Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)

1936-06-13 / 48. szám

junius 13 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 A magyar bortermelők gondjai Nehezen indul virágzásnak a szőlő. A hűvös és esős időjárás inkább a kár­tevőknek kedvez, mint a virágzásnak- 1 Az ország legkülönbözőbb borvidékei­ről kedvezőtlen hírek érkeznek a szőlő 1 éí apóiéról. Aggodalommal látjuk, hogy a ked­veződen hírek egyelőre csak a terme­lőknek fájnak mert ahol a borártákesi- ! tés súlyos problémájával már foglal­kozni kellene mély csend honol. Ha'-’lot- ; tunk ott, bár nem hivatalos, ahhoz közelálló helyről %'ön megjegyzést: j Hátha nem is lesz olyan nagy ter­més? Ma, az értékpusztitások korában, amikor kávét dobnak a tengerbe, ne­hogy olcsóbbodjék, ezerszámra öl к le a teheneket, .hogy kevesebb legyen a tej, kivágják a gumifákat, hogy drágább legyen a gumi, nem is csodálkozunk, hogy a kisebb termésben való hit csen­des reménységet fejt. Ha 'nincs termés, nincs gond az el­adásra. 'Olyanféle politika ez, mint mi­kor a gazdának hullott a sertésállomá­nya és mikor már egy sem maradt, keserű tréfával jegyezte meg: — No végre, megszűnt a dög... A 'magyar bortermelőknek ugyan ©lég okuk van a keserűségre, de a tréfánál még nem tartanak s igy nekik mégis gondot okoz, hogy mi lesz a terméssel, ha a rossz termésbe vetett »reményié- 1 gek« Isten segedelmével mégsem válná­nak be? Alig Van már olyan termelési ág, amelyiken valamilyen formában ne pró­báltak volna segíteni, csak a, borértéke', j sités körül nem történt még semmi. ■ -" —————Д I A halasi vasuíasok fullus ötödikén tartják fuliálisukat A halasi vasutasok hagyományos évenként rendezni szokott julláliusu- kat juiius ötödikén tartják meg a( Nttkai szigeten. A vasutasok juliáíi sáaak megren­dezésére az előkészületek már foly- n'.k és iránta városszerte -*s nagy érdeklődés nyilvánul meg. 3 . ■■■■——i mi—■ и i Öregdiák találkozó lesz juiius 5-én Halason A kiskunhalasi ref. Szilády reál­gimnázium volt növendékei juiius ötödikén rendezik meg a ha­lasi öregdiák napot. Az ősi iskolai falai között ezen a napon kstz a halasi diákszövetség közgyü/ése és 10, 20, 25, 30 éves öregdiákok talál­kozója is. Az öregdiák találkozó részleteit még nem beszélték meg és igy prog­ramja sem ismeretes. Egyik legköze­lebbi napon fogják megállapítani a találkozó különböző ünnepségeinek beosztását. Budapesti belvárosi kozme> t i к á m a t Halas« ra helyeztem át. Legmodernebb kezelés. Egyéni arcápolások. Szép« séghibák eltüntetése garanciával. Lemérsékelt árak! ZELEY kozmetika Szilady Áron u. 8 SÁRGULÓ FOTOGRÁFIÁK Újraéled egy betyár- \ csárda — Bogár ! otthona, — amelynekmár csak múltja van Nemcsak a betyárhistóriák, de a régi betyár emlékek is mindinkább ©'.halvá­nyodnak, erőt vett rajtuk is a rohanó idők vasfoga, a betyárok teltei ködbe szürkülnek, vagy legendákba süppednek. Az Alföld, a homokvidékek széles tájai azonban mindjobban őrzik ezeknek az időknek az. emlékeit, nem engedik fele­désbe sülyedni azt a romantikát, ame­lyek suttogó nyárfák és illatos akácok tövében buskölteményt faragtak a be­tyár kendőjéből és a karikás ostorból. A betyárvilág nagy előszigetelt©’ ke­reste fel a- halasi határt is, folytatva a mai lakott íanyaviiág helyén, meséb«- il ő életét, n-'mc.ak Rózsa Sándor, d® Bogár Imre is nagyon gyakran meg­fordult bandájával a határban és ma már részben romrriiX változott csárdák őrzik ezeket az; emlékeket is. Bogár Imre nagy legény volt a ma­ga idejében, sok érdekes dolgokat hal­mozott fel maga