Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)

1936-01-29 / 9. szám

jaacfár 29 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE Jtó ■ЦВЯ л házadó megoldása a kormányzat egyik legsürgősebb feladata pbiJ&J Э‘- 1 • A Kecskeméti i Háztulajdonosok Szövetségének ülésén Fritz Imre dr. ügyvezető elnök beszámolt arról az országos mozgialbmról, amelyet a •háztulajdonos egyesületek indítottak1. A szervezetek a kormány minden ü- . ,leték^.ténye35öinél eljártak és a ház- tulajdonosok súlyos sérelmeit, kíván­ságait tartalftiazó emlékiratot terjesz- .Mertek •elő. Az. előterjesztésnek a vi­déki háztulajdonosokra vonatkozó adatait., e^ondolásait, javaslatait á kecskémét: memorandumból veit­••ték ét." • blöcj A • héWulaj donor-ok előterjesztésükre mindenütt azt -a választ kapták, hogy a házadózás kérdésének megoldásai ®a k^tfeyíÉf'^y^'tegsürgösebt) fel- , adata i éf m jDénzüspninisztériumban iftwSt tahutmányozzák a megoldás megfelelő módozatait «Ül Megállapították a rézgálic uj árát A földművelésügyi miniszter befe- ' jézté az 1936. évben szükségessé vá­ló Százezer méjérmázsa rézgálic árá- riafc megállapítására vonatkozó tár- gyafások<jt. Г',;,, A. rézgálic ára erősen emelkedett s a földművelésügyi miniszternek si­került, jelentős engedményeket elér­ni. A 6.1&! Pk kitevő rézgáiic ár­térnél kedésből csalk 3.60 P - jut ki­fejezésre á rézgálic árában és Így az ezévi rézgálic? tttéter mázsánként! gyári1 ára 47.50 P“ fogyasztói ára pedig 51 P lesz. . дйлайя* 5! u**rffo* tiV < Hol helyezik el az OTI millióit ? Az ‘OTI-hoz niegérkezett a belügy­miniszter leirata, amely intézkedik a 'tartalék' tőke fdhasználásáról. •• JdStfíí >,'.ф ‘ Jtía-jel ,.л■ 1936-ban. a kővetkező összegeket «I ,, Hét. rtüilió Prt: mezőgazdasági köt­vényekbe, .4-5 miljliői■-.állami kölcsön kötvényekbe. 2 millió P-t szállodai é^i'tfcézési kölcsönökre, 4.5 millió P-t az TMT részére, 3 millió P-ös kölcsönt a aééiíésf^ároátak, i millió P-t vi­déki városoknak, 12 millió P-t pedig saját ingaóráikba kell befektetni. Ez Összesen 39 millió pengő. Az i ’tőkéje 44 millió pengő. OTI ;ar ■i A . •< ' /\ , V . i — ЛаЬЫ'эшй^йи • Ый № О R ti Яжгфма лов öftiriadisä О • f biztosan IO • - 1 beszerezhető 6 HAVI 6 részletfizetésre x>u cipőáraházban Majdnem 400 ezer pengő értékű dohányt füstölt el Halas és környéke az elmúlt évben Érdekes adatsorozat arról, hogy a közönség csak olcsó cigarettát és dohányt vásárol Igen érdekes kimutatást kaptunk Halas és környékié dohányfogyasztá­sáról. Dohányellátás szempontjából Halashoz tartozik Kiskunmajsa, Já­noshalma és Prónayfalva.. 1934. évben 371 ezer 255 P 37 fil­lér értékű dohányt füstölt el Halas és környéke, az elmúlt évben pedig 387 ezer 385 P. értéküt. Magában Halason 1934. évben 228 ezer 776 pengő értékű dohány , 1935. évben pedig 241 ezer 909 pengő értékű do­hány fogyott el. Halason a dohányfo- gyasztás az 1934. évhez képest némi emelkedést mutat. A legtöbb fogyasz­tás az olcsóbb pipa- és cigaretta do­hányokból és cigarettából van. A do­hányosok nagy része olcsóbb ciga- rettát szív és az alacsonyabb .pipa­dohányt tömi a pipájába: spórol, ahogy tud. Legtöbb dohányosnál a Levente, az úgynevezett skót Mem­phis lett a kedvenc. A Nilus és a Sztambul drága áraival már halott cigaretta a dohányfogyasztás szem­pontjából, de nem Igen szívják a Gerlét sem. A drágább cigarettákból az Extra és Mirjám, fogy legjobban. Érdekes összehasonlítás: 1935. évben Memphis cigaretta elfogyott 92.200 drb., Levente cigaretta 3 millió 610 ezer drb. Nem szívják a dtága szi­varokat sem. Különlegességi dohány­gyártmányokból 3786 P 10 fillér ér­tékű, nikotinmentes dohánygyártmá­nyokból 2813 P 66 fillér értékű fo­gyott el. A pipázó földműves, napszámos és munkásémberek a vegyes törmeléket keresik leginkább, amelynek száz grammja mindössze 20 fillér. A dohányosok olcsó cigarettát szív­nak. Erre a trafikosok fizetnek rá: az üzleti költségük ugyanannyi, a 'be­vételük azonban kevesebb, főleg a városrészek toafikosai érzik ezt leg­inkább. Százezer Éhező gyermek kap egy-egy kilogramm cukrot Az ínségtől leginkább sújtott tíz törvényhatóság területén összesen 'Százezer gyermek részére fognak fe­jenként egy kg. cukrot kiosztani meg­felelően megjelölt negyedkilogramos kristálycukrot tartalmazó csomag­ban. Minden rászoruló gyermek négy hónápon át havonta egy ilyen cso­magot fog kapni. A szétosztást a belügyminiszter a Zöld Kereszt étkeztetési akció ke­retében a közigazgatási hatóságok, a Stefánia csecsemő és gyermekvé­dő egylet és a gyermekvédőnők ut­ján fogja kiosztani. 