Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)
1936-07-01 / 53. szám
4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE Julius 1 Amikor egész Pestmegyét rettegésben tartotték a dénosi cigányok ш. 1 ' A rablócigányokat tehát elfogták és nagy lelki nyugalommá» vette tudomásul mindenki, hogy most azután végre pontot lehet tenni majd arra a sok gazságra. amivel a kóbor cigányok egy egész megyét de ezenkívül egy egész országot is rettegésben és nyugtalanságban! tartottjak. Most már csak az Ítéletre volt kiváncsi mindenki. Ha a lakosság közhangulata lett volna a döntő, bizonyára kerékbetörik mind a cigányokat, de igy lassan-ílassan belenyugodtak a várható ítéletbe és nyugodtan várta mindenki a bíróság döntését. Az újságok pedig hosszú hónapokig foglalkoztak még a dánosi cigányokkal, különféle módon kommentálták az eseményeket és erősen felszinezve közölték azokat a rémtetleket, amelyeket a cigányok rovására állított össze az ügyészség. De aztán eljött a tárgyalás napja és ekkor, minden eddiginél vadabbal és szenzációra éhesebben figyelt fé. a közvélemény. A tárgyalás hossza napokig tartott, míg azután meghozták az Ítéletet és a cigányokat, összesen négyet kötéláítali halálra ítélték, a többiek pedig súlyos fegyházbüntetést kaptak. Voltak fellebbezéseik, de ez csak arra volt jó, hogy a közönség figyelmét ébren tartsa és nem engedte lekerülni a napirendről ezt az ügyet, amely hosz- szu évtizedek után az első volt, amely ennyire lekötötte a köz érdeklődését. A felebbezések nem sikerülteik, me>rt az ítéleteket jóváhagyták és mind a négy halálraítéltet fel is akasztották. De ezekkel a kivégzésekkel még nem volt befejezve az ügy, legalább i» annak további következményei, mert most már a sajtó „a közvéleménnyé’- egyetértve egyhangúan kezdte követelni, hogy törvényes lépések szükségesek ahhoz, hogy a kóbor cigányokat meg- rendszabályozzák, hogy soha többé dő ne fordulhaSjSon ekkora botrány, hogy az ország jó hírnevét is tönkretegyék a garázda cigányok. És ennek a követelésnek meg is lett a fogantjai, mert alig telt bele félesztendő, szigorú rendeletekkei szabályozták a kóbor cigányok átvonulását és ideiglenes letelepedési jogát, úgyhogy ha ma nyugodtak vagyunk a kóbor Cigányoktól, ezeknek a rendetetekniek is tulajdonítható. Természeteden a cigányok kilengései ezzel nem értek végérvényesen véget, mert ezentúl is történtek még kisebb- riagyobb rablások és lopások a kóbor feketék részéről, de egyre kevesebb. Ezek a szomorú gyilkosságok mindenesetre azzal a haszonnal is jártak, hogy a tisztogató rendeleteket meghozták. (Vége). Gyalog többet sose msk megjött, a csoda № 20 pengő részletre Kapható Lanprmann Sándor vaskererkedőnél, postával szemben Újabb Petőfi legenda: Szibériában vannak a nagy költő hamvai? Mikor 1917-ben a bolsevisták szabadon engedték a foglyokat, két magyar tiszt elindult a keletszibériai esitjai hadifogolytáborból észak fe’é Д918. március véga felé indultak el s fáradságos utl után: elérték a jakucki kormányzóságot. Itt; ekkori {félévre a forradalom kitörése után) még semmit sem tudtak a polgárháborúról és a, magyar tiszteket leakarták tartóztatni, hogy visz- szavigyék őket az irfcucki táborba. De egy perni ügyvédnek a segítségével sikerült tovább meneküliniök. A Sziligir partján egy fakutfialura bukkantak, melynek lakói magyarul beszéltek. Eleinte azt hitték, hogy menekülő hadifoglyok, de később megtudták a lakosoktól, hogy ők a 48—49. magyar szabadságharc elhurcolt magyarjainak a leszármazottai. Az öreg Imre bácsi állatbőrökön feküdt az egyik kunyhó előtt és elbeszélte a két hadifogoly magyar tisztnek, hogy őt hatéves korában hurcolták el az oroszok. i Két évig meneteltek kozák kancsukák csapásai és végtelen szenvedések között s akik kibírták a hosszú, üt szenvedéseit, lekerültek a tomszkl kőszénbányákba. Innen később mintegy 80-an megszöktek és a világnak ebben az elrejtett zugában letelepedtek. Később jakut családokkal keveredtek