körül, ezeknek a vi­selt dolgoknak visszaemlékező sorait szedték össze most Nagykőrösön. Bogár Imréről, Halasnak egykori gya­kori vendégéről az alábbiakat jegyezte fel egy múltakat kedve'ő kutató: Móricz Zsigmond Pótharasztról szóló egyik Írásában mondja: Van a pusztának egy pontja, ahonnan Bogár Imre csárdájára s a régi nádas és tófenék mélyére lehet látni. Ez a legideálisabb szabadtéri színpad le­hetne. Mint egy természetes aréna — magas homokhát alatt hatalmas zöld mezőny, ahol lovas tömegeket lehetne mozgatni. A hun királynak népe jelen­hetne meg itt, — a nép ugyanis azt beszéli, hogy e tájon volt Atti'ának nagy hadiszál áta, — vagy a kereszte­sek átvonulása, vagy a magyar roman­tikus múlt bármely nagy jelenele, a török kor hadimozdülatai, akár a be­tyárvilág csetepatéi. Ez a mezei szín­pad a nemzeti nagy játékok gyönyörű színtere lehetne. Ezt a pontot választotta ki magának Lipót József pótharaszti lakos. Egyelőre nem azért, hogy szabadtéri előadásokat rendezzen. Csupán marhapörköltet, töl­tött káposztát és zsirospogácsát sze­retne árulni az arrajáróknak, hogy erre jobban csússzon az a jóféle homoki vinkó, amit szintén szeretnie eladni, ha megkapná az italmérési engedélyt. Ez azonban sehogysem akar sikerülni. En­nek következménye, hogy hónapok óta minden készen van az uj csárda meg­nyitására és az mégsem nyílhat meg. így most az a helyzet, hogy Lipót Jó­zsefnek van egy olyan csárdája, amely­nek csak múltja van. Ez a múlt egészen a török uralomig vezet bennünket, mert ezen a helyen, ahol az uj csárdát meg akarják nyitni, csárda volt már akkor is, mikor az alföldi magyarok még a Budán székelő török basához szállították a fát, tyú­kot, sajtot és a gyöngyháznyelii kést. De csárda volt ott a mu-t században js, amikor egy marcona legény azt éne. kelte az ivóban: »A nyomomban tizenhárom pandúr, Pótharasztján csak én vagyok az ur, A vármegye törhet a hiremre, Én maradok mindig Bogár Imre!« Az öreg Bogár Imre és négy fia j portyázás közben igen gyakran tért be 1 ebbe a kis utszéli csárdába. A Bogár I fiuk hirtelen jöttek és úgy Is tűntek ей. i Honnan jöttek? Hová mentek? Nem j mondták soha. i Ha nem volt semmi veszedelem, ebé- j det főzettek, jó bort ittak, daloltak és I utána táncra kerekedtek. A fiatal Bo­gár Imrének volt egy kedves nótája: 1. Sárgarigó ne szállj fel a fára, Inkább szállj a babám ablakára. Fütyüld el a keserves nótámat, Érte öl meg a szerelem, a. bánat. II. Sárgarigó csicsereg a háztetőn, Piroskendős kislány sétál a mezőn, A mező is megújul a virágtól, Ettől a szép piroskendős kislánytól. * Mulatozás közben sokszor megenyhült a betyárok marcona ábrázata. Egy ilyen i alkalommal az öreg Bogár Imre etbe- j szelte hogy grófi családból származik, I nagy vagyona volt, de a feleségle meg­szökött egy másik gróffal, ő pedig bá- I natában négy fiával együtt felcsapott betyárnak. j Egyszer az is megesett, hogy a vár- 1 megye pandúrjai majdnem ott érték a csárdában a. betyárokat. Nem is tud- ; tak volna elmenekülni, de a csárdabeti : szépasszony elrejtett© őket. A lovak a csárda melletti nádasban voltak. A betyárok egyrésze a padlásra a széna közé került. A fiatal Bogár Imrét a kútba eresztették le a. rovás alatti ol­dalmélyedésbe. Ezért a cselekedetért há­lásak voltak a betyárok és az "öreg Bogár Imre minden betyárnak megpa­rancsolta, hogy ezt a csárdát ne bánt­sák sóba. Végül Bogár Imráéknél is beteljese­dett a közmondás, hogy addig jár a í korsó a kútra, míg el nem törik. Mert egyszer a vármegyei csendbiztos olyan I észrevétlenül vet!