Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)

1936-05-23 / 42. szám

2

KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE

május 23

й számok adnak képet: l

Közigazgatás 39.324,67 P, rendészet

5.652.48 P, tűzrendészet 933.90 P, katoniaügy 318.47 P, adókezelés 426.238.94 P. összesen: 472.468.46 P. i

Közegészségügy 1.301.18 P, állategészségügy 18.860.36 P. összesen: 20.161.54 P. ' , ) j i

Taonigy 1.171.72 P.' t

Szegényügy 4.901.58 P.

Vágóhíd 27.273.10 P, piacterek

18.381.48 P. Összesen: 45.654.58 P.

Városépítés 19.693.66 P.

Ingó, ingatlan vagyon '60.862.74 P, ingók, javadalmak 5.560.36 P, különféle -intézmények 28.707.33 P. összesén: 95.130.43 P. i . i. I ;

Nagyobb bevételek:

1934. évi pénztári 'maradvány 31.625 P 92 f. Különféle téritmények 4.270.47 . P, Szőlőcsöszök illetmény térítése 4.908 P 14 f. Borfogyasztási adó 50.222.14 P. Hustfogyiasztási adó 18.403.86 P. Sör- j és szeszfogyasztási adó 1.350.06 P. Ás- j ' vány- és szikvizfogyasztási adó 1.931.82 j P. Italmérési illeték 8.018.94 P. Vagyon- j átruházási illeték 19.853.57 P. Százaié- i kos keresleti adó 78.313.80 P. Alkalma- ; zottak kereseti adója 11.520.44 P. Forgalmi adó részesedés az államtól 21.000 P, a pénzügyigazgatóságtól 1.994.52 P. Késedelmi kamatok 8.633.69 P. Végrehajtási dijak 5.707.99 P. Városi pót- odó 198.605.97 P. Ebadóból 6.384.08 P. ! Marhajárlat kezelési díj 2.860.60 P. Vár- j megyétől szegénygyógyszer ellátásra : 3.730.03 P. Vágóhídi dijak 20.393.70 P. Husszemle dijaik 6.879.40 P. Vásári és piaci helypénz 18.381.41 P. Kövezetvámból 16.349.30 P. Épületek bérjövedelme 28.627.84 P. Fehértói gazdaság haszon- , bére 9.276.98 P. Nádasok fjövedelme 6.115.20 P. Fiibér 2.131.90 P. Erdőgazdaság jövedelme 10.381.77 P. Vadászati jogbérlet 4.471.— P. Halászati jogbérlet 1.089.36 P. Mázsálási dijakból 4.754 P 09 f. Csipkeház építésére 22.490.84 P. j Államsegély: 29.000 P. ,

J

Három ponttal csökkent a nagykereskedelmi index

Ä nagykereskedelmi áriak indexszáma áprilisban 91-ről 88-ra csökkent, az agrártermékek árának további lanyhulása folytán.

Az ipari termékek órai ismét csaknem változatlanok mHnadtak. A létfenntartási költségek indexe lakbérrel együtt számítva 95.8-ról 96.4-re, a lakbér nélkül számított index pedig 98.8-ról 99.6-ra emelkedett egyes ‘élelmezési cikkek árának további szá- i

20 diák tett az idén érettségi vizsgát a gimnáziumban

Megírtuk már egyik számiunkban, hogy a halasi gimnáziumban a szóbeli érettségi vizsgálatokat junius 8, 9. és 10-én tartják meg, az írásbeli érettségi vizsgákat pedig május 14, 15. és 16-án. i !

Az írásbeli érettségi vizsgák már lezajlottak és laz írásbelin rSsZtviett diákok közül valamennyi részt vesz a szóbeli érettségin.

