Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)

1936-01-25 / 8. szám

4 KISKUNHALAS HELTI ÉRTESÍTŐJE január 25 A BETYÁRROMAN­TIKA ÖRÖKKÉ ÉL Rózsa Sándor a tizenhatéves suttyó legény nótának és bornak adja fejét Boldogan és büszkén készült Rózsa Sándor a, csikósi nagy tisztségre, éles eszü, józan szándékú, becsületes gondol­kozása fiatal legény к г volt, akinek it't- ott, már pel у he zni kezdett az álla és gyakorta kipirulva legeltették rajta sze­müket a tanyai szép virágszálak, akik készülődtek már arra — legalább is ál­maikban — hogy hamarosan beköti fe­jüket valamelyik lobbanékony szivü le­gény. Rózsa; Sándor azonban, mint álta­lában azok az ifjak, akik nem igen lát­tak világot, szerény, visszahuzódój bát­ran mondhatjuk, félszeg legényke volt. Mesébe illő módon ülte meg a, lovat, a hires karikás ostort úgy forgatta, hogy annak láttára öreg csikósok is ámulatba estek, a tanyai táncok virtusos vereke­déseiben soha s©m ő húzta a rövidebbet, de bizony, ha egy csinos lányka kezet fogott vele, vagy mosolyogva táncra hívta, a bátor legény báránykává válto­zott és majdnem ijedten dadogott. Mon­dogatta is, az édes anyja, az öreg Ró- zsáné: — Málészáju ez a gyerök, hajjátok-e, bizén nem sokat bízok hozzá. Az ilyen mondásokat nem igen szi­veitek az ismerősök és szomszédok, le is torkolták az, öreg asszonyt, hogy hát nem kell mindjárt a, legényke szégyen- lősségéből ilyen' gondolatokat forgatni a. fejében. — Nincs kendnek igaza szülém, — mondogatták ilyenkor — hogy szégyen­lős a gyerek, az nem baj, majd kinövi, meg aztán, az ilyen buzóekodás, tisz­tességtudást jelent, aminek csak hasz­nát veszi majd az életben. Az öreg Rózsámé ilyenkor megnyugo­dott, meg aztán örömtől is repesett a szive, hogy igy dicsérik a fiát. De dicsérte azt mindönki, akinek egy­szer is találkozása volt vele, szerette a gazdája, szerették a kis komái és hogy valóban becsületes útra indul az életben, azt abból is látni lehetett, hogy sohse gyűlt meg a, baja egyetlen hivatalos emberrel sem. Dehát az élet az nagyon cudar, vesztére a suttyó' legényt egyik napon bevitték a kisteleki vásárra, ahol akkor először fordult meg Rózsa Sán­dor. Arra, a Kistelekre vitték, amelynek környékén néhány rövid esztendő múlva, rettegve emlegették a, nevét. Egy pár sovány garassal a zsebében Rózsa Sándor betért a kisteleki híres csárdába, ott nagyszégyenlősen egy kis borítókat kért, amit csakhamar ©léje is tett az országra szóló szép csárdásné, akit mindenki csak örzse néven ismert. A csárdásné asztalra tette a bort, a legény nézte, amikor visszament a sön- tésbe, akkor is sokáig bámult még utána,, szédülés fogta el, villámgyorsan forogni kezdett v©le a,z ivói, szédülése emelkedett, hideglelésféllét érzett, ügy érezte, hogy menten ott hal meg a székén, a szive körül éles fájdalmat érzett, ez volt életének és sorsának for­duló pontja,. A tanyai legényke ebben a, pillanatban ismerte meg az életet, ez a másodperc elég volt arra, hogy ettől kezdve a, szerelem minden pokoli kínját, gyötrődését és fájdalmának mázsányi súlyát Válaára vegye. Közel fél óráig ült a helyén, szinte az öntudat'anság állapotában, borát nem itta ki és úgy támolygott ki a -csárdából, mint egy nagy-nagy beteg. Visszatámolygott a vásár zsivajába, meg sem, várta a kocsit, amely kísérői­vel együtt hazavigye a horgosi tanyák- ahogy együtt jöttek, együtt is térjenek ra. Gyalog indult útnak, nem hallotta a haza. A magából kikelt legényt faggatni madarak füttyét, csak azt érezte, hogy kezdték, de az folyton csak ezt hajtő- szive irtózatos dübörgéssel a torkában ' gáttá. i i zakatol. Majd az ut porában' hirtelen, ■ — A szerelem nagy. Meg keli hatni, mint az eszelős, megsebzett vad ordi- • Ha kell, már