Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1937-03-20 / 23. szám

1937 március 20, szombat XXXVII. évfolvam, 23. szám Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE. Helyben ....... 12 P — Vidékre ....... EGY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR 16 P Alapította: PRÄGER FERENC MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőség: Molnár u. 2. — Telefon 45 Kiadóhivatal. Városháza épületében Valahol tényleg bajok vannak és valahol iga­zán segíteni kelfene azon a helyze­ten, amely nyomorúságokat szült és bajokat teremt. Könnyíteni kelfene a gazdán, az iparoson, a kereskedőn és minden dolgozó kispolgáron, hogy egészségesebb mlumkafendülét és egészségesebb légkör alakulhasson ki. i Ebből a belátásból fakadt a pénzügy- miniszternek két örvendetes rende­leté is. Százhuszonegy millió pengő reménytelen hátralékot elengednek a földhöz és házhelyhez juttatott tör­pebirtokos kisgazdáknak. Kezdetnek és első lépésnek örvendetes segít­ség ez az elhibázott földreform jó­vátétele irányában. De még ennél is általánosabb jelentőségű в pénz­ügyminiszternek az a másik rendel­kezése, amely a köztartozások hát- j raléka után fizetendő késedelmi ka- j mátokat hat százalékra Szállítja le. j Eljutottunk tehát annak a hivatalos í elismeréséhez, hogy a gondokká* j küzködő kispo'gárságot nem szabad j büntetni és bírságolni azért, mert j önhibáján kívül a viszonyok mostoha ; változása következtében idejében nem . tud eleget tenni kötelezettségének. ; Eddig ezek a késedelmi kamatok pe- | dig foiyfogató büntetésszámba jöttek ! és nem egyszer okaivá váltak annak, hogy a gondjai alatt roskadozó ipa­ros, vagy kisgazda végleges gazda- j sági válságba és összeroppanásba j jutott. Legtöbbször ezek a késedelmi : kamatok jottatták abba a helyzetbe, j hogy hátralékaiból kigázolni nem tu­dott. De nemcsak a közadóknál nőtt korlátlan magasságokba ez lai kése- j dalmi kamat, hanem ugyanez áh az | OTI kamataira nézve is. Hinni akarjuk, hogy az örvendetes lé­pés után hamarosan sor kerül , az OTI késedelmi kamatok mérsék- í lésére is. Amilyen arányban javult az ország gazdasági helyzete, olyan arányban kell segítségére sietni az adósságaitól, kötelezettségeitől szaba­dulni nem tudó legszegényebb népré­tegnek. Általában elvképen kellene ki­mondani, hogy semmiféle közhatóság vagy intézmény a törvényes hatszá­zalékos kamatoknál magasabb szá­zalékú kamatokat nem szedhet. Ez a kérelem, kérelme és óhaja annlak a társadalomnak, amely mindenkor eleget tett és eleget akar tenni kö­telességeinek, amely parancsnak te­kinti az építés munkáját és jól tudja, hogy a közu.etek, hogy a munka rend­je és biztonsága követeli meg minden­kitől, hogy hasznos tagja legyen a dolgozó emberek rendjének. Április 4 helyett ll=én tartja meg beszá= mólóját gróf Teleki Mihály Legutóbbi számunkban megírtuk, hogy gróf Teleki Mihály Halas vá­ros országgyűlési képviselője április 4-én tartja képviselői beszámoló be­szédét Halason Közvetlen lapzárta előtt értesu tünk róla, hogy gróf Teleki Mihály a va­ros népszerű képviselője beszámoló beszédét közbejött fontos elfoglalt­ságai miatt nem április 4-én, hanem április ll.én tartja meg és Cíájékoz- tatja a közönséget. A HALASI CSIPKE A PESTI KIÁLLÍTÁS EGYIK LEGÜNNEPELTEBB SZTÁRJA Hosszasan gyönyörködött a kormányzói pár és előkelősé­gek hossza sora a kiállított gyönyörű csipkeanyagban Amint azt már többizben megírtuk, a halasi csipke kétségtelenül meg­indult, most már nemcsak európai, de bátran állíthatjuk, világhódító útjá­ra. Az a rengeteg elismerés, dicsé­ret, amely a halasi csipkét már ed­dig is mindenfelé érte, ahol csak megjelent, folyton erősödik és nJöt- tön.nő. A halasi csipke pompázatos kiállí­tását, leheletfinom kidolgozását és egészen eredeti különlegességét a szakemberek százai és a müértö kö­zönség tízezrei épugy elárasztották elismerésekkel, mint a belföldi és külföldi sajtóorgánumok szinte meg­számlálhatatlan sokasága. Az is két­ségtelen, hogy ez a sok dicsérő szó és tett, nemcsak a halasi csipkét ér­te, de közvetve azokat is, akik ennék a csipkének mentorai és pártfogói, akik önzetlenül igyekeztek és igyek­szenek, hogy ennek a csipkének az ügye napirenden maradjon és pro­pagandája felszínen tartassák. Azt is meg kell állapítani, hogy a halasi