Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1937-05-01 / 35. szám

1937 május 1, szombat XXXVII. évfolyam, 35. szám / ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE. Helyben ... ... 12 P — Vidékre ........ EGY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON 16 P Alapította: PRÄGER FERENC Szerkesztőség: Molnár u. 2. — Telefon 45 Kiadóhivatal. Városháza épületében Milyen vizet iszik Halas város közönsége — a Közegészségügyi Intézet megállapítása szerint valamennyi Kút ivóvize Kifogás alá esih iskolák kittjai. j ivóvizekben vasiját" fedőm van ^ Értesülésünk szerint a vároft' a Köz!- a vizet részben a húzás áltat Is sár- egészségügyi Intézet áltat kifogásolt gátja és igy meglehetős mértékben kutaknál meg fogja ejteni az átaia- gusztusta’anná teszi, főképp ez utób- kitási, illetve a tisztogatási műnkéi- Ibi az oka annak, hogy sokszor olyan latokat. Ez azonban mint illetékes panasz is elhangzik az ivóvizes kiu- helyen informállak bennünket, végié- Ittak ellen, atnfi nem egészségtelen vi- iges megoldást nem jelent, mert egy- : zet jelent, csupán látszatra mutat két évűn belül hasonló panaszokra ] olyan szánt és formát, amely biZal- lehie!t elkészülve й város lakossága matlanná 'teszi a kutakból vizet ivó- laz ivóvizeiket illetőleg, mert a halasi ka.t. Hat uj kinevezés a városházán Glosszák a földbirtok­rendezés körül A művelési ágváltozás még min­dig azt a kérdést befolyásoljál, hogy a föIdb irtokrendezés körül a kataszteri tiszta jövedelmet megállapítsák. Például', ha lege­lőből "feltörés folytán az ingat­lanon lévő bokrok, tüskék kiir­tása az ingatlan tulajdonosnak nehéz munkájába;, annak termő­talajjá történt átdolgozásával já­ró költségek befektetésével az ingatlanok jövedelmezőbbé, érté­kesebb mezőgazdasági ingatta, nokká váltak, ezt megállapítva, a pénzügyi hatóságok magasabb kataszteri tiszta jövedelem alá vették fel. Ezenkívül egyes köz­ségekben uj kataszteri felmérést és ezzel kapcsolatban uj katasz­teri osztályozást is hajtottak vég­re, amely alkalommal a pénz­ügyi tisztviselők túlbuzgósága folytán a kataszteri osztályozás­ban felfelé is történtek kiigazí­tások, ugyanígy jártak ei Igen sok helyen a. juttatott földek osztályozásánál is, ahol éppen a fentebb vázolt okoknál fogva, lé­nyegesen felemelték a földek osztályát. Az illetékesek vélemé­nye szerint méltánytalan volna, ha akár az első esetben a föld­höz juttatónak szorgalma foly­tán, avagy a pénzügyi tisztvise­lők túlbuzgósága következtében előál'ott magasabb kataszteri tiszta jövedelme t az ingatlan meg­váltási árának kiszámitásánáf ala­púi vennék. Ezekre az ingatlan nokra vonatkozólag az lésiz igaz­ságos, ha az ármegállapításnál az 1921 szeptember 7-iki érvényben volt kataszteri tisZte jövedjeelmet veszik alapul. Előfordultak olyan esetek is, hogy a földbirtokren­dezés során kiosztott földek ka­taszteri osztályozása sok esetben aránytalanul magas volt. Ezeknek az osztályát réSizben előterjesz­tett kérelmekre, részben pedig hi­vatalból a; pénzügyi hatóságok leszállított,ák, tehát most már igazságos osztályozás alapján vannak megadóztatva. Ha tehát ezeknek az ingatlanoknak a vált- ság árait az az évi kataszteri ada­tok alapján állapították meg, a juttatott ingatlanok tulajdonosait tekintélyes károsodás fogja érni, amelynek helyesbítése, illetve az előlhivatkozott, most megjelent rendelet 1. §-ának erre vonatkozó intézkedésének megvákoz at.sa igazságot osztó közérdeket ké­pez. Akármilyen formában ren­deződik is ez a nagyon fontos és rendkívül' közérdekű kérdés, a legfontosabb az, hogy úgy oldas­sák meg a probléma-komplexum, hogy abból ne érje károsodás azokat, akik teljes jóhiszeműség­gel igyekszenek minden időben eleget tenni azoknak a kötelessé­geknek, amelyeket számukra a köz előír. Az életszükségletnek és az emberi fos nemcsak a közegészségügy szem- | pontjából, de fontos azért ftsi, hogy különböző járványos időben olyan ivóvíz álljon rendelkezésére a lakos­ságnak, amely mentesíti őt sok, eset­ben. attól, hogy a különböző járvá­nyokkal szemben bizonyos mértékig immunissá váljon. Kétségtelen tény, hogy űz Alföl­dön kevés helyen van jó és egész­séges ivóvíz, ez aióí csupán azok a helyök alkotnak, kivételt, ahol si­került artézi kutakat furni és igy artézi ivóvízhez jutni. Halason, mint az ismeretes, már többizben kisérleteztek artézi kút fú­rásával, de ez egyetlen esetbén sem vezetett sikerhez és igy azok az út- dffii kutak állnak ivóvízül a közönség rendelkezésére, amelyeket a város különböző pontjain mélyfura tu kutak formájában áhitottak be a lakosság számára. Az