Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)
1936-02-12 / 13. szám
4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE február 12 Halálos vasúti gázolás a dorozsmai állomáson Péntekien a késő esti órákban halálos vasúti gázolás történt a dorozsmai állomás közelében. A kiskunfé- legyházai motorvonat szinte lefejezett egy férfit, s testének más részeit is összezúzta. A nyomozás során állapították meg, hogy a gázolás áldozata Fiánk Sándor 31 éves napszámos, aki a múlt hónap 19-én szabadult ki a budapesti toloncházból. A nyomozás során azt ás igyekeztek megállapítani, hogy véletlen szerencsétlenség, vagy öngyilkosság történt-e, die ezt a kérdést még nem sikerült teljesen tisztázni. A jelek szerint azonban valószínűnek látszik, hogy Flink Sándor öngyilkossági szándékból vetette magát a motorvonat elé. Százéves a Szózat Most van száz esztendeje annak, hogy Vörösmarty csodálatosan szép ódája, a Szózat megszületett. Bár 1837 januárjában jelent meg először Kisfaludy Aurórájában, mégis minden valószínűség szerint már 1836-ban, megírta Vörösmarty a Szózatot, a mely Egressy Béninek 1843-ban keltezett dallamával együtt hamarosan szent éneke lett a magyarságnak. Ebben a korban a magyar lira csak a honfiúi fájdalom és elkeseredés komor hangját tudta megszólaltatni s ez a fájdalom tetőpontját a XIX. század első évtizedeiben Kölcsey költészetében érte el. Ez a kétségbeesett hangulat uralkodott , költészetünkben 1835-ig, mikor is gróf Széchenyi István »Hitel« cimü müve megpendíti az első hangot, amely bizakodással hirdeti a szebb jövőt. A költők verseiben csakhamar megzendült a bizakodó öröm és uj lendület magvait hintik el milliók lelkében. Ez volt az a hangulat, amelyet Vörösmarty Szózat-a fejtett ki legerőteljesebben és késői századokra is a magyar nemzet legszentebb érzésévé avatott. Emelkedik ném etorezági állatexportuuk Az elkövetkező félévben 160 ezer sertést és 12 ezer marhát szállíthatunk ki Németországba. A kiviteli állat árát zárolt számlán fogják vezetni Németországban és későbbi időpontban állapítják meg, hogy a zárolt összegekért milyen német export cikkeket fogunk vásárolni. LUXOR és cOf^So ® r biztosan JO beszerezhető 6 HAVI 6 részletfizetésre ZOLTÁN clpőáruházban A tanyákról kipusztul a rádió... Évről-évre fogy a rádióelőfizetők száma a halasi tanyákon Az utóbbi három évben Háláson a rádióelöfizetők száma nem mutat emelI kedést. Már három év óta, 920 a rádiósok száma. A város területén alig lehet tapasz- taíni valami visszaesést. Itt, kevés hij- ján, ugyanolyan arányú szaporodás mutatkozik, mint az előző években, de hiába növekszik itt a szám, ha a külte- ! mieten, a, tanyákon viszont ugyanilyen J arányban fogy az előfizetők száma. Kiskunmajsa község képviselö'estü- lete február 3-án tartott közgyűlésén igen fontos határozatokat hozott. Elhatározta a közgyűlés, hogy eladja különálló birtokait. A bevételből kifizeti adósságait és modern községÄ pénzügyminisztériumban folynak a munkálatok a tizholdon aluli birtokosok adósságkonverziójának előkészítésiéről. A gazdaadósságokat rendező törvény — mint ismeretes — kötvényesig ezeket az adósságokat és a kötvénykibocsátást a Magyar Pénzügyi Szindikátusra bízta. Az alaprendelet csak általánosságban intézkedik a kérdésekről és a részletek kidolgozása most van folyamatban a pénz- ügy minisztériumban. Széles köröket érdekel ez a kérA legutóbb tartott országgyűlési képviselőválasztás során különböző okok miatt kfo. 2700 halasi szavazó nem járult az urnákhoz. A legutóbbi amnesztie rendelet szerint — amint arról már irtunk megszüntették a további eljárást mindazok ellen is, akik a legutóbbi választások alkalmával nem szavaztak. A mostani szeszélyes Időjárással j kapcsolatban régi feljegyzések sok- sok érdekes télről tanúskodnak. Volt idő, 988-ban, amikor még júniusban is jégpáncél takarta a Dunát és olyan hatalmas jéghegyek úsztak le a Fekete-tengeren, hogy megrongálták Bizánc falait. 859-ben befagyott az Adriai tenger és terhes szekereikkel jártak a jégpáncélon. Később, 1399- bm, a Calaisi-csatorna fagyott be. 1515-ben rettentő kemény tél volt, majd pünkösdtől szeptember végéig Nem tudják fizetni az előfizetési dijat, elkoptak, elavultak a régi készülékek és kiint a tanyán ki gondolhat ma arra, hogy uj rádiókészüléket vásároljon?! Szomorú ez, mert ha van valami;, ami a tanyai embert az »Isten háta mögül« behozta, a kulturáltabb, civilizáltabb, emberi élet vonatába, éppen a rádió az. S most ahol a legnagyobb rá a szükség, ott kénytelenek lemondani róla. A tanyákról lassan, kipusztul a rádió... házat, kisebb kórházat és szegényházat épit. A határozat ugyan egyelőre csak elvi