Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)
1936-11-28 / 96. szám
november 28 KISKUNHALAS HELYI ERTESITÖJB 3 Elfogták a tolvaj felsőkisteleki béreslegényt A csendőrség feljelentés folytán nyomozást indított ismeretlen tettes ellen, aki Zseni Sándor felsőkisteleki gazdálkodó udvaráról különböző ' holmikat lopkodott, de ezenkívül1 a ; szomszédságában is sok panasz merült fel, hogy állandóan eltűnik valami a tanyákból. , A nyomozás folyamán a csendőrig gyanúja Cs. J. béresre irányult, aki pár hónappal ezelőtt Prónayfal- , várói szegődött el Felsőkistelekre. A legényt behozták Halasra, aki be is 1 vallotta, hogy több holmit ellopott, de ezzel szemben több terhére rótt lopást nem volt hajlandó elismerni. A tolvaj legényt őrizetbe vették. Újból drágult a sörét Néhány hónappal ezelőtt aZ országban működő két sörétgyár, a Selmeczy-féle és a Tatai Sörétgyár, fuzionált. Az egyesült gyárak siettek mono- polisztikus helyzetüket kihasználni és most már másodszor emelik fel a sörétárakat. Feltűnő ez az áremelés azért is, mert Németországból vagy Ausztriából hozatva vámmal együtt sokkal olcsóbb a sörét ára. A söréídrágulás erősen megdrágítja a vadászatot s igy a vadhusárak- ra is hatással lesz, tehát széles rétegeket érint károsan. Tömegcikkekről lévén szó, az ár- vizsgálóbizottságnak kellene közbelépni vagy a fuzionált gyárak monopóliumát sürgősen megszüntetni. 14 épszümláláet tartanak a. gólyák közt Gólyaország lakód, a hosszúiéba ke- iepeló urak és asszonyságok az a többi években sok fejtörést okoztak az embereknek. Még emlékezhetünk rá, valamennyién, hogy esztendeje múlt nyáron, a nagy szárazság idején ugyancsak ösz- szeakiasztotfcäk a szekér ke;ekét, a gazdákkal. Nem találtak maguknak elég kígyót, békát és arm vetemedtek, hogy elhurcolták a kis csirkékét a gazdasz- szony udvaráról. Akkoriban bizony gólya komáék gyors szárnyakon menekültek a cséphadarók elől, mikor megunták kártevésüket a baromfi ólakban. Gólyaország lakóit szeretik megfigyelni a tudósok. Érdekli őket az utazásuk, hol, merre járnak, miikor régi hazájuktól búcsút vesznék, uj határok felé mennek, hogy megtalálják a megélhető- süket. A madárbirodiatom örök vándorairól most még többet szeretnének megtudni a magyar tudományos világban. Arm kiváncsiak, hogy egytegy fai- luban hány gólylacsalád fészkel. Kérdőíveket küldöztek széjjel az egész országban. Olyasmiket tudakolnak ebben, hogy a háztetőn tanyáztak^ a hosszúlábú madarak, vagy pedig a faágak között? Egyjegy fészekben mennyi kicsi gólya nőtt fel? Hányán indultak el kö- zülök vándorútra? Ehhez hasonló kérdésekké! igyekeznék megbizonyosodni gó- lyaország családi állapotáról. Hiába minden, a világ hozzászokik ahhoz, hogy beleszoritson mindent a számokba, a statisztikai adatokba1. Gólyaország sem kerülheti el ft sorsát. . 1 , , ,l_, Borzalmasan összeégeti és a halasi kórházban meghalt egy kisleány Szerdán a délelőtti órákban borzalmas szerencsétlenség történt Fd- söterézhalmán. Egy ottani gazdálkodócsalád gyermeke Kovács Teréz négy éves kisleány életveszélyesen összeégett, úgyhogy a halasi kórházba kellett hozni, ahol mindén segítség hiábavalónak bizonyult, mert a kisleány borzalmas égési sebeibe belehalt. Az ügyben megindult vizsgálat megállapította, hogy a kis Kovács Teréz a kályha körül játszadózott , és egy óvatlan pillanatban a kihullott parázs ruhájára esett, a kisleány égni kezdett és mine otthon észre- ' vették, akkor már eszméletlen álla- j pótba került nagy fájdalmaitól. , A kisleány eltemetésére az ügyész- i ség engedélyt adott, hozzátartozói el- , len pedig gondatlanság címén in- , dúlt eljárás. s Szabóit árak? A kereskedelmi és iparkamarák az alkudozás ellen A rossz gazdasági viszonyokkal együtt jár a vásárló közönségnek az a törekvése, hogy vásárlásainál alkudozik. A kereskedővilág körében sokan számoltak ezzel, aminek eredménye azután abban jelentkezett, hogy még olyan üzletekben is, ahol az alku ismeretlen fogalom volt, mind ; gyakoribbá vált a vevőhöz és eladóhoz, általában a tisztes, megbízható kereskedelemhez nem illő módon való alkudozás. Egészségtelen állapot ez, mert a vevő, amikor távozik az üzletből, azzal a nyugta^ lan érzéssel vonul ki, hogy ha talán jobban és többet alkudott volna, akkor jobb vásárt csinált volna. Az eladónál viszont az alku utján létrejött ár igen sokszor veszteséges üzletet jelent, amiben nincsen köszönet. A kereskedelmi és iparkamarák azt akarják keresztülvinni, hogy azokat az üzleteket, amelyek