Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1937-03-10 / 20. szám
március 10 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 HATVAN EVE NEM VOLTAK AKKORA VADVIZEK HALASON, MINT MOST-15.000 HOLDAT ONTOTT EL AZ ÁR Sürgős kürmegüliapiit&st és olcsó kamatmentes vetőmagot kérnek a gazdák Elegáns, mert divatos ^ olcsó, mert tartós Az ország minden részéből sűrűn egymásután érkeznek a jelentések arról, hogy az árvízveszély mindenfelé egyre súlyosabbá válik és hogy azok a károk, amelyeket áz árvíz •okoz természetesen országos viszony- | latban, szinte felbecsülhetetlenek, legalább is pillanatnyilag. Az áradás és a vizek veszedelme Halason semmit sem enyhült, sőt mondhatni, emelkedett, mert legutóbbi számunkban még csak hat ezer hold termőföldről irhattjunk, amely viz alá került, mára ez a szám erősen növekedett, mert híradásaink szerint bizony közel 15.000 holdra tehető az a terület, amely viz alatt áll. A bajok kétségtelenül nagyok és a gazdák maguk is a lehető legnagyobb aggodalommal szemlélik a viz pusztításait, de ugyanakkor nagyon aggodalmas,an Ítélik meg a helyzetet azok az emberek is, akiit különböző tavaszi és későbbi mezőgazdasági napszámmunkára számították. Ezeket az idén szintén kellemetlen meglepetések fogják érni, mert az árvíz a gazdákkal egyidejűleg természetszerűleg a munkásokat is nehéz helyzetbe sodorta. A viz árja mind nagyobb és nagyobb területeket borit el, sürgős és halaszthatatlan segítségre van szükség és még inkább arra, hogy a károsult gazdákat megfelelő olcsó vetőmaggal lássák el. Több mint kétszáz tanyai istállót és melléképületet rombolt el az arviz Már legutóbbi számunkban is beszámoltunk arról, hogy az árvíz nagy pusztításokat végez a tanyai épületekben, de inkább csak melléképületekben és istállókban. Gazdák és tanyai kézbesítők adataiból megállapítható, hogy több mint kétszáz istálló és meiéképüfet dőlt össze az árviz következtében és hogy még lasi határrészen megcsappantak és még ma sem lehet pontos képet adni a kár nagyságáról. Egy téves majsai jelen* tés, amely halasi gazda* Ságokat vádol a majsai árral kapcsolatban Az árvízzel szemben való idegességre jellemző, hogy a majsai lakosság halasi gazdákat vádol meg azzal, hogy a vizet a majsai földiekre ráeresztették. Ez a vád már magában véve is képtelenség, mert hiszen tudvalevő, hogy Majsa jóval alacsonyabban fekszik, mint Halas és ha innen a viz oda is tódul, annak kizárólag természetes okai vannak. Érdekes egyébként; ha a kis- kunmajsai lapból az erre vonatkozó részt alább közöljük, amely különben vázlatos képet nyújt a Majsát ért károkra is. Az említett újságcikk a következőket mondja: »A több napos országos esőzés következménye, hogy a majsai tanyavilág valósággal tengerárban úszik. Kigyós pusztáról, Kömpöcrőt, a feisőLany ékről az az egyöntetű jelentés érkezik, hogy rogyadoznak a házaik, az utakon áttört a viz, több épület beomlott. Miután a viz nem hogy apiadna, hanem inkább sok helyen emelkedik, arra kell következtetni, hogy Kiskunhalas felöl most ért hozzánk az a hatalmas víztömeg, mély a szomszéd határban annyi kárt csinált. Sajnos, nincs módjában a kis- kunmajsiai községi elöljáróságnak ellenőrizni, vájjon a szomszédságban a nagy gazdaságok az áradat tovább engedésénél nem lépték-e túl azokat a korlátokat, melyek a mi javaink védelmére vannak. Mindenesetre tényként kell megalapítani, hogy már szerda óta alig, esik az eső és a viz nem hogy fogynia, hanem egyre gyarapszik. Kiskunmajsa község belterületén 5 több ilyen melléképület is ösázedő- i —6 ház fala dőlt be. Nagyon sok léssel fenyeget, amelyeknek: csak az ; alját mossa még most a viz, de egészen bizonyos, hogy azokat is össze fogja rombolni. Ugyancsak az árviz következtében egyre több lesz azoknak a tanyáknak a száma, amely csak vizi alkalmatossággal közelíthető meg, de oda semmiféle szárazföldi jármüvei behatolni lehetetlen. Az árvizet nem kapott földek közül is nagyon sok használhatatlan Az árvízzel egyidejűleg érkező jelentések elmondják, hogy sok olyan föld van, amely látszólag kimaradt az árvizböl, de ugyanakkor ezek sem szánthatók és rajtuk semmi mezőgazdasági munka nem végezhető, mert annyira el van a föld iszapo- sodva, annyira magába szívta már a vizet, hogy rajta még járni sem lehet, nem hogy szántani azon eszébe is juthatna valakinek. A termés- kilátások általában valamennyi haBudapestre utazik és személyesen fog j illetékes köröknek referálni az árviz ) pusztításairól. I Az értekezleten a kérdéshez hozzá- • n~=^=~ . ----- — .....:, -----и szólt Farkas Elek, Mészöly Károly, ’ Figura Lajos, id. Halász D. Sándor, fontos, hogy az