Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1937-06-30 / 52. szám
4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE junius 30 HALASI EMLÉKEK Adomák és jellemző vonások a régmúlt időkből MENNYIBE KERÜLT A GIMNÁZIUM Mikor az uj gimnázium főépült s Biz utolsó siklatásokat i|s el végezték rajta, Szi ády Áron te’-lkész, meg Péter Dér.es fögondndk eC(m|emitek gyönyörködni atz alkotás szépiségében. Kj|s iidíő múlva hozzájuk csattekozott Bessenyey István ils. Amint így becskére zük atz emeletet, azután az uj kerülést, megái! mellettük egy porgár koesüvall az uiecán s azt kérdezi: — Ugyan miibe kerüíhetötlt ez a nagy örökség? Közben a tova, — a fejéit ég fete emelve nagyot ásűtjott. Erre Bessejnyiey István ügy fejéit : — MögmuMta már a kend Hova, hogy B2it csak az Isten tudja. BUCSUVÉTEL Kiáltanának indul® a polgár йа, még pedig a háborúba. A iegéiny könnyei kicsordu ltjaik, mikor testvéreit megeső - kpl'ltja. Az apjja i|s 'törülgeite öreg szemeit, csikós széü zsebkendőjével. aztán igy fakadt ki: — Tik csak mög ösztök odaki-nn va- Clahogy! De műnk itthon?! HOGYNE INNÉK Nagyon ebusulta magát a pcígár, mikor efimienit. a fik a háborúba, Bánatában ilvogaitott, Ez meg feltűnt a szomszédjának. — Hogyne innék sógor! — mondottal. — Elmarni ez a szegény gyerök! De hát minden hosszúnak vége; addig forgott az öreg Fö d Bi maga ten- ge'ye, meg a Nap körül, hogy egyszer |ai háborúinak is vége tett s a »szögény gyerök« otthon termett. Attól kezdve meg igy mentegette magát a szomszéd e őtft: — Hogyne innék, mikor möggyütt ez |a szögény gyieTök! , Д FEHÉR KOPOLYANAL Eoldogult Koőzsváry Kiss Isltván bátyánk. beszé de el az talláibtoi vadásizfcafand- ját: — Mög üvöm a rókát, ki is vőszöm a bctrlbiüC' a Fehér topolya midlte-it (Bo- gárzo), teiiPök egy tompra, öz^án kö- | nyerezök. Egy'Szőr csak megzördül a gaz, — odanézek, hát látom, hogy mén , a róka. De mén ám!... Kapok a fiegy- | verömhöz, hogy majd гаДиИатЬк, die j őszömbe jutott hirtelen, hogy: itt már i a bőre! i \ i* Nagyon hires vadászkutyája wt István bátyánknak, a Nóra,. Dicsérte is mindenfelé. — Okosabb mint az emböir! — mondotta'. — Möigmiu'laszt m'ndönt, hogy j hun van! Csaik éppen hogy nem beszlé ! ; Mert — tudjátok, — nfagám ötetöm! A minap is in du ókan vo.'tam hazui- 1 ,rór, Pestre ügyeközitiem,. Hát a kisajtó- | ban vonyit a Nóra, Nlzöm, hogy miit akar, hát húzódik szépen egy nétépjes IfiiÉiitsoii lizzie vülanBjfil! Gazdaságos, kényelmes, tiszta, olcsó. Világítási és ipari áraindij a fogyasztás arányában csökken, háztartási áramdij 36 fillér 4 _____________Г hukorba.., j ,i i 1 [ \ Lássatok, igy adta tudtomra, hogy nefelejtsjek el neki önnívaJőt hagyni! A HEVERŐ EMBER Rózsa Bea halasi plébános egyszer egy henyé ő emberré! beszélget s tudakolja täte, hoigy miért nem megy dolgozni, hiszen- »munka, után édes a pihenés.