Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)

1936-08-05 / 63. szám

4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE augusztus 5 VÉRES TRÓNOK ÁRNYÉKÁBAN vili. Princip keresztbe fonja e karját, kissé oldalt hajtja a fajiét és nyugodtan pillant a gyűlölködő emberre: — Az ember megtanulja, amire szüksége van. Szer­biának napjainkban inkább hősök kelte­nek, mint tanult emberák. A kis vámőr nevet: — Hős ide, hős oda, egy ilyen trónörökös, ha ezer­szer olyan buta is, mint egy német, nCm ál! meg az orrod előtt, hogy nyugodtan célozfaas , autója úgy robog ét, mint a szélvész, behúzza a fejét, lyukat égetsz a levegőbe, jönnek a csendőrök, alapo­san rávernek: a fenekedre, aztán fel­kötnek és másnap éjszaka bekapaxnak valami koszos gödörbe, mint egy ku­tyát. Én mondom neked! Princip vállat von: — Bizd csak rám. — Lehajol és az ágy ától előhúzza в dobozt — Н» adtok töltényeket, meg­mutatom, mi a céllövészet. A kis sárga máris o tt terem az ágyon és fej vánkosa alól egy tö-ténydobozt emel Le, fefctépi és Princip felé nyújt egy (tölténytárt: — No, most aztán lássuk, mit tudsz. Grabez is felkap egy pisztolyt és Prin- cippel a nyitott ablak eé lép. A vámö­rök utánuk tódulnak. Lant az udvaron az egyik sarokban egy rozsdás konzerv­doboz hever. Princip arra bök az ujjá- val: — Az ott! — Féléméi a pisztolyt — céloz és tő. Csörögve ugrik a doboz a magasba, nagyot csattanva leesik és még gurul egy darabot. — Jó! Nagyon jól Ügyes, kicsi! — Ugyan, véletlen! — Véletlen? — kérdi Princip és tő. Csrr, ugrik újra a doboz a magasba. Leengedi á pisztolyát és odahozza Gra- bezt az ablakhoz. — Úgy Trifkó, most rajtad a sor!1 Grabez felemeli a pisztolyt, hosszan céloz, leengedi, — úgy csillog a napban — mondjai, újra céloz, a lövés ké't arasszal a doboz fölött a meszet falba fúródik. — Mérsékelt, — mondja a forradásos, — mondhatnám, gyenge. Ilyen niagyra- törő hőstől különb lövést várok. — Túl sokáig céloz, — védi barátját Princip, — és elmozdul a keze. Még- egyszier Trifko! Ez a lövés is célt téveszt, a vámőrök nevetnek és a forradásos gúnyosan mondja; — így aztán a trónörökösnek csak egy disz-övést fogsz leadni. Kissé drága mulatság tesz. Princip dühöng: — Nem muszáj a pisztolyt használnia, majd ő dobja a kézigránátot. Mindkettőről gondoskod­tunk. De az én golyóm nem, fog célt téveszteni. — És tölténytárából sorra lövi ki a golyókat, minden durranásnál' halkan felkiált. A cafatokra tápödő do­bozt a mindunta,au felporzó golyók csö­rögve gurítják át az udvaron. Grabez egészen kisfiú lett, panaszkodik, hogy remeg a keze, de Princip nyersen feléi: — Gondold, hogy Ferenc Ferdinándra célzói, mindjárt olyan nyugodt lesz a kezed .mint a szived. Az ajtó felpattan, egy fővámőr lép be ,a két fiú eltünteti pisztolyát, a rangidős lejelentkezik az á tiszt előtt. Jakov Grbic, a fővámőr, odalép Princip elé és megragadja a kabátját: — A ka­pitány ur üzenteti, hogy itt se ma, ge holnap nem mehettek át. Itt nem min­denki tudja a száját tartani, nyugtalan környék ez. Holnap átuiazom veletek Ljesnicáre, ott nem lehet olyan könnyen áttekinteni a Drinát, mint itt nálunk. Már 'telefonáltunk Ljesnicára, ott ka­punk majd vezetőket. Most pödíg csönd tegyen. Légyé lek boldogok, hogy ftt hálhattok, bár az ember kel d. metlenségeknék teszi ki magát miatta­tok. Elég volt a Lövöldözésből, most jó lesz aludni. Holnap úgyis kemény nap vár rájtok. A két gimnazista engedelmesen üt az ágyra s hogy jószándékukB)t bizonyít­sák, kezdik kffiüzni a cipőjüket. A fővámőr (tétovázva, áll még egy pil­lanatig, aztán az emberei felé fordul: — Mindarról, amit itt hallottatok és lát­hatok, kusso’.jatok, értettétek ? A legények bólintottak, értették. — És ha éjjel vizá,tálna itt valaki, aki nem .tartozik közénk, a ki# fiúról ne de- 1 gye;tek jelentést. Különben pedig rejtsé­tek él ai dvilruhájukiat. Az altiszt; ezzel távozik. A többi vámőr leül kártyázni, a termetes jóin­dulatú embér odalép az ágyhoz, melyein, a két gimnazista ül és maga elé 'bámul, — Nos, hát mentek. Hát csakugyan mem,tek. Kár a tanácsért? Hát, egy em­ber Szivébe se lelhet béMátnj. Dé te fekete, megígéred, hogy eléneke­led az »Ahoi Bosnát.