Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1937-03-17 / 22. szám

2 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE március 17 Teleki Mihály gróf április 4-én beszámoló* beszédet tart Halason bevezető beszédet, méltatva a már. ciius jelentőségét, kiemelve, hogy 10! sok ünnepség között március 15. és október 6. az, amit a magyar Nem­zet igazi bensöséggel Szokott meg­ünnepelni. Esze Tamás beszédét nagy tapssal honorálta hálás hailga- tósága. i j ; ' j 1 í i Teleki Mihály gróf Halas város országgyűlési képviselője, mint ille­tékes helyről értesülünk, beszámoló- beszédet fog tartani április negye- óikén délelőtt a Városi Színházban. Teleki Mihály gróf beszámoló be­szédében az általános politikai hely­zetről, valamint a ma felmerült ak­tuális kérdésekről tájékoztatja a vá­ros közönségét. A beszámolóbeszéd iránt már most nagy érdeklődés nyilvánul" meg "Ha­lason és arról részletes tájékoztatót egyik legközelebbi számunkban köz­lünk. I 1 i ; г [II 250 presbiter vett részt vasárnap a Kecskeméti presbiteri szövetség gyűlésén Halast Szabó Zsigmond lelkész, Dr. Gusztos Károly és tizenhárom presbiter képviselte A kecskeméti egyházmegye pres­bitereinek nagy napja; volt vasár­nap Kecskeméten, ahol az egyház­megye gyülekezeteinek féle része ter- 1 tóttá meg presbiteri gyűlését. Je'len I voltak többek között Halas, Kerek­egyháza, Féllegyháza, Kocsér, Kécs- ke, Lajosmizse, Soltvadkert és Szánk presbitereinek külldötségei ezen a gyűlésen, amely emelkedett és mfesz- szekiható jelentőséggel bírt az egy. házmegye életében. Az egyházmegye elnöksége Lázár Andor igazságügyminiszter és Kiss Zsigmond esperes hívta össze va­sárnapra la presbitereket, hogy a kecskeméti presbiteri szövetség gyű­lésén találkozót adjanak egymásnak. A gyűlést ünnepi istentisztelet előz­te meg délelőtt kilenc órakor, ame., lyen Szabó Imre budapesti esperes prédikált, majd utána megkezdődött a gyűlés Lázár Andor Egyházmegyei fögondnók elnök,lésével. A gyűlésen Lázár Andor tartóit értékes beszédet a presbiteri tiszt­ség nlágy és kiemelkedő jelentőségé­ről, vázolta a presbiteri munkát a kálvini és az uj szövetség értelmezé­sében, evangéliumi tevékenységet hangsúlyozva ki ia presbiteri tiszt­ség munkálkodásában. Előadást tartottak még, ugyancsak a presbiteri jelentőségről Kiss Zsig­mond esperes, dr. Csikesz Sándor debreceni egyetemi tanár és VaslS Vince dr. kecskeméti lelkész, vala­mennyien hangsúlyozva a presbiter munkálkodásának nagy és kimagasló jelentőségét, valamint a presbiteri tisztség történelmi múltját és jöven­dő hivatását. Az előadások körül vita is fej­lődött ki, amelyben fésztvett többek közt dr. Gesztelyi Nagy Lászjó is. A presbiteri szövetség gyűlésén kö­zölték az összejött presbiterekkel, hogy a tavasz folyamán országos presbiteri gyűlés lesz Székesfehér­várott, ahol körülbelüli "háromezer presbiter lesz jelen. A presbiteri gyűlésen Halasról "ti. zenöten vetlek részt. A résztvevők közt volt dr. Gusztos Károly fő- gondlnok, Szabó Zsigmond lelkész, Nagypál Imre gondnok és még 12 presbiter, névszerinti dr. Nagypál Ferenc, Gulyás Sándor, dr. Borosa Géza, Szilágyi András, Paezolay Ist­ván, Tegzes Károly, Tóth Miklós, Monda Benő, Becze