Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)

1936-02-19 / 15. szám

2 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE február 19 A magyarság Dólamerikába utazik egy kalocsa egyházmegyei lelkész Mindent az Alföld vízellátásáért! A Mezőgazdasági Kamara szom­bat délelőtt tartotta meg Kecskemé­ten vizügyii értekezletét. Megjelent a Kamara egész veze­tősége, ott volt gróf Teleki Mihály aleünök, Medveczky Károly gazda­sági főtanácsos és a Kamara terü­letéről még igen sokan. Szentjóby Staub Elemér elnöki megnyitójában vázolta az Alföld v,iz- kérdesének fontosságát. — Nem, léphetünk fel túlzott igények­kel — mondotta többiek, közt — nem számo'hatunk százmilliós költségekkel. Már Széchenyi István1 hirdetője volt az alföldi vízellátás gondolatának. Nem csak a múlt évi aszály, d® az állandóan ta­pasztalt időjárási viszonyok kényszerí­tenek a gyors cselekvésre. A nagy tapssal fogadott beszéd Után Gesztelyi Nagy László dr. fel­szólalása következett. — Az aszályos esztendők késztetik a Kamarát arra, hogy fog'alkozzók a víz­gazdálkodás kérdésiével. Altföldünk Középeurópa élelmiszertermelő területe. Az aszály elmúlt két év© 380 millió P veszteséget jelent, ebből öntözőberende­zéseket tudnánk létesíteni. Meg kell menteni az Alföldet az elsivalagoso- dástól, tíz évből hat többé-keviésbbé aszályos. Egyelőre arról legyen szó, hogy az Alföld ön rendelkezésre álló és elegendő mennyiségben lévő vizet meg­fogjuk, tároljuk, zsilippel, gáttal össze­szedjük s az aszályos hónapokban1 jut­tassuk el az érdekelt gazdaközönséghe>z. Ez irányban meg kell reformálni az ármen tes.it ö és a belvizlevezetö társula­tokat. A kultúrmérnöki hivatalok in­gyen készítsenek tervekét, 0 gazda­sági iskolák tanítsák az öntözés lehetőségeit, pályázatot kel kiírni egy­szerű vizemelőszlerkezet készítésére, meg kall alko tni a mezőgazdaságfaj- lesztő törvényt. A magyarság megmen­téséről van szó — fejezte be szavait nagy taps mellett äz igazgató. Gesztelyi dr. után Trümmer Árpád miniszteri osztálytanácsos a vlzszai- bályozás fontosságáról beszélt. Elér­kezett taz ideje, hogy a káros1 vizek levezetése után kezdetét vegye az alföldi vízhasznosítás. Piukovich József a Zöldmező Szö­vetség részéről üdvözli a Kaamara kezdeményezését és különösen arra hívja fel a figyelmet, hogy a Duna —'Tiszaközén az utolsó 40 év alatt a szarvasmarhaállomány 30 százalékkal csökkent, aminek okaa elsősorban az, hogy legelőink nyáron teljesen ki­száradnak. Fekete Ferenc duinapötaji káplán bra­zíliai Mikipásztoiri működésre jelentke­zett. Rajta kívül más ^gyhájzmegyékből még több teológus mégy ki A kalocsai' érsek az elbocsátást már meg is adta Fekete Ferencnek, aki Brazíliában a ! Maranhao-i érsekség lelkésze tesz. ő, 1 valamint teológus társai eüőlbb az ottani 1 szemináriumban egy évet töltenék el s azután kezdtük működésűiket. Az érseki hatóság a Délamerikába távozó Fekete 1 Ferenc dunapataji káplán helyébe dr. Szörényi Andort küldte ki, aki jelenleg Rómában biblikus tanulmányokat foly­tat. f i Egy érdekes újítás: a városok egy bizonyos időre cseréljék ki egymás között a tisztviselőket A Városok Lapjának legújabb számá­ban Némethy Károly tanácsnok a nem­zetek kulturális érintkezésének egy egé­szen uj formáját javasolja a »városközi kulturdiplomácia« megszervezésével. Azt a gondolatot vétó ugyanis fel, /hogy! a városok egy bizonyos időre cseréljenek ki egymás köizött tisztviselőket. A tiszt­viselőknek ezzel a cseréjével lehetővé válnék, hogy1 a városi tisztviselők meg­ismerjék más városok igazgatását, cse­rehelyükön pedig előadásokban' ismer­tetnék a maguk városának adminisztrá­cióját. Ezzel egy városközi kulturdip- lomáciai szolgálat alakulna ki, mely egy­részt hasznára válnék a városok igazga­tásának, egyben1 azonban a nemzetek I között is egy uj kulturkap csőlátót |éte- s sitene. Mindegyik tisztviselő uj helyén i a cserébe eltávozott tisztviselő iltet- I ményeit kapja és így az idegen: tiszt­viselő semmiféle költségtöbbletet nem jelenten© a városok számára, viszont ki­volnának kapcsolva, a valutáris nehéz­ségek is. Ugyanezt a csereviszonyt egyébként az ország határain' belül ,is rendszeresíteni lehetne, ami különösen j nálunk "bir különös jelentőséggel. Né- methy Károlynak rendkívül érdekes ja­vaslata a Városok Nemzetközi Szövet­ségét is foglalkoztatni fogja. Furcsa botrány Félegyházán a tüzoltófőparancsnok körül »□ Félegyházáról írják: Pár nap óta niagy szaladgálás lett űrré a város­háza folyosóm. Az emberek titko- j lökzva bújtak össze, sugdolódzva, majd hitetlenkedve csóválhatták fe­jükét A nagy titok azonban hama­rosan kipattant. Városszerte minden­ki beszéli ma már Kiss Ferenc városi tüzoltófőparancsnok üzelmeit. Kiss Ferencet 1924-ben a város képviselőtestülete tüzoltóföparancs- nokká választotta meg. Ezen állás elnyerésével igen tekintélyes jövede­lemhez, megélhetési forráshoz jutott. A városban igen sokan beszéltek hir­telen meggazdagodásáról, amin azon­ban senki sem csodálkozott, mert Kiss Ferencet mindenki dolgos, tö­rekvő embernek ismerte'. Az utóbbi időben azonban már nyilt titok volt, hogy Kiss Ferenc, tüzoltófőparancsnok sertéseket, bur- jut vágat le s ezeket nem saját szük­ségleteire fordítja, hanem kiméri s fa fogyasztási adóhivatalt ezen be nem jelentett vágásaival tetemesen meg­károsítja. Tóth József polgármester azonnal elrendelte a vizsgálatót. A vizsgálat adataiból azután igen szomorú adatok kerültek elő. Ezek szerint Kiss Ferenc a vágások esz­közlésével és a hús széts'zálMáaá- val a tűzoltó legénységet vette igény­be. A tilos machináció már 1932. év­ben vette kezdetét. A vágások na- gyobbrészben Kiss Ferenc tanyáján történtek, de igen sok esetben ar­ról is tud1 a krónika, hogy a tűzol­tólaktanya portája volt a jobb sorsra érdemes állatoknak vesztőhelye. A A tanyai vágások után bekerült a »portéka« a tüzoltóuidvarba s volt úgy, hogy a »fecskendőszertár« csak névleg viselte elnevezését, tényleg »hiuskamra« volt, ahol sorjában csüng­tek a szegen a hasított sertések. A vizsgálat még azt is kiderítette1, hogy a 'fogyasztási adóhivatalba tör­tént bejelentés nélkül borokat vásá­rolt s azt egyik bizalmas tűzoltója által kimérette. Ezen szakmában is igen tekintélyes vevőköre alakult ld. A furcsa botrányt tegnap délelőtt tar­tott közgyűlésén tárgyalta Félegy­háza közgyűlése. A viharos közgyű­lésen tudomásul vették Kiss felfügb gesztését és a bűnügyi eljárás meg­indítását. j I Gyilkosság Fülöpszállásor Megdöbbentő események játszód- , tak te Fülöpszálláson a községi