« Hát haljuk. Talán megkönnjéobütötő e a szived és az enyém is. (Folytatjuk). Adókedvezményt kapnak a rokkantak Egy 1932. évi kormányrendelet adómérsékléséket állapit meg a vi­lágháború hősei részére és kimond­ja, hogy mindazokat, a legalább 25 százalékos hadirokkant, hadiözvegy és hadiárvákat, valamint a Károly csapatkereszt és vitézség! éremtulaj­donosokat, akiknek az állami egye­nesiadók együttes évi összega az 50, illetőleg a 100 pengőt nem haladja meg, a terhűkre előirt föld, ház és általános kereseti adóból, valamint az ezek után járó állami, törvény- hatósági és községi pót adókból 10, 20, 30 százalékos adómérséklés illeti meg. Baj van Halason az idei év rosszabb a méhekkel — a tavalyinál is Halason az utóbbi esztendőkben nem igen foglalkoznak az emberek méhészettel, pedig bebizonyított do­log, hogy igen jó és kiadós formája a pénzkeresésnek, busásan visszafi­zeti azt a fáradságot, amelyet reája fordítanak. Ugylátszik ez az idegenkedés a méhészeitől nem is igen fog mostanában megváltozni, annak ellenére, hogy a rossz évek­kel szemben igen jó mézelő éveink is vannak. Az idén például annak ellenére, hogy az időjárás látszólag egészen jó volt, mégis a méhekkel nagyobb­szabásu bajok vannak, mert különö­sen az utóbbi száraz hetek sokat ron­tottak a méhcsaládokon, A méhészek szerint az idei esz­tendő rosszabb lesz a méhekre, mint a tavalyi volt, de azért remélik, hogy valamit helyrehoz a bajokból a nyár­nak a hátralevő része. A méhészek egyébként maguk mondják, hogy a rossz esztendő el­lenére is érdemes méhászkedini és ezt a munkaágat Halason valóban sok kisebb gazda is megengedhetné ma­gának. * II. Hagyományaiban éi a Nemzet Öltözködjünk magyarosan и. Lelkes férfiak és nőik s az Országos Bokréta Szövetség évek óta serényen, buzgó-kodnak, hogy a magyaros öltöz­ködést az egyes vidékeik hagyományai­nak megfelelőén népszerűsítsék. Fára­dozásuk ugy'átszik, fass|an sikerre ve­zet. Az országban bármerre utazunk, ennek a nyomait mindenfelé láthatjuk. Hajas e férem is ß fegé.sök közölt moz­dult meg, amire büszkék tehetünk. A magyaros öltözködésre irányuló cselekvéseinknél azonban, hogy az való­ban sikeres legyen, követnünk kelt azt az elvet, amelyben kimondották, hogy magyaros öltözködésünk tegyen a mai idők felfogásának megfelelő. Ahol még van népviselet, ott azt tehető eg to vább­ra. is fenn kellene 'tartani, ahol pedig már nincs ilyen, ott egy általános szab­ványhoz ke.Iene igazodnunk. Úgy a nőknél, mint a, férfiaknál a középosztly- hoz tartozókra vár a nemes feladat, hogy imagyaros öltözködésükkel példát mutassanak. Az egyes vidékek hagyo­mányainak megfe äö magyaros öltöz­ködés ünnepélyes alkalmakra kü ön fenn­tartandó volna. Ezzel Halas már szin­tén megpróbálkozott. E gondolat je­gyében készültek a halasi b okrét ások s a csipkevarró lányok öl tőitekéi, mé ly­re az ország minden részéből felfigyéj- tek s azokról a szakértők is elismerés­sel nyila tkoztaak. Városunkban a régi szép női népvise­let — a, lányok Oeereiszfett hajával együtt — а, 70-ез években, a férfiaké néhány évtizeddel későbben ment ki a divatból, úgyhogy ma már az utób­biaké is csak romjaiban található. A férfiak, halasi izü éts zamata zsinoros öltözékeiket a világháború utáni évek­ben vágták a sutba. Ezt még nagy igye­kezettel és áldozatos munkává-' népsze­rűsíteni lietoelhP ős kell lene is. Ha, komolyan gondolkozunk, látjuk és érezzük mindnyáján, hogy a magyaros viselet milyen ragyogóan szép, mennyi­vel mutafósabbak benne a nők és fér­fiak egyaránt! De láthatjuk azt is, hogy, a tisztán magyar eredetű sajtásos, zsi- noros díszítések ragyogó szépségét más nemzetek is felismerték s igyekeznek azt nemzeti viseletűkké tenni. Legutóbb a szsrb hadsereg lovasságát öltöztették magyar huszár egyenruhákba. Maga II. Sándor király is kócsag forgós, ma­gyar fejedelmi jelegű huszár díszruhát készíttetett magáinak. Itt van hát a legfőbb ideje, hogy a magyaros