Benő, Szentpé- tery Balázs, Daczi Sándor, Kiss Mol­nár Imre. A presbiteri gyűlést közebéd zárta be, amelyen a kormányzóra Lázár Andor miniszter mondott Mköszön- töt. i ' 1 i ' * í Impozáns mádon alakult meg: Halason a Tnrnl bajtársi vegyestörzs Már megírtuk, hogy a halasi érettsé­gizett és /egyetemi, Ifjúság kebelén be­lli* elhatározták a Turul Bajtársi Egyesü­let halasi törzsének megalakítását. Ez az alakuló nagygyűlés nagy lelke­sedés mellett le is folyt Háláson és .az országos fővezérség részérőt Szabó Gyu­la orsz. alvezér, a szegedi kerületi; ve­zér-égtől pedig Bald Sándor kér. al- vezér jelentek meg. Az országos alvezér bajtárs munkára és kitartásra serkentette a megjelente­ket. A nagygyűlés kimondottál a »Kis­kun« bajtársi vegyestörzs megalakulá­sát, majd megválasztotta a tiszteseket. s Törzsfővé Nagy Czlmok Károly t, törzjs- főhe'yettesé dr. Bory Benőt, főkincstá- tárossá Kiss Károlyt, kinctárőrré dr. Greguss Gézát, sajtó referensé Bakos Józsefet, a számvizsgáló bizottság tag­jaivá Babás László, Gehrer Richard és Szendrey József bajtársakat választotta mag a nagygyűlés. Mennyi áldozatot hoztak a bankok a gazdavédelemmel szemben ? A gazdaadósságok rendezésével kapcsolatban a magyar pénzintézetek tudvalévőén igen jelentékeny áldo­zatokat hoztak, részben kamatmér­séklés, részben tőkeengedmény, rész­ben pedig imbolizálássiat'járó konver- zionális műveletek formájában.. Számszerűleg mennyire rúg "ezek­nek az ájldözatoknak az összessége? Erre a "kérdésre ad pontos feleletei Éber Antal abban az 'érdekes ösz- szeállitásban, amelyet a Magyar Ta­karékpénztárak és Bankok idei év­könyvében tett közzé és amelyet a bankok által hozott áldozatok első autentikus összeállításának tekinthe­tünk. Éber Antal számításai szerint Azek az áldozatok 187.6 millió pengőre rúgnak, amelyből kamatveszteségre 127.3 millió pengő, tőkeengedményre 18.5 millió pengő és egyéb veszte­séges tételekre 25 millió pengő esik. E számszerű áldozatokon kívül Éber szerint különösen súlyosan esik latba a bankok szempontjából az a körülmény, hogy a gazdavédelmi rendelkezések "gyakorlati alkalmazá­sában nem az a szempont érvénye­sül, hogy ennyi kedvezmény után a rendkívüli módon lecsökkented fi­zetési kötelezettségeket az adósoktól valóban ki lehessen kényszeríteni, hanem sokkal inkább az az irány­zat jut kifejezésre, hogy még a rend­kívüli módon redukált fizetési köte­lezettségek teljesítésénél 'is az idevo­natkozó törvényes rendelkezéseken 1 túlmenő elnézés nyerjen alkalmazást. Ingadozó árindexei dolgozik a gazdasági élet Mit mond a Magyar Gazdaságkutató Intézet legújabb jelentése ? A vármegye döntése ifi. Nagy Szeder István ügyében Ismeretes, hogy a polgármester ifj. Nagy-Szeder István dijnokot fe­gyelmi úton elboesáj tóttá a város­háza szolgálatából. Ifj. Nagy-Szeder István a polgármester határozatéit megföliebbszte a vármegyéhez és a vármegye döntése most érkezett le a városhoz. í í ! ! A vármegye a polgármester ha­tározatát ebben az ügyben jóvá­hagyta. [ ! ■[ í { ! A március 15ЛИ ünnepségek só- 1 roZatába, nagyszerűen illeszkedett bele a Református 'Önképző-Körnek vasárnap este rendezett előadása az »Ocskay Brigadéros«. A kör termét