Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)

1936-06-03 / 45. szám

2 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE junius 3 Lapzárta A kultuszminiszter hazaérkezett Németországból ‘ Hóman Bálint kultuszminiszter va­sárnap délelőtt a menetrendszerinti bécsi gyorsvonattal hazaérkezett né­metországi útjáról. A miniszter fogadására a pálya­udvaron a kultuszminisztérium szá­mos tisztviselője jelent meg és az előkelőségek sorában ott volt Mac­kensen német követ is. Jollus elsejétől minden iskola a főigazgató hatáskörébe kerül A közeli napokban rendeletét adi ki Hóman Bálint kultuszminiszter, amelynek értelmében a tankerüifeti főigazgatóság területén levő minden tállami, községi, társulati és magán­iskola a főigazgató hatásköre alá kerül, a felekezeti iskolák pedig az lállami fegyüfet szempontjából kerül­nek a főigazgató hatásköre alá. Az tovodák továbbra is a belügyminisz­térium felügyelete alatt maradinak, tanulmányi szempontból azonban épp jugy a főigazgatóság hatásköre alá tartoznak, mint az iskolák. A kultuszminiszter rendeletének fő­ként a tanítás egységesítése a célja. Agyonverte haragosát A szegedi rendőrség letartóztatta •Kocsis B. Mihály pusztaszeri gaz­dálkodót, aki mulatozás alkalmával haragosát, Vig Mihályt botjával fe­lütötte és addig verte, amig étet volt benne. A holttestet az erdőbe von­szolta, egy gödörbe tette és kövekkel letakarta. A bűntény részleteinek to­vábbi kiderítésére megindult a nyo­mozás. Kocsis B. Mihály személyére névtelen levél hívta fel a hatóságok figyelmét. [ i I Halasra is ad tenyészkosokat a földművelésügyi miniszter 1 Tenyészkakasokat már több évben osztott ki a földművelésügyi minisz­térium. E módszer szerint most már tenyészkost is ad a juhtenyésztés fej­lesztésére. Egy-egy kos ára 20 pengő, amelyet az igényléskor kel befizteni Aki ilyen állami tenyészkost kapott, kötelezettséget vállal arra, hogy két (évig a kost nem adja el és la maga kosát az állami kos megér­kezésekor levágja. Az állami kost a nyájjal csak a fedeztetése idő alatt szabad együtt tartani, egyébkor kü­lön tartandó. A halasi tanyabejárás negyedik napján a bodoglári gazdaköri érte­kezleten Weörös orsz. állattenyész­tési főfelügyelő az állami koscsere- akció keretében a halasi határban a jelentkezőkhöz mérten 150—200 ne- mes cseretenyészkos kiosztását jelen­tette be a nemes gyapjuitermelés föllenditésére. A jelentkezések a gaz­dasági egyesületben megkezdődtek.- - ­..........- - — -q A rendőrkapitányság helyiség el­mek kifestésére [ajánlatot kérnek,ajánla­tokat junius 5-ig kell beadni. 'Bővebb tudnivalók a rendőrkapitányságon tud­hatok meg. A mezőgazdasági célokra fordított összeg jó befektetés — mondta a képviselőházban Gróf Teleki Mihály Gróf Teleki Mihály Halas város országgyűlési képviselője pénteken este a képviselőházban nagy beszé­det tartott és ebben felölelte a mező- gazdaság valamennyi sarkalatos problémáját. Gróf Teleki Mihály be­szédének elöljárójában szólt arról, hogy mindazok a befektetéseik, ame­lyeket mezőgazdasági célokra fordí­tanak, az jó -befektetés, mert meg­hozza a maga kamatait, de külö­nösen fontos állami kötelesség — mondotta — a mezőgazdasági szak­oktatás minél intenzivebb módon való támogatása és előmozdítása. A me­zőgazdasági szakoktatás a földmű­velésügyi