Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)

1936-09-02 / 71. szám

2 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE szeptember 2 Hétfőn Halason fárt Marton Béla és résztvett a MOVE, közgyűlésén Hétfőn délután fél 1 órakor Bács­almás felől Halasra érkezett vitéz Marton Béla, a NÉP országos főtit­kára és a MOVE országos elnöke dr. Bánkuthy László társaságában. A halasi MOVE az országos elnök látogatásának alkalmával közgyűlést hívott össze a Gazdasági Egyesület Iszékházába. Vitéz Marton Bélát a Gazdasági Egyesület kapujában az (elnökség, a választmány és a város (társadalmának különböző vezetői «várták és nagy éljenzés közben vo­nult be a terembe. J A MOVE halasi közgyűlésén Hai- decker Ervin ny. ezredles, elnök üd­vözölte Marton Bélát és beszédében hangoztatta, hogy a halasi MOVE- nak örömteljes ez a naip, hogy a MOVE országos elnöke megtisztelte jelenlétével és a jövő működésére nézve útmutatást ad. Haidecker Er­vin ezután vázolta a MOVE eddigi működését, majd utána vitéz Marton Béla emelkedett szólásra és nagyha­tású közvetlen beszédével mutatott «rá a MOVE feladataira, ismertette jövő fejlődésének irányát. Közéi fél órás beszédét sokszor szakította meg a tapsvihar. Vitéz Marton Béla nagy­hatású beszédében többek közt a kö­vetkezőket mondta: ■ — A MOVE-szel'em ápolására és hir­detésébe gyűltünk egybe — kezdte be­szédét vitéz Marton Béla. — Mit jelent ez a szellem? Jelenti az ősi magyar harci erények .ápolását, a testi, kultúra lés higiéna fejlesztését és a r.emz'Sibímitó pacifista eszmék kiküszöbölését. Vannak fejlődő és hanyatló nemzetek és kul- (turák, aminthogy { vannak fejlődő és hanyatló emberek, egyének és típusok. A MOVE-szellem a fejlődő és növekvő típus képviselője, vagyis az a szélem, mely minden magyarban megkeresi és megtalálja azt jaz értéket, melyet a kellő helyen a nemzet szolgálatába állíthat. Tudatosan, módszeresen és rendszei^.- sen:fejleszteni ezeket az értékeikét: ez a mi feladatunk. Ezáltal válik lehetségessé p kispolgári ^erények és a sorsfcözösség (tudatának művelése. Mi Moveisták, a (testi és szé'emi kultúra harmóniájának vágyunk hirdetői és meggyőződésünk, hogy ennek a harmóniának fejlesztése la nemzet egyetemes érdekeit akkor (szolgálja legjobban, ha széles alapo­kon történik ,és a nép legnagyobb réte- jgeit is l bevonja nevelő munkájába. Nem яро;tprimadonnákra, , hanem »sportoló tömegekre, az életerős generá­ció milliónyi .tagjaira van szüksége á ■MOVE-nek és áz országnak egyaránt. Ezeknek az .elveknek helyességéről való meggyőződésünk alapja ,annak a világ­nézetnek. melyet ,a MOVE-szelem je­lent és büszkén valljuk, hogy ez az 1918—19-es Movers zelém és le’kület irá- hyitja mia |s minden lépésünket. — Tizennyofcéve .dolgozik ai MOVE iábor. A .sok akadéfy közt mindenkor meggyőzte bíz erős akarat és fendüfet, mely a MOVE minden tagjában és ve­zetőjében él. Bizonyítja ezt annak a 203 egyesületnek munkája, mey lehetővé (fette, hogy a mostoha világgazdasági helyzet élemére,is 1935-ben 44 uj egye­sületünk alakult meg és igy a MOVE az országaié,gnagyobb nacionalista sport- központjává lett. i' . — A győzniakarás szel'eme produ- *kálja az 'eredményeket. Büszkék lehe­ltünk római diadalunkra, amely alka­lommal a MOVE lövészei győzelmesen kerültek ki a fasiszta lövészekkel vívott lövészversenyből. ( Ezután Teleki Mihály gróf ország­gyűlési képviselő üdvözölte Marton Bélát, halasi látogatása alkalmával és kijelentette, hogy maga is minden erejével azon lesz és segédkezet nyújt ahoz, hogy a halasi MOVE az eddiginél is nagyobb életet éljen és fejlődése biztos utakon haladjon. Mé­ros 1937. évi költségvetését. A képvi­selőtestület a költségvetés tárgyalását egyfolytában ejtette meg és délelőtt 9 órától' délután fél 3 óráig tartott a képviselőtestületnek ez az ülése. A költségvetés tárgyalásának vitájá­ban dr. Borbás Imre, Tegzes Károly, dr. Nagypát Ferenc, Nagy Szeder István, dr. Thuróczy Dezső, Udvardi Illés szólaltak fd. Az általános vita körülbelül déli 11 óráig tartott és azután a közgyű­lés a költségvetés