Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)

1936-05-23 / 42. szám

4

KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE

május 23

HOVA LETTEK AZ ÖRDÖGGEL CIMBORÁLÓ BOSZORKÁNYOK ?

и. i iA halászok vacsora után1 még inkább gondiajikba merültek, leszállít az alkony és mindenkit: férfiakat, asszonyokat, gyermekeket bizonyos félelem fogta el arra a gondolatra!, "hogy ma szomtoait este van' és éjfélre megérkeznék a boszorkányok. V \ '

Nem is hunyta le a szemet egyetlen tiszaparti lakos sem ezen az éjjelen, csak vártak és mint aki már belenyugodott, hogy a [boszorkányjáráson úgy sem lehet segíteni, úgy lesték az éjféli órát. i i i i i •„

Az alsóvárosi nagytemplomi órája lassan, kimérten ütötte el az óráikat, mind a tizenkettőt, messziről az éjjeli őr kűrijeié adta tuidtul1, hogy az éjfél megérkezett. Alig tjeit el pár perc, messziről zizegő, suhogó szélvészszerü Zaj ütötte meg a füleket és a halászok kísérteties ijedtséggel figyelték a mindjobban erősödő zúgást. Utána apró sikolyok hangzottak bele az éjszakába, visító, vékony, cérnaszálu hangok^ majd öblösebb hangok is belevegyetek, rikoltozások és kis karikás fények lobbantak fel. Határozottan ijesztő volt ez a látvány, meghűlt a vér ott mindejnkiben, hát még amikor ki tudja, hogyan, talán a kulcslyukon a halászok ugyanis váltig állították, hogy ott jött be, elég az hozzá, hogy berepül a szobába is a boszorkány. Kiálló nagy fogai voltak, seprűn lovagol és szájából hosszú csóvában tüzláng árad ki. is.

De ez még múnd semmi volt, azok után, amik most következtek. A boszorkány valamennyi szobábanievör© erősem ráfujt, úgyhogy különösen az asszonyok hangos sikoltozásokban törtek ki de nem volt idejük .mégcsuk utána sem! nézni a boszorkánynak, mert az hirtelen, úgy, ahogyan jött, az ajtókilincs alatti kulcslyukon már ki is repült, szállt tovább a többi házakba, ahol megismétlődtek ezek a jelenetek, de sok helyen még cifrább dolgokat is müveit az a bestia, aki miatt már hónapok óta nem alszik nyugodtan sok-sok száz ember.

Amikor azután az égy óra is elérkezett, mintha minden elült volna, ismét csend lett, minden elhallgatott, de az emberek nyugtalanságát nem szüntette meg, azok továbbra is dideregve gondoltak a rémes percekre és lélek zetvisz- szafojtva várták a reggel érkeztél •

A hajnalhasadás meg is érkezett, mindenki kiszaladt az uccára és ott csoportba verődve tárgyalták az éjszaka történteket, a napsugárra egyszerre bátorságot kapott mindenki és bizonyítgatni kezdték, hogy legközelebb majd elbánnak ők a boszorkánnyal.

De ezzel a fény eget őzéssiet csak magukat áltatták ezek az egyébként bátor és vakmerő halászok, csak egymást és inkább sajátmaguka.t bátoritgatták,mert a következő alkalommal ismét csak gyáva és félénk, meghunnyászkodókká váltak a »boszorkánnyal« szemben.

Amikor jól kibeszélték magukat és elmondották mind, hogy <5náluk mit müveit a sátánnal cimboráié boszorkány, akkor tovább álltak a munkájuk után. i i ]

Csak akkor jöttek össze megint, amikor pár n!ap múlva hallották, hogy boszorkányság gyanújába fogtak egy asz- szonyt, aki állítólag be is. vallotta, hogy valóban ö a boszorkány. Ez a hir megremegtette az embereket, asz- szonyokat, gyerekeket és mind szaladtak a városházai felé, amelynek ódon falai közt ott, vallatták a nyilvánosság előtt a pörbefogott asszonyt. > Csakugyan ott állt Szluháné az udvar közepén, egy öreg, töpörödött asszony,

aki a saját lábait is aiig hogy vonszolni tudta, egyáltalában nem volt valószínű, désekre legyen kapható vagy képes, de az emberek félizgatott fantáziája mindent elhitt ilyenkor. Mit lehet tudni, hogy cimborája az ördög, nemi jeszi-e erőssé ezt a gyönge' asszonyt arra az éjféli rövid1 órára, de meg az emberek szeretik látni azt, ha, valaki bajba van hogy ez ilyen boszorkányos ügyeske- és bajba kerül, akkor is csak oijyiap rosszak voltak az emberek, mint máma. akik kárörvendenek rajta*, ha felebarátjukat valami baj éri. Akkor is csak kevés volt a jó ember é& a tisztaSelkü, fehér holló volt a jószívű ember, akárcsak ezekben a napokban, amelyekben mi élünk. Az emberi gonoszság jés

irigység mindig nagy volt az emberek közt, igy hát nem csoda, ha erről a magával tehetetíen öreg asszonyról is elhitték, hogy iiyen ördöge jmboraságra kapható és alkalmas.