holnap ütött az utolsó óra. tott fel. .i I A kocsin ülök érthetetlenül bámultak — Ebből halál tesz, nagy, szörnyű a zavaros beszédű legénykér©, majd halál. Vagy meghal, vagy az enyém : suttogva, mondogatták egymásnak, lesz, vagy én' is meghalok és ha száz ! — Megbabonázták szegényt, biztos a ember áll utunkba, az mind a halát fia. szőregi boszorkány járt erre, annak tet- És hirtelen mélyről föíszakadt zo- ‘ szett, hogy a, csinos legény megzava- kogó sirás fogta el az érzékeny fiatal rodjék. Legott el is határozták, hogy Rózsa Sándort, az árokparton egy tus- 1 mihelyt alkalmatosság kerül, b©vádol- kóra borult és ott sírt sokáig. Már al- ; ják a, szegedi várban az újból feltá- konyodott, amikor a hazafelé haladói j madt és ismét garázdálkodni kezdő horgosi kocsi rátalált és fölvette, hogy veszedelmes boszorkányt. (Folytatjuk). Tavasszal 13750 ingyen csemegeszőlő vesszőt utalnak ki Halasnak Gyermebgyilkossig a vonaton Szégyene miatt megölte a leányanya újszülött gyermekét Megdöbbentő gyermek gy ilko sságo t tárgyalt a törvényszék. Az ügyészség ©lőre megfontolt szán­dékkal elkövetett emberölés bűntettével vádolta m©g Bódogh Erzsébet 20 éves jászszentlászlói leányt. Bódogh Erzsé­bet októberben bement ia, kecskeméti kórházba, és ott egy leánygyermeknek adott életet. Nyolc maip múlva, engedték ki a kórházból. Fölszánt a bugaci vo­natra. (Életében először ült ekkor vona­ton. A kórházba, kocsin és gyalog ment) A kocsi peronján helyezkedett el. Út­közben állandóan arról gondo :kozott, hogy mekkora, szégyen lesz rá, ha leány létére gyermeket kell majd nevelnie. Vé­gül elhatározta, hogy megszabadul a j csecsemőtől. Az inge zsinórját egyre szorosabbra húzta a kisgyermek nyaka körül'. Amikor pedig a, vonatról leszállt, 1 a gyermek már halott volt. \ A megállóhoz közel egy árokba, ka- ! parta el a holttestet. ; A leány azzial védekezett, hogy na­gyon hideg volt a kocsi peronján, bent a kupétan pedig nagy füstöt fújtak ' a pipázó utasok és ezért túlságosan be­takarta a csecsemőjét. Nyilván ettől ful- ; iadt meg. ■ A törvényszék szándékos emberölés- I ben mondta, ki -bűnösnek Bódogh Erzsé­betet és, az enyhítő körülményekre való- tekintettél csupán másfél évre Ítélte. Az ítélet nemi jogerős. Halas székhellyel uj gazdasági felügyelőséget állítanak lel? Érdekes mozgalomról kaptunk hírt. A halasi Gazdasági Egyesültet moz­galmat indított aziránt, hogy a föld­művelésügyi minisztérium Ha’ás szék­hellyel Déípestmegyie részére uj, gaz­dasági felügyelőséget állítson fel. Ha ez a mozgalom sikerrel jár, minden­esetre jelentős befolyással lesz Ha­las gazdasági életére. Munkatársunknak Medveczky Ká­roly gazdasági főtanácsos elmondta., hogy az uj költségvetésbe a felállítás minisztériumihoz és remény van rá, hogy. az uj költségvtieésbe a felállítás költségeit beállítják és akkor július 1-én az uj gazdasági felügyelőség felállítható lesz. Újabb arzónes gyilkosságról rántották le Jánoshalmán a leplet Jánoshalma községben 1930 ok tó- j bér végén gyanús körülmények kö­zött meghalt Balogh János gazdál­kodó. Akkor a halottkém a halál okául elmebajból származó szivbé- nulást állapított meg és ezt vezet­ték be az; anyakönyvbe is. Később azonban minden feledésbe ment. A múlt év nyarán, amikor a jánoshalmai arzénmérgezések napvi­lágra kerültek, névtelen levélben ar­ra hívták fel a jánoshalmai csendőr­ség figyelmét, hogy Balogh János nem természetes halállal halt meg, hanem arzénes gyilkosság áldozata lett. A névtelen levél meg is nevezte azokat, akiket a gyilkossággal jogo­san lehet gyanúsítani. A nyomozás megindult és heteken át gyűjtötte a csendőrség az| adatokat, míg ele­gendő terhelő adat nem állott ren­delkezésére a bajai kir. ügyészség­nek, amelynek