adókedvezményeknél majd Dobó Kálmán főmérnök. t tekintetbe vehessék a gazdákat ért A felszólalásokra reflektálva az el- károk valódi mértékét. Ezenkívül be- nöklő polgármester bejelentette az jelentette a polgármester még, hogy értekezletnek, hogy az elhangzotta- , a' belterületen az Összedőlt szegény- kát is hozzáfűzi eddigi információi- \ sorsú házak tulajdonosainak gyorshoz és elmondotta, hogy különböző * segélyt adatott. kamatmentes vetőmagot fog kérni az árvízkárosult gazdáknak, igy kölest, répiamagot és korai kukorica vétő- magot. Ezenkívül olyan irányban is interveniálni fog, hogy a pénzügy- igazgjatóság részéről az árvízkárokat már most a közelben szemléljék meg, ne pedig akkor, amikor már nem lesz viz és igy az igazi károk foka sem fog meglátszani. Ez azért A megjelent gazdák megnyugvással vették tudomásul ezeket az intézkedéseket. Egyébként mint érte. sültünk, jóllehet a vizveszély még mindig nagy, ha az esőzés megszül nik és továbbra is száraz, szelest idő marad, akkor remény van r,á, hogy a földeken levő víz örvendetes módon szikkadásba indul majd. Hatalmas akció indult meg a nyomasztó drágaság letörésére olyan ház van, mely megrokkant és amely hamarosan javításra szorul. Általában a Vágódid-, Fűzfa- utcák, továbbá a Lajosvárosban és az Újtelepen épült házak szenvedtek sokat. A régi szénáskerten szintén baj van a házakkal. Ujlaky László dr. főszolgabíró a község elöljáróságával helyszini szemlét tartott azokon a helyeken, ahonnan veszélyt jelentettek. Több helyen kilakoltatások tör. téntek, de gondoskodtak a hajléktalanná vált családok elhelyezéséről is. Sokáig eltart, míg a kár teljes egészében kibontakozik. Sok házon majd .csak napok múlva tűnnek fél az összeomlás veszedelmének jelei. Azokról a károkról pedig, melyeket a viz alá került vetésekben tapasztalnak gazdáink, majd csak hetek múlva beszélhetünk.« Gyors kármegállapitást és kamatmentes vető* magot kér Halas A városházán hétfőn délelőtt értekezlet volt dr. Fekete Imre polgár- mester elnöklésévei. Az értekezletén a polgármester vázolta a hozzá beérkezett jelentéseket az árvizveszede- lemrpl és bejelentette, hogy kedden Mezőgazdasági körökben nagy örömet keltett a kormánynak az árvizsgáló bizottság hatásköre kiszélesítéséről szóló rendelete, mert tudomásunk szerint sok olyan iparcikk van, amelynek ára a békebeli ár többszöröse. Különösen azok a cikkek drágultak meg, amelyeket a mezőgazdaság előállítani :nem tud. Az Országos Mezőgazdasági Kamarával1 az élükön a vidéki mezőgazdasági kamarák is hozzáláttak azoknak az iparcikkeknek lajstrom- szerű összeállításához, amelyek a békeidők óta lényegesen megdrágultak. Ilyen a vas és a vaseszközök, a juta és lenárak, petróleum, benzin, ásványi kőolaj, zsiradékok, kátrány, karbolineum, szén, tégla, mész, cement, épületfaanyagok, épületfa, cukor, rizs, ecet, gyufa, élesztő, szappan, lugkő, mosószóda, bőr, gyapot, gyapottal kevert felső és alsóanyagok, gyapjú és posztóárak, emberi és állati gyógyszerek, szérumok és oltóanyagok. E cikkek részletes föltárásával arra kérik la kamarák az árvizsgáló bizottságot, hogy vizsgálja ki a dk. keket gyártó vállalatok árkalkulációját és mérsékelje a fogyasztási árakat. A beadványban fölemlítik a többj közt, hogy a rudvas ára 71 százalékkal drágább, mint volt a békeévekben, a kapa ária a békebeli átlag 1.50 pengős árral szemben ©gyes vidékeken 4 pengő és lényegesen nagyobbak a zsák és jutaárak is a békebeli árral szemben. Nei e! a liszíforgalmi adót? Több parlamenti interpelláció és számtalan szakmai felterjesztés után — értesülésünk szerint — a pénzügyminisztérium komoly formában foglalkozik a lisztforgalmiadó eltörlésének kérdésével. A költségvetés előkészítése alkalmával került előtérbe a lisztforgal. rriiadó eltörlésének problémája, amelyet az egész malomipar és liszt., j szakma a legnagyobb érdeklődéssel vár. 1934. óta a sikertelen boletlia helyett vezették be a lisztforgalmiadót, amely a tisztának, valamint a kenyér és süteményfélék áralakulásánál is számtalan bonyodalomra adott okot. A pénzügyminisztérium illetékes osztálya behatóan foglalkozik ezzel a kérdéssel és a jelek szerint rövidesen valamilyen formában intézkedés történik. Állítólag több megoldás lehetősége merült fel, bár a lisztforgalmi adó teljes eltörléséről egyelőre még nem lehet szó. ; { í Nem lehetetlen, hogy valamilyen illeték, sőt esetleg kenyáradó formájában rendezik a szakma régi és fontos kívánságát. Uraim! öltönyt Árban a legolcsóbbat, anyagban a legjobbat, színben a legszebbet, fazonban a legdivatosabbat készi» tem 3—4 havi részletre Hegyes Venczel úri és egyenruha szabó Kossuth u. 13 sz.
