Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)

1936-09-02 / 71. szám

6 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE szeptember 2 — VéreB családi dráma Bácsboko­don. Hangya István 55 éves bács- bokodi gazda rossz viszonyban élt családjával. Részegeskedett és ilyen­kor állandóan üldözte fejeségét. Teg­nap este ismét részegen tért haza és meg akadta verni a fetes égét, mire Hangyámé legényfiát hívta se­gítségül. A fiú felkapott egy ásót és akkoriéit húzott apja fejére, hogy a gazda véritől borítva, bezúzott ko­ponyával eszméletlenül esett össze. A bajai menltők beszállították a kór­házba. A bokodi csendlőrség megin­dítót la a nyomozást. Hangya álla­pottá válságos. J j t j — Erkölcsi bi:олуИVárny k:U 'Memini j az iparigazólvítny váltásához. Az uj ipa rt örvény no vd 'a — mint ismeretes — megszigorította biz iparigazolvány ki­váltásét amennyiben az iparban, va’ai- mint a kereskedelemben ai jövőben csak 0z juthat iparigazolványhoz, aki erkölcsi Szempontból kifogástalan. Ezenitul tehát mindenkinek, aki iparígazolványt akar kiváltani, megbízhatóságát igazolnia keil. E célból! az ipairígazolvány iránti kérelemhez az egyéb okmányok me'lett hat hónapnál1 nem régibb ke’etü ható­sági erkölcsi bizonyítványt kel mellé­kelni. , ■ — 390 ipanitteUiltt működik az or­szágban 162.000 taggal. A most össze­állított statisztikai adatok szerint, az el­múlt év végén Budapesten 44, a vidéken pedig 346, összesen 390 ipartestütet működik. Az ipartestüietefcben tömörült önálló kézmüvesiparosok száma a fővá­rosban 30.436, vidéken 131.720, össze­sen 162.156 vo't. Tagdíj címén az ipar- testületek az elmúlt évben 1,134.804 pen­gőt vettek be, amely összegből a buda­pesti iparte=tüle:ekre 618.517 pengő esik. GABONAABAK Szeptember 1. Búza 80 kg.-os 15.10—15.35 P, rozs 12.40—12.50 P, árpa 12.20—12.50 P, zab 13.50—13.60 P, tengeri 12.90-13.— P mázsánként. FERENCVÁROSI SERTESVASAR Nehéz se.tés 110—112, szedett közép 105—110, könnyű 100—103 fillér kg.- ként. — A vásár irányzata lanyha’. SPORT Vasárnap Matyasovszki Latesz, Bakos Sándor és társai a Szilády uccai ten« niszpályákon A halasi Jennisz hatalmas fejlődése és az V. Kiskunviadaion elért komoly sikere érdekes eseménnyé avatja a Bu­dapesti Egyetemi (Athlétikai Club or­szágos hírű Versenyzőinek halasi ven­dégszereplését. A BEAC négy verseny­zőjével rándui le Hallásra. Négy orszá­gosan ismert 'név birtokosa mutatja be a tennisz 'minden szépségét a halasi közönségnek. LafeSz 'Csii a neve minl- denki előtt ismeretes, aki csak fe’iiiete- sen is 'figyelemmé, kisért© a magyar tennisz-sport eseményeit. La tesz Csil’a neve fogalom, ónért nagyszerű nemzet­közi szereplésével lés győzelmeivel! a magyar hölgyranglista tóién szerepe’ és ez a Itéjny, a fejlődő tennisz-sport hely­zetét ismerve, (garanciát nyújt árrá, hogy élvezetes Kemény lesz a bajnoknő halasi szereplése, f Bakos Sándor (neve is ragyogó név tenniskörökben. Ez 'a fiatal játékos sok szép győzelmet 'aratott már a magyar versenyeken és ’küzdelme a jó halasi versenyzők d en nagy érdeklődésre szá­míthat. Patkó E. és Weisz Dénes is a legjobbak közül való, igy mindenképen sikert ígérő fesz a BEHC versenyzők vasárnapi vendégszereplése. Rész’etes műsort a plakátokon és szombati szá­munkban adunk..' j Kisboldogasszony napján a Ferencváros FTC kombinált I csapata Halason szerepel A jubilaris kiáT.táS sportprogramm- jának legfényesebb és nagy érdeklődésre számot tartó eseménye a magyar labda­rugósport vezető csapatán ak vendégsze- ; replése. A Ferencváros és FTC a profi, , illetve amatőr labdarúgás két vezető \ csapatának együttese'lesz a ha’aei sport ' eddig legnagyobb eseménye. Elemik a j KAC és Bácsalmási SC kombinát csa- j pata áll ki. A kombinált csapat va’-ószi- j nüleg a következő fdál itásban át ki i nagynevű ellenfelével szemben: Bakos j — Vanyiska (Mészáros), Kristóf — i Szvetnik, Muity, Király — Romácz, (Andreánszky), Kmeth, Rudics, Sonkó Holló. Tart.: Tóth Antal. i NYILTTÉR (E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség). Mindenkinek tudomáséra adom, hogy ifj. Becsey Lajosnak semmi kölcsön adott pénzt, vagy árut nem. fizetem ki, felelősséget nem vái a’ok. BECSEY LAJOS ny. alezredes, Kisszá’lás. * Tudatom a közönséggel, hogy fe'e- ségemnek, Kaszás Piroskának senki hi­telt vagy kölcsönt ne adjon, mert érte felelősséget nem vál a'iok s azt ki nem fizetem. BERTA K. BENŐ, Alsóöregszőlők. П i и ——II ni Anyakönyvi hírek Augusztus 23-tót augusztus 30-ig SZÜLETTEK: Kovács Imre és Szili Máriának Juliánná nevű leányuk, Svéda Antal és Szabó "Erzsébetnek Antaif nevű fiuk, Lócskai János és Elek Teréziá­nak Ferenc nevű fiuk, Ambrus Antal' és Csontos Erzsébetnek Erzsébet ne- vü leányuk, Gárgyán István és Du­dás Veronikának Veronika nevű leá­nyuk, Molnár Mihály és Banga "Ju­ditnak Terézia nevű leányuk, vitéz Szilaj József és Szabó Margitnak György nevű fiuk, Dunai Kovács An­tal és Tanács Erzsébetnek Antal ne­vű fiuk, Darányi László és Csányi Etelkának Lajos nevű fiuk, Halász Ferenc és Pernyész Honának Ilona nevű leányuk. MEGHALTAK: Szabó Ferencné Kovács Zsófia 83 éves, Gáspár Ferenc 28 éves, Nagy Imre 3 hónapos, Sipos Kospál Imre 7 hónapos, Brecska István 18 hó­napos, László Istvánná Virág Erzsé­bet 34 éves, Juranovies Jánosné Paszterkó Anna 69 éves, Keresztúri István 69 éves, Vas Mária 6 éves, Ternyák Albert 50 éves, Fodor Fe­renc 56 éves korban. | KIHIRDETETT JEGYESEK: Gál István Lajos Farkas Erzsébet­tel, Zsombor József Gusztos Judittal, Skoda Sándor Gyula Sütő Rozáliá­val, Lázár Vince Ötott Erzsébettel;, Biró Lajos Gyenizse Máriával, Kas Mihály Postpiisch Máriával, Kovács Tibor Jenő nyíregyházai lakos Dolí- csek Kornélia Erzsébettel, Szabó Já­nos Rőfi Etelkával, Hegyi Károly Nagy Erzsébettel. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Babó Imre Eke Erzsébetiéi, Be- szedics Lajos Lehóczki Lídiával. Felelős szerkesztő és kiadó: PRAGER JANOS A lélekkufárok Folytatás 10 Tört angol nyelven beszélt. Keskeny, halvány arcán könnyek ömlöttefc. — Térjen magához, az Istenért — könyörgött a detektív. — Még sok dol­gunk van. Majd később visszatérünk. Addig is fogja ezt a revolvert. Bárki be akarna jönni, lőjje le. — Miért mennek? Én js megyek! — könyörgött. — Nem lehet, drága miss. Értse meg, nem jöhet velünk. Majd lezárjuk az ajtót. Hogy ha visszajövünk, akkor majd megmondjuk, hogy mi vagyunk azok. № más 'valaki akarna jönni, tüzeljen. — Igen, igen — nyögött télekteienüí a nő s az ágy szélére ülve, csIQgged- tem bámult miaga elé. — Menjünk, Morei — szólt Pinkerton segédjének és ki rohant az ajtón. A fia­talember követte. (Odakint Pinkerton le­zárta az Jajtót. A homályos folyosón több ajtót látlak. A detektív most már félretéve minden óvatosságot, mind­egyiket kinyitotta. ! A szobák üresek voltak. A földszintről hirtelen zaj hallatszott, Orditás, káromkodás zaja. — Vigyázzunk, te gazfickók észretér- tek. . Tovább rohantak. A zaj elült. A két detektív ezalatt ismét egy lépcsőre akadt, mely 'levezetett a földszintre. — Ez, 'ugyíátszik, a főlépcső. Most kiérünk a 'telepre — jegyezte meg Pin­kerton rohanás közben. j Négyesével ugrották át a lépcső fo­Regény I kait. Leérve, 'ismét meghal ották a zajt. Ezúttal már 'fölöttük. — Tovább, tovább — szólt Pinkerton izgatottan. Előtűnt az 'ajtó, mely a telepre veze­tett. Pinkerton Tenyomta a ki’incset, mely engedett. Egy perc alatt a szabad­ban voltak. ( Már hajnalod ott. A felhős eget hal­vány, szürke sávok tarkították. Nedves szél lengedezett és magával ragadta az éjszakai köd maradványait. A defektiv 'lezárta az ajtót, azután körülnézett. Jobbkéz .'felől meglátták a tengerárát, melyen ja hajók szoktak a műhelybe bejárni. [ — Ott, tett, Morei! — kiáltott a mes­ter, kezével egy sötét tömegre mutatva. — Azt Ikeressük. Morei* odanézett. A yacht volt. Villámgyorsan rohantak 'oda, A kis hajó fedélzete (teljesen néptelem volt. Vékony deszkapadíó (húzódott a part­tól a korlátig. Átmentek a kezdetleges hídon. A ''korlát me’lett egy kötéfoso- món egy (ember horkolt békésem. A mesterdetektív egy f ökölcsap ás:ai ártai- j a Pamlag teltó, matanná tette. (Azután megkötözték s felpecke ték a száját. Átvizsgálták gyor­san a (fedélzetet, de semmi nyomra nem leltek, eltenben megtalálták a hajó bel­sejébe vezető (ajtót. Pinkerton óvatosan bedugta ia fejét a nyíláson. A lépcsőn, háttal nekik, 'egy ember ült s mellére hajtott fejjel te’udt. A detektív kinyúj­totta karjait 'és megragadta az áivót a nyakánál fogva, közben természetesen Helyi úgy megszorította az ember gégéjét, hogy az egy hangot sem volt képes ki­nyomni, azután felemelte és kihúzta a fedélzetre, hol már Morei várta és a i revolvere agyával alaposan fejtekólin- I tóttá. Ez is ugyanarra a sorsra jutott, mint az előbbi. Odatektették me'lee a kötéleaomóra. — Most körülnézünk a hajó belsejé­ben. Vigyázat. Kímélet nincs — sutto­gott Pinkerton. Óvatosan surrantak le a lépcsőn. Egy szőnyeggel bé’elt folyosón találták ma­gukat, honnan több ajtó nyitóit. Mind­járt az első felkeltette Pinkerton figyel­mét. Nem volt becsukva, hanem csak betámasztva. Belülről egyenletes, mély szuszogás hallatszott. Két tengerészfor- máju ember i aludt benn©. A detektívek, még mielőtt 'magukhoz tértek volna, ártalmatlanná tették őket. Az egyiknek ágya méltóit, az éjjeli szekrényen egy kulcscsomót találtak. Bezárták az ajtót, aztán tovább mentek. Sorba nyitogatták a fpiyosóra nyitó kabiniajtókat. Legtöbb­jében nők aludtak. A mester nem hábor­gatta őket. Hirtelen zaj haíátszőtt a fedélzetről. A két (detektív épen a hajó szalonjában volt. — Azt hiszem, Popoffék megé.'keztek. Et kell bújnunk. — Legjobb Jesz, ha behúzódunk oda — Egy Jdcsjt veszélyes, de nincsen sok időnk. 1 Bebújtak a fal mentén húzódó hosz- szu pamlag alá. Ideje is volt már, mert az üldözők elérték a folyosót és dühö­sen rázták az első kabin ajtaját, hot a két matróz aludt, persze hiába, mert a mester bezárta azt. — Át kell kutatni az egész hajót — harsogott Popoff hangja .— itt keli vala­hol lenníök. Az üldöző csapat szérte- osztótt a hajón, különböző irányban- Popoff és Jegerov a szalon felé mentek. Arra természetesen . nem gondoltak, ^ogy a két detektív ott rejtőzik, — Elképzelni nem tudom, hogy kik lehetlek — sziszegeit az orosz. — Vigyázni keb, Popoff. Biztosra ve­szem, hogy Pinke, ton és egyik cseme­téje. Az a Miranoff fecsegett. Még jő, hogy nem tudja hogy Popoff és Pet­rov egyszeméiy. — Nem, ű csak Petrovról tud. De majd kiveszem én belő'©, hogy mit fe­csegett. Ha nem beszél, úgy megfoj­tom. ' , — Most nincs arra időnk. Nekem na­gyon rossz előérzetem van. N© haboz­zunk, Popoff. Hagyjuk itt azonnal Ame­rikát. Meneküljünk. Semmi kedvem sincs a vil'amosszékben végezni életemet. — Gyáva fickó vagy, Jegonov, annyi szent, de egyrészt azért igazad is van. Megvárjuk, mig a többiek visszatérnek, azután befüttetek a kazánba. — És a Ml-anoffal mi fesz? — Mit bánom én ezt? Úgyis ter- hemre van már a folytonos nyávogásán vai. — Csak a Vörös Ivánt találjuk meg Szalonikiben, akkor minden rendbe jön. Mikor leszünk ott? — Körülbelül öt hét múlva. Lehet, hogy előbb is. Átadjuk neki az árat, aztán eltűnünk. — Csak tudnám, hogy hová bujt az a két átkozott kopó. Azt hiszem, hogy nem találjuk meg. Menjünk ki. — Talán elbújtak a telepen a faraká­sok között. Odafcüldöm a fiukat, hogy nézzék meg. Nekem nincs kedvem eb­ben a ködben odakint mászkálni. — Megállj, veled m©gyek én is. (Szombati számunkban folytatjuk). Érteti tó Lap vállalat-nyomda, Kiskunhalas, Molnár ucoa 2.

Next

/
Thumbnails
Contents