Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1937-05-08 / 37. szám

1 ELŐFIZETÉSI Ar egy évre. Helyben ........ 12 P — Vidékre ........ 16 P EGY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR Alapította: PRÄGER FERENC MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőség: Molnár u. 2. — Telefon 45 Kiadóhivatalt Városháza épületében 1937 május 8, szombat XXXVII. évfolyam, 37. szám Politikai, társadalmi és közgazdasági lap Béke van i. ...... 41 iiii inni és csend uralkodik körülöttünk, ! az elmúlt esztendő jó termést; t hozott, az emberek láthatólag ' megelégedetten sétálnak, dolgoz­1 nak, szántanak és vetnek, Vár­! |ák a termést és dehogy elegedet- j I íenkednének, a világ mindén kin- j cséért se szólalnának meg ajkaik ! a sablónpamaszko dáknál egyéb , más szóra és mégis, valami nin- 1 j.. esen egészen rendben. Valami bajnak kell tennie, valahol lent a , mélyben, a sünt vér ereiben meg- J ; húzódik vtóanfi ősi panasz és j valljuk meg, nem hiába és nem- ok nélkül Az élete és napi táp- \ í -Iáiéba mindenkinek megvan és r még sincs megelégedés, még sin- | !■ csen tiszta kék dfertt' a lelkek- j ben, a szivekben és a szemek- ! ben, valahol vannak elintézetlen 1 dolgok, el nem intézett ügyek. I A sirámok és a painaszkodások - ! 1 most is megvannak, jelenünkben I élnek, mert hiába, a drágaság j alatt nyög a lakosság hatalmas 1 nagy százaléka, a, kjfliríélek dzsun- 1 igeije alatt nyöszörögnek a gaz- j dák tízezrei,, a rettentő elemű csa­pások súlya alatt gömycdeznek I százezrek és százezrek azok kö- |-r| züt, akik életet kicsiholni kül­dettek a földnek méhéböl Hol itt a baj, hói Itt a hiba, merre ténfeneg mindezekre az orvos- szCr, arról nem is beszélve, hogy sok-sok ezer diplomás és érett­ségizett ifjúnk reménytelenül! szántogatja szemeivel a- horizon­tot, amely számára nem ígér, nem hoz, nem sejtet jobb Ié- : tét ezen a világon. De ott van a másik oldalon a szörny, a ször­nyű fantóm, amely igaz, hogy , hisztéria, igaz, hogy néha okta­lan idegesség szülötte, de mégis itt van, riasztani és félelmek csó­váit dobálni, itt van a háború- réme és a béke, az igazságosság és emberi szelídség megbontója. Es mindezeknek egyetlen igaz, ' megdönthetetlen orvosszere hi­ányzik az emberekből: a sízere- K tét. A szeretet egymás iránt, az egymás támogatása és megsegí­tése, az a szeretet, amely nélkül nincsen semmi és amelynek bir­tokában minden jóra fordulhatna, minden mégoly nehéz kérdés is karikacsapásra elintézést nyerhet­ne. Vájjon hol bujkál a szeretet ma, laiz a szeretet, amely sziklákat repeszt és amely mosolyt, virá- í gos éneket és boldog megelége­dést tartogat mindenki számárai. Az egyetlen parancs, hogy szeres­sük egymást és segítsünk magun­kon, hogy az isten is megsegítsen bennünket. Mert, hiába, mégis a szeretet hiányzik ebből a világ­ból, amely adott már mindent, ami kultúra, ami anyag és ügyes­ség kicsiholható, de egyről meg. feledkezett, ami pedig mégis a legszükségesebb: a felebaráti szerétéiről Még a nyár folyamán megválasztják a második halasi ref. lelkészt A régi papi dijlevél meghagyása mellett dönt a presbitérium Az utóbbi hetekben mindinkább nagyobb érdeklődés kiséri a refor­mátus egyház életében beálló jelen­tős eseményt: a második