Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)

1936-05-06 / 37. szám

KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE laiz utasításait. Ráday lleültette a pandúrt, ami igen nagy tisztességadás volt ennek és elkez­dett a szivére beszélni. Elmondta', hogy most mér hetek után láthatja a betyár, milyen jó is pandúrnak lenini és milyen jó is volna az, ha ő ismét Rózsa Sándor1 alatt szolgálna, most már nem mint rabSóvezér alatt, de mint csendbiztos körül. Röviden elmondta Ráday, hogy csandbiztosságirU szánta Rózsa Sándort, most már csak Rózsán ál® a sor, hogy ezt az úri állásit elfogadja. A betyár szájtátva hallgatta Rádayt, örült neki, hogy Rózsa Sándor csesnd- biztos Jett és legott vállalkozott is rá, hogy ezt hírül viszi Rózsa Sándor­nak és elhozzál magával a várba. Ráday szerfölött örült, hogy a dolog ilyen könnyen és jól alakul, az üzenettel pe­dig el is indította a betyárt Rózsa Sán­dorért. „ • ■ f ' (Következik: Rózsát elfogják és a szé- mosujvár’i fegyházba visszik.) Vitéz Marton Béla sajtó utján elkövetett 12 rendbeli rágalmazás és becsületsértés miatt bűnvádi feljelentést tett az Esti Kurír ellen Bíróság fog ítélkezni a példátlan sajtóhadjárat ügyében Azoknak a politikai élű támadá­soknak a sorozatta után, amelyeket az Esti Kurír vitéz Marton Béla és munkája ellen hónapokon kérésziül folytatott, Marton Béla jogi képvi­selői a tegnapi nap folyamán az Esti Kurír ellen sajtó utján elköve­tett tizenkét rendbei rágamazás és becsületsértés vétsége miatt bűnvádi feljelentést nyújtottak be. A látási limnizlnmban eddig sem veit és ezután sem lesz leáifBifSfldél reidestiinló 4 ______________________________ A BETYÁRROMAN­TIKA ÖRÖKKÉ ÉL Lassandassan összefogják a betyárokat ,li : XV. ; i iv i A Ráday-korszak tehát beköszöntött és a lakosság örömmel és megelégedés­sel vette tudomásul a tisztogató mun­kát. Ettö/ kezdve különféle pandúr jár­őrök járták be a tanyákat, hogy a be­tyárok rejtekhelyét felkutassák, de mun­kájukat erősen megnehezítette az a tény, hogy a tanyák lakossága részben azért, mert részvéttel' kísérte a betyá­rok üldözését, részben pedig azért. ,mert félt a betyárok bosszújától, nem igen volt hajlandó elárulni abból a kicsiből se soka: .amit tudott volna a betyárokra vonatkozólag. Ezt a körülményt jelentették is Rá- daynak gyakran, aki azután gondolt egy, nagyot és fordított a nyomozás kerekén. Ráday kiadta ugyanis az utasítást és megfelelő kioktatásokat is, hogy, a bety,árosát csellel keli kézreke- riteni és erre igen érdekes, mint ké­sőbb kiderült, nagyon életrevaló ötletet valósított meg a rettegett királyi biztos. Kiadta ugyanis Ráday Gedeon, hogy a betyárokra csak szép szóval lehet es keli hatni, épen ezért őket Ígéretekkel kei kibocsátani búvóhelyeikről és igy azután könnyűszerrel belehet őket csa­logatni a szegedi várba. Ez az ötlet azonban a gyakorlatban nem volt nagyon könnyű. A betyárok meglehetősen óvatosak voltak és nem lehetett őket olcsó fogásbkkai beugrat­ni, ezért csak nagyon ügyes és arra rá­termett emberekkel lehetett próbálkozni, hogy ezt a feladatot alaposan megold­ják. j ,.; i Ezt tudta maga Ráday is és ehez al­kalmazkodva először is elhireszteueitiw, hogy, uj pandúrokat vesz feli és ezeket a betyárok soraiból szeretné- rekruiámi, természetesen minden meg van boesájt- va nekik, amik eddig történtek. Ugyan­csak ezek a hírek arról is beszámoltak,, hogy, a vezető betyárokból lesznek maja a csendbiztosok, akik segédkezni fog­nak a királyi oiztosnak a tisztogató munka során. Ezeket a hireket fejcsóválva fogad­ták a betyárok, maga Rózsa Sándor sem igen bízott benne, de aztán, hogy jöttek a hírek, hogy ezt is, azt is fel­vették a pandúrok közé, kezdték hinni az ígéretet. Ráday ugyanis erre az óva­tosságra is számított a betyárok részé­ről és, valóban több betyárt fel is vett a pandúrok közé, hogy lássa élő példá­ban a még bujká.