Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1937-05-12 / 38. szám
májusit KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE о Milyen jelentést terjesztett ele az megyegyülésen a varmegye Uhlyarik Jánost választották meg kalocsai főszolgabírónak Ma délelőtt tíz órakor Preszíy Elemér titkos tanácsos, főispán elnöklete mellett rendkívüli nagy érdeklődéssel tartotta meg Pest vármegye közgyűlését. A nagy érdeklődés, főleg a kalocsai főszolgabírói állás körül nyilvánult meg. A közgyűlésre Halasiról is több megyebizottsági tag utazott fel. A közgyűlésen betöltötték a kalocsai föszolgabirói állást, amelyre nagy többséggel Uhlyarik János dr-t választották meg. Ezen a közgyűlésen terjeszttte elő Erdélyi Lóránt alispán az év első negyedéről szóló jelentését a vármegye különböző kérdéseiről. Az alispánt jelentést a következőkben közöljük: I A bőséges csapadék nagy* ban akadályozta a mező« gazdasági munkálatokat A vármegye gazdasági helyzetéről jelentem, hogy az év első negyedében az időjárás a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlen volt, mert a bőséges csapadék nemcsak a mezőgazdasági munkákat akadályozta, hanem tekintélyes károkat is okozott. Az általában enyhének mondható tel bőséges csapadékot adott, a havazás ritkáin tartott pár napon túl s a hó mindannyiszor korán eíolvadt, ami maga után vonta azt, hogy az utána következő bőséges vízmennyiséget a ta'aj nem volt képes levezetni és ott megáivá:, a már bevetett területekét nagyrészt elpusztította, a be nem vetett terülteteket pedig a rajta megálló viz annyira eláztatta, hogy a gazdasági munkálatok nem voltak rajta elvégezhetők. A viznemjárta terülteken a szántóföldi munkálatok korán megkezdődtek, azonban a vizes területeken még a mai napig is, a szántóföldi művelés alig végezhető. A vármegyében a nagy esőzések miatt mintegy 100 ezer kait. hold került viz alá, melyből mintegy 23 ezer kát. hold bevetett terület volt. A tat- karmány és szialmakészletek a tau valjyi bőséges termés után mindé-: nütt elegendők, sőt több helyen eladható feleslegek is vannak. A jószágáiomány egészségügyi és eröbeíi állapot^ kifogástalan. Kevés gyümölcstermésre van kilátás ? A mezőgazdasági munkások helyzete a téh mumkaszünetelés után any- myira megváltozott, hogy a kereseti lehetőség a múlthoz képest fokozott javulást mutat. Ma már az általános férfinapszám a Budapesttől távolesö részeken 150—180 fiiér, a közélébbi részeken pedig 2—3 P-jg is terjed1. Gyümölcstermelés: A sok goinddlall kezelt fákat általában és majdnem egyformán az egész vármegyében a Tisztelettel értesítem a n. é. közön« séget, hogy tavaszi és nyári sző» veteim nagy választékban megérkeztek. 6 h a v i részletre készítek öltönyt, felöltőt, Egy öltöny fazon munka« dija kétszeri próbával 3o pengő A t. közönség szives pártfogasat kérve, maradtam tisztelettel GRÜNWALD SIMON úri szabó ködokozta károk sújtották, mely ok miatt sokkal kevesebb gyümölcs tér-, mésre van kilátás, mint a múltban volt. A vármegye közegészségügye Vármegyénk közegészségügyi állapota az elmúlt év bar má déban kielégítő vo’lt. A fertőző megbetegedésiek közül 1936 december 15-től 1937 április 15-ig a hasíihagymáz 111, romcsotóto- roklob 376, vérhas 30, vöirheny 683, kanyaró 719, szamárköhögés 270, járványos gyermekbénulás 3, gyermekágy itáz 74, szövődményes influenza 239, nyílt gümökór 383, lépfene 