« [ - i r — De én a savanyút szeretőim ám! — Vág № a magyar. — A sok édességtől pusztulnak ki a toldások fogai is! A BOTFÜLÜ Egyik jobbnevü polgártársunk arról vpt nevezetes a nyit század uitcfeó negyedében, hogy egy csöpp zenei, ha-lása «am volt, de1 azért hlai a vendéglőbe betért, — ja|m|i bég sűrűn megesett, — hát mindig muzsükáSitato'tt. Jó pénzeket tatdo-tt a bandának, meg вок ezüst forintost ráhajgált a cimbalomra. Többször haza is kísértette magát muzsika vagy frombitjaiszóva'. Ilyenkor ahány muzsikák, ennyiféléit huzö'tti s a félváros kiállt a csodájára. , Egy kávéházi mu'aiozásóit igy beszélte et egy szemtanú: •• — Húzzátok! — biztatta Mendjst. — Melyüket tetszik parancsolni? — Barázdában szépen szól a karvaly! — Talán й pacsirta ?! — kérdezi Mendus. ' i j ! — Nem bánom én, csak madár Cö- gyön! Egy másik akatomm-aí, amikor szál- záva! volt a néző a kávéházira'!, mert minden cigány mást húzott, — egyszer fébesziaki№tjia ai muzsikát Mendussal S ppiráncsjó'jia, hogy a »honfogiialásf« húzzák. A cigányok rázendítenek kül ön-külön nótára; Magyarunk a muzsikaszót állandóan figyétie. Úgy látszott, rendkívül» élvezi a macskazenét. A cigány közben egy-két jó nó'tát is elhúzott. — Hát ez melyük, volt? — Budavár bevétele! — feleltje e prímás. — M;ajd irákezdtek egy gyorscsár- dásTia. i — Hát ez melyik? — tudiakeljn a m,a‘ gyár. — Most möninek föl ia honvédők a várfalára! — felelte Mfindlus. Miagyarunk megelégedve vette t.ido- jpásul s egy ujiabb ezüisit forintost hajított a cimbalomra. (Folytatjuk). Cz. L. Szórványosan peronoszpóra lépett fel több halasi szőlőben Legutóbb megírtuk, hogy Halason éppen úgy, mint az ország más vidékein is, pompás rekordtermés ígérkezik a szőlőben. Most úgy értesülünk, hogy több halasi szőlőben szórványosan fellé-, p&tt a peronoszpóra, ami veszélyt rejt magában akkor, ha a szőlő» gazdák újabb permetezésekkel nem veszik elejét a veszedelmes szőlőbetegségnek. HOGYAN ADÓZTAK ÜKAPÁINK? Az ingó vagyon megadóztatása la modern adópolitika, legnehezebb problémája. A mi: adórendszerünkben a fár- eu’affi és jövedelmi, áldó azok ш aldónje- mek, miel'yek az. ingócagyonit iis megpróbálják adóforrássá tenni. Hogy az eredmény nem kjiefiégiltlő, (azok a, tervek mutatják, me’yek a közvélemény nyomása a alt időnként fte merülnek: lát- szatádó, a társualti adó jobb kimjnká- i fása; stb. i Épen ezért; nem tesz érdektelen,, ha I elmondjuk, hogy |a;z ingóvaigyon meg- pdÓ2'.atásának kérdését a gazdasági fejlődés egy kezdetlegesebb fokán, а XVII. szájadban; több áfölídi város, Hetes, Kecskemét, Nagykőrös, — egész kié é- gitcen megoldotta. A törők uralom afaftlt rendszeresen adót szeditek a, marhaszam után. Ez a; marhaszám az ez elnevezés, 1 mey laTaltit а XVII. század egész ingóvagyon adórendszere rejtőzik. Egy mprha áatt ugyanis áment azt kifejtek, nemcsak 1 darab szarvasmarhát értetitek, hanem ez vo-t az ingóvagyon elfobeviaüás előtt ugyanis, az, adóalanynak esküit kellett, tenni, mélynek szentén egykorú; források szörCnit a következő voCt a a szövege: Az igaz Isten, aki Atya-, Fiú, Szent'étek, teljes Szentháromság, egy bizony örök Isten, engem úgy segfejen. hogy tehetségem, szerint minden jár- mps, hámos és akárminéven nevezendő marháimról ezüst jószágomról és pénzemről, akár enyém, feleségemé, fiamé, leányomé, anyámé, öcsémé, bátyámé legyen,, hja az én gondviselésem és; birtokom; alatt van, mindezekről