pap meg­választását. I i i I i I . A kérdés körül, hogy újabban mi­lyen eseményeik keletkeztek, munka­társunk jót informált helyről a kö­vetkezőket tudta meg: A papváíiasztás alőtt a legfontosabb eldöntendő kérdés a papi dijlevél ügye. Amikor legutóbb Kiss Zsig- moind egyházmegyei esperes canonica visMaittat tartott az egyháznál1, fel­vetette azt a kérdést a presbitérjum- ban, hogy a november elején megüre­sedő lelkészi áTlásnái a papi dijleveüet módosítani kíVánják.e, a régi jóváha­gyott dijleyelet akarják-e, vagy pedg annak módosításával a lelkészi do­tációt más alapra kívánják-e Iefek- j tetni: vagyis a lelkészi dijllevefekniek fix fizetés alakjában való megálapi tását kívánják. Akkor a presbitérium, annak ellenére, hogy a kérdéssel fog­lalkozott, döntést nem hozott, mért ez a kérdés nem volt tárgysorozatra ki­tűzve, hanem egy bizottságot küldött ki, hogy erre vonatkozóan megfelelő javaslatát terjessze a presbitérium elé. Ez a bizottság az elmúlt 'napok- t ban tartott ül'éá®. Több ffelszóteMs | után, a felszólalók közül többen a módosítás mellett foglaltak állást és j végül is, csaknem egyhangú határo- [ zattal a bizottság azt a határoztok ‘ hozta, hogy a papi dijleyelet ne mó­dosítsák, hanem1 maradjon meg a ré- . gi dijlevél1. - i j -, I ( 1 : íj A református egyház presbitériu­ma vasárnap délelőtt ülést tart és ezen az ülésen tárgyalják ennek a bizottságnak ia javaslatát. Ott élőre- láthatólag a presbitérium a bizottság : javaslatát fogja magáévá tenni. A papi dijlevél elintézésiével a plap- i j választás ügye közelebb jut a meg­valósuláshoz. Mint értesülünk, a pres­bitérium ülésén kérni fogják, hogy a presbitérium intézzen felterjesztést az : egyházmegye espereséhez, hogy az j mondja ki, hogy a második paipi ál­lás megüresedett és intézkedjen a választás időpontjának megállapítása iránt is. Ugyanis a ref. egyház, mint .ismeretes, annak idején kimondta, hogy a második lelkészi állást bá­rom éven belül nem töltik be, ez аи időpont pedig most jár le. A vasárnapi presbiteri ülés fogja eldönteni & választás gyorsaságát js és ha a presbitérium a megfelelő elő­terjesztést megteszi az egyházmegye esperesének, akkor a választás' sok­kal hamarább fog megtörténni, mint azt eddig gondolták. A fentiek Sze­rint remény van airria, hogy még в nyár folyamán a pap választás meg fog történni. A választás után az uj pap no­vember elején foglalja el tisztét. Még ugyan nincs kiírva a pályá­zat a második papi állásra, mégis az eddigiek szerint három jelöltje lesz a második lelkészi - állásnak. Esze Ta­más szanki, Szabó-Garbaii Imre bara- nyamegyei lelkész és Szétess László halasi s. lelkész. Érdekes hírek a titkos vilasstójog körül Kerületi és megyei lajstromos titKos szavazást hoz az uj választójogi reform Az ország közvéleménye^ természet­szerűleg élénk érdeklődéssel figyeli a három lalkotmányjogi javaslat sorsát, hi­szen ez a hárorni javaslat a nemzet éle­tében döntő fontosságú probtemákat kí­ván hosszú időre rendezni. A kormány­zó jogkörének kiterjesztése, a háború után alöíkuít felsőhöz hatáskörének ki­bővítés© és végűi1, de némi utolsó sor­ban a tiitkiois vá asz tőjog bevezetésé, — n'arom o:y«5i kérdés, amely minden párt- poltikaí szemponton feliflemelkedve, a