Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)
1936-04-18 / 32. szám
4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE április 18 A BETYÁRROMANTIKA ÖRÖKKÉ ÉL Rózsáék kiszakítják a barmokat X. Rózsa Sándor bandája csak igán lassan, szokott bale a halasi homokten- gerbe, de azután amúgy szegénylegényeden mindinkább kitapasztalták ezt д halasi tanya,világot és egyik baromki- szakitást a másik után követték el. Rendszerint az éjszaka leszá-ltai után végezték ezt a munkájukat és minden esetben jól és dúsan, zsákmányolt állománnyal lovagoltak tovább. Sok pihenőt tartottak. Átlag hetenként csak egyszer végeztek i.yen nagyobb körutat és rájöttek arra, hogy nehezebb munka, mint az egyszerű utónak ás és rablás, д , \ , i De eközben a tanyai lakosság is felfigyelt ezekre a vakmerő fosztoga- tásoKra, jöttek is egymást érve (a panaszok a városba, nogy betyárok garázdálkodnak a határban és ahogyan ezek a panaszok szaporodtak, owyán arányiban igyekeztek gondoskodni az ellenszerről is, éjszakánként őrizték a marhákat, a hatóság pedig akkoriba szintén mindent elkövetett, hogy a tür- betet-en á-laposok megszűnjenek. De ami nem sikerűit Szegednek, és Fé-égynázá- nak. az nem sikerült Halasnak sem,. A rab-ók annyira körmönfontak, elővigyázatosak és merészek voltak, hogy, ve-ük szemben 'az akkori kis pandurcsapat elégtelennek bizonyult arra, hogy őket, más vidékre is űzhesse. v A rab-átok tehát tovább folytak, hol ezen a tanyán, hol más ^távolabbi vidéken, a rabióandba egyáltaláoan nem szüntette meg ezt a nagyszabású károsítását a békésen terme, о gazdáknak, sőt mindnikább és egyre vakmer őobekké vártak. vi! Egyik tavaszi éjszaka után — .ismét baromkiSzaaitás történt — a mai Szegedi ut környékén az egyik őrző gulyást по-tan találi,ák. A tején natái-mas ütések nyomai tátongtak, nten voi-t kétséges, hogy a betyárok te ifik e. [iája aió-, va.oszinüleg aközben, hogy testi épségének kockáztatása árán is vigyázott és őrködött a rábízott marhákra. Ez a felfedezés több volt iá soknál és elhatározta a lakosság, ha másképen nem megy, hát maga fog '.őrségeket állítani és ha kel-, harcba \js bocsátkozik ezekkel a vakmerő hordákkal. Fel iis készülitek a nagy, összetűzésre, de >a.kial- muk neim akadt hozzá. A -betyárok fei- szedevőzködtek és elhagyták a halasi határi de nem végleg, mert .később még sokszor visszatértek ide, hogy lakosság nyugalmát megzavarják. — Visszamegyünk a szegedi határba — mondta ki Rózsa Sándor, aki ismét visszanyerte bátorságát és már nem tartott többé attól, hogy a pandúrok ké*- rekeriitik, . v. j | Igyiis történt, nyergeitek egy hajnalban és elhagyták a halasi határt, gyors iramban lovagoltak a mérgesi puszta felé. i l-i Egyelőre ■- terv nélkül és elgondolás nélkül utaztak előre, csak azt, tudta Rózsa Sándor, hogy ez az egész kis része az Alföldnez, amerre ók ,már megfordultak, ismeri őket, retteg tőlük és valami más és idegen zsákmány után kell nézni, ha a betyáréletet folytatni akarják. Már pedig hogyne akarták volna, hiszen Rózsa Sándorra és az ot megszöktető fiatal betyárra súlyos börtön várt, ha kézrakCrülnek. így hát visz- szafeié a polgári élet fedte volt zárva előttük az ut, nem maradt más hátra, mint tovább élni a báty áréletet ,és tovább garázdolkodni végig az országban, Ez már régen elgondolt terve volt Rózsa Sándornak és úgy gondolkozott — amint azt késői öregségében is elmondta — hogy egyetlen vágya .volt életében az, hogy hires, és so,iáig élő haramia legyen, akiről hosszú ideig fognak még ha.á-a után is beszélni. Ahogyan csöndben poroszkáitak az utón, Rózsa Sándor egyszer csak megszólalt: ; . \ i — Mit szólnátok hozzá, ha ,ma éjjel kirabolnánk a csangelegi földesurat? A betyárok hallgattak, mit is szóljanak hozzá, hiszen a vezér tudja,, hogy, ők minden elhatározását parancsnak fogadják és készek érte a tűzbe is menni. A kis életmentő betyár szólalt most meg: — Ha kívánod, akkor meg is fogjuk csinálni. Rózsa mintha nem is hallotta, volna a megjegyzést, úgyis tudta, hogy et- lentmondani egyik sem fog, inkább csak hangosan gondolkozva tette fel az imént a kérdést. házán dr. Szabó Sz. Dusán nyugal- mazásával megüresedett alispáni állásra a pályázatot, de az érte való versengés már is közismert mindenfelé. Bizonyos az, hogy az alispáni állásra dr. Bajsay Ernő ideiglenesen behelyettesített főjegyző, volt