2, járványos agygerinc anyhártyalob 3, veszettség 7 és kiütéses hagymáz 1 esetben fordult elő. Heveny fertőzőbetegség, még pedig hasihagymáz 10, roncsolótorob- löb 22, vörhely 3, kanyaró 2, szamárhurut 4, gyermekágyiláz 6 és járványos agyhártyagyulladás következtében 2-ien, összesen tehát 49-en veszítették é'etükeít. Gümökór következtében 565-en haltak meg. Bár ez a szám ijesztőién jnjagas, de mégis azt iapaBzjtjaljuikl, hogy évről-évre csökken s ma már a javulás nagyon is számottevő. így p’d. 1925-ben 3480, 1926-ban 3369, 1927-ben 3223,1928-ban 3185,1929-ben 3292, 1930-ban 3122, 1931-ben 3223, 1932-ben 3114,1933-ban 2663,1934-ben 2569, 1935-ben 2577, 1936iba,n 2382« hahak meg gümökór következtében, javulás 31.5 százalék. Megvan az indokolt reményünk, hogy a folyó év- bén ez a javulás folytatódni fog, amy- myivali is inkább, mert a gümökór a téli és a tavaszi hónapokban szedi a legtöbb áldozatát. Amennyiben anyagi erőnkből telik, karöltve az álammal, a legveszé- tyeztetebb helyeken tüdőbeteggondozó intézeteket létesítünk ős ezeket úgy szereljük fel, hogy működésűket a mindennapi orvosii ténykedések határain túl is kifejthessék. A tüdőbeteggondozókait felszereljük gór- «csővel, quartz.lámpával, Röntgen-készülékkel és tüdőtöftéísre is berendezzük s lehetőleg a vezetését szakorvosokra bízzuk. A gümökór, mint népbetegség, szoros kapcsolatban van a nedves, zsúfolt lakással, a táplálkozás és a ruházkodás ki nem elégítő voltával. Egyetlen egy kiütéses hagymáz- megbetegedés fordul elő. Ez a mégbetegedett cigány volt, aki fertőzését messze vidékről szerezte. Az óvóintézkedések szigorú és idején történt alkalmazásával a betegség nem terjedt tovább és már egy második megbetegedés sem fordüt elő. Az elhalálozások gyakori okai, a szív és érrendszer megbetegedései, a rosszindulatú daganatok. így pld. folyó évben három hónap alatt 644-en haltak meg szívbajok és 339-en rák és egyéb álképletek következtében. Erőszakos utón pedig 235«. A születések évről—évre csökkennek Törvényhatóságunk ferrűfetén, sajnos, a: születések száma évről-évre csökken. Így 1925toen 33.994, 1930- ban 32.000, 1931-ben 29.810, 1932- ben 28.509, 1933-ban 27.243, 1934-ben 27.779, 1935-ben 26.879 és 1936-ban 24.690 gyermek született. Ennek okai mélyrehatók. De remélem, hogy az o,rszág gazdasági viszonyainak jobb- rafo,r dudása a vonulási irányát megváltoztatott gólyamadarat a nyugati iránytól el fogja téríteni. Az 1937. év folyamán folytattuk a megelőző egészségvédelmi szolgálatok kiépitését. Ennek a munkának ütemét az Orsz. Közegészségügyi Intézet védőnőinek száma határozza meg. Évről-évre annyi szolgálatot tudunk megszervezni, mint ahány védőnőt az OKI rendelkezésre tud bocsátani. Ezek a szolgálatok az anya- és csecsemővédelem mellett a tuberkulózis és a venereás betegségek elleni védekezést irányítják. Ebben az évben indul meg az általános egészségvédelmi szolgálat Cegléden és Kiskunhalason. A vármegye fojjyó évi első harmadának á l a tegés zsé gügy i viszo nyairól a következőket jelentem: Sertéskivitelünk csökken Az elmúlt évharmad állategészségügyi viszonyai a fertőző betegségek területi elterjedését és károsodást okozó hatását illetőleg — még országos viszonylatban is — kedvezőnek mondható; ez főleg a sertésbetegségek jelentős számbeli csökkenésében nyilvánult. A sertésbetegségek ezen csökkenése szerves következménye