csipke hóditó útja Halas város te­kintélyét és súlyát állandóan növeli és öregbiti. Megírtuk, hogy a halasi csipke a most folyó budapesti mezőgazdasági kiállításon is bemutatkozik, és pe­dig a halasi csipkeház eredeti ki­csinyített másában, hogy minden szemlélő azt is láthassa, milyen az a ház, ahol a halasi csipkét szülő­földjén halasi lányok készítik. A kiállításon felállított halasi csllp- keházat nagy és méltó tisztesség érte. Meglátogatta a kormányzói pár és megtekintette Bornemissza Géza mi­niszter, valamint a közélet és a tár­sadalom előkelőségének hosszú sora, akik valamennyien elragadtatással szemlélték a kiállított, ízlésesen ren­dezett gyönyörű csipkeanyagot. A kormányzó és felesége hosszasan időzött a halasi csipkéknél és dicsérő szavak özönével árasztották el ezt az ősi magyar városban született és világhírnevet szerzett speciális ma­gyar terméket. Bornemissza Géza miniszter azt a határozott Ígéretét fejezte ki, hogy a halasi csipke ügyét feltétlenül kor­mánytámogatásban is óhajtja része- siteni. A halasi csipke a most folyó pesti kiállítás egyik leglátogatottabb he­lye és eddig a négyezret meghaladja azoknak a belföldi és külföldi látoga­tóknak a száma, akik a halsi csip­két megcsodálták. Április 14-én búzavirág teadélutánt tart a Stefánia A Stefánia, mint mindenki előtti ismeretes, gyönyörű célkitűzésű, ma­gasztos missziót tölt be akkor, ami­kor felkarolja, is tápoltja és támogat­ja az anya és esecsemővódelam leg­fontosabb nemzeti ügyét és igyek­szik minden tekintetben odahatní, hogy a társadalom jó szivét feléb­ressze ezekkel a nagy és sorsdöntő kérdésekkel kapcsolatban. Az anya és csecsemővé de'em te­rén a Stefánia szövetség már eddig is emberfeletti munkát fejtett ki, vé­gezte a felebaráti szeretet félémelŐ gondolatát és a Stefániának köszön­hető, hogy országos viszonylatban ai csecsemőhalálozás állandóan csökken és hogy az anyák védelme is óriási lépésekkel haladt és halad előre. Mindezekhez a munkálatokhoz azon­ban pénz és anyagi támogatás szük­séges. A Stefánia kiváló halasi veze­tősége, agilis elnöknőjévef az élen mindent elkövet, hogy a nagy ügy folytonosan előbbre és előbbre halad­hasson. De mint a halasi Stefániának, épen- ugy országos viszonylatban Is, a szö­vetségnek újabb és újabb támogatás­ra van szüksége, hogy nemes céljait maradék nélkül foganatosíthassa. Ép­pen ezt a célt szolgálja az az átirat . amelyet a központ intézett ai ha­lasi Stefániához, arra kérve, hogy rendezzék meg Halason is a Ste­fánia búzavirág teáját, hogy az így összejött összeg is szolgálja a ne­mes célt. A halasi Stefánia ezt a búzavirág teáját április 14-én a nagy- vendéglőben rendezi meg délután hat órai kezdettel. Belépődíj egy pengő lesz, a gimnázium két felső osztályának diákjai számára pedig 5„ fillér. Ezenkívül árusítani fog­ják az erre a cé'ra szolgáló búzavirá­got és az igy befolyó Összeg, csak­úgy mint a többi bevétel, mind az áldozatkész nemes cél rendelkezésére fog jutni. A város szociális goncfof- kozásu, nemesfelkü közönsége nem kétséges, hogy nagy érdeklődéssel fogja felkarolni a teadélutánt, hogy a magyar anyák és miagyar gyerme­kek sorsán lendíthessen. hj __•— --------­Borzalmas vérbosszú ejgy bácskai községben Pénteken reggel Csátalja községben halva találták Szeidl Adám 28 éves gazdálkodót. Szeidlt, iszákos ember­ként ismerte a község s igy első pillanatban alkoholmérgezésre gon­dolt a csendőrség is. Mikor a hullát tüzetesebben átvizs­gálták, annak fején több sérülést ta­láltak, ami arra engedett következ­tetni, hogy Szeidl bűntény áldozata lett. A csendőrség három napi sza­kadatlan nyomozás után őrizetbe vett 6 fiatalkorú csátaljai legényt, akik ellen súlyos gyanuokok merültek fel. A legények először konokuf tagad­tak, de később, a bizonyítékok sú­lya alatt beismerték, hogy március ll.én este megtámadták és össze­verték Szeidlt, majd otthagyták. Később újból oda mentek és ek­kor valamennyien megrugdosták á _ szerencsétlen embert, aki alig pár óra múlva belehalt sérüléseibe. A gyilkosságot azért követték el, mert Szeidl Adám 1933-ban az egyik tettes édesapjának.: Tuster Já­nosnak verekedés közben kiszúrta a szemét. | ' " M: A borzalmas vérbosszú nagy meg­döbbenést váltott ki az egyébként békés község lakosságából.

Next

/
Thumbnails
Contents