Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1937-03-13 / 21. szám

2

KISKUNHALAS HELYI ESTESITOJB

március I3

Halas erényei és Halas hü fotográfiája egyiklegelőkelőbb budapesti folyóiratban

Az ©gyík legelőkelőbb budapesti folyóirat, az »Uj Kor« most m©gj elánt száma hossza cikket szentel Halasnak. Annyi jószándék, annyi jóakarat és miniam© lett objektiv meglátás kisári ennek a cikknek minden sorát, hogy szükséges leközö-'ni már csak azért is, hogy lá'sa a város közönsége, menynyire megbecsülnek bennünket azok az írók. aJgk az országot végigjárva, felfedezik Halas erényeit, szépségeit és élniakarását. A cikk többek közt. ezeket írja:

»Kiskunhalas 30.000 lakosa Legrégibb kunsági település. Ennyit ir róla a Magyar Uoyd útikönyv©.

Ennyit ir Kiskunhalasról a legbővebb magyar útikalauz. Ugyanakkor, amikor jóval kisebb településeknek sokkal nagyobb teret szentel. Ez azonban hihetőig korántsem célzatosság, hanem inkább a puszta realitás. Kiskunhalas igazi sp©ciá i'tása, hogy az ember nem tud róla semmit. Elrejtőzik a vi ág szi- пэ elöl, ö tudja miért és éli (ja maga csendes, de annál munkásabb életét. S Kiskunhalasnak y3ln igaza. Vannak emberek és vannak városok, amelyek arról hitesek, hogy lehetőleg sokat és sokszor beszéltetnek magukról. Viszont annál kevesebbet érnek. Akár jelentőségben, akár súlyban. Még ke- yésbbé értékben.

Ha még ©gy jelzőt keresnék Kiskunhalasra atzt mondanám, hogy szimpatikus város. Nincsenek monummiei’s köziépüetei. Nincsenek műemlékiéi. Az obiigát Kurucz-szobron k'vüi azt hiszem, még senkinek sen áhítottak benne kőbefaragött em'éket. Sőt azt is mondhatnám, kissé puszta város. Beépített pusztaság a nagy magyar pusztaság közepében. S ez kissé ráül lakóinak a telkére. Maguk is hiszik és hali- iák hogy náuk nincs látnivaló. Mégis van valami, amiért az ©mber megszereti ezt a várost. Kiskunhalas élni akar és nsm uraskodni. S a generális magyar betegséggel szemben jólesik ezt látni.

Mindez azonban csak felületes kép. Ha az ©mber kissé mélyebben néz a halasi világszemlélet mögé, belátja azt, hogy érdemes volt ide lejönni;. Az első, ami meglepő az, hogy a város nagyjáf ban rendezett pénzügyekkel dolgozik. Nem egy városunkra ezt bajosan lehetne állítani. Sőt! Az egyik közeimul'ti zárószámadás szerint a községi háztartás 694.000 pengő bevételével szemben

635.000 pengő kiadással dolgozott, — vagyU végeredményben aktív mérleggel operált. Igaz ugyan, hogy a bevételből 189.000 p&ngő a községi pótadó, ami 79 százalékos adókulcsnak fellel rr.eg vagyis az országos átlag 50—60 százalékos mértékén felül1 van. Viszont az is igaz, hogy nem egy magyar városban 100—130 százalékos a pótadózás mértéke, ebből a szempontból tehát Kis- kunháas helyzete relative kedvezőbbnek mondható.

A város pénzügyi gazdálkodása egyébként is érdekes. Ha a községi háztartás kiadási .tételeit százalékos megoszlásban nézzük, feltűnő, hogy az országos át agnái többet költ közegészségügyre, siegényügyre, viszont kevesebbet a közoktatásra, közművelődésre, a köz- éieimezésre s hlteüügyre. Amiben egyúttal a város arculata is benne tükröződik. K.'nkunha'as konz©rvaitöv város. Amit legjobban talán az mutat, hogy a városépítés s a közmunkák kiadási 'tétele a város gazdálkodásában az országos háztartási hányad feléiig sem 4r e'. Sőt, ezen a téren oly takarékos, hogy reiatlve csak Nyíregyháza és Mezőtúr költ еде kevesebbet. Ennek a következménye, hogy a községi háztartás kiadásinak egy főre qső átlaga mindössze 21 pengő, ugyanakkor, amikor az országos átag a mtegyei városok közt 33 pengő, az összes magyar városokat együttvéve pedig 83 pengő.