a törvényhatóság áldozatkészségének, mellyel az 1936. évben is 66.000 kcm. sertéspestis szérumot és 2001 keim sertéspestis vírust juttatott ingyen a reászoruló kisgazdák sertésállományának megvédésére. Ezzel aiz eltóanyag mennyiséggel 16 község 706 udvarában 1972 egészséges, továbbá 2 udvarban 6 beteg és 6 fertőzés gyanús sertés oftatoitt be és ezek közül összesen csak 2 drb beteg sertés hullott •!. Az á latforgalom úgy belföldi, mint külföldi viszonylatban kicsiny, ami ö magas álatárakon kivüt a megfelelő anyag hiányának a következménye, ezt tükrözi főképp sertés kivitetünk csökkenése. Az év elisö negyedében a vármegye területéről vámkülföldre elszállít tatot: Szarvasmafrha 888 drb, ló 19 drb, sertés 717 drb, juh 230 drb, vágott és fagyasztott baromfi 178 vagonnal, lőtt nyúl 23 vaafgpnnal, olvasztott sertészsír 2 vagonnal, tojás 76 vagonnal. j A jelentés az iparról és a kereskedelemről Az ipar foglalkoztatottsága 1937. első negyedében ugyan idényszérü okoknál fogva kisebb volt, mint 1936 utolsó negyedében, azonban lényegesen nagyobb, mint egy évvel ezelőtt. A kisipar kérdéseit illetően meg keli emlékezni arról, hogy az utóbbi hónapokban vették kezdetüket az uj ipartörvény-nove.la alapján előirt mestervizsgák. Bár még korai lenne felállítani az uj rendszer mérlegét, any- nyit már is meg kel állapítani, hogy az iparosság szakmai és értelmi színvonalának emelése elképzelhetetlen a tanoncoktatás alapos reformja nélkül. Minden mást megelőzött a Eötvös U. 21 A címre ügyeljen! H~~ ...................... ■■ '• '■ *■*■ Tr. —tS A kereskede'fem forgalma is nőve. kedett. Nagyobb mértékben az agrár-vidékeken, kisebb mértékben a pestkörnyéki ipari gócpontokban, ahoS az é'felmezési költségek drágulása ellensúlyozta a kifizetett munkabérek növekedését. Milyen utak épülnek ki a vármegye területén ? A vármegye terü'etén a th. közúti állap terhére folyamatban volt ut- és hídépítési munkák előhaladására vo- natkozó!ág — ez év január l-től március 31-ig — a következőket jelentem : A kiskunfélegyháza—pákái th. közút 7.5—5.8 km-ének kőpályával leendő kiépítéséhez szükséges kőanyagok száiitása folyamatban van: A soltvadkert—szegedi th. közút 20.5— 28 km. szakaszának földmunkája és az anyagszállítás folyamatban van. A dunapataj—kiskőrösi th. közút 19.5— 21.5 km. szakaszának építése befejezést nyert. A soltvadkert—bócsai th. közút 10 —12 km. szakaszára aiz anyagszállítás megindult. A vármegye területén született 4307 fiú, 4209 leány, meghalt 3303 férfi, 3196 nő, öngyilkosság 99, baleset 513, tüzeset 155 voll Május 19-én lesz főtárgyalás a tiszti étkezde sikkasztó pincére ügyében Annak idején, pár héttel ezelőtt megírtuk, hogy a halasi rendőrség elfogta Tóth látván pincért, aki éveken át a tiszti étkezde alkalmazottja voh és ott különböző visszaélésekéit és sikkasztásokat követett el. A pincér letartóztatása után beismerte a terhére rótt cselekményeket, akit a rendőrség annak idején őrizetbe vett és a kalocsai ügyészségre szállított be. Tóth István pincér ügyében most tűzte ki a kalocsai törvényszék Oláhtanácsa a főtárgyal'ást május 19-én délelőtt 9 órára a halasi közgyűlést teremben. A tárgyalásra beidézték a károsultakat és: az ügyinek tanúit is. önnek még nincs villanyvilágítása ? Szereltesse havi részletre. Bővebb felvilágosítást nyújt bármelyik képesített szerelő vagy a Halasi Villamossági R. T.
