Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)

1936-01-25 / 8. szám

1936 január 25, szombat

XXXVI. évfolyam, 8. szám

/

Politikai, társadalmi és közgazdasági lap

ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE.

Helyben ....... 12 P — Vidékre ....... 16 P

EGY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR

Alapította: PRÁGER FERENC

MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőség: Molnár u. 2. — Telefon 45 Kiadóhivatal i Városháza épületében

Mit tegyenek városaink a polgári légvédelem érdekében

Irta: Petróczy látván

ny. repülőezredes

Шпек a kérdésnek felvetése időszerű és szükséges, mert a légvédelmi (törvény végrehajtási utasításának megjelenéséig határozott utasításokat nem várhatunk. Amennyiben a városok hivatalos felszólítás híján, saját elhatározásukból költségvetésükbe az önvédelmükre szükséges minimális összegeket nem vennék úgy a légvédelmi munka újból halasztást szenvedne. Ez pedig súlyos következményekkel járhat. Hiszen, a lakosság légitámadások elleni önvédelmének megszervezésében évekkel maradtunk el.

szekötő és hírvivő, valamint eltakarító és fertőtlenítő osztagokba ruhafertőtle- nitők, végül a, közmüvek személyzetének része. 10.000 lakót számláló városban mindezek gázálarccal való ellátása 4000 pengőbe kerül, <ha feltételezzük, hogy egy álarc ára 20 P. Gázvédőruhával való ellátásuk pedig ■— illetve végzendő szolgálatuk szerint, .csak gázvédőcsizmával vagy keztyüvel való e’látá- suk, ennek az összegnek körülbelül a duplájába, tehát további 8000 pengőbe kerül. (A köppenyből, csizmából és |a kesztyűből álló felszerelést 100 pengő.- vel, a csizmát 30 pengővel, a kesztyűt 10 pengővel számítva.) , t

Mindezek után az a kérdés vetődik

fel, hogy minő pénzösszeget biztosítsanak a városok a polgári Cégvédelem céljaira jövő évi, költségvetésükben. A válaszadás egyszerű: legalább' is annyit, hogy önvédelmük érdiekében a legsürgősebb munkáitokat foganatosithassák és segélyalakulataikat felszerelhessék.

A jövő évi1 költségvetésben 10 ezer lakót számláló város lehetőén. 13.500 pengőt biztosítson a polgári légvédelem céljaira, ötvenezer lakót számláló város ennek ötszörösét és így tovább.

A város vezetői gondolják meg, hogy senki fia sem mondhatja meg, mikor keveredhetünk — minden igyekezetünk ellenére — háborúba és hogy az előrelátás és gondoskodás pz ő kötelességük.

Milyen ttzleteredményfik volt a halasi bankoknak ?

Minthogy a légvédelemmel évek ótat behatóan foglalkozom és a külföld e téren kifejtett munkáját alaposan ismerem, kötelességemnek tartom a városi vezetőségeket a polgári légvédelem sorsdöntő fontosságára és az elhanyagolásából eredő veszélyre 1 figyelmeztetni. ’ r I

Mindenekelőtt: meg keil állapítanom, hogy — hazánk kivételével — Európának már nincs is valamelyest számba- vehető országa, amely már évek előtt nem indította volna meg a polgári légvédelmet. í.

Hazánkat máig légitámadás nem érte, ezért csak kevesen ismerik a világháborúban szerzett tapasztalataik alapján, egy repülőtámadás borzalmas hatását. Légvédelmi folyóiratunk pedig nincs, igy tehát érthető, hogy társadalmunk mit sem sejt arról a veszélyről, amely órák aiat reánk törhet, számos emberéleteit pusztíthat el — nőket, gyermekeket egyaránt — és városainkat romhalmazokká változtathatja. i A jövő háborújában városaink és nagyobb községeink hadszíntérré változnak át, ezért szükséges, hogy a polgári lakosság az őt fenyegető veszélyt ismerje és mindenki tudja, hogyan viselkedjék légi támadáskor. Szükséges ezen kívül, hogy azok az intézkedések, amelyekkel a célzott bombadobás megnehezíthető és a repüíőbombák hatása csökkenthető, idejekorán és tervszerűen véghezvi tessenek. 1 . '

