Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1937-07-07 / 54. szám
4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE julius 7 HALASI EMLÉKEK Adomák és jellemző vonások a régmúlt időkből DÉKÁNI ÁRPÁD Ha'as váirois 1щ№аг történtének könyvében aranyos betűkkel tesz megörökítve a világhíressé lett halasi csipke e ső művészi tervezőjének s é"©treke!I|tő- jértek, Dékáni Árpád ríaj;Ztiainárnak a neve. Küzdelmes -élieitét minit kincses Eir- déy egy kicsiny magyar falujának községi bírója, pár évvel'- ezelőtt befejezte miár. Romlandó leste ott p or la do z a bo'rbándi csöndes temetőben, vjjstsizaj áró téliké pedig1 itt lebeg aokszoir $ jókedvre- derítője ma, isi a 80-as 90jes amaz1 ifjúságának amé’yik az é'eit delel-őijén régéin tudatott már, de amelyik nemszeretem napjainkban is mindig szívesen gondot azokra a soha, vissza, nemi térő s Vissza nem sírható vidám napokra és órákra, ame'yekein voit ,tanárukat, a későbbi jó cimborát szinrő—szinre láthatták. j Jóképű gazdíaflegények, művészi hajlamú iparossegédek épp úgy a környezetiéhez, tartoztak, mint az iuWIsó sarkia'n- jtyusok, й láncos vőfélyek, gazdák, akík- r.ek -diaMásáiro valamikor eWudlt a lámpa, vagy hia úgy véletlenül belédajkMak, hát megrepedt a csákvárí cserépfazék. Ilyen környezetben élit bó'dogan s töltött ©1 sok-sok vidám órát és napot Dékájni Árpád. Ebben, és általuk ismerté ifte'- a háiaái; nép mlagy fajjsuly#, művészi hajlámát, ornamentikáját. Ilyen ut vezette eTJ őt a festett, tlul'ipájntOB ládák, kávarrott subákon, női kézimudkákon keresztül' a hal'asi. csokié éle.tlréhivásái- hoz, a hajiasi, nóták, sarkantyúk csizmák, vőfél'ytánicok pedig Niagymagyiar- ország első vidéki néprajzi és népművészeti, csoportjának magái ákiltáisáho-z. Arra talnitianak az, öregek, hogy a komoly, nehéz tejmunkát végző embereknek, különösein szükségük van ráj, hogy az, étet pajzánabb, könnyebb ojkHaláit is megkeressék. Dékáni i|gy csteekedett. Ak ко tó munkájúiról., azok feértékdcséröj sokat irtálk már és sokat írnak még a Szakemberek. Én pediig hadd kössek bokrétába néhány je lemző vonást1 az ő étetéből laiziokról a derűs napokról és vidám órákról1, melyek emlékezi£Itbelid|é- zése során oly sokszor és oly kedvesen emlékeznek rá mia is a még életben tévő, őszbecsavarodott. e'öregedet t, régi cimborái ; i , * Az iparos íjaik művészibb hajlamú tagjait igen szerette. Sokszor magaköré gyüjltöitte őket s elvitte őket az ürgés- be, BékájSi-bia, aztán vidám zeneszó, még nótáz'ás metett pohiarazgattjak, A költségeket miindlig ö viselte. Ha szép, hold- | vi ágos, nyári este volt,, többször felkerekedtek s jiárítlájk, a várost, tölrtt|ék' В tejüket, hogy mi -csínyt: tegyenek, olyant, iami nem sok törvényszakaszba ütközik. Cégiáb ák kicseré'éses kocsik, szekerek egyik udvarból a másikba áthúzása, kisajtók beköfözése sltfo. többszöri megtörténték. Egy csöndes nyári éjszakán íévitie. az ifjaka*. a Lázárba. Ott egész ucca soron minden háznál bezöpget'tetett vetők. Mindenütt azt kérdezték: — Néniké! (vagy bácsilka) Merre lakik a bőrdudás? Míg a Vállalsz megérkezett, vagy eltörölték őket az ab'akiok áló:, — Dékáni jó* muato'tt rajta. Majd megpukkadt: neveltében. j i i * MikoT B. F.-éknéí lakott', a házias,z,- szo'ny sokszor pör'tekédetlt; vele;, de rná,- sokkal is. Dékáni: ezt nem igen szerette. | ügy segített hát magáin, hogy egy j öregsZöő'kbe’i búd ártó'- egy nagy madár - ijeszitő kietriepiliőt szerzett s hia házwsz- szonya, hangoskodott, nyelénél fogva éli- ' kezdte a kepep'tet pörgetni, hogy a pö- rö'és ne halla'.szon, .Megható magitarCsépléshez Salgó brikett Grűnwald T e 1 e f о n 58 j fása nem is maradit siker nélkül. * Tanítványai egyszer rossz lát tettek « tűzre. Meg ke,lőtt volna őket büntet- hiie, ide ő e hpíyeltlt mind a hármat meghívta magához, ebédre. Á diákok ei is mentek. Meg volt terítve széped. 