tételenként való tárgyalását kezdte élj amelyet Hoff­meister Gyula főszámvevő ismerte­tett. A költségvetés számadatait nem kell ismertetnünk, azt előző számunk közleményeiből ismeri olvasóközön­ségünk. A közgyűlés egyébként a költségvetés tételein jóformán semmit sem változtatott, a változás csupán az, hogy különböző tételeknél 2000 pengővel emelte a kiadásokat, ami annak a bizonyitéka, hogy a város vezetősége a mai nehéz gazdaságii viszonyokat szem előtt tartva és fi­gyelembe véve a lakosság teherbíró- képességét reálisabb költségvetést nem készíthetett volna el. A köz­gyűlés egyébként a költségvetést 113 százalék pótadóval és 7 százalékos kereseti adóval fogadta el. A város 1937. évi háztartási képe így alakul: Kiadás 704.510 P, a bevétel 421.201 P, a fedezetlen hiány pedig ’283.309 pengő. A költségvetés tárgyalása során természetesen különböző hozzászólá­sok voltak és az egyik felszólaló érin­tette a pótadót is és azt, hogy miért emelkedett la, pótadó az előző évekhez képest? Figyelemreméltó válasz hangzott el erre vonatkozólag a közgyűlésen. Mondhatnánk egy kis tükörképet ka­pott a képviselőtestület a város előző hat évéről. Érdekes volt az is, hogy 1929-töi a város adóbevételei a mai napig milyen mértékben csökkentek. Ma a hat év előtti helyzethez képest a városnak kereseti adóból, borfo­gyasztási adóból, forgalmi adóból és vagyonátruházási adóból 172.000 pen­gővel kevesebb- bevétele van, mint mondjuk 1929. évben volt. A város költségvetését ezenkívül még súlyosan terheli az 1930. évet megelőzőleg felvett adósság is. En­nek a kamat- és tőketörlesztésére az 1937. évi költségvetésben 82.000 P van felvéve. Különösen figyelemre­méltó volt a városi számvevőségnek az a jelentése is, amelyet csak most ismert meg a város képviselőtestü­lete. A számadatok tömegén keresz­tül megtudtuk, hogy a város mai vezetősége 1930. évtől kezdve a mai szöly Dénes dr. felszólalása után, Haidecker Ervin ny. ezredes zárta be az ülést. . j Vitéz Marton Béla a közgyűlés után a Városi Nagyvendéglőben ebé­delt meg és délután négy órakor utazott el Halasról. i kamat és tőkében 950.000 pengőt fizetett ki. Ennek a hatalmas összegnek kifizetése a legnagyobb tárgyilagos­ság mellett is, amellett szól1, hogy a város mai vezetősége céltudatos irányban vezeti a várost és igyekszik a város súlyos adósságait fizetni. Már j most nézzük csak a pótadókérdést? , Hacsak az utóbbi összeget vesszük, ; maga ez 60 százalék pótadó csők- j kérdést jelentenie és ha még hozzá- ! ■vennénk az elmaradt 172.000 pengő i adóbevételt, illetve azt is szerepeltet­ni tehetne a költségvetésben, akkor a pótadó nem lenne több 53 százalék­nál. A házadő alap 40.000 pengővel csökkent és ez is több, mint fiz szá­zalékos pótadó emelkedést jelent a város költségvetésében, amit ha szin­tén leszámítunk, a pótadó 43 szá­zalék lenne. Viszont, ha a városnak egyáltalában nem volna adóssága és nem kellene minden esztendőbén 82 ezer pengőt adósságtörlesztésre for- ; ditami, a pótadó egészen jelentékte- I len lenne. A költségvetésben még fel van véve egy tanyai iskola építése j és most még egy u-j tétel is sze­repeli, az uj polgári iskola építésére beállított 8000 P és még 9000 P se­gély a különböző felekezeti iskolák, nak, amely összegek az 1929-iki költ- j ségvetésben nem szerepeltek. Ezek a számok döntő bizonyíté­kai annak, hogy a mai városi ve­zetőség hogyan gazdálkodik a vá­ros pénzével és megdőlnek bizonyos helyről kolportált hírek, amelyek az előző gazdálkodást jobbnak tüntetik j fel. Figyelemreméltó még laz is, hogy a most lefolyt hat évben nagyobb közmunkák voltak, mint 1930. évet megelőzőleg és ezek a közmunkák egy fillér megterheléssel sem jártak a város közönségének. Ezek voltak: a laktanya felépítése, a kórház kibővi- | tése és más építkezések, továbbá kö­rülbelül 20 kilométer útnak a kiépí­tése a város határában. A költségvetés tárgyalásának befe­jezése előtt Paczolay István vallás- tanár, képviselőtestületi tag emelke­dett szólásra és többek között ezeket mondta: — Mint fiatal városatya, nem