Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)

1936-10-10 / 82. szám

október 10 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 1 Vegyen osztálysorsjegyet a TT. 1 Húzás már október 17-én «2 lasi Ga: dacai >i Miál 1 Megérkezett az ősz — ismét megkezdődtek a tanyákon a sorozatos tyúklopások Halason minden esztendőben az ősz beköszöntésie után meg szoktak jelenni a különféle apróbb bűncse­lekmények rendszerint tyúklopások, de viszont azonban nem kis ügyek ezek, mihelyt efhrxapódznak. A ren­dőrség és a csendőrség éppen ezért fokozottan résen á l ilyenkor ősz ele­jén és egész télen át, hogy ezek a lopások el ne szaporodjanak. Mint értesülünk, ezek a tyúklopá­sok ismét megindultak a határ leg­különbözőbb tanya csoportjain és is­mét a baromfiudvarokra vetették rá magukat a tolvajok. A károsultak csak a legritkább esetben tesznek feljelentést és igy nem is tudni pontosan, hogy hol és hány helyen törtek b® tyukíolvajok. Jelentésiek azonban már érkeztek a hatóságokhoz és éppen ezért a cse nd őrség és a re ndőrség a leg­szigorúbb nyomozásokat indította meg, hogy a további baromfilopá­soknak elejét vegye. Egyébként a legutóbbi napon Halason is történt egy vakmerő tyuk'opás és pedig a Hajnal utca 15. számú házban, ahon­nan ismeretlen tettesek besurranó módon több tyúkot loptak el Far­kas Antalné házából. A hatóságok rémé ik, hogy erélyes tisztogató munkájuk a legteljesebb eredménnyel fog járni és sikerülni fog a tolvajoktól megóvni úgy a belte­rület, mint a tanyák lakosságát. B-——i — И Letartóztattak egy jánoslialmai if ju ezatirt Horváth Ferenc 26 éves jánoshai- mai földműves Terézhalmán egy mu­latságon vett részit, ahol egy fiatal 17 éves lánynak csapta a szelet. A mulatság után hazakisérte a le­ányt. Útközben megtámadta s erőszakot akart rajta elkö­vetni, de a leány sikoltozására járó­kelők jö'.tJk, akik kiszabadították veszélyes helyzetéből. A leány feljelentésére a csendőrök letartóztatták és beszállították a ba­jai ügyészség fogházába. Horváth Fe­renc ellen a vizsgálóbíró elrendelte a vizsgálati fogságot. Horváth a vizs­gálóbírói kihallgatásakor azzal vé­dekezett, hogy tette elkövetésékor ré­szeg volt. , juj'; Megkezdték a hadikOlcsön- segélyek folyósítását A belügyminisztériumban megkezd­ték a hadikölcsönkötvénytulajdonosok idei segélyeinek a kialakulását. Erre az évre a költségvetésben 300 ezer pengővel felemelték a hitelke­retet és ennek következtében a leg­jobban rászorulók segélyét fél tudták emelni. Régi sérelem volt, hogy csak ezer pengőn felüli jegyzőknek adtak se­gélyt, pedig vannak sokan kisem­berek, akik érzékenyebben érzik meg annak a pár száz koronának az el­vesztését, melyet hadikö'lesönbe fek­tettek, mint a nagyobb címletek bir­tokosai. Ennek a sérelemnek az or­voslására a belügyminisztériumban tervbe vették, hogy összeírják azo­kat, akik ezer koronán aluli névér­tékű hadiko'esönt jegyeztek. Egy összeggel akarják megváltani ezek­nek a kisembereknek a kötvényéit, j Az egész történet olyan, ment a j mese. Mintha nem is volna igaz és | ez nem is csoda, mert olyan drá- mai részletekben bővelkedik ez a história Bochuczki István ke líbiai gazdiaifju története, aki most már ! közel van a hatvanhoz és messze ! Szibériában még most is eszi a ha- i difogság keserű kenyerét. Hosszú és nem mindennapi törté­nete van ennek az ügynek. Bochuczki István Keiebiáról 1914-ben az első mozgósításkor vonult be katonának és a szabadkai honvédek meneiszáza- dávat került ki a frontra. A fron­ton nyoma veszett. E'tünt, senki sem tudott ró'ia, még a hivatalos veszte­séglisták sem tudták megmondani mi lett vele. Itthon szülei és fiatal felesége vár­ták, várták, hogy mikor kerül fe­lőle valami újság, lesték a postát, de bizony sem a rózsaszínű tábori levelezőlap nem jött, de mégcsak egyetlen egy kafomatársia sem adott hirt arról, hogy tudna valamit fe­lőle. A háború befejezése után, ami­kor az é’etbenmaradottak hazakerül­tek, többen akadtak, akik elmondot­ták, hogy Buehuezki elesett a fron­ton és ezt hajlandók voltak bizo­A szüret hivatalosan hétfő reggel óta tart már Halason 'és az idei szü­retet alaposan elrontotta az a há­rom nap óta, sőt most már negye­dik napja (ártó esőzés, amely a föl­dieket áztatja. Az eső miatt a szü­ret is csak nehézkesen tud előbbre- haladni, a szóló pedig az eső miatt erősen rothad. A gazdák nagy elkeseredéssel be­szélnek arról, hogy az esőzés a szőlőt mennyire rongálja, de ugyan­akkor elkeseredéssel arról is, hogy a borszőlőért ma már csak 5 filllért- adnak a vevők, ami valóságosan ne­vetséges összeg azért a sok fáradt­ságért, befektetésért és termelési költ­ségek fejében, amibe a szőlő került. Mint az előrelátható vo'Jt és leg­utóbbi számunkban