a szabott árakon való árusítás kötelezettségét vállalják, a kamaránál törzskönybe vezetik be, amelybe egyszerű bejelentés alapján az illető céget felveszik. Viszont e törzskönyvbe való bevezetés a kereskedőre nézve feltétlén kötelezettséget is jelent, mért abban az esetben, hogyha az illető cég nem tartja be a szabott árak kötelezettségét, tisztességtelen versenybén marasztalható. A védettségből kieseit gazdákat sürgősen vissza kell helyezni a védettségbe Az OMGE. nyilatkozik a bajbajutott gazdálkodók aktuális sérelméről A gazdavéőettséggel kapcsodban | űabban sok panasz hangzik el, hogy sérelem esett azokon a gazdákon, akik bármely oknál, fogva időközben kiestek a védettségi állapotbői. Az üggyel kapcsolatban most nyilatkozott az OMGE is és többekközt a következő figyelemreméltó érvekké® sürgeti a gazdáknak védettségükbe való visszahelyezését. — Legutóbb rámutattunk azokra a fontos nemzetgazdasági szempontokra, melyek a védettségből kieseitt gazda- adósok ügyének felkarolása meüJett szólnak s egyben sürgetően kívánják, hogy a jórészt önhibájukon kívül védtelenné vált gazdák ismét visszakerülhessenek ama termelők soraiba, akiknek feje fölött nem lóg állandóan az átverés Da- mokles-kardjia. — Miként értesülünk, az adatgyűjtések megindultak a védettségből kiesett gazdák ügyében s hivatalos helyen mindenekelőtt igyekeznek pontos képet nyerni arról, hogy mily terjedelmű kötelezettségek térhetik a szóbanforgó gazdaréteget. Annyi máris megál'api'tást nyert, hogy az a kamatkülönbözet, mely az államot terhelné e gazdák újabb védettsége esetén, nem haladja meg a másfél-kétmiEió pengőt évente. Más kérdés, hogy a védettségbe való esetleges visszahéiyezásni® a gazdák kénytelenek lenménekte legalább az egy évi elmaradt kamatot és tőke tőrleisztést égy összegben lefizetni, mely elseiiben az álam kénytelen voäüa a védettek után fizetendő nagyobb kamafttéritós külön- j bözetét visszamenően egy évre ugyan* csak magára vállalói. — A kérdés megoldásának egyik legfőbb ütközőpontja az a hitelezői köve* teiés, hogy az elmaradt kamatfizetések * rek legalább egy, részét valahogy pótolják a védettségből kiesett gazdáknál. Megáíapitáist nyetrt ugyanis, hogy ! e gazdák bu lnyomór ős zbe n éppen ( amiatt nem voltéit képesek annakidején . a védettségbe való újabb felvételüket. megkérni, mért nem tudtak annak a I feltételnek megfelelni, hogy az elmaradt tőketörlesztést és kiamatoft legalább egy I egy évre visszamenően pí ótolják. Ennek a követelménynek az eltörlése viszont hátrányos helyzetbe juttatná azokat a [ védett gazdákat, akiit minid a mai na- [ pig pontosan igyekeztek eleget tenni a védettség fenntartásaival' járó anyagi kötelezettségeiknek — hangoztatták a hitelezők. Tény azonban,( hogy ameny- , nyiben a kormány rak i tiégis szándékában van a kiesett gazdák számára még egy lehetőséget nyújtani a védettség elnyerésére s ene megfej* ÜÓ alMöm gyanánt kínálkozik a védette "ég 1937 novemberében időszerűvé vájó 8 minden vatór szinüség szerint be kova tk ező ujjabb meghosszabbítása, úgy mindéi l®setw oly fettételeket keli erre megszabni, amikét ezek a sorsüldözte gazdák valóban teljesíteni is tudnak. Az érdekelt gazdiák máris hangsúlyozzák, hogy az elmaradt töke- és kamattörlesztések pótlását, mint a védettségbe való visszahelyezés feli- tételét, csakis egyénileg és megokolt esetben lenne szabad felálltam. Az OTI- és MABI-tőkékböl keltene juttatni a vidéki hitelSzCrvezet számára is, hogy biz adóssal szemben ott alkalmazhasson a kelleténél is nagyobb kíméletet, ahoi jónak látja. Mert senki jobban nem tudja, hol kel alkalmazni kíméletet az adóssal szemben, mint a vidéki intézet. — A kíméletlennek ismert hitelezőnek azonban ne legyen jogcíme semmiféle támogatásra. — Д kecskeméti országos vásár forgalma. A kétnapos kecskeméti országos vásár a pénztelenség jegyében zajlott le. A kirakodó vásáron a téli ruhanemüeket és a cipőket álig vásárolták a tanyákról bejövő emberek. Az állatvásárban nagy felhajtás volt. Felhajtottak több, mint hétezer darab állatot. A gyengébb tehenet 250 pengőért adták, a vemhes üsző 750 pengőjével kelt, a borjú kilója 90— 100 fillér volt. A jobb lóért 500 P-t is elkértek,, közepes állatot azonban 200 pengőért is lehetett venni, a kecske 30—40 pengő volt. ''világítson és 1 íözzönyiiiannyai i! ! Gazdaságos, kényelmes, j tiszta, olcsó. ? 1 "■ Világítási és ipari áramdij a 1 fogyasztás arányában csökken, háztartási áramdij 38 filSór 14 ______________-—¥