Ott vallatták atz öregasszonyt, de azt is mondhatnánk, hogy kinvallatták, mert szegényke fájdalmában mindent beismert, csakhogy ne bántalmazzák már. '. i

És egy-kettőre el ás hangzott az ítélet, amely úgy szólott,, bogy elégetésre ítélik. A nép elégedett zúgással vett© tudomásul ezt az embertelen Ítéletet és azt is, hogy ez a kivégzés másnap történik meg és pedig nyilvánosan.

Következik: Hogyan égettek el egy boszorkányt.

I

Érdekes körkérdések a dohányzókhoz és nemdohányzókhoz

A Gazdaságkutató Intézet a fogyasztóközöoség Ízlését és a dohány- nemitek kelendőségének okát puhatolja

A Magyar Gazdaságkutató Intézet a legközelebbi napokban három kérdőívvel keresi fel a közönséget.

Ezek közül kettő szól a, közönségnek, a harmadik a trafikosoknak.

Úgynevezett kérdőbizíosok jelentkeznek majd a kérdöivékkel a közönségnél s a kérdőiveken egész sor kérdésre kérnek választ. A dohányzóktól megkérdik, szivaroznák, pipáznak-e vagy töltik, sodorják-e a dohányt. Ha sodorják, miért ragaszkodnak a sodort cigarettához. Kitöltésre vár a kérdőívnek az a kérdése is, hogy milyen dohánynemüt, cigarettát, vagy szlvarfajtát kedvel a kérdezett. Választ kér a kérdőív arra is, nincs-e kifogása a megkérdezettnek a papirostöltés, a szivar sodrása vagy vágása ellen. Azután: nem tartja-© túlságosan erősnek a dohányt és nem örülne-e, ha megszokott áruját más kiállításban vagy csomagolásban kapná meg. További kérdés: szokott-e néha jobbat is szívni, mint rendesen és ha igen, mit és mikor? A kérdőív további kérdései aziránt érdeklődnek, milyen tételekben vásárolja a kérdezel© a dohánynemüt és milyen mennyiséget szív el. Ehhez a kérdéshez kapcsolódik a következő: mi tartja vissza a megkérdezettet a többfogyasztástól az anyagi okokon kívül. Válaszolnia kell a megkérdezetteknek arra a kérdésre is, hogy mit tudnak a dohányzás hatásáról, nem befolyásolja-e kedvezően vagy kedvezőtlenül a hangulatukat. A sorrendben utolsó kérdés, milyen egyéb szenvedéllyé vagy kedvtelése van a megkérdezettnek, mennyit költ havonta szórakozásra.

A nem dohányzóiké a második kérdőív. Nekik is egész sor kérdésre kell válaszolniok. így arra a kérdésre, miiért nem dohányoznak és ha nem dohányoznak is, elvétve szív- nak-e el egy-egy cigarettát vagy szivart. Ha igen, mikor teszik ezt. Érdekes kérdés: mennyit és mit szívott, mikor még dohányzóit és miért hagyta abba a rendszeres dohányzást. Ehhez a kérdéshez kapcsolódik az a kérdés is, milyen esetben szoknék rá újból a dohányzásra. A sorrendben utolsó kérdés: van-e a megkérdezett családjában erős dohányos.

A Magyar Gazdaságkutató Intézet ezekkel a kérdőivekkel folytatja a közönség ízlésének kápuhatolását és a tömegcikkek kelendőségének ókai iránt való érdeklődést, amellyel egyéb téren már igen jelentékeny sikereket és eredményeket ért el.

való csirkéé. A belföldi árak olyan magasak, hogy a külföldi piacokon ez idő szerint nem versenyképesek. Borpiaeon lényeges változás nincs. Kistermelőknél a borárak Malligand fokonként a 2—2.5, uradalmaiknál 2.2 —2.5 fillér. Helyenként a sertéspestis szórványosan előfordult ,de a védekezés miatt nem tudott tovább terjedni. A hizlalás kezd nagyobb lendületet venni az alacsonyabb íengeri- árak miatt. Kisemberek tőkehiány miatt hajlandóságuk ellenére nem tudnak hízót 'beállítani. A zöld'lakar- mány etetését megkezdték. Rétek, legelők szépek, de a hideg idő fejlődésüket megakasztotta. Pénzügyi téren a helyzet változatlanul rossz. Zöldhitel folyósítása már csak a mait emléke, olit, ahol még adnak, olyan szigorúak a feltételek, hogy a gazda nem tudja igénybe venni. Pénzhez jutni igen nehéz, a pénztelenség oly végtelenül nagy, hogy a legjobb kisgazdák, még a tehermentesek is, pénz nélkül vannak. A niagy pénztelenség miatt az adó is csak gyéren folyik be, emiaiit az adóhátralékok is csak növekednek, egyes helyeken 60—70 százalék a hátralék. Újig a gazdák nem igen tudnak fizetni, igy a pénzügyi és adóügyi hatóságoknál állandó a kímélet iránti kérelem, sajnos, kevés eredménnyel.«