ösz- sze és a nyelvük is elvesztette eredeti tisztaságát. A cikk írója (Bönisch), 1919 márciusában megismerkedett a két magyar tiszttel és tőlük hallotta amit eddig leírtam. Eleinte nem akarta elhinni, amit mondtak, de később orosz katonatisztek is megerösitették a Íjét magyar tiszt állítását. Ugyanis megismerkedett Leo Ivánovics Szkrigyelszkij alezredessel, aki Horváth (?) tábornok törzséhez volt beosztva, Szkrigyelszkij szerint az orosz hatóságoknak is van tudomása róla, hogy Észak Szibériában az Argata-Bata és Uryoyan íorrásvidé- kién azután a Olenek felső fogyásánál és Sziligir partjain nagyon sok magyar él. Nyelvük már keveréknyelv, de család1- neveik elárulják nagyszüteik származását. Szrigyelszkij szerint maga- Horváth tábornok is elhurcolt magyarok egyenes leszármazottja. Szkrigyelszkij közölte a cikk Írójával, hogy a jakucki parancsnokság aktái közt kutatva, véletlenül egy 1875-ből származó s a jár kucki kormányzóságban fogva tartott fegyencek névsorát tartalmazó jegyzékre bukkant. Ebben a jegyzékben az ál t, hogy egy Alexander Styepano- vics Petrovics nevű fegyenc, aki Ika- kovó falu határát nem hagyhatta el, itt 1857 május 18-án meghalt. Szkrigyelszkij szerint lehetséges, hogy ez ,a fegyenc, kinek apját éppen Istvánnak (Styepanovics István lia) hívták, azonos a segesvári csatában eltűnt magyar költővel. , A mostani viszonyok között lehetséges volna az 1848—49. magyar sza- badságahrc szerencsétlen áldozatainak sorsára; fényt deríteni s megerősít tervi Szkrigyelszkij véleményét, vagy végleg elvetni s a, világ hálával fogadná az orosz hatóságok ilyen Irányú munkáját. GAZDALEXIKON Szelektorozott tiszta vetőmagot használjunk és üszög ellen csávázzuk a búzát A kiviteli malomén clekel í a égek a ha,- j jelenségek a, termelésből kiküszöbö*- lasi határban különböző irányokban 1 teasernek s a malomiparnak nagy szol- ve,tés vizsgálatokat végeztek és sajnos J gála,tot tenni a vetőmag helyes keze- nagyon lesújtó eredményről számoltak !■ lésével, valamint a vetőmagvakba kébe a búzára vonatkozólag a Gazdasági j Egyesületnek. Számos ki|Siiazda, vető- | sejt vették alapul, kivizsgálás alá és i megállapították, hogy a búza, vetések 30—50 százalékig üszkösek és az üsz- kösség főiként ott tapasztalható, ahol a gazda vagy helytelenül ke lő szakképzettség hiányában csávázta a, vetőmagot, vagy pedig egyáltalán mellőzte a csávázási. Előfordulnak olyan esa- tefc is, hogy mesgyés gazdák vetései egyik teljesen, üszköse mig a szomszédos vetésben alig található. Azonkívül nagyon sok gazda megmagyarázhatatlan oknál fogva nem- helyez súlyt arra, hogy búza,vetése árpás vagy rozszsáí kevert ne legyen, pedig ,a búzában idegen magvak vannak jelen oly arányiján, hogy a lls«»' elkérjél erős mértékben, lerontják. Ez mindenesetre elkerülendő, ha a gazda súlyt helyez arra, hogy a, búza vetőmagja minden más magtól mentes legyen és szelek toroz- tassék, de ha már ezt elmulasztotta is, úgy kellő körültekintiésisel hozzálehet szoktatni a kisgazdát ahhoz, hogy a vetésből sarlóval levágja az idegen, magvak kalászait, miáltal az értékesítésnél jóval többet kap búzájáért, tehát elsősorban önmagának használna a gazda ez előrelátás gondosságával. A Gazdasági Egyesület feladata, hogy a jövőben a gardákra nézve is káros rült, idegen, magvak eltávolításával a jó búzaminőség érdekében. Ezért már most az aratás alatt felhívjuk a gazdatársadalmat a vetőmagbuza táblák kitisztítására és kirozsolására. A vetőmag rendszeies seiektorozására és üszögei eni csávázására, megsürgetjük Pest- vármegye vezetőségénél a kötelező üszög el eni védekezés végett a több év óta kérelmezett szabályién delet sürgős kiadását. Tiszta selektált vetőmagot használjunk és védekezzünk a gabona, üszög elen csáv ázással úgy, mint Д többi agrár vármegyében is csinálják. Az esős időjárás miatt az idén is igen, nagy károkat okoz a búza és árpa1 földeken az üszög miatt megsemmisült termés, mint nemzeti vagyon egy része a