Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)
1936-09-16 / 75. szám
4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESITÖJB szeptember 16 nitsziklákon szélesen, terülő kastély felé, ' zetésével a város és a vármegye hatóságainak képviselői, a társadalmi egyesületek küldöttségei is résztvetlek. Szily VÉRES TRÓNOK ÁRNYÉKÁBAN XVIII. Most a park fái közül1 előtűnik a hatalmas gránittömb és a nagy kastély, elhai gat a harmonika és az énekszó. — Fiuk, játszatok, fiuk, énekeuje.ek, — szó.al meg egy öreg falábú, viseltes ka^onakabátot hord, melót érmek diszi- tik, — ő szerep a muzsikát, nekem is sokszor mondta, hogy játszok neki'. — A kamara és udvarimüvész ur mankójával hegedült a feketéi© lakkozott lábán? — Verklin, te szemtelen tflknyos! A verklit mindennel jooban srAeti! Most azonban, Isten verje meg önét, csakúgy tódui ide a sok verklis Prágából, te.e vannak hamis hadlermekke, ntem üzlet már itt játszani. De regen, amiaor még egyedüli voliunk, mi, b©xiie->caaujak, jolt ment soiunK. — És mert nincs az udvari karmester úrral a verklizenekara? — Mert a magunkfajtának is van pihenőnapja. Ma azért vagyok itt, hogy én élvezzen. Ma nem vagyok szolgálatban! Most elől a vörösinges sokoiisták befordulnak egy mezei útra, Isten tudja, hová menetemen. Egyre több a csendőr, minden fánál ál. egy, a mó- kiskedvü fickó ©thal-gat, mért bárhogy süt is a nap széles e táj felett, a kastély köz-lécen minden hűvösebb, mintha felhő vonna árnyékot |a mezőkre. Hiába halottá a nép ezerszer is, hogy minden Habsburg vérszopó, idióta, két balkezes és gazfickó, h.áoa jut eszükbe, amit egy kepvisem mondott évekkel emelőit Foi-ene Ferdinándró.: az ember keveset vár egy Habsburgtól, akinek Fe.enc a neve, de olyantól, akit teljes nevén Ferenc Ferdinándnak hívnak, végkép semmi várni vamja nincsen a csen népnek; hiába jár ez száj1- rói-szájra és még ezer más csipösnyelvü történet, elnémul az ©лшег, ha a Habsburgok közelségébe ér, — és nemcsak a csendőrök miatt, nemcsak azért, mert emberem,ékezet ótaa vicclapok se tehették gúny tárgyává a császári ház tagjait, nem csak azért, mert ez a ház egy alkotmányos álamon bérül töob védelmet élvez, mint amilyet egy abszo-ut monarchia nyújthat az uralkodójának, — mint a gyereken, akik szigorú tanítójukhoz mennek, eaiémul a sokaság és rasuan osonnak be a kapun a csendőrök sorraia közt. A park szédítő idatot áraszt, a nagy rózsaneriben az em-e.ek, egymás hegyen-hátán, leveszik a kalapjukat, mintha temp ómban volnának, megidetodót- tek és szavukat veszt a szint© fájdalmas látvány: ennyi virágzó, önmagát pazarló, csendes szépség. M©rre a s-em eilát, minden színű és nagyságú, lángo.ó és mégis selyempuha rózsákkal mmtá- zoit tarka szőnyeg terül el, százféle il- .at keveredik szivszoritó kábulattá. Az emberek renajóinak és úgy emelik fa a lehűlöd virágszirmokat, mint a pénzt, a feketébejatszót, a sőiétvöuöset, a pirosat, a sárgát, a fehéret, beszúrják illatukat, telibe.ükü© teszik a könnyű kagylókat, esetien kezüske- dörzsöigeuk a setyempuna gyöngéd íe.e.eket, ajkukkal viszonozzák az .lat és saere.©mszőt- te lágy csókokat. A lányok hagyják, hogy a tarka levelek bénuljanak a íuiiakivágásuikoa, a Szigorú polgá.asszonyok fcke.e imökönyvuk lapjai közé helyezik, a szentek képei mel ó és a prágai gava lei ok najnajdK, hogy nem ajándékozhatnak kedvesüknek ilyen hosz- szuszáru rózsákat, hogy a hajukba tűzzék. Az i latozó, ragyogó, tarka térségből szökőkutak esi lógnak elő, kőobeí.sz- kek magasodnak fél és nagymagasain a virágienger fe.ett égy hatalmas oszlop ho. dozzr a messziről1 eltalált, szép keresztény Apó lónak, a szenvedő, iliatkö- rül ngte szent Sebestyénnek fájdalomtól görnyedt alakját. Kővázákban téti magyalfák és virágzó kaktuszok, Lukas vor. Hildebirandt barokkvonalakban bájosan kigyózó rácsa!, fölöttük birkózó, puiók Ámorkák díszítik a széles ter©t, a kövek világos színe érdekesen válik Jti a rózsák tarkaságából Fehér