: Június 10-ig lehet pályázni a tájéi iskola felépítésére

Megírtuk már, hölgy a íajjói iskolát rö- I videsen felépitik. Az iskola épülésére

Bénító a magas vasúti tarifa, csekély az ingatlanforgalom, a pénztelenség változatlan — mondja a kecskeméti Kamara helyzetjelentése

most a város junius 10-iki határidővel az alábbi versenytárgyalási hirdetményt bocsájbotijai ki:

Kiskunhalas m. város a Tajó pusztán épitletendő ©gy tantermes és tanítói lakással bíró tanyai iskola föld, kőműves, elhelyező, vas, műkő, ács, tetőfedő, bádogos, burkoló, padoznü, asztalos, lakatos, üvzges, mázoló, kályhás és redőny munkálataira nyi'lvánoss versenytárgyalást hirdet. Az ©gyes munkákra k'ülön-külön is lehet ajánlatot tenni. A szabályszerűen kiállított ajánlatok legkésőbb junius 10. napján délelőtt 10 óráiig a várois iktató hivatalában közvetlenül vagy, posta utján nyújtandók be. Az ajánlatok junius 10. papján délelőtt 11 órakor a városháza tanácstermében bon tatnak fel, ahol az ajánlattevők vagy igazolt .megbízottai jelen lehetnek. Az ajánlat ,és teljes szövegű versenytárgyalási hirdetmény a városi mérnöki hivatalban a 'hivatalos órák alatt díjtalanul kapható .'s a tervek ugyanott megtekinthetők. y

A Kecskeméten székelő Duna—Ti- szaközi Mezőgazdasági Kamara most adta ki helyzetjelentését a befutott jelentésekből összeállítva. A Kamara helyzetjelentésében a következőket mndja:

»A derült időjárás gyors fejlődésnek indította a növényeket, azonban a későbbi hűvös, szeles idő a további fejlődésben visszavetette. Az időjárás szeszélyes volt, a szőlő és gyümölcs- termő vidékek lakosságát állandóan rettegésben tartotta a fagyveszély. Az őszi és tavas2' kalászos vetések általában nagyon különbözők. A kedvező időben vetettek szépen fejlődnek, bár fejlődésüket a hideg idő megakasztotta. Panaszkodnak, hogy az ősziek helyenként ritkásak, nyurgák, nem ©léggé bokrosak. Gyümölcsfák csaknem kivétel nélkül bőven virágoztak. A barack helyenként szinte abnormis termés-kilátást mutat, szépen fejlődik, de vannak helyek, . ahol a télvégi fagy a termés

jórészét elvitte. Az almában a bimbó-lyukasztó bogár nagy károkat okozott. A bő almavirágzás ellenére mégis gyenge termésre van kilátás, mert ritkásan kötött, ami a hűvös időjárásnak tudható be. A méhek sem szálltak ki a hűvös időben. A remélt rekordtermés elmaradt. Meggyből és cseresznyéből is gyenge termés várható. Zöldség-félék szépen fejlődnek, salátából nagy tömeget hoznak a piacra. A borsó már virágzik. A paradicsom ültetését megkezdték. Munkásviszonyok kielégítők. A mpszámbárek elég alacsonyak. Általános a panasz a vasúti tarifa indokolatlan magas ára miatt, ami bé- nitólag hat a kereskedelemre. Az ingatlanforgalom csekély, az eladó föld azonban vevőre talál, még pedig nagyon szilárd árakon. Adatárak tartottak, lóárak a külföld és a katonaság részéről megindult vásárlások következtében emelkedtek. Baromfiárak jók, különösen a rántani

66 ik jótékonycélu M. Kir. Államsorsjáték

Húzás junius 5-én Főnyeremény 40.000 ar, P

összesen 17.000 különböző nyeremény, melyeket mind készpénzben fizetnek ki. SOBSJEGY ÄBÄ:

EGÉSZ: ar. P 3- FÉL: ar P 1.50

Kapható minden sorsjegyüzletben, dohánytőzsdében stb., valamint a pénz előzetes beküldése után a Székesfővárosi Pénzügyigazgatóságnál,, Budapest, V., Szalay u. 10. sz.