Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)

1936-02-15 / 14. szám

4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE február 15 Halas — Hatalmas I Lestyán Sándor cikke Halas különböző problémáiról ■ Lestyán Sándor újságíró, j aki az osztrák vendégekké ! az elmúlt napokban Halason > volt, a fenti címen hosszabb cikket irt a Friss Újság­ban. A cikkből a következő j részleteket közöljük: A délibábos Kiskunság ölelésében, ! Duna—Tiszaközének egyik legáldot- tebb területén áll az ötszázéves vá­ros: Kiskunhalas. A természet, az Ég kegye megáldotta minden földi jóval: gabonája, bora, állattenyésztése magas fokon áll. A lakosság nagy- része gazdálkodással foglalkozik és foglalkozása 'kikényszer i|ti a tajny a vi­lágba. 112.000 holdon fekszik Halas határa. hét találni a hasznos, üdvös bel­földi és külföldi piacot. Csak igye­kezet kell hozzá és a munka, az áldozat nem fog kárba veszni. A gabonatermelés, a gyümölcs és a bor mellett Halas jövőjére rend­kívül fontosságú a baromfitenyésztés és annak értékesítési lehetőségének fejlesztése. Ugyanakkor, amikor a gyümölcstermeléssel foglalkozók szá­mára gondoskodni kell olcsó és jó utánpótlásról, olcsó véd:ősz erekről és olcsó szállítási lehetőségekről, a baromfitenyésztést is teljes erővel fel kell karolni. A város jelmondata: Halas — ha­talmas ! A kunokat Magyarországon letelepítő IV. Béla királyunk idejé­ből származik a jelmondat, aki ,a íatárdulás utján letelepítette itt a mai nemzedék ősapáit és ősanyáit. Ha­las — hatalmas jelmondatában és az áldott kunsági föld erejében. De iga­zán csak akkor lesz hatalmas, ha a 112.000 holdas határ apraja-n agyja gondtalan, elégedett és boldog életet élhet. Tej jel-mézzel folyó Kanaán a halas« határ, de a pusztai gyerekek­nek is jusson ebből a tejből, a leg­szegényebb családban is és a méz necsak egyesek, kivételesek életét édesítse, hanem mindnyájunkét, akik itt élnek és ma bizony csak küzde­nek a száraz kenyérért. A város lakói tagadhatatlanul jobb, kedvezőbb körülmények között élnek, mint a tanyavilág lakói, holott Ha­las gazdasági mérlegét a puszták népének szorgalma, munkabírása dönti el legfőképpen. Nem akarjuk ezzel azt mondani, hogy a városi la­kosság nem tesz meg mindent a kö­zösség érdekében. Dehogy is! A ha­lasi iparos, a kereskedő, a napszá­mos, mind ember a talpán, kivétel nélkül a munka embere, de mégis csak más aszfaltozott, kövezett uccák kétoldalán sorakozó házakban élni, ahol könnyű a gyermek iskoláztatása, az orvos, a patika, de mindén kéz­nél fekszik. Ezzel szemben a tanyák szorgalmas magyarjai nincsenek ilyen szerencsés helyzetben. A város 300 éves gimnáziumában 45.000 kötetes könyvtár neveli az if- juságois, a tanyák ifjúsága pedig csak akikor jut némi szellemi táplálékhoz, ha olykor egy-egy népmüvelődási előadást hallhat a tanyai iskolában. Kórház, orvos, patika, szülésznő, min­den messze, 10—20—30 kilóméterek­re, a mai világban a saját fuvar is drága, mert hiába az áldott kis­kunsági föld, amikor takarmány hiány van, az idegen fuvar pedig egyene­sen megfizethetetlen! Jó utakat és olcsó aut ób uszk ö zl e - kedést, a teher áru forgalomban is: elsősorban ide kell irányulni Kiskun­halas gazdasági politikájának. A leg­külső tanyás-gazda is könnyen és olcsón szállíthassa he a zöldségét, gyümölcsét, baromfiát a halasi pi­acra, mert csiak, így találhatja meg a számítását, csak igy tudhatja ma­gát a közösség boldogulása érdeké­ben hasznosítani. De nem elég, ha a 15 puszta gaz- daközönségénYk a halasi piacot te­szik inkább hazzáférbetőibbé. A 15 puszta pompás gyümölcse, homoki' bora megérdemli a tágab'b piacot. Az elmúlt évben másfélmillió pengő értékű gyümölcsöt vittek ki Halasról. De mért? Mert a híres, bevezetett