jelentőségű, miután ahhoz a felettes fórumoknak is beleegyezésüket kell adniok, de mégis hatalmas lépés a község életében. dés. Körülbelül ötvenezer család van érdekelve a tizholdon aluli adósságokban, amelyeknek volumenjét 80 millió pengőre teszik. Ezit az adósságot kötvényesitik majd, mégpedig 5.5 százalékos amortizációs kölcsönné, amelyből 4.5 százalékot a gazda visel, 1 százalékot pedig az állam. A rendeletiek előkészítésével kapcsolatban sok fontos kérdés vár tisztázásra. Elsősorban a kötvénykibo- ; csátással kapcsolatban technikai kér- 1 dések, a kötvények átvételének ügye. Az elmúlt napokban hivatalosan is megjött mindenüvé az amnesztia rendelet. Az erről szőlő belügyminiszteri értesítés most érkezett meg a halasi polgármesteri és a pestvármegyei alpári hivatalhoz. A rendelet értelmbéen a bíróságok azonnali hatállyal megszüntették az összes folyamatban lévő eljárásokat s törölték a kirótt bírságokat. Szent Mihály napjáig egyfolytában esett az eső. Magyar króniíkairók feljegyzései bizonyítják, hogy 1573 május 21-én még be voltajk fagyva a folyók és Franciaországban olyan éhínség dühöngött, hogy »egymást ették meg az emberék«. Később 1795-ben rettentő hideg uralkodott s olyan kemény volt Pesten a Duna jégpáncélja, hogy ágyukat faragtak a jégből. A jégágyuk csövébe jéggolyót tetlék, a csővet megtöltötték puskaporral s a parton didergő. pest* budai nép napokon át azzal szórakozott, hogy nézte a jégágyuk elsütését. Jégből élelmes emberek poharakat véstek, azokat megtöltötték borral és rendre ittak belőlük. Egy esztendőben két aratás A veszedelmes, kemény, ember- pusztitó teleket azután közbe-közbe felváltották tavaszáasan enyhe téli hónapok is. Magyar feljegyzések szerint 1182-ben a gyümölcsfák már február 2-án rakva voltak gyümölccsel, 1186-ban, tehát pontosan 750 esztendővel ezelőtt, februárban az alma akkorára nőtt, mint egy jó kora dió, május elején már arattak és csodáik csodájára — ebben az esztendőiben kétszer volt aratás Magyarországon s augusztus végére befejeződött a szüret j®. Nagyon enyhe tél volt magyar földön 1289-ben és, amikor Papp István »Hasznos mulatságok« rimü könyvének bizonysága szerint a falusi lányok karácsonykor és vízkeresztkor búzavirágból és violából fontak koszorút. Januárban virágoztak a fák, a madarak pedig tojtak. Kétségleien tény az is, hogy 1332-ben január közepén már szántottak, 1397-ben pedig májusban már le is arattak. Enyhe volt az 1453. évi téli idő is, annyira, hogy Márton napkor már érett cseresznyét lehetett enni. Negyvenkét ezüst forintba került egy véka búza A következő évszázadban három igen enyhe tél is volt, míg az 1600-as évék között igen sok sze'id, enyhe telet találunk. Rögtön a század elején, 1601-ben olyan lágy és száraz volt a tél, hogy a kutak, források kiszáradtak, 1607 februárjában már a legkésőbbi virágok is kinyíltak. Három évvel később ismét olyan enyhe volt az idő, hogy novemberre másodszor is beérett a cseresznye. Szörnyű napokat, nagy ínséget hozott az 1622. évi enyhe tél, amely után nagy fagyok jöttek. A’ig termett valami s a krónikiairók szerint »Lipsilá- ban 33—42 ezüstforintba került egy vékácska búza.« Aranyat terem a szőlő Három évvel később, 1625 januárjában már újból olyan meleg volt, hogy a pacsirták daloltak s ez, az idő állandó maradt a következő tél jöttéig. Újabb három esztendő múlva ismét lágy a tél, de utána éhinség pusztította végig egész Európát. Nagyon érdekes volt az 1651. évi enyhe tél, amely után már júliusban beérett a szőlő. A babonás en> berek alchimisták akkor hitték legkomolyabban, hogy a szőlő aranyat terem, mert egykorú feljegyzések szerint »cseppentett arany volt minden szőlőmag.« Még két rendkívül enyhe tél volt ebben az évszázadban. 1656. és 1666. telén. Rendkívül meleg volt a tél 1759-ben, amikor február 12-én a legyek széltében röpködtek . a Szilvásokban s Szent György napkor füvet kaszáltak. — A Református önképző Kör műkedvelő előadással' egybekötött hazafias ünnepélyét március 15-én, vasárnap este 8 órai .kezdettél tartja Szathnaáry Sándor uccHij székhazának nagytermében. Színre kerül' Alföldi Géza 3 felvo - násos irredenta színmüve: Vihar a havasokon. A szereplők jt magyar nemzeti eszme1 szolgálatában lég,jobb tudásuk szerint hozzák színre ezt a, hazafias színdarabot. , 1 Modern községházat és kórházat épit Kiskunmajsa ШШШШШШЯШШШШШШШШШШШШШШШЯШШШШШШШШШШШШШШШШяЯШШШШШвШШШШШЯШШШШЁЁЁ Nyolcvanmillió pengőre kenuik a tiz holton aluli gazdaailóooágokat Készül a költségvetési rendelet Hivatalosan is megjött az amnesztia a nem szavazóknak Halason több ezer nem szavazó büntetését engedik el 750 évvel ezelőtt kétszer arattak M agyarországon