nagy- j 5‘7 millió pengő« hiánnyal zárult a januári magyar exportm ér leg Januárban Magyarország külkeres­kedelmi forgalma a következő volt: A behozatal értéke 40.6 millió pen­gő (az előző év januárjában 27.2 millió), a kivitel értéke pedig 34.9 (29.8) millió pengőt tett ki. A ja­nuári külkereskedelmi mérleg tehát 5.7 millió pengő passzívával zárult az előző év januárjának 2.6 milliós pengő aktívumával szemben. vendéglőben. Viargia Gyula gazdálkodó három nappal ezelőtt csendesen mulatni kez­dett. Az egyik közeli asztalnál ült Gyenes Sándor gazdálkodó, aki már régebben haraagos viszonyban volt Vargával. A két férfi farkasszemet nézett egymással egy régebbi tréfás vitatkozás és veszekedés miatt. Gye­nes összesúgott a vendéglőben te- 1 vő Deák Ferenc napszámossá) és ar­№ biztatta, hogy verje meg Varga Gyulát. j A napszámos belekötött a, fiatal gazdába, majd1 odalépett asztalához és egy szódásüveggel négyszer egy­másután fejbe sújtotta. Orvoshoz vit­ték, akiinek utasítására Budapestre szállították az életveszélyesen sérült embert. A támadás áldozata nemso­kára meghalt A csendőrség a bűntény ügyében azonnal megkezdte a nyomozást. Ki­hallgatták, majd letartóztatták Gye­nes Sándort és Deák Ferencet. Mind- kettőjükat beszállították az ügyész­ség fogházába. A szegényügyet tárgyalták ma dél­előtt a városházán A városházán ma délelőtt nagyobb értekezlet volt Fekete Imre dr. pol­gármester elnöklésével. Az értekezlet közel másfél órán keresztül foglalkozott a halasi sze­gényügy megoldásával, A felszóla­lók ennek a fontos kérdésnek elin­tézésére különböző formákat hoztak fel. Az értekezletről legközelebbi szá­munkban írni fogunk. Óriási győzelmet arattak az olaszok északon Megsemmisült Mulugeta herceg 80.000 főnyi hadserege Óriási győzelmet arattak az olaszok Afrikában, az északi harctéren. Badog- iio tábornagy a Makaóétól délre fekvő Aradia mellett megsemmisítette Mulu­geta herceg volt hadügyminiszter 80.000 főnyi* hadiseregét. A harcban abesszim részről húszezer ember esett el Sés tett harcképtelenné. Az olaszok vesztesége mintegy hatszáz hatott. Mutegeta her­ceg elmenekült. A győzelemről Badogfio tábornok a következőket jelenít»: • — Hadvezetőségiink, miután a tem- bieni csatában Kassza herceget arra kényszenitette, hogy lemondjon a táma­dásról, Malmiétól délr© erős támadó hadműveletet készített elő. Ezen a.sza­kaszon Mulugeta herceg, volt hadügy­miniszter hatalmas védelmi vonatot épí­tett ki1 Arnbi: Árudámnál. Február J0. és 15-iike között hatalmas ütközet folyt le, amelyben Mulugeta hadserege meg­semmisült. Az amba-aradami bástya az abesszi- n©k számára rendkívüli fontosságú volt, mert uralja a Gabat völgyét, valamint az antaloi fennsíkot. , — már eleiében eltemettek. Szekszárdim hire kielt, hogy a tolna- megyei Máza községben Sziller János afeletti bánatában, hogy az orvos el­tiltotta a bortól, megvált az élettől és a halálba ment. A híresztelés leg­jobban magát Sziller János gazdát lepte meg, akit ugyan betegsége mi­att eltiltottak a szeszes italok fo­gyasztásától, de ezért esze ágában sem volt megválni az élettől. Péntek—szombat 8 órakor, vasár­nap 3, 6, 7 és 9 órakor MIKSZÁTH KÁLMÁN Szent Péter es ernyője az Apollóban 100 százalékos magyar film

Next

/
Thumbnails
Contents