nagyszámú közönség töltötte meg és az előadáson megjelent Teleki Mi­hály gróf, dr. Fekete Imié polgár- mester, dr. Mészöly István, Mészöly Károly, dr. "Boross Géza, dr. Nagypál Ferenc, Gulyás Sándor és mások, akiket dr. Gusztos Károly, a kör elnöke üdvözölt. A Ref. Kör műn kedvelő gárdája igen sikerült és per­gő előadásban hozta sZLnre Herczeg Ferencinek ezt a hazafias darabját és mindegyik szereplő tudásának leg ! javát nyújtotta és szép játékukat" á Esze Tamás megnyitója a ref. Kör előadásán közönség állandó tapsokkal ЪопоГаГ- ta. A szereplők közül különösem ki keli emelnünk Nagy Torma Ibolya, Belényi Berta, Schn au füge 1 Erzsi fi­nom játékát, Bakos József, Farkas Kálmán, Nagy Czirok Károly erőteljes alakítását, valamint a többi szereplők: Papp László, Téglás Ist­ván, Gyenizse László, Puskás Sándor, Suhajda Mátyás, Zilah Lajos, Csá- nyi Benő, Erdélyi Imre, Király Imre, Belényi László, Mig László, Szakáll György, Kis R. Sándor, Túri Károly, Csatári József, Agócs Gyula, Bara- nyi László játékát, akik szerepkör rükben jót produkáltak. Az előadást megelőzően Esze Ta­más szanki ref. lelkész mondta a A Magyar Gazdaságkutató Intézet pénteken közzétett negyedévi jelen­tése és az abban foglalt termelési, forgalmi és árupiaci adatok továb­bi konjunkturajavulásra valanák, ha­bár az ipari 'termelés emelkedése kissé lassúbb, mint a múlt évben. A végső következtetés, ami a kon­junktúrát kialakító tényezőkből és statisztikai számokból adódik, az, hogy jó termés és nagyobb közületi beruházások esetén még hoslszabb időn át tartó gazdasági élénkülésre lehet számítani. Az ipari termelés a múlt év utol­só negyedében kilenc százalékkal emelkedett az elpZő évi azonos idő­szakhoz képest, de az 1936. év har­madik negyedéhez viszonyítva az emelkedés már csak egy százalék. Lassabban emelkedett a termelési eszközöket előállító iparoknál! á fog­lalkoztatottság, mig a fogyasztási ja­vakat gyártó iparágak általában, különösen pedig az építőipar kedve­zőbb konjunktúrának örvendtek. Az építkezési tevékenység még a téli hónapokban is élénkebb volt, mint más években. A munkáslétszám úgy a gyáriparban, mint a kézműiparban tovább emelkedett. Az általános nagykereskedelmi áriindexszám 1936 október és 1937 január között 13 százalékkal, а ше- zjőgazdaisági termények és élőállatok árindexszáma 16 százalékkal1, az ipari félgyártmányok és készáruké 6 szá­zalékkal, az egyéb árük csoportjá­ban összefoglalt importnyersanyagok és gyarmatáruk árindexszáma 15 szá­zalékkal emelkedett. Az iparcikkek gyári árának drágulása is meggyor­sulj az árindex emelkedése 1936. szeptember és 1937. január között 4 százalékot tett, mig 1936. julius— ^szeptember hónapokban csak 1 szá­zalékot. A létfenntartási költségek lassú emelkedése az 1936. év utolsó hónap­jaiban is folytatódott, majd 1937. ja­nuár folyamán jelentősen meggyor­sult. Az élelmezési költségek decem­ber végén 4 százalékkal haladták meg az 1935. decemberi szintet, ai ruházkodási cikkek drágulása pedig 19 százalékot tett. Januárban az élelmezési költségek újabb 5, a ru­házkodási költségek pedig 7 száza­lékkal emelkedtek. Nyomtatványokat ízléses kivitelben készít lapunk nyomdája

Next

/
Thumbnails
Contents