kavics- utak kigyóznak a virágcsodák közt, az emberek némán mennek, kéz a kézben, sóhajtoznak, nyomja őkét ez a nagy pompa és olykor némán pillantanak egymás vállán ált, fedi, a hatalmas gráA »Baja-Bácska« c. bajai napilap a halasi közönséget is közerői érintő alábbi cikket irta legutóbbi számában: Kiskunhalas megyei város most ünnepié alakulásának ötszázadik évfordulóját. ünnepségek, kiállítások s egyéb látványosságok vonzák az idegent a kiskunok fővárosába. Ezek a hangos ünnepségek régi emlékeket ébresztettek fel Kiskunhalason. Valamikor régen, amikor Pest megye még több megyéből adott, az egyik Kiskunmegyének székhelye volt Kiskunhalas és most az emlékezés fáklyájával bevilágított távoli múlt ködéből ismét előbukkant a megyei székhelység gondolata. Az elhangzó t beszédeket a fővárosi lapok lehozták s e réven most már országos nyilvánosságot is nyert Kiskunhalas igénye Délpes’tmegye szék- helységére. Bár mi nem vagyunk pestmegyeiek, mégis közelről érint bennünket Kiskunhalasnak ez az akciója, mely nagyon könnyen Bácska, de főként Baja rovására mehet. Emlékezetes az a küzdelem, mely a megye kikerekiitése körül folyt. A megye hivatalos álláspontja régebben a kikerekiités elten volt, míg Baja város, de Pegitmegye déli részének lakossága is nagyrészben Bácsrrtegye kikerekiitése, Pestmegye déli részének Bácsmegyéhez való csaitóLása mellett A nemzetközi adatok még csak az 1934. év könyvtermeléséről számolnak be, míg a magyar adatok már 1935-röi is rentíalkezésünkie 'áfának. A lakosság számához viszonyítva a legtöbb könyv Dániában jelent meg, ahoi minden tízezer lakosra 8.7 újonnan megjelent könyv esik. Utána Lettország és Németalföld következnek, de Magyarország helye is igen kiemelkedő. Magyarországon 1934- ben 3920 kö'et jelent meg, vagyis a lakossághoz viszonyítva, minden tízezer lakosra 4.4 uj könyv jut Romániában az arányszám csak 2.4, Bulgáriában 3.1, Lengyelországban 3.4 és csak Csehszlovákiában emelkedik az arány a magyar fölé, mert ott minden tízezer lakosra 6.6 uj’ munka jut, beleszámítva utóbbi helyen a megjelent zenemüveket is. A magyarországi könyvtermelés adatait a hivatalos Magyar Könyvé- szet bibliográfiája alapján ál.itatták egybe. A hazai könyvtermelés 1933-ban 2563, 1934-ben 3920 és 1935-ben 3246 könyv volt. A megjelent könyvek 1933-ban 332.788 lapra, 1934-ben 609.951 lapra és 1935-ben 472.252 lapra terjedtek. A megjelent könyveknek 1933-ban még csak egynegyede volt szépirodalmi tárgyú, 1935-ben ezek aránya megközelítette már a 30 százalékot is. A szépirodalmi munkák jelentős térhódításával szemben csökkent a vallás- és társadalomtudományi tárgykörökkel foglalkozó újonnan megjelent munkák száma. A kultuszmiamely iul a tölgyek sötét koronáján, úgy borul a< kert békéje fölé', mint ©gy fenyegető fe'hő. (Folytatjuk). foglalt állást. Ennek a mozgalomnak fenntartás nélküli, igazi bácskai léitekből fakadó hatalmas támogatója: mondhatnánk vezére gróf Teleki János volt. Bácsbodrog vármegye és Baja lakossága nem felejti el azokat az eredményeket, melyeket gróf Teleki János egyéves képviselőségének köszönhet, de különösképpen nem felejtheti el azt. a bátor kiállást, melyet gróf Teleki János a megye kilkereki- tésének kérdésében tanúsított és nem felejtheti el azt a meg nem hátráló energiát sem, mely gróf Teleki János egyéni sajátsága s amely már magában véve fél győzelmet jelent minden ügy számára, mely mellé odaáll. A közigazgatási bíróság átitélte a mandátumot, de ez nem téphette ei a szálakat, melyek Bácska polgárságát gróf Teleki Jánoshoz fűzték és éppen e szálak jogán keressük nehéz órákban gróf Teleki Jánost, hogy álljon mellénk. Főispánunk, polgármesterünk, .alispánunk, képviselőink ma mind a megye kikerekitésének hívei és mégis úgy érezzük, hogy abban a kétségtelenül meginduló, életbevágóan fontos küzdelemben, mely Bácska kike- rekitése és székhelyének megálapü- tása körül rövidesen kezdetét veszi, nem nélkülözhetjük a megye közéletével annyira összeforrott gróf Teleki János energiáját és egyéni sumunkáinak száma is. Ezzel szemben egyire nagyobb arányt foglalnak el — és ebbőt jogosan következtethe- hetünk olvasóközönségünk iztesválto- zására is — a megjelent uj munkák között a nyelvészet és irodalom, a természettudomány, történelem és életrajz, földrajíz és utazás csoportjaiba sorozott munkák száma. 