Kiskunhalas másik specialitása, hogy erősen keveredő város. Legalább is a felekezeti megoszlás szerint. Hat-hét évtizede a város még túlnyomóan református vo'-'t, ma már túlnyomóan katolikus. A metamorfózis lassan, észrevétlenül megy végbe. Sőt az összeolvadás a város arculatjában is mutatkozik. A protestáns puritán izmus s a katolikus é'niakarás egészséges keveredésé ez. Ez hozza magával azt a közgazdasági szerepet, amit Kiskunhalas ml betölt. Mert ©z igen fontos az ország életében.

Ki tudja pl. azt, hogy Kiskunhalas és vidéke az ország második Legnagyobb gyümölcsexportéi ó piám? A napi sajtó és a közönség tudatában csíak Nagykőrös, Kecskemét s esetleg a Dut. nántiui rögzítődött, pedig ha a statisztikai adatokat böngésszük, kj|d©rü* az, hogy Kiskunhalas szinte a második helyre tornászta fel magát.

Még meglepőbbek azok az eredmé n}«k. amelyek Kiskunhalast, mint gyü- mö'cst©rmielő központot mutatják. A legutóbbi belföldi kiái.itások tanúsága szerint a legnemesebb magyar gyümöics- möicsféleségeket Kiskunhalas termelte ki. Sőt ©zen a téren egészen újszerű laz a szerep, amit ez a környék betölt. Valóságos gyümöics-próbatermesztés folyik itt. Ez©n a vidéken honosították meg többek között először az affus-altat, vlagyis azt a bolgár szőlőfajtát, amelyikkel egyedül vagyunk versenyképesek a távolabbi gyümölcspiacon. Másik halasi specialitás a Kiefer-körte, amelyiknek ©gy.egy darabja 35—40 dekára nő meg. Az a gyümölcstermesztés, amely az; if- tsni homokbuckák Lejtőin honosodott m®g, egyenesen útmutatója lehet a maGROSZ ANTAL

fényképész

szaküzlete és laboratóriuma

FOTO

__

Kossuth ucca 0 t% ЧЩТ t If

(Horváth ház ÜA A A j A A 1» 9

Fényképészeti cikkek nagy választékban

AMATŐR FELVÉTELEK

gyors, pontos és szakszerű kidolgozása és bármily méretű nagyifása

{Vásároljon szaküzletben!

gyár Alföld annyit emlegetett homok- l tala j -problem áj ának. .

Az utinotesz azonban egyebeket is ' bejegyzett. így a haasi Csipkeházat, Em©iyikbői az a legérdekesebb, hogy n©m múzeum, hanem műhely. Az odavetődő idegent éppen 'az lepi meg, hogy n©m holt látnivalót totál, hanem folyamatos, bár aprólékos munkát és óriási, tűr© met. S még valamit. Azt az eb nem sajátítható Ízlést, amely ezekbe a különleges cs'pkemotivumokba b-leszövődötf. Vagy hogy egészen szakszerűek legyünk, mondjuk inkább kivarródott.

Mindezen fányo'dalak melléit varrnak Ha’a nak árnyoldallal is. így rettentően nyomja a várost az, hogy nincsen Hin- j terfiamd-ja. A trianoni határ szomorúan - köz©: v,an. Az elszakított terűiét ja- j fentetíe viszont a gazdasági erőforrást,. < Másik baja a rossz köz'ekedése. Van . egy vertiká'is fővonala és ezzel szem- 1

b©n csak viciná'is keresztirányú tagozódása. i i ;

S végül "még Valami, amit Kiskunhalasról ©- kell mondani. Halason nem jelszó az idegenforgalom, még a Csipkeház internarioná is érdeklődést is megérdemlő látnivalói mellett sem. Viszont éppen azért n©m várnak az idegenjárástól csodákat. Aki odía ©megy, azt szívesen, fogadják. Föltárják ©lőtte a maguk csendes életét, die ezzel szemben nem nyag- gatják. Sem túlzott propagandával, sem azzal a ,sok Müemetkn miegymással, Emit némely magyar város túlzott jóin- du'atában az idegenforgalomnál elkövet. És éppen ezért Kiskunhalasra jó lemenni. Már csak azért is, hogy tanuljunk tőle. Hia egyebet nem, véka alá rejtett kitartó munkát. Mert az is valami. Legalább is nálunk, ahol éppen ©zt a fajtát nem igen ismerik.

i A'másy Gusztáv.«

Az OFB házhelyetek és földhöz* jutottak tartozását egy harmadával csökkentik

Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter a Nemzeti Egység Pártjának legutóbbi ülésén ismertette azokat a nagyfontosságu intézkedéseket, amelyek elsősorban az OFB házhelyeseket és a földhözjutotlakait érintik.