ó betyárság, mennyire komoly és őszinte az a terv, hogy pan­dúrt faragjanak a betyárokból. Jöttek is a hírek, hogy ez a betyár, meg amaz a betyár milyen jól élnek a pandursorban és erre Rózsa Sándor bandájának több tagja is komolyan gondo kozni kezdett azon, hogy ők is je­lentkeznek a. pandurságra. Ezt meg is mondták Rózsának, aki az egyik betyárnak megadta az engedélyt, a jelentkezésre, gondolta magában, igy fogja megtudni, vájjon hogyan fogad­ják a várban azt az embert, alkii az \ő bandájának a tagja. És csoda történt. Ráday feltűnően örömmel fogadta Rózsa, bandájának betyárját, azonnal kivételesen jó beosz­tásit is adott neki. Rózsa, Sándor mikor hírül vette ezt a fordulatot, kezdett hinni az egész akcióban. Arra nem gon­dolt egy pi-limatra sem, hogy Rádaynak csak egy, a fontos, az, hogy magát Rózsa Sándort kézrekeritse, ennek az érdekében megtette még azt is, hogy a veszedelmes Rózsa Sándor bandájából való betyárt felvette a pandúrjai közé. Ráday valóban nagyon örült annak, hogy Rózsa egyik jó emberét sikerült maga mellett tudni, nagy tervei volta®: vele, de hetekig nem szólít erről a be­tyárból lett pandúrnak. Nem akart fel­tűnést kelteni előttié, de meg közben töprengett fölötte, hogy tervét valóra váltsa, ami sikerült is neki. Egy, szép napon maga elé hivatta, a betyárból lett pandúrt, aki nagyon jól érezte magát a pandursorban, bele is élte magát ebbe az úri tisztségbe, fegyelmezetten, szalutálva állt meg a nagyhatalmú királyi biztos előtt és várta Egyik legutóbbi számunkban jelez­tük röviden, hogy a kultuszminisz­térium uj rendelkezéseket léptet élet­be a középiskolai tanulás rendszeré­ben és ez a rendelkezés ,a gimná­ziumokra vonatkozólag is több uj reformot hoz. Az uj középiskolai reform szerint a jövőben fiuk és leányok nem jár­hatnak vegyesen ugyanabba a gim­náziumba, vagyis fiúiskolába nem tehet felvenni rendes leánytanulókat. Munkatársunk az ügyben kérdést intézett Gulyás Sándor gimnáziumi igazgatóhoz, hogy Halast milyen for­mában érinti ez a rendelet. Gulyás Sándor igazgató a követ­kezőket mondotta: — A mi gimnáziumunkat ez a rendelet nem érinti. Halason ugyanis eddig sóm volt rendes leánytanuló az intézetben. Ezt a kérdést mindig helyi viszonylatban bírálták el!, ná­lunk pedig miután a gimnázium nö­vendékeinek száma mindig annyi volt, hogy a felvehető növendékek szám­beli arányát elérte, arra, hogy leányo­kat is rendes tanulónak felvegyünk, nem is mutatkozott szükség. Eddig szól a gimnázium igazgató­jának nyilatkozata és ezzel kapcso­latban még csak azt jegyezhetjük meg, hogy a miniszteri rendeletre való tekintettel most már szó sem lehet arról, hogy a jövőben rendes leánytanulókat Írathassanak be a gimnáziumba, holott pár évvel eze­lőtt ilyen irányban akció is megin­dult Halason az iskoláztató szülők körében. _________________________május 6 és a mezőgazdasági szakiskolák egy részét is téli gazdasági iskolákká szer­vezik át. A gazdasági szakoktatók a gazdáknak is állandó tanácsadói lesznek. i i и шятмттштт Q A prónayfalvai pénzhamisító pépről „hivatalos megálla­pítás nincs“ Égető Lajos községi irodatiszt nyilatkozata »Kiskunhalas Helyi Értesítője« tek. Szerkesztőjének, Kiskunhalas. — Lap­jának f. évi ápriüs 29-iki számában egy cikk jelent meg »Harminc évvel ezelőtt kezdte és, 19x8. évig vígan ha­misította a pénzt Prónayfalva közsség bírája két társával együtt« címen. — Egy, talált pánzhamisiió gép körül ke­letkezett mende-monda az egész, me­lyet nem; fognak elhinni sehol. Sokan vannak még Kiskunhalason olyanok, akik ismerték Égető Imre és Vékony, Antal Prónayfalva községnek köztiszte­letben ádó két polgárát. Köztudomású, hogy, nevezetteknek Prónayfalva köz­ség megszervezése és felvirágoztatása, körül hervadhatatlan érdemeik vannak. Nemcsak hogy ilyen aljas cselekedet­tel meg nem gyanúsíthatok, hanem min- denfe.