magyar nép összességét, a miagylar pol­gárok mindegyikét igen közó'ről ér­dekű. I i ‘ili 'Mind! a három; kérdéssel: már bíz előző kormányok is foglakoztak, készültek is különböző javaslatok, tervezetek, ki­alakultak bizonyos ©'gondolások, a meg­valósulás stádiumába azonban egyik sem jutott. Darányi Kálmán mingyárt nfinisztesrelnöksége ©’éjén programmja- ként állította fe1, hogy a három, kér­dést mego'dja. A váasztójog tekinte­tében örökségül vette át Gömböis Gyu­lának Sztranyavszky Sándorhoz intézett tievele alapján egy pártközi konferen­cia kialakulását, a másik két javaslat ügyében pedig az illetékes miniszté­riumok megkezdték a munkát. ' Darányi Kálmán miniszterelnök kez­dettől fogva hangsúlyozta, hogy a há­rom alkotmányjogi javaislatot csak nyugodt par'amenti légkörben, békés po­litikai átmos zférábiah és lehetőleg az összes pártok hozzájárt/ása a1 apján le­het mego'dan:. A miniszterelnök éppen ezért már hetekke' ezelőtt tárigyafáso- kat kezdett az egyes politikai pártok vezetőivé1"! és özek a tárgyalások rövi­desen, be is fejeződnek. További lépés történt szerdán, amikor a miniszterel­nök MeizEter Károly interpellációjára ki­jelentette, hogy a választójogi reform­hoz szükséges statisztikai adatok most vannak gyűjtés áfáit, rövidesen elké­szülnek, majd bejelentette;, hogy a vá­lasztójogi: reformot még ebben a nap­tári évben a Ház eié terjeszti. Ez1, kíét- ségtefienül haladás, mert eddig csupán olyan kijelentéseket hallottunk,, hogy többé nyliMszavázásos vá’asztás nem [esz, hogy ez volt az utolsó nyíltsza- vazás MagyárorsZágon. i Ami, a két e"ső alkotmányjogi javas­latot il’e'i, ezeket Darányi Kálmán mi­niszterelnök már meglehetős részle tér­séggé. tudta ismertetni a pártvezérekkel legutóbb foly'taafott tanácskozásai so­rán. A választójogot .I'átően azonban — csupán alape’.vekrőíí volt szőj a mi­niszterelnök még egyik elgondolás miel- fetlt sem ‘kötötte le magát. Értesülé­sünk szerint a legutóbbi napokban azon­ban a Választójogi javaslat sízemípontjá- bó'i is1 jelentős lépés történt, amennyi­ben körülbelül eldöntőttnek tekinthető, hogy a kormány milyen elvre építi fel a választójogi reformot és a jalvias’at ki­dolgozása sor án legfeljebb csak a Rész­ietekben történnek majd változások, j A választójogi reformot illetően a titkosság laüapeíye kezdettől fogva advö volt a tanácskozások inkább aköcrüjí ■folytaik, hogy melyek azok a kordelr- tivumok és milyenek ózok a .módsze­rek, amelyekkel a kormány biztosi tani kívánja a titkosság révén esetileg . fleffl- bukkanó szélsőségek éXvényesülélSét. — Többféte javaslat került előtérbe, végül Is a következőkben történt döntés: „ Az, uj választójogi javaslat meg­hagyja a kerületek jelenlegi számát, a képviselők száma tehát nem csökken. I A képviselőknek azonban csak egy- részét választják a kerületek, míg a másik rész© megyei lajstromos válasz­tás révéin jut mandátumhoz. Ezzé’,’ te­hát veOejár az, hogy bizonyos kerülete­ket összevonnak és fezekben megmarad 'P kerületenkénti választás, a mandá­tumok egyrésze azonban a megyéi lajstromon megválasztottak kezébe fog jutni. Ezek szerint tehát az .országban részben kerü’-eíenkénti, részben megyei [ajstromos választás fesz« JJ LIJjJ

Next

/
Thumbnails
Contents