© körül pandúrjaival a csárdát, hogy nem tudtak a betyárok lóra kapni. Bogár Imié a nádason ke­resztül akart menekülni, de meglőtték. ! Megkötözve hozták a csárdába- A csapi áros felesége kimosta a sebet. Be­kötötte szépen. Azután a pandúrok ®1- j vitték Pilis felié. Hová latit? Mit csipiál- j tak vele? Csak a jó Isten a megmond- J hatója. A kisebb betyárok közül hármat itt j a csárda melletti dombon akasztottak fel. Akasztás előtt Kanász Péter és Hugyák Bandi azt kérték, hogy elda- i lelhassák nótájukat, A bíró megengedte. Hugyák Bandi dacosan a bámészko­dók felé fordult és dalolta: Bubán, bubán, bulbánatban születtem, Nemsokára mostohára kerültem. Mostoha volt énhoizzám a világ is, Szárazságtól elhervad a virág is. Kanász Péter meg így énekelt: Nem volt nékem semmi boldogságom Akasztófán lesz az én halálom, Édesanyám volt kend, mégse hajlított kend. Gyenge fának ágaival sohsem hajlított kend. Ha kend hajlított; volna, én meg hajol­tam volna, Erre в csúfságra, az akasztófára nem kerültem volna. A nóta után kalapjukat a földhöz vágták s oda álltak az akasztófa alá. Ezután a kis baleset után a törzsven­dégek száma nagyon megcsappant. így érdeklődés hiányában a csárdát be kel­lett zárni. Most úgy látszik, újra for­dul a világ kereke. Megszületett, a, veiel- kend és Lipót József úgy gondolkozik, hogy újra ki keltene nyitni a csárda ajtaját. Egyelőre az italmérési enge­dély felett határozó hatalmasságok — nem tudni miért — még más vélemé­nyen vannak. Ennek a véleménynek azonban meg kell változnia, mert Bogár Imre csárdája újra. élni akar. Bizonyos, hogy csak egyetlen éj­szakát keltene a. csárdaépület melletti erdőben tölteni annak, aki megakadá­lyozza a csárda újjászületését, rájön- he ő is, hogy ma is nagy szükség volna erre a csárdára. Éjjel az erdő különös, rejtelmes va­lami. A fák sóhajtoznak. A lomb nem zöld, hanem fekete. Pótharaszton eh­hez még hozzájárul a múlt, a kipuszti- tott betyárvilág emlékének rejfernes va­rázsa. ügy rémlik, hogy az akaszitó- domb felől Hugyák Bandi utolsó nó­tájának foszlányait hoz'a felénk a szél. A nádas tájékán az a hires Bogár Imre keresi a piroskendős csaplárosné lábanyomát. Az ilyen hangulat csak akkor esik jól az embernek, ha utána betérhet majd az uj csárdába, ahol muzsikaszó s jó bor mellett e'mélkedhet arról, hogy »meghalt szegény Bogár Imre, csak a hire maradt.« 3 И 0 r s z á g—VHág •••• Száznegyvenkiienc közigazgatási ál­lást 'tölt be a főváros. — A Ház Smeg­szavazta appropriációs javaslatot. — Három körözött betörőt gyanúsítanak a pestszenterzsébeti álarcos rablótáma­dással. —■ Gyermekparali'zis miatt be­zártak egy szombathelyi iskolát. — Veszekedés közben levágta üzlettársa orrát és fülét egy komjáti kereskedő. — Van Zeeland vállalta ismét a belga kormányalakítást. — A Phőnix-botrány- nyai kapcsolatban hét embert letartóz­tattak Varsóban és Krakkóban. — Rö­videsen 600 modern épületet emelnek az olaszok Addisz-Abebában, — Ford Henrik a gépkocsikirály 73-ik születés­napján kijelentette hogy száz évig él lés percenként 50 dollárt ke.es. — Külföld­ről szítják a palesztinai zavargásokat. — Junius 30-án tárgyalja a Népszö­vetség Abesszínia meghódítását és a megtorlásokat. Szólömoly, ilonca, araszolok, molyok és hernyók ellen védekezzünk! hogy ? H e rcy niával Egy kísérlet meggyőzi önt hogy a Hercynia В magas arzéntartalmu, jó keveredő, kiválóan tapadó szőlő« és gyümö'cs permetező szer. Gyári árban kapható az egyed» árusítónál: a Hattyú drogériában

Next

/
Thumbnails
Contents