halasi, határban,. | j A búza1 és őszi árpa repülőüszöggel a gabonanövény kizáróan csak a virágzás idején és egyedül1 csak a virágón keresztül fertőződhet. E fertőzés azonban, erre, a növényre semmiféle hátrányt nem jelent, mert, a virágon, a magban kifejlődött spóra abban semmiféle kárt, vagy elváltozást nem okoz, hanem kizáróan majd, csak ebből a magból kifejlődő növényben fejti ki romboló, hatását a következő évben. Amíg a kőüszögnél a golyósüszög a szemekben, a vetőmag héjára tapadt, vagy a földekben a vetőmag közegében került olajos spóra is megfertőzi a növényt, addig a repülő üszög spóráival bármilyen mennyiségben érintkezhet a vetőmag, akár a zsákban, akár a talajban,, ezek a spórák semmiképpen sem, fertőznék meg gabonát, mert a repülő üszög spórája kizáróan csiaJk a virágzó gabona bibéjén tud csírázni és a növénybe behatolni. Ilyen módon a virágon, keresztül ta termő magvakba jutott gomba a külvilágtól teljesen elzárva fejleszti ki azokat a spórákat, amelyek majd hivatva ’esznek a fertőzött magból származó gabonát tönkretenni a következő évben. A védekezés szempontjából tehát rendkívül fontos dolog az, hogy amig a, kőüszögníél a fertőző anyag a mag külső hajára tapadva könnyen, hozzáférhető helyen található, addig a búza és ősziárpa repülőüszög spórája bent a vetőmag belsejében a külvilágtól elzárva, teljesen hozzáférhotetlenül van elrejtve, i : ' Egyik szakértőnek sikerült felfedeznie, hogy a csirázásá feltéte’ek beállta esetén a vetőmagban lévő spórák sokkal hamarabb kezdenek csírázni, mint maga a vetőmag és rájött arra is, hogy ez a hirtelen, megeredő spóracsira sokkal érzékenyebb külső hatások iránt. A vetőmag előzetes áz tatásával sikerült ilyen, formában oly állapotot mesterségesen előállítani, amikor a hirtelen megindult csira már elpusztítható, ellenben az ugyanakkor még nyugvó álé lapotban, levő vetőmag csirája egyáltalán nincs veszélyeztetve. A spóra csirája sokkal érzékenyebbé váí, mig a vetőmag érzékenysége alig változott. Látható ebből, hogy a pácoló,ndó vetőmagnak előzetes áztatása igen fontos követelmény, amelynek elhagyása esetién, a pácolástól; sikert aligha várhatunk. így fejlődött ki az üszög elleni védekezés gyakorlati klvitelev a, kosaras csáv ázás. Jó eredményt csak az esetben, várhatunk, ha az üszkös vetőmagot előzetes áztatásnak tesszük ki az oldatos vízben,. Célja ennek főleg a spóra érzékenységének fokozása és ei- ölése. Bemerítés ellőtt, két kis tíz kg.-os kosarat zsákkal kibéteiünk. A pácolás, időtartama, az üszkösségtőt függ. Igaz ugyan, hogy a vetőmag csiraképességének egy oizonyos százaléka tönkre megy, amit 20 századikkal több, vetőmag vetésével kei póto-nj, az 1 százalékos, rézgáüc oldatban. De az újabb higanyos üszög eléni szerek a csírázó képességet fokozzák és a kikelő vetést elősegítik, gyors növekedésre serkentik és itt nincs egy szem csiraképtelenné telt vetőmag sem. A zsákkal bélelt kosárban áztatott vetőmagot viz alá merítjük, Kapálttal álandóan keverjük. Rövid időre az oldatos vízbe már to lt kosarat kiemelve, a vetőmagom szárítás céljából ponyvája eller égetjük. A Több vetőmag szüksége folytán tagadhatatlan; hogy a rézgááco-s módszer egy, kis anyagi áldozattal jár, kétségtelen azonban jaz iSj hogy fertőzött magból üszögmehHas vetést csakis ilyenmódon tudunk eérni. Hia sike.es pácolás esetén csak 3—4 évig megismételve az eljárást, teljesen, ki pusztíthatjuk vetőmagjainkból, a szalmából és a trágyából is a kellemetlen, üszögnek minden csiráját. j Az uajbb pácoló' vegyiszeriek nemcsak az üszögöt ölik ki és mentesítik a búzát és ősziárpát, hanem Serkentő, stimula,tiv gyors fejlesztő hatásukkal ösztönzik a gabonát erélyesebb növekedésre és nagyobb termésre és a csiraképességét nem veszélyeztetik. Igen. jónak bizonyultak a »Tidantin« és az »Arzópác«, melyek használata, bársonyos, üdezöld', kövérebb és előre rohanó vetést eredményez. MEDVECZKY KAROLY kir. gazdi, főtanácsos. Hirdessen a Helyi Értesítőben I V-r-