viszont tudnivaló, hogy Halason szinte egyetlen kút sincs a hazák udvarain, olyan, amely iha­tó vízül szolgálhatna. így tehát Halas már régi panasza ez, mostohán áll ivóvizek tekinteté­ben és a város különböző pontjain felállított mélyfuratu kutak ellen is egyre-másra érkeznek; minden esz­tendőben panaszok, hogy hol ez, hot Igíz a kút ihatatlan vizaeí bír. A város minden egyes panasz ese­tén igyekezett azonnal segíteni eze­ken a bajokon és intézkedett, hogy a kutakat tisztítsák, javítsák és igy ki­küszöböljék az ivóvizek ellen elhang­zó panaszokat. Újabban ismét panaszok érkeztek la mélyfuratu kutak ellen és ezért a különböző ívóvizes kutakbó* az egészségügyi hatóság mintákat kül­dött a Közegészségügyi Intézethez. Az Országos Közegészségügyi Intézet a küldött vizeket megvizsgálta és a vizsgálat eredményéről értesítést küldött Pest vármegye alispánjához, ahonnan a vizsgálat eredményéről ér­tesítették a várost. Ez a vizsgálat nem sok megnyug­tatót mond, mert szerinte a város Valamennyi kútjának vize kifogás alá esliik és igy azokat részben ált kell javítani, részben pedig ki keli tisztítani. A Közegészségügyi Intézet jelen­tése szerint átalakításra, szorul Hau l|ason 26 kút, ebből 19 tanyai kút, Utóbbi főleg iskolák udvarain, míg átalakítás és tisztítás alá kell venni 18 kutat. Ezek közül a tanyai isko­lák udvarán van 2, mig a város belterületén szintén két ilyen iskola udvarának a vize hasonló és pedig az alsóvárosi és a felsővárosi elemi Dr. Fekete Imre poigarmester több uj kinevezést eszközölt a városházán. Dijnokmk kinevezte GyániZse V. Sán­dort és ..Gazdág Istvánt. í j A fogyasztási adóhivatalhoz szer­ződéses alkalmazottaknak kinevezte Kalló Jánost, Viziák Józsefet, Szent- Péteri Istvánt és Téglást Istvánt. KeleMái halt mag a híres azahadkai „МиШГ per egyik fMlottia Élénk emlékezetében él még nem­csak a szabadkaiaknak, hanem áz egész ország lakosságának az a »kém­kedési per, amelyet általánosságban Vargadéle pernek ismertek s ame­lyet a szerb megszállás első mámo­ros éveiben folytattak le néhány magyar ellen. Mint ismeretes, Sza­badkán perbe fogták dr. Varga György ügyvédet és több társát azért, mert állítólag Magyarország ja­vára kémkedtek és a jugoszláv ál­lam ellen összeesküvést szőttek. Ab­ban az időben még a szabadkai vá­rosháza harmadik emeletén levő po­litikai detektivszobában működött a bikaesök, a szerencsétlen magyarokat válogatott kínzásokkal kénysZeritették olyan bűnök beismerésére, amelyet sohasem követtek el. Varga György és egyik társa Ignátz Gyula rejtélyes körülmények között meg is haltak a fogdában. A szabadkai magyarok között még ma is az a hit, hogy megmérgezték őket. Hosszú hónapokon keresztül folyt a vizsgálat a Vargaj-féfe per vádlott­jai elten, természetesen eredményte­lenül. Hiszen nem is volt egyéb bű­nük, mint az, hogy magyarok: voltak. Szabadkáról az Újvidék mellett levő péterváradi kazamatákban — föld­alatti börtönökbe hu|rcpMk a már i amúgy is halálra, kinzott szabadkai magyarokat. Végre 18 hónapi rabös- kodás után kénytelenek voltak sza­badon engedni a Varga-féle per ár­tatlanul meghurcolt áldozatait. Alig élvezték néhány hétig a szabadsá­got, újból becsukták őket és kezdő­dött ,a szenvedésük elölről. Ekkor azonban sikerült megsZökhiök a fog­ságból. Elsőnek: dr. Völgyi János Szabadka város volt főjegyzője szö­kött át a határon, majd Vörösbaira. nyi Mátyás Máv. távirdász és Nagy József Máv. segédtiszt követték a példáját. ; <j| A Varga-féle kémkedési affér sió­kat szenvedett magyarjai közüt dőlt most ki egy elfáradt mártír: Vörös- baranyi Mátyás. Szökése után család­jával Kefeьián telepedett la, épített magának egy barátságos kis otthont, ahoi naponként vendégül látta nagy. Számú tisztelőit, barátait. Sohasem panaszkodott, pedig a szerb fogság- bőt gyilkos kórt hozott magában. Egyik fülére meg is siketfflt a bru­tális bántalmazások következtében. A lappangó betegség végül is diadal­maskodott és Vörösbaranyi Mátyás1, valgy ahogyan a közelállók becéZ-i ték: a »Tatkó« 59 éves korában meghalt. . Temetésére felvonult Ketebia köz- se£" közönsége társadalmi osztály különbség nélkül, sokan jöttek vi- védrő't is, a kiskunhalasi vasutasok pedig népes csoporttal "képviseeltet. ték miagukat ,s levitték a Szabadká­ról átmentett vasutas gyászlobogót ^s- A gyásszertartást Koczkás József plébános végezte, a búcsúztatót Né­meth Béla kántor énekelte. Hatalmas tömeg kísérte utolsó út­jára a magyarságáért oly sokat szen­vedett halottat. .Vörösbaranyi Mátyás a Polgári Ha- di Érdemkereszt tulajdonosa volt.

Next

/
Thumbnails
Contents