gyümölcstermő vidéken az elemi csa­pások folytán nem volt semmi. A szükség vitte a kereskedőket, a ki­viteli cégeket Halasra. Mostanáig nem :is tudták, hogy almája, főleg körtéje páratlan minőségű. Nos, most már tudják. Addig kell hát ütni a vasat, amíg meleg. Ki kell használ­ni a véletlenül adódott szerencsés helyzetet és az illetékeseknek utána kell járni, hogy a halasi gyümölcs akkor is kapós legyen, amikor Isten segítségével Kecskémét, Nagykőrös határa is terem. A borral is ez a helyzet. Áldat­lan, hogy a magyar homoki bort országos viszonylatban háttérbe szo­rítják az úgynevezett történelmi bor­vidékek. Mind a kettőnek meg le­Homok fordításkor értékes régiségre bukkant Kelebián egy szerencsés nap­számosember. A pesti vasútvonal sín­párjaitól nem messze, kemény tárgyba ütközött ásója vasa. A körülpuhitott helyről agy rézeszkö­zökkel telt korsó került a napvilágra. Az agyegedény széttöredezett, tartalma azonban rozsda nélkül, az idők zöld pa­tinájával, sértetlenül és épen maradt meg sok évszázados kriptájában. A korsóból kisebb és nagyobb dárdahe- gyefk, gombot helyettesítő zsinórfogók, szorítok, kimunkált fenő és őr lökő vek kerültek elő. A lelet egyik legszebb és bizonyára -legértékesebb darabja egy szépmüvü, cirádás fokos. A réztárgyak száma huszonkettő. Valószínű, hogy fegyverkovács műhelyéből kerültek oda, vagy maradtaik ott. A fegy vereik 'a nép- vándorlás korából maradtak fenn. Való­színű, hogy fegyverkovács műhely le­hetett azon a helyen. Érdekes, hogy a telet taíálója annyira megörült váratlan szerencséjének, hogy tovább nem ku­tatott újabb régiségek után. A tárgyak korának és értékének pon­tos meghatározása cé jábó! a letet leg- ■ szebb darabjait a Nemzeti Muzeum igaz­gatójának fe küldik. Az uj ötödik országos vásárt április 29 és 30-án tartják meg Ismeretes, hogy a földművelésügyi minisztérium a négy halasi országos vásár mellé még egy uj országos vásárt engedélyezett. Az elmúlt hetekben a város foglal­kozott azzal a kérdéssel, hogy az uj vásárt milyen időben tartsák meg. A város felterjesztésére a földmű­velésügyi miniszter leirata már lejött a városhoz. A minisztérium az uj vásár idő­pontját az április 24-ikét követő szer­da és csütörtökben állapította meg. E szerint ebben az évben az ötödik országos vásárt április 29. és 30-án tartják meg. A közegészségügy államosítása Peslvármegye közigazgatási bizottságába!------«чл/лучл-----­A városi orvosokat a főispán nevezi ki — Az uj állami orvosokat az V—VIII. rang­osztályba nevezik ki Peistvármegye közigazgatási b'Zárt­sága Kara-Krakker Kálmán főispán ] elnöklésével ülést tartott. Az ülésen Székely György dr. beszédében fel- | említette a készülő közegészségügyi j törvényt, amely a közegésszségügyet államosítja. A tervezet szerint ugyanis a me­gyei tiszti főorvos és a járási or­vos, valamint a városi tisztifőorvos j állami tisztviselő lesz, a városi, köz- j ségi és körorvosokat pedig nem az I autonómia, hanem a főispán fogja ! kinevezni, tehát a kormány képvise­lője. Aggályos az is, hogy a tör­vény életbelépésekor szolgálatot tel­jesítő törvényhatósági tisztiorvosok rendelkezési állományba kerülnek és ha pár hónapon belül nem veszi át őket az állam, akkor szabályszerű végelbánás alá vonatnak, természe­tesen az autonómiák nyugdíjalapja terhére. Nagy figyelem közben emelkedett szólásra Karai-Krakker; főispán. A fő­ispán hangoztatta, hogy nem látja az autonómiák sérelmét abban, hogy a vármegyei és városi orvosi álláso­kat kinevezés utján fogják betölteni, j Tárgyalt a belügyi államtitkárral és . megállapították, hogy jobb a kineve- : zési rendszer, mert a választási rend­szer mellett sokszor a jó cimboraság \ döntötte el azt a kérdést, hogy ki I legyen az orvos. Hir