indítványára azután dr. Marjai Péter bajai vizsgálóbíró elrendelte a holttest kihantoLását. A holttest-maradvány egyes részeit le­pecsételt urnában Budapestre küldöt­ték, az Országos Vegyvizsgáló Inté­zetnek, ahonnan most érkezett vissza a bajai vizsgálóbíróihoz a vegyvizsgá- lat eredménye. Eszerint a jánoshalmi gazdálkodó holttestének belsőrész maradvényaiban nagyobb mennyisé­gű arzént találtak, mely elegendő volt élete kioltására. A csendőrség folytatja a nyomo­zást a hat év előtti mérgezés ügyé­ben. ff-—-"imullfcjil^á IMI iiál*) 10 bécsi újságíró jön a halasi radiónapra A február 8-iki rádióhélyszim köz­vetítésre, néprajzi előadásra nagyban folynak az előkészületek. Most a rendezőség megküldte ne­künk Irinyi Jenőnek, a bécsi sajtó­utazás rendezőjének a levelét, aki a következőket írja: »A sajtóutazás szörvazési munkáját megkezdtük, azért már most, mert nagy súlyt helyezünk arra, hogy a bécsi sajtó legkiválóbb reprezentánsait vigyük Ha­lasra. Nagyjában; igy fog kinézni a név­sor: ! i 1. A »Neue Freie Presse« szerkesztő­ségéből1 Felix Salten, — a hires író, akit megkérünk, hogy egy egész tárcát írjon majd tapasztalatairól. — %■ A »Neues Wiener Tagblatt« főszerkesztője Glaser Hugó dr. és ennek a lapnak, tár­ca szerkesztője Scheyer Móric dr., aki ugyancsak tárcát fog Írni élményeiről. — 4. A »Wiener Neueste Nachichien« szerkesztőségéből Arnold Wasserbauer szintén neves tárcaírót hívjuk meg. 5. A »Reichspost«-tói a főszerkesztő he­lyettesét, Aschinger kollegát. — 6. A hi­vatalos »Wiener Zeitung« részéről E. Krafft kollegát. — 7. A »Volks-Zeitung« részéről — egyébként a legelterjedtebb napilapja Ausztriának — a magyar szár­mazású Siegmund Weünér-t. — 8. Az »0. Z. am Abend« részéről (a kormányi félhivatalosa), Blumenkranz Hermann udvari tanácsost, ,a, budapesti osztrák követség volt sajtófőnökét. — 9. Egy másik elterjedt lapnak, a »Neuigkeit® We!t-Blatt«-nak a szerkesztőségéből Ro­bert Proel kollegát kérjük fel' az utazá­son való részvételre. — 10. A külföldi lapok tudósítói közül Reiff В. dir. urat. Azonkívül az Osztrák-Magyar Társa­ság elnökségének a meghívását is, úgy, gyakorlati, mint reprezentációs okokból, szükségesnek tartom. A társaságból a következők vesznek részt: 11. Az Oszt­rák-Magyar Társaság elnöke, Klieber Maruitius udvari tanácsos és képviselő. — 12. A társaság aleínöke, Irinyi Jenő főszerkesztő. — 13. A társasáig vezér­titkára, Moissl Rezső, az alsóausztriai tartományi kormányzóságnak sajtófő­nöke. — 14. A vezértittkár helyettese Senensieb Adolf főszerkesztő. A jövőbeni társasutazások szempont­jából fontosnak tartanáník, ha .az oszt­rák szövetségi' vasutak igazgatóságával szorosabb kapcsolatot teremtenénk meg, éppen ezért — feltételezve a hoz­zájárulást— meghívnák még az osztrák vasutak legfontosabb tényezői közül a vezértitkárt, Kankovszky Antal dr. ud­vari tanácsos urat és a sajtófőnökét, Schlag Tivadar kormánytanácsos urat.« Az előadásra — mint értesültünk, a nagybaracskai (Bács m.) boikrétá- sokat is meghívják, kik a rádióközr vetítés után a Városi Színházban festői szép népviseletükben dalokat és táncokat mutatnak be. megeszőlővessző kiutalását előjegy­zésbe vették. A szőLövessző leszállí­tását tavasszal eszköz tik. Az ingyen szőlővesszőt — mint • munkatársunk értesül — azok kapják, akik már előzőleg hónapokkal előbb erre igényüket bejelentették. Az elmuít napokban MarschalT Fe- t renc földművelésügyi államtitkár le­, vélben arról értesítette Medveczky Károly gazd. főtanácsost, hogy a Dél­pestmegyei Gyümölcstermelők Egye­sületének 38.250 drb. szőlőtőke átol- tésa céljából 12.750 drb. ingyen cse­J —I------ ■ _■ 1 нп-и-чцг^йУ ll |_| .ljatill.'_L l-i 1,1. : -

Next

/
Thumbnails
Contents