3—3 tányér egymás tetejében. Az evőeszközök is oldaté ve, — asztalkendővel'. Dékáni: meg ,nem vote a háznál felitlaíáílhiató. De nem mutatkozott ott va ami jóra- vaíö fehércsieíiéidféle siem, aki ebédet vitt volna az asztalira. Jó-diarabig váritlák á diákok, miké ráeszméltek, hogy be vannak csapva. Délután Sijlfingnéí vote órájuk s két- órateiéi üres gyomorral s hosszú orral mentek az iskolába-. * Egyiszier Beslenyji. Jánosit fejs'telíite, koporsóiba fektetve a rajízszertárbain — Jézus képében. A munka hetekig tartott. Eza:'att Besenyi't, aki nagyszakáltu sí különös é'etimiódlu, e'sziegényedteitf ember volt, gazdagon ellátta enpi:-, iinlni- és szivnjvaó jóságokká’. Jó pecsenye ebédet Vitetett neki mindig a vendéglőből. Mikor a kép ékészüte, Bc-sCnyi hájiá- san jelentette ki, hogy azért a sok szívességiért eklkofia és ekkora viszonzásul' ő is meghivja a tanár urat. A te’it napom el is ment, Dékánit. Ott töabápitla Einwilfer Károlyt is. GyfeleViszi hiázáhát szívesen fogadta az | érkező Dékánit BesCnyi. Gylanus volt egy, kicsit mind la két vendégnek, hogy se táp, se tányér se kancsó, se pohár az asztalom. * ,i i Végre is egy kiabak ivóvizet s qgy nagyszakajtó sülit tökmagot tá'alt fe- a.z (asztkra a vendéglátó szives házigazda', amit ei is költöttek jóízűen. . , \ * Egyszer Szombathy József borlbély- mühélyébe benyitva, amint ott _ látja, hogy á mester 'női hajat dolgoz fel ei- iadásra, azt kérdezi: — Hogy ennek májzjsájá? — Nyo:c forint! — Meli ia mester. — Hát ’ann|alk, ami hajnyiiráskor ösaszesöpirődik? — Az i|s nyote forint! — No, akkor veszek egy mázsát! — mondja Dékáni'. — Ki, is fizetem az árát1! Azzal' veszi elő a bugyellári'st s egy j zö’dhasu tízesbamköt fé'lg kihúz, — ro- ' pogitaítjjUi, majd igy szól1: — Hanem égy cseké y kikötésem' lenne Szombathy ur! — Ugyan micsoda, kedves tanár ur? — Hát iaz, hogy tegyen szives majd színenként összeváogatni, mert én csak úgy haszna hatom! i . Erre Szombathy mesternek a rövid szivar majd'hogy ki nem esett a szájából. (Folytatjuk). Cz. L. Megindult az építkezés az uj bócsai telepes faluban Lapuink annakidején éső között szá- ró1-1, hogy Bácsin rövidesen megindul mote be p bócsai telepítésről. A föld- | la telepesek épitbezésie. Az épS'éfel kölcsönöket kjut^'ják, sőt dr Kovátis Vfli- mos főjegyző, — laki önzet e,n. és fáradtságos munkájávkí sokban hozzáijáf ulí az ujieep miegtiejfiemlésékez — már tárgy!a- lásokiat fio'ytjat az épületainyagkereske- dökke és váHkilkozókkal, hogy minél о csóbbjain épülhessen tel Uj-Bocsai. Az (aratási és c'iépléiSi; munkálatek lei'ejezése után megindu a teiep ép0 ketzése, hogy őszre hirdesiae már a kormány szódé1 is munkássiágán^k eredményét, hirdesse az ország eső telepes kközségéntak fe(- | épü'ését. m'veesügyi kormány 80 hold földet vásárolt bocsa, határiban és qzt 166 egyenként 600 ötes, portákra paroelláz- ták fé [az igénylők között;. A porták f©gto|agyobb .része ekéit, lamfct naigyban lelőaegiteit az olcsó és kedvező fílzetlési feltétének, (azonkívül az uj trfispesek- r.ek a kormány álltai 'nyujitbtt kölcsönök és a község által adott, olcsó váíyogépit- kezési anyag. Kü'öniösen kedvező vio't a hlad Rokkanlak, özvegyéi , árvák és a sokgyermekes csiaádok épitéisí segclyc. Most örömmé' sízámolhlatdnk be arA legnagyobb álam! üzemnek, az áLamvasutakinak 1935—36-os üzfstévéről most adták ki a hivatiatos jelentést, amely sok érdekes adatot tartalmaz. Az államvasutak vonalainak, 'használati tárgyainak és kocsiparkjainak értékét összesen 1 milliárd és 841 millió pengőre értékeik. A Máv. utasforgalma az ejtőző évhez képest emelkedést mutat: 1935— 1936-ban 61,165.925 utast szállított a j vasút. Ebből 60 millió harmadosztá- j lyon, 5 miilió másodosztályon, 21 j ezer utas pedig elsőosztáiyon utazott. Emelkedett az áruforgalom Is: öszszesen 16.6 miliő tonna árut szá№- tott a vasút. A személykocsik száma 3461, mo- tormel’.