írásbeli érettségit a következő 20 diák tett a gimnáziumban:

Aranka Sán'dör, Bacsó János, Bodicsi Imre, Bori László, Goldberg László, Győré Géza, Henni Ferenc, Horváth Dezső, Koezóh Zoltán, Körösi Jenő, Körösi József, ödry András, Ónodi János, Szöllősy Mihály, Török István, Varga István, Vincze László, Winter Károly, Bányai Viktor és Zsemberi András.

Hogy hányán esnek át sikeresen az érettségi vizsgáin és milyen osztályzattal, azt természetesen csak a szóbeli érettségi vizsgálat ultán döntik el és akkor is kerül nyilvánosságra laz eredmény.

Mii határozott a közgyűlés a téli gazdasági iskola ügyében *?

A keddi városi közgyűlés elé került az a kérdés, hogy a város közgyűlése milyen álláspontot foglal eí a Halason felállítandó téli gazdasági iskola költségeivel kapcsolatban. Ugyanis az országban felállítandó négy téli gazdasági iskolából egyet Pestmegye kapna meg, illetve Halas Teleki Mihály gróf országgyűlési képviselő közbenjárására.

Az ügy körül azért merültek fel nehézségek, hogy ia téli gazdaságii iskolához szükséges hozzájárulást a Város anyagi helyzetére váló tekintettel megadhatja-e?

Az iskola felállításához ugyanis az állam a következő hozzájárulást kérte: j • { | |

Két hold földet, 12.000 pengőt az

építési költségekhez és az első évben 20, azután pedig 30 darab egyenként 150 pengős alapítványt. Továbbá minden évben egy vagon szenet.

A város képviselőtestülete Med- vecZky Károly gazdasága főtanácsos és mások felszólalása után úgy határozott, hogy örömmel veszi a téli gazdasági iskolának Halason való felállítását, azonban tekintettel a város anyagi helyzetére, csupán a következőket ajánlhatja fel hozzájárulás képpien:

Két hold földiét, egy vagon szenet és esetleg egy-két alapítványt, viszont a 12 ezer pengős hozzájárulást nem tudja megadni. A közgyűlés ezért úgy határozott, hogy felterjesztést intéz a vármegyéhez, hogy a 12 ezer pengőt a vármegye adja.

Teleki Mihály gróf ésVáss Klek min. tanácsos a tanyai bejáráson

Ma szombaton kezdődik meg a tnagy tanyai bejárás a város rendezésében, amelyről már előző szórna^ inkban irtunk.

A tanyai bejárás csütörtökig fog tartani és arra lejön Halasra Teleki Mihály gróf országgyűlési képviselő is, aki már az első napon is kimegy ia tanyákra és több napig itt fog tartózkodni Halason.

A jövő héten hétfőn a tanyai bejáráson képviselteti magát a Zöldmező szövetség, kedden a "Duna—

Tiszaközi Kamara, szerdán pedig lejön a tanyiabejárásra Viass Elek miniszteri tanácsos, Gömbös Gyula miniszterelnök volt személyi titkára.

Mind a nyolc napon a tanyai bejáráson dr. Fekete Imre polgármester vezetésével a város főtisztváselői és a meghívottak vesznek részt. Szombaton a tanyabejáráson a fővárosi sajtó részéről Oláh János, Az Est lapok részéről pedig Bakos Ákos jön le, valamint Kárász József gazdasági felügyelő.

lárdulása folytán. ,

___________ i Pénzünk

győzelmesen került ki a nemzetközi devizavásárból. A magyar pengőt megint éppen annyira becsüli a külföld, mint a Magyar Nemzeti Bank. Ez azt jelenti, hogy a pengőKultúrember életéhez éppen úgy hozzátartozik a rádió, mint az ujság- vagy a könyvolvasás. t\ 3-f-l lámpás 7331-es ORION rádió házhoz ►«ózza a világ kultúráját

nek már külföldön is megint az a vásárló értéke, mint a válság előtt. Ebből józan ész szerint az következnék, hogyha a velünk szemben mindig kaján és sohasem jóindulatú idegen pénz- I piacok többre értékelik pénzünket, mint azelőtt, a pengő vásárlóerejének itthon is növekedni kell. Érthetetlen teh,át az a mles- *