szerint a belügyminisztérium­ban a köziegészségügy államosításá­ról szóló törvényjavaslat készen ál és a miniszter a törvényt ez év ju­nius elsején életbelépteti. E szerint az összes törvényhatósági, városi or­vosok rendelkezési állományba ke­rülnék és a belügyminiszter innen fogja kinevezni a közegészségügy ve­zetőit A közegészségügy ellátása eizzel ál­lami feladattá válik, de a dologi ki­adások (iroda, fűtés süb.) a város terhe lesz. Nem érdektelen megírni, hogy az uj állami orvosokat azV-VIlI. I rangosztá’yba nevezik ki в ezzel egy­idejűleg rendelkezés jelenik meg ar­ról, hogy az orvosok magánpraxist nem űzhetnek. Ezzel egyidejűleg la városok közegészségügyi bizottságá­nak munkássága is megszűnik, mert a közegészségügy minden vonatko­zásban a belügyminisztérium alá ke­rül. Így jelentős mértékű kiadástól fog mentesülni a város és minden törvényhatóság, hogy az orvosokat miind az állam fizeti. Arról azon­ban nincs értesülés, hogy valame­lyes adó formájában ezt majd a vá­rosoktól visszakérik. О г s z á g—V ilág ••mm A kormányzó vitéz Horváth, István főszolgabírót nevezte ki Pécs város és Baranya-mogye főispánjává. — Juldus 1-től kezdve hét fillér lesz Budapesten a vitlamos-kisszákaszjegy ára. — A hi­deg terén Debrecen tartja a rekordot, ahol tegnap 21 Celsius fokot mértek a fagypont áatt. — Magyarország 1935- ben 93 millió dinárral több értékű árut vitt ki Szerbiába, mint amennyit onnan behozott. — A főváros a jövőben nem ad engedélyt semmiféle automata fel­állítására^ mert az automaták elvonják a fogyasztókat a nagy rezsivel dolgozó üzletektől. — Hitter táviratilag fejezte ki jókívánságait XI. Pius pápának a ko­ronázási évforduló a'kalmából. — Hi- rota japán kü ügyminiszter minden órá­ban várható lemondásának az az oka, hogy nem tudja megfékezni a japán há­borús katonai pártot. — Kína 9 millió dollár értékű aranyat vásárolt az Egye­sült Államoktól. — Hollandia, »a világ legbékésebb országa*, 54 millió holland forintot (kb. 130 millió pengőt) fordít fegyverkezési célokra. —- Becs város hivatalos jelentése szerint a legutolsó hónapban 386 fiú és 383 leány, vagyis összesen 769 gyermek született, akik kö­zül 622 törvénytelen. Ugyanezen hó­napban 934 férfi és 980 nő, összesen 1914-en haltak meg, akik közül 1175-en 60 éven felül voltak. Tehát 1145-e több halt meg, mint született Becsben egy hónapban. — Volvovits Ferenc, égy elő­kelő család diákfia azért, mert még nem engedett utón jutott pénzhez, majd a legszörnyübb nyomorba került, ön­gyilkossági szándékból a robogó villa­mos elé vetette magát. A vezető leféke­zett és a, fialta embernek nem történt semmi bája. Saját érdekében őrizetbe vették. — Sipőcz Jenő főpolgármester bejelentette Budapest szanálásának elha­lasztását. A főpolgármester bejelentette azt is, hogy a tarifaváltozások végre­hajtása jüius eleje előtt semmiesetre sem történik meg. — Dévényi Géza rendőrségi segédhivatali ijgBzgjaitó, aki öngyilkosságot kísérelt meg, a Rókus- kórház orvosainak jelentése szerint sú­lyos állapotban van még, de remény van felépüléséhez. — Francia Sándor soffőr az elmúlt évben tettleg bántal­mazta az öt igazoltatni akaró Körmendi István rendőrt. A törvényszék háromheti fogházra ítélte. — Hóman Bálint kul­tuszminiszter rendeletet adott'ki az is­kolai filmek megvizsgálásáról és enge­délyezéséről. A rendelet szerint az isko­lákban semmiféle film nem mutatható be a fiímcenzura-bizottság engedélyoki­rata nélkül. — Atepy Viktorné, nyűgeim, miniszteri tanácsos felesége az elmúlt évben autójával1 elgázolt egy munkást, aki sérüléseibe belehalt, egy másik mun­kás pedig megsérült. Alapynét ezer pengő pénzbüntetésre ítélte és örökre eltiltotta az autóvezetéstől a törvényszék.

Next

/
Thumbnails
Contents