1000 : 1026 — a nőK javára Érdekes statisztikai adatok a városok lakosságának nemek szerinti megoszlásáról Most készítetlek statisztikát árról, hogy egyes városokban milyen a la­kosság nemek szerinti megoszlása, vagyis, hogy a férfiak és a nők kö­zött az arányszám hogyan alakul Tíz törvényhatóságu város népessé­gét vizsgálták meg legutóbb ebből a szempontból és konstatálható, hogy a városokban a nők száma túlhaladja a férfiak számát Országos viszonylatban jelenleg az a helyzet, hogy minden ezer férfire 1045 nő jut Az utóbbi években e tekintetben né­mi javulás következett be, tíz évvel ezelőtt még a nők arányszáma 1062 volt. Az említett városok közül Szegeden ezer férfire 1065 nő jut. Szeged jóval felülmúlja az országos átlagot, még a tizév előtti országos átlagnál is nagyobb Szegeden a nők arányszáma. Nálunk, ! j ; Halason 1000:1026 az arány a nők javára! A többi városokban a nemek meg­oszlása a következő: Baján ezer férfire jut 1117 nő, Deb­recenben 1083, Győrben 1121, Kecs­keméten 1027, Miskolcon 1125, Pé­csett 1110, Sopronban 1067, Székes- fehérváron pedig 1049 nő jut. A tiz legnagyobb város között Vá­sárhely a kilencedik helyet foglalja el, mert — Kecskemét kivételével — a többi városokban mindenütt több nő jut ezer férfire, mint Vásárhelyen. Legvigasztalanabb a helyzet Miskol­con, ahol minden ezer férfire 1125 nő jutott. Itt aiz országos arányszámot 80-al múlták felül a nők. A környéken Is Kunszenimlklúson betiltották az Qrdögüzűk összejöveteleit Nemrégen irtunk a pünkösdisták- i Az ördögűzők fanatikus szektájá­ról, akiket a nép különös szertartásai j nak Soltvadkerttöl Kunszentmiklósig, miatt ördögűzőknek nevezett el. de különösen a tanyákon volt sok tagja, csak Kunszentmiklós község­ben volt állandó helyiségük, ahol ösz- szejöveteleiket tartották, a tanyákon azonban mindig más és más helye­ken jöttek össze. A szekta tagjait sű­rűn látogatták meg idegenből jött fér­fiak, akik különböző iratokat árultak jó pénzért, die lehetett náluk borsos áron ördögűző botokat is vásárolni. A föszolgabiróság figyelemmel kí­sérte ezeknek az idegen »apostolok­nak« működését, de közülök csalk a legritkább esetben lehetett elfogni va­lakit. Ezek az »apostolok« oly fana­tikussá tették az egyszerű embere­ket, hogy igen sokan vallási őrjön­gésbe estek s családjukkal nem törőd', tek. _ ' i I : I A hatóság mindezekről tudomást szerezve, összejöveteleiket bt'.ltot la és ha a tilalom ellenére mégis összejön­nek, minden esetben kihágási eljá­rást indítanak ellenük. TINTA Kincskereső asszonyok kalandja Egy régi, félig rombadőlt város van Borostyánkő község határában. Ez a vár egykor az Almásy-esalád tulajdona volt. A vár nagyon izgatta a borostyánköiek fantáziáját és ez most majdnem végzetes szerencsét­lenséget okozott. Horváth Imréné, egy borostyánkői gazda felesége egy ott járó osztrák diákból hallotta, hogy 1700 körül ebben a várban egy Bret- teach nevű hamburgi kereskedő la­kott. Holttestét ott találták a vár fegyvertermében felravatalozva hóna­pokkal a halála után, de a várból mindenki elmenekült. — A várban — mesélte az osztrák diák — bizonyosan sok kincset lehet találni. Horváthné elhatározta, hogy meg­keresi a kincseket és január 4-én be­jelentette férjének, elmegy és körül­néz a várban. Mikor az asszony két napig sem tért haza, Horváth Imre .két napszámossal felesége keresésére indult, körüljárták a várat és kere- sés közben egyszer csak a pincéből nyöszörgő hangot hallottak. Miután a pincének semmiféle bejárata nem volt, felbontották a falat és megtalál­ták a kincskereső asszonyt. Az asz- szony elmondotta, hogy az egyik szo­bában felszedett egy deszkasort és ekkor hirtelen megnyilt alatta a föld1 ő pedig egy mély üregbe zuhanf. A csendőrt vizsgálat megállapította, hogy a padlóba beépítve egy rugóra járó rejtekiajtó a legcsekélyebb nyo­másra kinyílt. A szerencsétlen asz- szony, akit idegsokkal és lábtöréssel most kórházban ápolnak, éppen ezt a deszkarészt érintette meg és igy esett bele a három méter mély lyuk­ba, amelyben még kincsek sem vol­tak, csak bokáig érő, szürke por. Estélyi ruháját uj és eredeti párisi modellek után ^ Тя»! szalonjában készittes* I dl se. (Török u cc a 2) Szebb és elegánsahb lesz, mintha Pesten csapnák össze. Minden fazonból csak egy ruha készül.

Next

/
Thumbnails
Contents