terségesen kitenyésztett drágaság, amelyik népünk gyomrát és jövedelmiét egyformán szorongatja. Mert nincs olyan hét, amikor valamelyik szaktekin- lyiink, komoly orvosunk, vagy a népünk életét jól ismerő politikusunk meg ne állapítaná, hogy a nép táplálkozás ma már olyan [mélyre süllyedt, annyira romlott, hogy a legsürgősebb komoly közbelépést és beavatkozást követeli. Már kormánypárti képviselő is kénytelen a t. Házban elmondani, hogy a mezőgazdasági lakosság a fegyintézetek lakóinál is rosszabbul táplálkozik. Mindenki érzi, hogy mennyi tennivaló volna a néptáplálkozás javítása körül. Annál csodálatosabb, hogy a drágaság lavináját még sem próbálják megállítani. Pedig ez a drágaság nem indö- kolt, nem egészséges, nem természetes, mert régi gazdasági törvény, hogy jó pénzért több áru vásárolható. Márpedig, ha a magyar pengőt a külföld is többre értékeli most, mint egy félesztendővel ezelőtt, akkor a magyar piacon is nagyobbnak kellene lenni a pengő vásárló erejének. Érthetetlen, hogy a szegény ember pengője soványabb legyen itthon, mint a gazdag emberé, aki külföldre viszi a pengőjét. Itt valami nincsen rendben, különösen akkor, ha szambavesszük azt is, hogy a közraktárakban még mindig hagy tavalyi gabonakészletek hevernek, holott nemsokára a piacra borul az ujtermésü krumpli és az uj tavasz mindén friss termése. Ki magyarázza meg tehát a néptáplálkozás romlásának legszomorubb okát: a drágaságot?

Az Ipartestület vasárnap 28 hősi halott tagjának emléktábláját leplezi le

Nagyon szép, dicséretes és lelkes gondolaitot valósított meg a halasi Ipartestület, amikor elhatározta, hogy a világháborúban 1914—1918 közötti időben a harcterek különböző pontjain hősi halált -halt tagjainak külön emléktáblát állít az Ipartestület székházában. Ez az emlékmű hirdetni fogja a hazáért való odaadás lelkesedését, de hirdetni az ittmaradt élők kegyeletét a halottak iránt és külön jelzi azt az odaadó bajtársias és együttérző gondolatot, íajmely az Ipartestület tagjait egymáshoz kapcsolja.

A fekete márványlap már készen áll és az Ipartestüket termébe vezető főbejárattól jobbkézre foglal helyet, rajta 28 név aranyszínű betűkkel1 felvésve.

Az emléktáblafeiavatási ünnepség vasárnap délután hat órakor lesz. Erre az ünnepségre meghívták az egyesületeket, az egyházakat és a társadalom minden egyes tagját hálás szeretettel várja az Ipartesteiét vezetősége. Az emléktábla leleplező emlékbeszédét Kiss Illés Antal', a testület elnöke mondja.

Az Ipartestület ez alkalommal este társasvacsorát rendez az Ipiartestü- letben.

Az emléktáblán felsorolt hősi halált haltak a következők: Ambrus István, Árvái Antal, Babó István, Bánóczki Károly, Csefreghü Sándor, Fekete Sándor, Feró D. Lajos, Figura István, Fischer Ernő, Földvári ImTe, Gazdag Sándor, Godó János, Gyevi István, Hatházi Balázs, Horváth Albert, Körösi János, Misura Károly, Molnár Imre, Obermann János, Rovó Mihály, RozensZki Sándor, Simonyi János, Szabados István, Székely Sándor, Török István, Undi Antal, Vajda Ferenc, Varga Imre. j 1 j Ц j fű 1.ÜÚ