a vaíto-másít igazán beadom,, semminemű adósságot, adót, szo'gíabérét esztendő á'tal házam népiére, tartására való költségemet azokból! ki nem tudom-. Isten engem úgy regéljen. - , , ,| í i Fyen rendszer mellett a Polgár csak ham's esküvel bujha'ott volna k:i ingó- vagyonának megadóztatása a;ól, de ez V|á'ószinü’eg eszébe se jutott, mert ebben a kortan a hatnis eskü büntetése a tejes erkölcs:, sőt testi meigSemmáisütes. Ez az adórendiszer már ismerte az adómentes minimumot is. Forráztatok, gadott médékegysége. Egy marhának számjioitlt; 1 jármos biarom, 1 hámos barom, 5 ttaíJlér készpénz, vagy kamatra kiadott pénz, 5 juh, egy tized mállóm stb. Megalapították mindenkiről % módon, hogy hány mpfbált ér az ingó vagyona és azután m|arhá,nik|ónt 5—15 dénár adót kleített fizetni, A megá lapit ás is egész moder n ala- 1 pon történt — az érdeke t fél, bevallása alapján. Ez annyiban külömbözőtt egy m|ai adóibeva1 lás:tó'vhogy felltéitenül megszerünt adómentes vo't 1 bika, 1 ménJló, 1 pártaöv, 1 ezükt pohár, 1 ruhára való ezüst gomb sitb, Mettő1’-meddig állít fenn ez, az adórendszer, megállapítani csak hosszabb tevéiltári kutatással tehetne. Az kétség- (eten, hogy a legrégibb számadásban, az 1626. évi rege strum; renoyatumban már szerepe'. Ekkor a marhaszám 7800.Egy mßrha után tóliett, fizetrai 5 pénzt és így az ingó1 vagyonra kivétet! adóból a város jövede'me 390 forint. Nem csekély öszfeelit a v&lóiságnak, A szóbelileg történő szeg ez, ha meggondoljuk, hogy ebben Gyalog többet sose mék megjött a csoda „ flöp. Kapható: 20 pengős részletre Lanoermann Sándor vaskereskedőnél, a postával szemben. az időiben, 8—20 forintért már egy egész pusztáit tehetett bérein:. Év Marha s-z. Kivetett adó 1626 7.800 390 ft. 1630 9.826 688 „ 1631 10.460 732 „ 20 d. 1632 8.807 616 „ 50 d. 1634 10.800 756 „ - 1635 11.100 888 „ - 1636 11.030 882 „ 40 d. 1637 11.300 904 „ - 1638 10.466 837 „ 28 d. 1639 10.600 848 „ - 1640 10.600 1060 „ ----1642 9.472 1420 „ 80 d. 1643 9.084 1365 „ ----1644 8.211 1314 „ - 1645 8.780 1053 „ 60 d. 1646 8.683 1041. ,, 96 d. 1647 9.000 900 „----1648 9.000 900 „----1649 8.000 880 „-----1650 7.101 781 „ 5 d. 1651 6.938 699 „----1653 7.840 862 „tód; 1654 8.043 884 „ 67 d. 1655 7.976 814 „ 36 d. 1657 8.573 1028 „ 76 d. 1663 4.573 Hiányzik 1671 5.002 Hiányzik Ugylátszik, a -török uratem vége felé ja, nép már annyira te szegényedett, hogy ir*y módon nem sikerül @ hatóságnak a szükséges bevétel biztosítani,. Ezért lassanként ez az adónem -elenyészik. Azóta 250 esztendő fteü't el, mely aíatí a városi pó gár sokféte adóval találkozott, de egyszerűbb és igazságosabb adófajtával a’lig. Csak az a kérdés, hogy a mai viszonyok -mele-tt hogyan tehetne az Ingóvagyon hasonó megadóztatásához; a bevallások megbízhatóságát biztosítani? ,i Félreértések- elkerülése .végett ezzte az adónemmel nem merült ki a XVII. szaz,a,d adórendszere. Vo tak bizony szép számmte más adófajták te. Fejadó, vajpénz, ágypénz, haráes, dézsma és közmunka tlzfajta is, de ezekrö- tatán egy más -aäkatemmal emtekezünk majd meg. OKVETLEN Zoltán cipőüzlet fehér kirakatát 5 HAVI 6 részletfizetés