150.000 hektó borból szeszt főznek a szeszgyárak ? A földművelésügyi minisztériumban állandó tanácskozások folynak a bor- értékesítésről. Legújabban a szeszgyárakkal indult meg tárgyalás, arról, hogy vegyenek á’t 150.000 hektó gyengeminőségü bort szeszfőizés céljaira. Ha a megállapodás létre jön, a borpiac nagy mértekben tehermentesül. „Jobb idők következnek a frontharcosokra“ Vas vármegye frontharcos Szervezetei лаза inflip tartoztak meg Szombathelyem vármegyei nagytáboiukat. Több mint háiomezer frontharcos gyűlt egybe. A tábori mise után nagygyűlésen Suhay Imar altábornagy, vegyesdandár- paramcsnok és Ostffy Lajos főispán veFeremc vármegyei társelnök megnyitó szavai után Takách-Toívay József gróf országos elnök köszöntötte a vasmegyei frontharcosokat és ígéretet tett arra, hogy a frontharcos mozgalom továbbra is dolgozni fog a haza boldogulásáért. Ezután Kertész Elemér ügy vezető-alel- nök szóott arról, hogy biztató jelek mutatnak a frontharcosokra váró jobb idők bekövetkezéséi e. A nagygyűlés hódoló táviratot küldött a kormányzónak és ugyancsak táviratban küidöít bajtársi üdvözletét Kozma Miklós belügyminiszternek és Somkuthy József honvédelmi miniszternek, majd határozati javaslatot fogadott el, amelyben a frontharcosok kívánságait foglalták össze. A nagygyűlés Gaigóezy Kálmán jánosházai elnök zárószavai után a Himnusszal és diszfelvonulással ért véget. О r s z á s—V llág Húszezer pengős amerikai örökség hírével kereste a rendőrség Galla Tibor 20 éves budapesti lakost és a szolnoki rendőrség fogházában találták meg, nyolcnapos büntetését tölti, amit csavargás miatt kapott. — Ma kezdődött meg a bácsalmási kaszáskeresztes pör, amelynek 136 vádlottja van. — 120 külföldi orvos érkezett Budapestre a bécsi nemzetközi orvoskongresszusról. — Kovács Mihály Szekszárdi villanyszerelő agyonlőtte menyasszonyát és öngyilkos lett. — A kispesti álami lakótelepen tífuszjárvány tört ki. — Tönkrement és bezárt a pesti Emke-kávéház. — Pál szerb kormányzóherceg és György kenti herceg Münchenbe utazott. — Blum Lancia miniszterelnök személyesen közvetit a 30.000 Iliiéi sztrájkoló és a gyárosok közt. — Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter a Népszövetség mai ülésén ismerteti Magi a. ország pénzügyi helyzetét. — Hitler német vezér, a nürnbergi nemzeti szociáüsta pártnapon nagy beszédet mondott a botsevizmus el ién. — A kis- antant fenyeget... A pozsonyi kisanlant konferencián újabb nagyarányú fegyverkezést határoztak el. A hivatalos jelentés félreér tbe:©ilen fenyegetést tartalmaz a szomszédos államokkal szemben. — Autószerencsétlenség érte Tánczos Gábor tábornokot. — Százezer pengő értéket raboltak el a gróf Vigyázó Ferenc múzeumból. — Száznál több ha- ottja van a norvégiai sziklaomlásnak. — Eredményeden fejeződtek be a Nemzetközi Erdőgazdasági Kongresszus tanácskozásai. — A múlt hónapban 17.6 mi Kó pengő kiviteli többlettel zárult külkereskedelmi mérlegünk. Szívesen hozzuk igen t. ügyfeleink és a város közönségének tudomására, hogy Malom u. 6 sz. alatt állítottunk fel, ahol tisztviselőink mindenben készséggel állnak rendelkezésre Magyar Francia biztosító rt. szegedi fiókja A ha’asi kiállítás, Sácska kikerekitése a bajai sájtó kommentálásában lyát. Mit olvas a magyar közönség ? A Magyar Statisztikai Szemle leg- taszter rendelkezéseinek hatása alatt utóbbi számában érdekes cikk ismer- csökkent az újonnan megjelent tarntet! a könyvtermelés nemzetközi és könyvek mennyisége. Csökkent a hazai adatait. 1 közgazdaság, mezőgazdaság, ipar, kereskedelem, közlekedés tárgykör uj