meg is irtuk, Óriási bajokat okoz a hordóhiány. A szőlő alacsony árához viszonyítva ugyanis elég tűrhető árakat kapná­kében nem kell uj kérvényt beadniok, mert ezzel csak késleltetnék a kíná­lást. Arra is figyelmeztetnek minden­kit, hogy ne vegye igénybe a nála jelentkező ügynökök vagy egyesüle­tek ajánlkozását a közbenjárásra, miért illetékes helyen úgy sem áll­nak szóba a közvetítőkkel. A segélyezettek mindnyájan meg­nyitaní is. 1 ! ’ ' ' ' ' ’ ' ' A család ekkor a hatósághoz fordult és Bucbuczkit iaz elesettnek hitt ka­tonát annak rendje és módja szerint hohtányilvánitották és a hoíttányilvá- nitást hivatalosan is közhírré tették. Közben hosszú évek teltek él és családja már beletörődött a bevo­nult családtag halálába, amikor most váratlanul llevél1 érkezett a messzi Szibériából. A levelet Bochuczki ma­ga irta és tudtára adja a családnak ebben, hogy borzalmasan szenved a honvágytól, haza akarnia jönni. Sok mindenfélén esett keresztül az elmúlt 21 éven át a halottnak hitt és an­nak is nyilvánitott hadifogoly több- izben beteg is volt, mint írja és most éppen arra készül, hogy eldobja magától az életet, ha segítség nem érkezik. Öngyilkos akar lenni végső elkeseredésében a sokat szenvedett hadifogoly. Édesapja már nem él és most édesanyja és felesége fordültak a hatósághoz, hogy segítsék haza Boéhuczkit. A család szegény és éppen ezért most akció indult, hogy hatósági és a köz segítsége juttassa vissza elveszett otthonába a szerencsétlen szibériai magyar fog­lyot. nak a gazdák a mustért, 20 cukorfo­kon felüli mustokért fokonként 0.9 fillért fizetnek, de mit ér mindez, amikor nincs edénye a, legtöbb1 ter­melőnek, ahova leszűrhetné a mus­tot. így tehát kénytelen szőlőképpen eladni azért a pár fillérért, amit a szőlőért kap. Szebb szőlő már az, amiért kilónként 6 fillért adnak, ez is egy skatulya gyufa áráért kel el. A szőlősgazdák, különösen a ki­sebb birtokkal bírók — ilyen szőlő- birtokos a zöme a Halason szőlőt termelőknek — nagyon szomorúan panaszkodnak amiatt, hogy alig lát­nak pénzt a termésük után, holott tudvalevő, hogy a kis szőlőbirtokosok ia szőlő árából szokták fedezni min­den kiadásukat, ebből élnek, sőt ezt a jövedelmet használják fel adófize­tésre is. Hogy a kisebb szőlőbirto­kosoknak nincs hordójuk, ezért sem ők a hibásak, mert hiszen honnan teremthetnék elő azt az összeget, amelyből hordót vásárolhatnának. A tegszomorubb az egész idei szü­retből az, hogy még csak kilátás sincs arra, hogy a szőlőárak ma­gasabbra felszökjenek, különösen nem a borszőlők. Nincs az országban ttizifahiány ÄZ Időjárás téliesre fordultával a nagyközönség és a szakkörök érdek­lődése fokozott mértékben fordul a piac tüzifaellátásának a problémája félé. A trianoni békediktátum erdeinek nagy részétől fosztotta meg az or­szágot, úgy, hogy a háború utáni első években majdnem teljesen im­portra szorultunk. Azóta a racionális gazdaságpolitika révén folyton javult a helyzet s ma már ott tartunk, hogy ha nem lesz abnormisan hiídieg és hosszú tél, iákkor az ország téli tüZifaszük- ségfetét az idén már saját termelésű tűzifával is ki tudjuk elégíteni. Ter­mészetesen az importot kereskede­lempolitikai okok miatt még akkor sem lehet egyelőre kizárni, ha Ja késeietek a belföldi szükségletek ki­elégítésére elégségesek is volnának. и ii— i" a Magyarország pénz­ügyei augusztusban Magyarország pénzügyi helyzetére vonatkozó 1936. évi augusztus ha­vi pénzügyminiszteri közlemények szerint augusztusban az állami köz- igazgatás kiadása 69.6 millió pengő, bevétele (a kölesönkezelés bevételéi nélkül) 74.1 milLip P volt, vagyis az állami közigazgatás bevételei 4.5 millió P-vel haladták meg a kiadáso­kat. I Az összes állami üzemek augusz­tusi kiadásai együttvéve 32.8 millió, bevételei pedig 34.7 millió P-t tet­tek, vagyis az üzemeknél együttvéve 1.9 millió P bevételtöbblet jelent­kezett. A közleményeknek a nagyobb ál­lami üzemekre vonatkozó, statisztir kai táblázata szerint a forgalom az ellőző évvel szemben augusztusban az államvasutaknál emelkedést, a postánál viszont egyes vonatkozásók­ban emelkedést, más vonatkozások­ban pedig csökkenést mutatott. Iskola cipő Női cipő Férfi cipő Gyermek cipő Torna cipő Házi cipő nagy választékban Zoltán cipőüzletében Lelkiismeretes kiszolgálás 6 havi részletfizetés 6 Az újonnan megkezdődött kiuta- j fásokkal kapcso latban figyelmeztetik : kapják rövid időn belül a pénzü- az. érdeketeket, hogy a kiutalás érdé- | két. Holttá nyilvánították 21 évvel ezelőtt az élő hadifoglyot, akit öngyilkossága előtt hazahozatnak Szibériából A termelők számára a legrosszabbul sikerült a szüret Az esőzéstől rodhad a szőlő — 5 fiiért adnak a borszőlőért Halason

Next

/
Thumbnails
Contents