kí­vántam részt venni a költségvetés általános vitájában, de most annak befejezése után meg kell állapitanom és te kell szögeznem azt, hogy en­nek a városnak a vezetősége a leg­nagyobb gondossággal és a gazda­sági viszonyok szemiel'őtt tartásával viszi a város ügyeit és láthattuk, hogy la költségvetés úgy volt elké­szítve, hogy azon a képviselőtestület nagyobb változtatást nem eszközölt és nem is eszközölhetett volna a Reflexiók a költségvetés, a pót adó és a város adósságaihoz Szombaton délelőtt tárgyalta le | napig a régi adósságok törlesztésére Halas város képviselőtestülete a vá­város zavartalan ügymenete melleit. AZt hiszi, hogy a képviselőtestületi nagy többsége véleményének ad ki­fejezést, amikor a város vezetősé­gének és tisztviseiőkarának elismeré­sét tolmácsolja. Permanens tanácskozások a bortermelés értékesítéséről A bortermés , értékesítésére irányuló tárgyalásokat figyeli most nagy érdek­lődéssel az ország szőlősgazdatársada#- ma. A földművelési minisztériumban ál­landó tanácskozások folynak a kérdés­ről és valószínű, hogy rövidesen ér­demi intézkedések ,iis történnek. A meg­oldásra vonatkozóan >10 jövatslát érke­zett a minisztériumhoz. Miniszteri oklevéllel tűntettek ki Tompán egy öreg cselédet Megható ünnepség ‘zajlott le vasár­nap délelőtt Tompán a báró Podlma- niczky-ur a dalomban. Az uradalmi templomban tartott mise után özv. báró Podmaniczky Endrédé és báró Podmaniczky Attila jelenlétében, az elöljáróság és- szép számban megjelent gazdák előtt Péterfia Fülöp járási fő­szolgabíró üdvözölte az egybegyűlteket és köszöntötte szép beszéddel a 71 éves Mintái Mátyást, aki 11 éves korától 55 éven át szolgálta mint kisbéres, lajtos­béres, éjjeliőr és kanász a Podmaniczky- uradalmat. A hü cseléd becsületes szol­gálatának a híre a hatóság utján eljutott egészen a földművelési miniszterig, ki 80 P pénzjutalmat és elismerő oklevelet küldött Mintái Mátyás részére. A pénz­jutalom és a miniszteri elismerés mellé a jó Isten áldását kérte az egyszerű és könnyekig meghatott munkásra Péterfia főbíró. A szép ünnepség mély hatást váltott ki a megjelentekből. Méregkeverésért négyévifegyház Oberst Györgyné megmérgezte az urát. A megátalkodott asszony harag­ban élt urával. Egyik napon azután feltűnően jó vacsorát készített' számára. Abba azonban nagymennyiségű Arzo- lát kevert. A mitsem sejtő ember ab­ban a hitben élt, hogy végre a felesége észretért és jóízűen bevacsor ázott. Utána kínos görcsökben fetrengUini kez­dett a szobában. Csak nagy erőfeszítés­sel sikerült megmenteni az életnek. Most tárgyalta esetiét a kalocsai kin. törvényszék büntető tanácsai. A méreg- ketverő asszonyt négyévi fegyházrai Ítél­te. Az asszony sírva hallgatta az ítéle­tet s az utolsó percig az őt ért bántai- makkaji védekezett. ' Az ítélet nem jogerős. — Megsmili a fiáit és iá fizetségét itgy jánoshalmi kisgazda. Megdöbbentő csa­ládi tragédia történt vasárnap délben Jánoshalmán a Gróf Széchenyi uccá- ban. Mint értesültünk, Rab István ha- sonlónevü fia ebéd után azt mondotta apjának, hogy elmegy az Er zsebet-er­dei táncmulatságra. Az apa azt mon­dotta, hogy nyoicórára jöjjön haza, a fiú azonban kilencig kért kimenőt. Ezen aztán összeszólalkoztak s az egyébként csendes ember annyira dühbe jött, hogy bicskát rántott és több helyen meg­szórta a fiát. Az anya rémülten vetette magát az apa és q fia közé, eLalkár-tá választani őket, azonban a véres kés őt is érte s az asszony is megsebesült. így mondják el в véres családi háborúság részleteit az első hírek. Másik híradás szerint ö fiú is bicskát rántott s véle#- fenségből az ő kése érte az édesanya testét. — Lapunk zártáig még nincs részletes és pontos eredmény a Szé­chenyi ueeaii bicskázásról, mert a nyo­mozás még most folyik a véres családi háborúság ügyében.’ I Apoll Szere fél A leg és idi detel Edga egyik c: Сь c/C Cű a meí Humo gts detel felv Fősze Georg Gam Gerd The« Jaco Han К kisér Rende B.ok «. m Fi Ká Ól a gazd épületi ron inga, zseb szemű vála; Brilliái ezü arany (tqn magas órát ( ponti

Next

/
Thumbnails
Contents