Nem szabadi tehát, hogy a polgári légvédelmi munka, megindítását tovább halogassuk és lelkiismeretűnket azz,at a sokszor hallható, dfe felületes gondolkozást eláruló mondással ,esittitgassuk, hogy »úgy sincs reá pénzünk.« Mert a légvédelem számos intézkedésé, mint pí. a lakosság általános ^vllágositása, a gyermekeknek háború esetén vidékre való szétszórása, a padlások lomtalanítása, hogy gyujtóbomba azokat köny- nyen fel né .gyújthassa, házi tűzoltók, házi rendőrök összeírása, pincék lajstromozása, ezek mind olyan intézkedések, amelyek pénz nélkül, avagy elenyészően csekély összeggel végrehajthatók. ■ Hogy a lakosság légi támadás esetén munkát végző részének •— aktiv részének — gázvédelmi felszereléssel való ellátása sem ró elviselhetetlen terheket a közre, ennek megvilágítására megemlítem, hogy a, felszerelendő, úgynevezett •»segélyalaku'látok«, amelyek a köz- biztonságot és segélynyújtást szolgálják, a városi lakosságnak csupán kb. ,2 százalékát teszik ki. A segé'.yal akul a tok - hoz tartoznak a tűzoltók, rendőrök, a mentők, betegszállítók, a segélyhelyek, kórházak és fürdők (Személyzete áz öszFebruárban és márciusban tartják meg évi közgyűlésüket

Mindig érdekes olvasmány a pénz- vezik. intézetek mérlegei, amelyek hü tükrét adják a városok gazdasági életének. így az év elején már a pénzintézetek lezárják mértegüket és tiszta képet alkothatnak előző évi forgalmukról.

Munkatársunk a négy halasi pénzintézet vezetőjéhez fordlult és arra kért felvilágosítást, hogy a pénzintézetek mikor tartják közgyűlésüket és az elmúlt év a pénzintézetek szempontjából hogy zárult?

A kapott válaszból megtudtuk, hogy a halasi pénzintézetek mértegei már elkészültek, dfe még egyik pénzintézet sem állapította meg közgyűlésének időpontját.

A közgyűlések sorát valószínűleg a Halasi Gazdásági Bank nyitja meg.

A közgyűlést február közepére terA Halasi Takarékpénztár február hónapban szintén megtartja közgyűlését. A Halasi Hitelbank közgyűlését március elejéire tervezi. A négy pénzintézet között utolsónak tartja meg közgyűlését március végén a Halasi Kereskedelmi Bank.

Érdekes választ kaptunk a pénzintézetek elmúlt évéről. A halasi bankok 1935. éve ném volt rosszabb az 1934. évi üzletévnél. Elég szép nyereségük volt A betétek meglehetős nagy számban növekedtek, kihelyezések is szépen voltak. A halasi pénzintézetek tehát nem rossz eredménnyel zárták elmúlt évüket.

A részvények után osztalékot az idén is minid a négy pénzintézet fizetni fog. I

Teleki Mihály _gróf nagy beszéde a Házban

A képviselöház szerdai ülésén, a hitbizományi javaslat tárgyalásánál gróf Teleki Mihály Halas város orsz. képviselője nagy beszédet mondott. Képviselőnk beszédét a Ház nagy figyelemmel hallgatta, különösen beszédének azt a részét, amelyben az agrárszempontokon túl történelmi visszapillantást vetett a hitbizományi kérdésre és a telepítés fejlődésére.

Teleki Mihály gróf beszédében többek között ezeket mondotta:

Teleki Mihály gróf Buchinger felszólalásával polemizál. Érti, hogy a szocialisták támadják a jiavaslaltbt, mert az az evolúció, utján halad. A történelem tanúsága szerint, ha egy kérdést erőszakosan oldanak meg, abból minndig baj származik. Az agrárszövetkezetek mozgalmát Károlyi Sándor gróf alapította meg — és nem, a. szocialisták. Úgy látja, mintha a szooiálistájk és az iparvállalatok között összemüködés volna. (Helyeslés a jobboldalion, zaj a baloldalon.) A vállaljatok törekvéseihez a szocialisták szolgáltatják a hangot.

