Lídia. * 8. Páros ga'amb ne bízzál a párodba. Mert, megcsal a reménységed világa Nem lesz mindég az a remény az a dal Letörhet még alattad a száraz gally. Már a Nap is felhúzta a sátorát Rajta látom a csftjaigók táboráé Már ,a Nap is tenyugodott az ágiról De a bánat nem megy le a szivemről1. Dalolta: Földvári Erzsébet. Halasi iparosok figyelem: felülvizsgálják a január 14 után kiadott iparigazolványokat Ismeretes, hogy az ipartörvény végrehajtási utasítása bizonyos kimé- leti időt szabott a, mestervizsga ‘le. tétele nélküli iparigazolvány kiadására. Ezt a körülményt egyes hatóságok nem kezelték elég körültekintéssel és éppen ezért most azoknak az ipar jogosítványoknak, felülvizsgálatát rendelték el, amiket január 14. után ádtak ki. Vannak ugyanis, akik az ipartörvény hatálybalépésié előtt megszerezték ugyan a képesítést, de az iparjogositvány iránti kérelmet csak január 14-után terjesztették elő, valamint olyanok is, akik a képesítést július 15. és január 14, vagyis a kiméleti idő alatt szerezték meg, azonban az iparjogositvány iránti kérelmüket csak a megszerzéstől1 számított hat hónap után terjesztették I be, ezek jogosulatlanul jutottak mos. i tervizsga nélkül iparhoz. Az 1937. január 14. után kiadott ipar jogosítványokat most abból a szempontból veszik vizsgálat a,lá, hogy az illető ipalrüzőnek keJLie mesterlevéllel rendielkeznie és ha igen, rendelkezikje. Ha pedig a fennálló rendelkezésiek ellenére nem rendelkezik mesterlevéllel, az 'illetőit már most fel kell hívni, hogy hat hóna, pon belül ,a mestervizs,gátat letételét igazolja, ha ezt nem igazolná, akkor iparjogositványát vissza kell vonnia. Ha kivételes méltánylást érdemlő körülmény a mestervizsgáját e,lenge, dését indokolná, az iparhatóság a kereskedelmi és iparkamara meghall, gatása után az IPOKJhoz köteles 'előterjesztést tenni. M6ZAIK Látogatás a halhatatlan Gárdonyi sírjánál, aki ma is él Meissziről a kirándulók lármáját hozza a szél, amint hangos szövet járják a várromok környékét és a kazamatáik nyirkos folyosóit, itt benn pedig olyan minden, mintha még a csend is lábujjhegyen járna az öreg bútorok és az ötezerkötetes könyv- rengeteg között. — Maga vette mind a saját pénzén — mondja Gárdonyi Géza fia, Gárdonyi Sándor — mert nem kapott Pestről, hiába kért. Aranyhátu, barna, piroshasu kötetek, lexikonok, szótárak, etnográfiai, filozófiai munkák sorakoznak egymás mellett az »egri remete« háromszobás lakásában. A középső kis előszobaszerü helyiségben három festőállvány terpeszke. dik, A középsőről nagybajuszu, ba- gtariaképü, báránybörsapkás szőnyeg- árus oláh néz farkasszemet a jobboldali fajon pihenő Napoleon-portré- val. Gárdonyi sajátkezű munkái. Egyszerű rézágy áll a baloldali szobában, az éjjeliszekrényein egy sereg orvosságos üveg sorakozik egy. tóá|9 mellé. A sarokban nevetve vil, l|a|n meg a pianínó fehér bUlentyüso, rozata. A falon palatáblákra festett tájképiek virágai színesednek, túlsó oldalon a pipatórium támasztja a szék- rények oldalát. Az ajtajára ipind a kettőnek tájképet pingált a mester. — Nem volt pénze vászonra — magyarázza Gárdonyi Sándor — hát arra festett, ami volt... Minden úgy áll a szobákba«, a hogy az iró hagyta. Semmihez sem nyúltak hozzá. A harmadik szobában a mennyezetre vágott nagy vüágitéablakon át szóródik a fény a tintafoltos íróasztalra, előtte kényelmes bőrfotelek nyújtózkodnak. A sarokban cimbalom áll. I f Csend van mindenütt, csak néha reccsen meg az öreg bútorok alatt a padló és kopogtatja meg az ablakokat a rájukhajló bokrok ága. Itt élt és itt dolgozott az egri remete Gárdonyi Géza, a Láthatajf- lan ember. Az Íróasztalon ott áll a fényképe. A fényképszemek kiváncsiam néznek körül siaját otthonukban. Az Emőke, a Dobó István, az öreg Czecziey, a Jainpsi fráter