öltözködés elen eddig elkö­vetőit hibáinkat ,mu’a3ztás.ainkat jóvá- •téve, minden erőnkkel a;zon tegyünk, hogy a magyaros öltözködés újból életre keljen. A magyarok viselnie — öltözködési módja már az őshazában kitűnt küliönte- gas magyar jellegével s ezt napjain­kig megtudtuk őrizni az egészen más IcLdségü nyugaíji euepiségtta nép tenger folytonos bahat,ásaimak ellenére is. Nem­zetiünk többször került a németség tü~ reimelten ge|rmiainizáó halasa alá. Szénit István korában a sok beözönlő külfödi kalandor tovag valóságos hajtövadásiza- tot rendezőt t minden ősi jelegzetesség elljen» Ez vá-tollta ki Koppány fölkelé­sét is, melyet azonban még soha meg nem irt módon vérbe fulfflapzliotlak. II. Endre királyunk korában újból szembe­száll a magyarság a betolakodott né­met hala ml tullHengéste. s védelmezte magyar nyelvét és visstieíét. A török világban a magyaros öítöizködéis a ro­kon török hatás alatt fénykorát élte. 48 után is falángók még egyszer a magyaros öltöziködésre irányuló törek­vés, de a nyugati népek, nemzedék díváit mozgalma a magyarságot is megérin­tette s a 70-as években elkezdődött az lupáknál1 a p.antafflíós világ. - A 80nais évek­ben á sarkantyúkat irtotta ki a hatóság I azért, hogy tánc közben- egy-két női 1 ruhát felhasogaltafe vde. Aztán jött a konty, hosszú szoknya ,rák’i Stlb., s ma már sajnos, ott tartunk, hogy fajma­gyar népünk ö-tözködési módjában, fel nem ismprhelő semmi magyaros vonás. I Ha valaki az égben keringőzve Halason 1 leszáh, a,z öltözködés módjáról nem tud­hatja, hogy Ausztráliában, vagy Kali­forniában van-e? Lássuk be, hogy ez így nincsen rend­jén s nemzetünk legjoDojajnak a ma- I gyár nemzeti vise ja í, íe.!ujitá|Sá|r|a irá- I nyúló törekvését minden erőnkből' tá- I mogatmunk kell. Szeptemberi jubilaris kiállításunk le­gyen erőpróba magyaros ö-töizköd ősünk bemutatásává'-', hogy megalapíthassuk azt, hogy az a szikrányi gondosai, mely a,ljg néhány éve indult e- a magyaros öltözködés népszerűsítése érdiekében, ma már hu tarmes mozgalommá fejlődött, i Csak egy kis áldozatos étet kei hozzá s a magyaros öltözködés nemcsak hogy újra élted, -de virágozni fog s vi- I ragoznia kel az idők végezetéig. Cz. L. Hazaárulás címén elítéltek a csehek egy magyar föld- birtokost, mert égve hagyott egy mécsest A nagyrőeei járásban most tartot­ták meg az elsőié titési gyakorlatot Egy Okoücsányi nevű ratkói magyar földbirtokos tanyáján az eisötétités ideje 'alatt az istállóban vé.ellenül égve maradt a mécses. Az e.tenörző ; közegek feljelentették, miié az állam- ' védelmi törvény alapján hazaárulás ! címén iindiiotjak ellőne eljárást. Oko- iicsányit 20 ezer cseh korona pénz- büntetésre ítélték, azzal az indokolás­sal, hogy háború esetén is fényjeí- ! zéseket adna az ellenségnek. 1,115.013 legyet fogott tudományos célból két tanársegéd Az Orisz. Közegészségügyi Intézet egy éven keresztül légysiirúségi v.zs- gáiatokiat végzett az országban an­nak megáílapitására, van-e valami­lyen összefüggés az ország külön­böző vidékein, a házilégy-sürüség és a bejelemetc tifuszmagbetegeaések száma közölt. A vizsgálatokat nyolc községben, illetve városban folytatták ! le és a vizsgá-iali év alatt 1,115.013 j legyet fogtak. A magyar baromfi dicsérete a lipcsei világkiálíitásou A lipcsei világkiá.iiuásia a Magyar Küíkereskede.mi Hivatal »Magyar baromfi« címen ismertető füzetet auott ki. ízlésesebb reklámfüzetet ré­gen láttunk, valóban ajkailmafs arra, hogy hathatós propagandája ,egyen küiröidön a magyar baromfinak. Német nyelven ir a magyar ba- remfi előnyeiről. A szabadban nőtt szárnyas húsa izletesebb, mint a kül­földi íarmokban nevelt baromfiaké. Részletesen felsorolja azokat az esz­közöket és utasításokat,, amelyek a magyar baromfi legelső helyét biz­tosítják a világpiacon. Asztalos munkáját lia jól és olcsón akarja elvégeztetni, úgy keresse fe( Ziiah Sándor épület és bútor asztalost, ki geperőre berendezett asztalos üzemét újra üzembe helyezte. Szives pártfogást kér Ziiah Sándor épület és bútor asztalos

Next

/
Thumbnails
Contents