miniszternél jó kezekben látja és hangsúlyozza, hogy az elle­tni iskola III. osztályától kezdve és a polgári iskolákban fontos az, hogy gond fordittassék a mezőgazídasági kérdésekre és tanulmányókra. Felszó­lalásában sürgetőbe, hogy Pest vár­megyében a meglevő mellett még egy téli gazdasági iskolát létesítse­nek. j T'R J i J I A képviselő foglalkozott még a kertmunkásképző iskolák kérdésével. Utána felhívta a figyelmet arra, hogy homokvidékeiken milyen fontos kérdés la szőlő és ennek további telepítése, továbbá a borszőlő telepítése és kéri a minisztert, hogy ezeknél biztosít­son a törvényben előnyt a homokvi­dékeken. Teleki Mihály gróf beszélt még a tengeri kérdéséről, javaslatokat tett és felhivta a figyelmet a földet súlyosan érintő adózásra. Teleki Mihály grófot a Ház me­legen ünnepelte beszéde végéztévél és külön Darányi miniszter is üd­vözölte Teleki Mihályt. Ismét Szekér Pált választották meg a Takarékpénztár elnökévé A Takarékpénztár pünkösd hétfőjén délelőtt 11 órakor tartotta meg a pénzintézet székhazában közgyűlését. A közgyűlésen szép számmal vet­tek részt a részvényesek és mindvé­gig hozzászólás nélkül tették magu­kévá az előterjesztett tárgysorazati pontokat i í 1 A közgyűlésen Szekér Pál elnökölt, üdvözölte a megjelenteket és kérte, hogy fogadják el az igazgatóság je­lentését és a különböző pontjait a közgyűlésnek. .A jelenvoltaik éljenzés­sel fogadták az elnök szavait és a tárgysorozat minden pontját. Ezután az elnök és alelnök válasz­tást szintén egyhangúan ejtették meg. Elnök ismét Szekér Pál tett, alelnöki Mészöly Károly. Az igazgatósági éá felügyelőbizottsági tagok is mind a régiek maradtak, csupán egy változási van. Ugyanis Gaál István lemondott felügyelőbizottsági tagságáról, he­lyette a felügyelőbizottság uj tagja Soós Károly tett. A Takarék közgyűlése alig egy negyedóráiig tartott. csőn terhét elviselik, úgy módot fog találni arra-, hogy az ilfaíő városok eset­ről-esetié kölcsönhöz jussanak a beru­házások céljaira. , Az északpestvármegyei gyümölcs- és szőlő- termelők közgyűlése Most tartotta az északpestváirmé- gyei Gyümölcs- és Szőlőtermelők Egyesülete dr. Reichenbach Béla egyetemi tanár elnöklésével évi ren­des közgyűlését. Az elnöki megnyitó után Peters Erik ügyvezető tartotta meg beszá­molóját, amelyben bejelentette, hogy az egyesülethez egyéves fennállása alatt ezerkétszáz tag csatlakozott. Ez annak tulajdonítható, hogy az egye­sület tagjainak nagy kedvezménye­ket biztosit és szakközegei utján ál­landó tanáccsal látja el őket. Az év folyamán tartott nagysikerű szaktan- folyamokra ezer hallgató kapott ki­képzést. Az egyesület minden ha­tósági támogatás nélkül, pusztán a tagokra támaszkodva érte el eredmé­nyét. Az egyesület munkája iránt egyedül Vác városa tanúsított meg­felelő megértést, ahol külön szak­közeg áll a gyümölcstermelők segít­ségére. ’ I Több felszólalás után szentjóbi Staub Elemér ny. államtitkár a Du­na—Tlszaközi Mezőgazdasági Kama­ra képviseletében üdvözölte az egye­sületet, kiemelve, hogy a kamaráik mellett milyen nagy feladat vár a gyümölcstermelő egyesületekre a spe­ciális gyümölcstermelés irányítása te­rén. í r : 1 1 A megejtett íisZtujitás során a köz­gyűlés vitéz dr. Bénáid Ágost ny. miniszter, országgyűlési képviselőt választotta elnökévé. ' Az el miilt év