Elmondotta a pénzügyminiszter, hogy legközelebb a 33-as bizottság elé kerül a rendelet, amely a földreform során földhöz, illetve házhelyhez jutottak adósságainak rendezését célozza. A tervezet 396 ezer családot érint és 700 ezer hold földre vonatkozik, amelyből 20 ezer házhely, a többi mezőgazdasági ingatlan.

A földhözjuttatottak tartozását egy- harmadával csökkentik és ez 120 millió pengő elengedését jelenti. A teher a jövőben évi 25 százalékkal !

kevesebb lesz. A hadirokkantak, vi- tézségi éremmel kitüntetettek, a hadiözvegyek és azok, akik kettőnél többgyermekes családdal rendelkeznek, még külön 5.75 százalék kedvezményt kapnak.

Akik elemi kárt szenvedtek, azoknak elengedik földadóját és az évi szolgáltatást csökkentik. A rendeled a hátralékokra is vonatkozik és pedig 1922—23-ig visszamenőleg. Az adósok 3 százalék kamat mellett) méltányos részletfizetési kedvezményt kapnak, ami az indulásnál jelentős kedvezményt és könnyebbséget jelent számukra. Az egész rendelettervezet azt célozza, hogy a mezőgazdaság súlyos terheitől megkönnyebbüljön.

Teljesen indokolt és célszerű a halasi tanfelügyelőség felállítása

A halasi iskolaszék most tartotffia meg ülését és azon folyó ügyeket intéztek el. Az iskolaszék gondnoksági ülésén dr. Fekete Imre polgár- mester elnökölt. 'I i

Az ülésen a folyó ügyeken kívül érdekes indítványt javasolt Med- veczky Károly gazdasági főtanácsos, aki kérte, hogy történjen az iskola- széki gondnokság részéről felterjesztés a kultuszminisztériumba abban az irányban, hogy Halason az évekkel ezelőtt megszűnt tanfelügyerősé- get állítsák vissza. Erre н küiön tanfelügyelőségre az indítvány szerint azért is szükség van többek között), mert Halason sok iskola van és a közeli környéken is sok az elemi iskola, egy külön tanfelügyelőség pedig mindenképpen indokolt és célszerű volna Halas székhellyel.

A javaslatot a gondnoksági ülésen jegyzőkönyvbe vették és ennek alapján megindokolva kérni is fogják az önálló halasi tanfelügyelőséget. Hogy ez azután megvalósuLe avagy nem, azt nem tudni, de hogy a kérés mindenképen célszerű, az kétségtelen tény.

Egy külön tanfelügyelőség n&gy szolgálatot tenne a népoktatásnak és maga az a tény, hogy ez helyben székelne, a közeli környéknek is hatalmas lendületet adna a közoktatás zavartalan menete szempontjából.

Ezt azzal is meg lehet okolni, mert hiszen tudvalevő, hogy á külön tanfelügyelőség annak, idején a múltban is mekkora jelentőséggel bírt j elemi oktatás terén.

Remélhető mindenesetre, hogy í indokokra való tekintettel a közöl tatásügyi minisztérium sem fog e zárkózni attól, hogy a halasi kütc tanfelügyelőség kérdését megofdá hoz segítse. . ГI .

CERUZA

A NAPOKBAN meghalt egy fiata* há zas ©mber. »Alig egy éve esküdtek« - mondta valaki. »No, akkor n©m solkáij szenvedett« — jegyezte meg egy vei papucs, j

TANAR gyerekéről me:élik: Mina] felszólítják az iskoílában, azt mondj, neki magyar tanára: »Na fiaim, mond dgy szenvedő igét.« Mire felei a gyerek »Fáj a gyomrom.«

ISMERT úri családnál v©nd!égjság vai s halait tálaljnak. Mindenki dicséri s t háziasszony közkivánságra mesélni kéz di, hogyan készítette el. Javában mond ja, egyszer csak megszólal a fiú, a í év©s csemete: »Anyu, ne hencegi, пел is te csináltad, hanem a lány.« Áltat János derültség, a papa és a mami lekapják a kis fecsegőí, ebben a pilla naitban belép a lány. »Mondja, Zsuzsi1 — fordul hozzá a háziasszony, — к csinálta a halait? »Én!« — feleli a lány ártatlan arccal. : j : -