— A mostani kormány bebizonyította, hogy megvan benne a bátorság az évtizedek óta, megoldásra váró probléma elintézésére’. Ha az előző kormánypk megcsinálták volna, a hitbizományi: javaslatot, az egyke nem. pusztított volna úgy a

z országban. . > ,

A szónok a továbbiakban a hitbizo- mányok eredetével foglalkozik. A hitbizományi intézmény eredete a, rómaiakhoz nyúlik. Onnan származott át Spanyolországba, majd dinasztikus kapcsolatok utján Ausztriába és Magyarországba. A hitbizomány intézménye a nemzet leikéhez sohasem állt közel és a magyar nép előtt sohasem volt szimpatikus. Nálunk a,z öröklés1 kérdésében az egyenlő elosztás volt. a sízokás és a primogeniture sohasem érvényesült úgy, mint nyugaton. Az ősi vagyon védelme azonban nálunk is megvolt. A szabadságharc előtti időtől kezdve egy századom keresztül hangoztatták, hogy a

megreformálásra szükség van, de konkrétummal egy kormány sem: jött.

— A hitbizományi reform nem földbirtokpolitikái törvény, csak a régi hit- bizományi szellemet akarja megreformálni. A javaslatot nem szabad az utódállamok földbirtokpolitikai törvényeivel összehasonlítani, mert ezek a magyar intelligencia, a magyar föidbir- tokososztály kiirtását célozzák. (Úgy van! a jobboldalon.) ■ 1 r • • i

A spekuláción szerzett földeket kell elsősorban igénybe venni

A vagyonmegtartás elvének a magyarság szempontjából rendkívüli jelentősége van. Mert nem mindegy, kinek a kezén van a nagy- és középbirtok. Helyes, ha régi tulajdonosok birtokában marad a vagyon, mert igy nem lesz spekuláció tárgya. (Úgy van! Helyeslés a jobboldalon.) A magyar földet, amelynek megszerzéséért és megtartásáért évszázadokon keresztül ontotta vérét ez a nép, nem lehet üzleti spekulációval megszentségte’enitem. Azt ajánlja a szónok, hogy a telepítési törvényben js esősorban ak ilyen spekuláción szerzett földeket kell igénybe venni. (Élénk helyeslés jobboldalon.)

A magyar hitbizomány intézményeinek legnagyobb hibája, hogy az ország területén nincsenek egyenlően elosztva és igy némely heíyen a szorgalmas és munkakedveíő gazdák számára, lehetetlenné teszi a földhözjutást. De szükség, van a nagybirtokra azért is, mert a gazdasági kísérletezés, tenyésztés, nemesítés szempontjából a közérdeket szolgálja. Ez csak arra a nagybirtokra vonatkozik, amely belterjes és szakszEr rüen van művelve. (Helyeslés). A nagybirtok népszaporitó ereje nagyobb, mint a kisbirtoké, de az elhelyezkedések kor- iaroltsäga miatt a szaporodás egyrésze nem talál elhelyezkedést a birtokon. A hitbizományi tulajdonost azzal lehetne a legjobban az országban-lakásra kényszeríteni, hogy a. külföldi tartózkodás esetén a mai dupla adót még jobban felemelnék. A hitbizományi birtokos ne adja bérbe birtokát, de ha már bérbe adja, i i

helyes a javaslatnak az a rendelkezése, hogy; húsz holdon aluli birtok- ; részekre, osztva adja bérbe.

Az erdőpoíitikára vonatkozó intézkedések is helyesek. Szükséges, hogy a, nemzeti kincset képező ferdőbirtokokat szakszerűen kezeljék és ezejk nagy, komplexumokban maradjanak meg.

— Szerencsés a .javaslatnak az a rendelkezése, hogy a. birtokba jutott örökösök az illetéket földben róhassak lie. A javaslat törvényre emelkedésével

a nagy keresztény, vagyonok csökkenni fognak és vigyázni kell, hogy a bankokrácia ne szádja meg túlságosan ezeket a területeiket. Reméli, hogy a magyar fiatalság a hit- bizományi reformot követő törvényalkotások során közelebb, jut a gazdasági életbe való elhelyezkedéshez. A javaslatot elfogadja. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon, a szónokot számosán üdvözlök.) I I