földárai Elutasította a belügyminiszter a városok együttes kölcsöritervét Aj jpa agyar városok — ezek között Halas is, — régóta maígyobbiszábáslui beruházásokra készülnek, nemcsak azért, hogy fontos1 szükségleteiket ki­elégítsék és hiányaikat pótolják, hal- nem azért is, hogy a közmunkák te­remtésével a munkanélküliségen eny­hítsenek. Azonban a városoknak anyagi felkészültsége a nullával egyenlő, saját erejükből a legkisebb beruházásra sem képesek. Az egyedüli lehetőség, ha köl­csönt tudnak szerezni a tervek , végre­hajtásaira, azonban ez is nehéz kérdés, mlört a köbsönnyujtó anyialgi erőforrások sem állanak knrláít’aíniuil rendelkezésre. A Városok Szövetsége, mely prog­ramjául tűzte ki e kényes probléma, megoldását, röviddel ezelőtt tervezetet dolgozott ki e kérdésben, összeállítot­ták a városok szükségleltét, amelyből megállapították, hogy mintegy i 19 milffió pengő a városok köl- s 1 esönigénye. ,; ( | Ezt az összeget egy központi s'z|érv ál­tal kibpcsáj tandó kötvények ellenében vennék fel1 a kölcsönt és ö közponltil szervvel szemben vállalnának azután fi­zetési kötelezettséget megfe'elő arány­ban azok й városok, amelyek a kibo- csájtandó kölcsönből részesülnek. A Vá­rosok Szövetsége teljésen kidolgozta a kötvénykibocsájtás részleteit és az volt az elgondolása, hogy Bz OTI, továbbá a különböző nyugdíjintézetek vennék át a kötvényeket. . , [ ; j A 19 mií-iőt öt év alatt ruházták ! volna be a városok, В kölcsön | j visszafizetése 20—25 évre volt tervezve. ( [ 1 • ’ A Városok Szövetsége felterjesztéssel fordult az illetékes hatóságokhoz és támogatást kér ennek az egyesített köt- vénykölcsönafcöiónak a megvalósitásá­!- hoz. •, i Most érkezett meg a szövetséghez a . belügyminiszter válaszirata, amely a szóbanforgó kölcsöniterv kivitelezésétől! ! megtagadja az engedélyt. : Két szempontra hivatkozik: a pénz­I piac mai helyzetére, amé'y nem teszi ! lehetővé a köcsönakció lebonyolítását, a másik szempont, mely a iÄigymi- i rasztert az engedélyezés megtagadására í késztette, az, hogy szerinte 1 K i j В .vidéki városok nagyrésze az •! eddigi kölcsönitervekkef. sem ké- pes megbirkózni, még kevésbé lehet tehát ezeket a városokat újabb kötelezettségetek©’, tör­hetni. Kijeientottei a beCüigyminiszter le­iratában, hogy a tv áro sok beruházási szándékait alapos megfontolás tárgyává teszi és amennyiben úgy látja, hogy egyes városok hasznos beruházásokat akarnak létesíteni és égy psötfeges köl­A földművelésügyi minisztérium adatgyűjtése szerint 1935-ben a szán­tóföldek ára 400—700 pengő között váltakozott. A legmagasabb атак a legkisebb birtokcsoportban alakultak ki, itt az országos átlagár 740 P. Ezt az arányt a városok mellett elterülő telkek növelik. Az 1000 kát. holdat meghaladó birtoktestek szán­tóföld területéért országos átlagban 400 pengőt fizettek. A földár legma­gasabb Dunántúlon volt. Győr kör­nyékén 1—5 holdas kisbirtókok hol­danként 1000—1200 P-ért cseréltek gazdát. Az Alföldön a halasi, soltyadl- kerti földek holdját átlag 100 P-ért vásárolták. Báesbodrog, Békés és Csanád vármegyék I. osztályú föld­jei 800—900 pengő értéket képvisel­tek, mjg az északi megyékben 600 pengő volt a holdankénti átlagos ár. Fehér w CORSO CIPÓK megérkeztek Kérjük a kirakat megtekintését ZOLTÁN cipőáruház

Next

/
Thumbnails
Contents