ékkocsi 144, kallatuzkocsi 1205, postakocsi 81 darab van üzemben, míg a teherkocsik száma elérte már a 40 ezrét. A Fif érés Gyorsok forgalma is növekedett. Budapestről vidékre 97 filléres gyors 112 ezer, vidékről' Budapestre 37 vonat 41 ezer, vidékről1 vidékre pedig 46 filléres vonat 32 ezer utast szákkott. Gőzmozdony 1845, motorkocsi 143, vllamos mozdony 31 és sinautóbusz 15 darab van forgalomban. i Tovább tart a hos-sz a uemzetközi gabonapiacokon A külföldi gabonapiacokon tovább drágult iá -búza. Különösen az Egyesült Államokban és a délamerikai tőzsdén voltak nagy -árugrások a kedvezőtlen terméskilátások hírére. A gerentüli buzahossz átterjed Európára is. Rotterdamban és" Liverpoolban szintén jelentősen emelkedtek biz j árak. A budapesti gabonapiac is kö- ! vette a külföldi tőzsdék áraiakulá- i j sá-t és az ó-buza ára több mint fét- j 1 pengővel emelkedett és a hivatalos 1 jegyzés elérte a 21 pengőt. Uj bu- 1 záért augusztus 15-éig törfénö szál- , litásr-a 19.75 pengős árat fizetitek budapesti paritás lián, 77 kilós alapon. 1 Az uj rozs is drágább áron kelt el és jiuliuisi rozsért már 18.20 pengőt fizettek budapesti paritásban. Uj zabért 16, luj takarmányárpáért 15 pengőt kértek augusztusi szállításra. \ Gyalog többet sose mék megjött a csoda gép. Kapható: 20 pengős részletre Lengermana Sándor vaskereskedőnél, a postával szemben.----------------------~43 Csaknem ágyonrugolt az ökör egy halas! asszonyt Szakács Istvánná 60 éves tanyai asszony a napokban bevásárofni jött a piacra. Vásárlás közben elhaladt egy ökrösszekér mefiett. Az álla-t kirúgott és a rúgás Szakáesné gyomrait érte. A szeieacsétlen -asszony eszmélete,n-üt esett össze. Beszá 'Htotiák a kórházba, ahol me-gá liapiiották, hogy ,a hasfala teljesen szétrondsióíódbSlL Éietbemara-dásáihoz nincs remény. ■5zr.--:-,71 Jelentés a szőlőtermés helyzetéről A termés -szidőszerint kifogástalan, sőt egyes vidékeken rohamos a fejlődés és így cca két héttel eSglbbre 'tfart, minit a:z е1ти(Л években. Nagyobb kártételek nincsenek. Egyes helyeikről peronoszpó: a, dludva, l'isz't- harmat károkról érkeznek jejent-ések. AJitia' ábain 25—30 száizallé'kkiai kevesebb termésre lehet számítani. Az Alföldön különösen elsőrangú a szőlő', a korai csemegefaijták már érnek. í Óriási meteorKő zuhanását látták Kalocsán Tegn,?,p este 8 ó-а után, Kalocsán ige.i sokían fiitka természeti täimcmliiny- rek vo'|Cak í»auf. A nyuga'i égboDtiozaittoja — -amey még léiig vijégos v-ote és a esi-tagok még nem is tűntek fel, halantes .meteor zuhanását figyelték meg. A íéVilágos égbiohcn ©gys-OTre ó jjifeg fénycsóva jeiant meg, amely átívelte az egész nyugati szemhatáirt. A fény-csóva т|1кО|Г a, látóhatár a'só részére ért, ki- lobbant és eltűnt. — Cspiádt ví&zály miatt fpüatklajsizíflotEka mjijgfát. Rü!l Lajolsné hatelsí- iipa[r-cs fe- te:,ég© felakasztiotiía miagát és magkalir. A nyo-mozás- SjzqrEint -az asszony összeveszett ,az uram és efö'ötti eCIceiaare- désíéiben váíif meg az élettől. ^Világítson és k ffizzOn viSloinyol! Gazdaságos, kényelmes, íiszfa, olcsó. Világítási és ipari áramdij a fogyasztás arányában csökken, háztartási áramdij 36 fillér ^ _________________________r