é tudják felőlük, hogy egész éle­tüket a közért való önzete-n munkában töltötték s, a köz oltárán égették el. Szép emléküket nemcsak Prónayfaiván, hanem az egész környéken is kegyelet­tel őrzi a gazda- és a földmivestársa- dalom, s a hivatalos körök is.,— De mi­után két rég elhalt személyről van szó, akik már nem védekezhetnek — köztük nagybátyánkról, — ezért kötelességem­nek tartom a cikket néhány, hivatalosan is könnyen bizonyítható adattal kiegé­szíteni és kérni, hogy levelem, lapjában tegye közzé, — Kétségtelen az, hogy a teáit gépről elterjedt hireket azok igyekeznek leginkább terjeszteni, akik a gyanút magukról akarják elterelni. Ezért a cilíke, nem is szádok vitába, csak a következőket szegezem te: Pró­nayfalva községnek csendörörse van, tehát a kiskunhalasi csend őrség as m nyomozhatott ebben az ügyben. Arról pedig személyes tudomásom van, hogy, az Üetiékes prónayfalvai őrs nem nyo­mozott ebben az ügyben, csupán né­hány egyént hallgatott ki. Tehát a, pénzhamisitógép eredetéről hivatalos megállapítás nincs. Égető Imre 1911-ig volt Prónayfalva község bírája, a va­gyona ekkor már a "hitelezők kezén volt és a..ig másfél óv múlva 1912. szeptember 26-án igen nagy, nyomorban meghalt. Ugyanilyen vagyoni körülmé­nyek közt halit meg Vékony Antal is 1912 február 14-én. A harmadik megne­vezett személy Zehó Ferenc pedig Pró- nayfaiván te jesen ismeretlen egyén, — ilyen nevű lakosa sohasem volt Pró- nayfaívának. Bizonyos tehát, hogy ezek 1918-ig nem hamisíthattak pénzt, an­nál kevésbé, .mert a,kkor életük végén nem1 haltak volna el olyan nyomorban. A hivatalos vélemény: szerint pedig a talált pénzhamisitógép több mint 15 esztendeig a főidben volt, tehát bizo­nyos, hogy, a cikkírónak semmiféle komoly adata a megrágalmazott sze­mélyek e'.ien nincs. , i , Prónayfalva, 1936 április 30-án. i Kiváló tisztelettel; Égető Lajos községi iro.datiszt, prónayfalvai lakos. Égető Imre kiskunhalasi birtokos. fflj mi .........................................fii — Anyák napja a Ref. önképző Körben, május 10-én, vasárnap dél­után a Ref. Önk. Kör nagytermében a Ref. Leánykör és a Keresztyén Ifjúsági Egyesület anyák napi ün­nepélyt rendez. Az ünnepély délután fél 6 órakor kezdődik. Az ünnepély műsorát szavalatok, énekszámok, stb. teszik változatossá. Az ünnepi1 be­szédet Szabó István budapesti val- lástanár mondja. , I Magántanulóként járhatnak*e be leányok az előadásra ? A középiskolai reformintézkedéssel kapcsolatban felmerült most az a kérdés, vájjon a jövőben egyáltalában járhatnak-e be majd lieánynövendékek az előadásokra. Eddig, mint tudjuk, a halasi leánytanulók bejártak a gimnáziumba mint magántanulók, kérdés, hogy a rendelkezés értelmé­ben vájjon ez a helyzet is fennmarad­hat-e. A reformrendelet még n©m érkezett meg a gimnáziumba és így csak annak leérkezta után dől majd el ez a kérdés is. Remélhetőleg a rendelkezés minden ilyen kérdésre \s i tartalmaz utasításokat. Tizenhét éves korig keil a növendékeknek a gazdasági iskolát látogatni Az Orsz. Gazdasági’ Szakoktatási Tanács Darányi Kálmán földművelési miniszter elnöklete alatt szombaton ülést tartott, amelyen a gazdasági oktatás intézményes megszervezésé­vel, foglalkoztak. Az ülésen jelen voltak a tanács tag­jain kívül nagyszámban a mezőgaz­dasági körök vezetői. Darányi mi­niszter megnyitó beszédében utalt larra, hogy a mezőgazdasági szakok­tatás eddig is lépésit tartott az idő követelményeivel^ de lebe tétién vőlt, hogy iaz intézmények számának emel­kedése' e fejlődéssel párhuzamos te­gyen, A miniszter a gazdatársadalom bizalmát és erkölcsi támogatásait kérte. Többek hozzászólása után a kö­zel öt óra hosszat tartó beható tár­gyalás olyan határozathozatalhoz ve­zetett, melyben többek között kimon­dották, hogy a tanító- és tanítónő- képzőkben a gazdasági ismereteket kellő képesítésű tanárok fogják elő­adni. Elhatározták még, hogy addig is, amíg a nyolcosztályu elemi iskola általános tesz, az ismétlőoktatás ide-' jét a mostani 15 éves életkorról 17 éves életkorig terjesztik ki. Az utolsó két évben azonban csak a téli félévben lesz a növendékekre kötelező a gazdasági iskola látoga­tása. Fontos része a 9 pontbői álló határozatnak az, amelyben kimond­ják, hogy a jövőben minden járás­ban lesz egy tdi gazdasági iskola V

Next

/
Thumbnails
Contents