ott|hpnábain... Az utca, ahol a Gárdonyi-muzeum áll, ma már Gárdonyi Géza nevét viseli, azelőtt Takács-utca volt, — Utoljára — töri meg a csendet a házigazda — Julián barátról alkálif regényt írni. De bizony ebből a munkából csak egy írott oldalnyi ké- szült el. A megsárgult papíron nem is nagy, de nem is apró inkább szögletes, mint kerek feketetintás betűsorok futnák egymás alatt. A papír egyik fele üresen á’l, illetve teje van hiányt jelekkel, csillagokkal és közbeszurá- sókkal. ! i j I — így dolgozott mindig — hangzik a felvilágosítás. A papírnak csak az egyik felére ir't, a másikra pedig javított. Nagyon sokszor megesett, hogy mire elkészült a munka, hosz- szabb volt a javítás, mint maga az eredeti. A bútorokon megcsillan a finom por, a könyvrengéteg felsőhajt, amint kifelé ménét megnyitjuk az ajtót. Fenn a várban tengernyi ember nyüzsög. Az eső egész délelőtt esett, a föld még nyirkos és minden kis fűszálon ott csillog az esőcsepp. A várnák azon a részén, ahol Dobó István és az egri hősök küzdöttek, áll a remete sírja. Színes virágok hajlanak rá a barna földre és hgaeso- latlan fákereszt jelzi a sirt. Matta az egri vár sötét kazamatái futnak a földben. Fegyverek, ágyuk és vitézek holttetemeinek százai porladnak ott a föld alatt és kint a bástya fokán a háncstajan fából készült fejfa alatt pihen az őr, a láthatatlan ember és hirdeti az élőknek, a föld alatt pihenőknek és az eljövendőknek, hogy: »Csák a teste.« Minden valószínűség Szerint a Nemzeti Múzeumba kerül Szalay József európai hírű könyvtára Ezév április 25-én hunyt el dr Szalay József ny. rendőirfckapitány. a Dugonics ^-Társaság elnöke, akit országszerte »iftpiráítus főkapitány« héven ismertek és fc|eias|üíteik. A teme'és után úgyszólván önmagától merült fel a kérdés, hogy vájjon mi történik az elhunyt bibliofilli nagyértékü, könyvtárával és éíemgyüjte- mé;nyéV|0. Tudott dolog, hogy Szalay nemcsak jövedelme nagy részét, die vagyonát is jórészt könyvtárára és gyűjteményére költötte és hogy körülbelüli 10.000 kötetre rug ©z a könyvtár. amö:y- hjeiz ha,somié az országban több nincsen és amiéi ymek értéke szinte feioecsül- hotet.en. Szalay különösen az eredeti Petőfi- és Ady^kiadványokra, vetette magát és ez a gyűjteménye Cgyedü i az országban. Mindé« könyve, ami az utóbbi négy-öt évtizedben ntegjéiejnit a szerző dedikálásával. sőt gyakran eredeti kéziratával van meg Szalay könyvtáráoan, úgy, hogy ennek a gyűjteményinek nemesek könyvtári de gyűjtői értéke is van. A szegediek, akik ezt a nagyértékü gyűjteményt Ismerik, azt r3méték,hogy Szalay könyvtárát és gyűjteményét sikerűd átmenteni a városi- miuzsum részére. mintegy kiegészítéséül tudós jó-barátjának, Móra Ferenc gyűjteményének. Úgy gondo ták és természetesnek iis C;átszőtt, hogy a város mindent eí fog követni, hogy mpglszerezze a csai-ádtót ezeket az ér léseket és ha a város a maga erejéből. erre képtelen, (fgy talán tehetős pogárai fogják ebben a tö-rek- vésfcen támogatni. Ebiben az irányban .azonban — mimt éríesülüinik, — sajnos, eddig nem történt semmi, ©zze sz-am- Ьел -azoniban, Шират Bálint kpltoszmi- niszter foglia-lkoztilk azzal a gondotettajl. hogy mdäszerzi a könyvtárát a Nemzeti Muzeum részére. Ugyancsak szeretné megszerezni Saálay könyvtárát a szegedi tudományegyeitem fe, amely az egyetemi könyvtárat egészítené ki a ritka értékű gyüjte|m|én|nye'... Bort vásárol a Hangya Д Hangya Központ újabb 500 hl. bor vásárlásával bízta meg a kis kunhalasi Hangyát. A Hangya e bormennyiséget első. Sorban azon tagjaitól vásárolja össze, akiknek öt holdnál kisebb a szőlőjük s eladó borukat julíus hó 284g felajánlják a Hangyának. Akik nem tagjai a Hangyának, azoktól csak azon esetben vesz bori a Hangya, ha a tagok nem ajánlják föí az egész ötszáz h£ betjt.