belügyminiszteri titkár és dr. Hirmann GyuA betyárok észre sem vették, máris Csengele felé lovagoltak és estére pda is értek. Itt már nem volt szükség tájékozódásra, valamennyiük ismerte az itteni uradalmat. Egy öreg fa alá ülitek, falatoztak. Éjjel, úgy tizenegy óra tájban pedig fel- cihelődtek, hogy a kastélyt, kirabolják. (Következik: A banda egyik legnagyobb bravúrja lesz a kastély kirablása). la ügyvéd, közjegyzőhelyettes fognak pályázni. Szó volt még arról, hogy Szon- gott Edvin szekszárdi járási főszolgabíró is pályázik. Ez ügyben a szekszárdi újságírók kérdést intéztek Szongott főszolgabíróhoz, aki felhatalmazta a lapokat azon kijelentése közlésére, hogy nem kíván a bácskai alispáni állásra pályázni. ruhákat szedtünk össze és remekül aludtunk a széles díványon. Nem siettünk, tudtuk, hogy nem jön haza senki. Reggel kilenc óra lehetett, amikor éles csengetésre ébredtem fel. Első pillanatban megrémültem, azután gépiesen felemeltem a telefonkagylót, amely ott volt az asztalon. Egy férfihang jelentkezett: — ügyvéd ur kérem, itt Grün Miklós beszél Pestszenterzsébet. Ha nem zavarnám Önt, mikor jöhetek el a szerződést megcsinálni. Teljesen megnyugodtam, amilyen dühösen csak tudtam, beleorditottim a telefonba, csak ennyit: — Soha... — És levágtam a kagylót. Szinte láttam magaim előtt a megrémült Grünt, aki nem is tudja elképzelni, mi történt d'r. F. I. ügyvéd úrral. Zvolienszkyt büntetése kitöltése után először Romániának adják ki. Az ottani hatóságok utlevélesoíásért és zsebtolvajlásokért vonják felelősségre, azután jön Budaipes;t|, Becs, Berlin, Paris, London. Zvolenszkynek jó pár esztendeig nincs gondja se lakásra, se ellátásra. Csak éppen pezsgőt nem fog annyit inni, mint eddig. Francia pezsgőt, mert mást nem ivott az előkelő ur... m~— ..................................—~a A vámőrlés maximális diját csak a termés után állapítja meg az árvizsgálóbizottság Csak keltem forrnak pályázni a bácsmegye! alispán! állásra Még nem Írták ki a bajai megyeAz Áre-emző Bizottság hónapok ; tóttá a vámőrlési dijat 12 százalék óta gyűjti az adatokat a vámmalmok ; alá. Mint értesülünk, az Árelemző Bizottság a, vámőrlési dijak megáliap:rezsitéteíeinek mgállapitására, hogy ily módon határozzák meg a vámőrlési dijakat, illetőleg döntsenek atkintet- ben, hogy leszállíta n á ó-e a mai 12 százalékos vámőrlési díj, vagy sem. Az Árelemző Bizottság a közeljövőben ebben a kérdésben dönteni nem fog, mert bevárni kívánja az idei terméseredményeket, amely után következtetni lehet az eljövendő gazdasági év búzaáraira. Különben sem aktuális pillanatnyilag ez a kérdés, mert a búzának az ára közel 3 pengővel esett az utóbbi hónapokban és emiatt a legtöbb malom magától leszállTOLL és TINTA j Egész Európát végiglopta a „német császár törvény» télén fia“ A nemzetközi sajtó beszámolt arról, hogy Zvolenszky Vilmost, a hírhedt nemzetközi kloroformos vasúti tolvajt és hamiskártyást Prágában letartóztatták. Zvolenszky erdélyi származású és hamis román útlevéllel utazta be Európát, melynek csaknem mindegyik nagy fővárosában megfordult. E látogatások eredménye, hogy Európa összes rendőrsége körözi. Szélhámosságait úgy követte el, hogy a német császár törvénytelen fiának adta ki magát. Társnője »Olga nagyhercegnő« volt, egy facér artistalány, aki feltűnő szépségével igyekezett mennél előkelőbb társaságot vonzani barátja környezetébe. A kloroformos vasúti zsebtolvajlásoknál nagy szerepet játszott a »»nagyhercegnö-« A nőt egy elegáns mulatóban tartóztatták le barátjával együtt. A férfi megszökött a fogházból és azontúl egyedül barangolt a világban. Budapesten »dolgozott«, majd Becsben telepedett le és mint hamiskártyás, rengeteg pénzt nyert, különösen a vonaton alakul kártya- partikban, melyben cinkosai segítségével fosztotta ki az áldozatcjkajt. Becsből Berlinbe szökött, ahol — kijelentése szerint — megtanulta a »nagymel'ót«, a kloroformos »mókát«. Mint kloroformos vasúti tolvaj, egészen kivételes hírnévre tett szert, ismerték és rettegtek tőié egész Eurótás árnál azzal a gondolattal fogialko- zik, hogy különböző energiaszolgáltatása malmokra különböző vámör- lési dijakat állapit meg, mert egészen más a rezsitétele például egy vizieröre berendezett malomnak, mint egy elektromos energiával őrlőnek. Ez a gondolat egyáltalában nem aj a malomszakméban, mert az adóhivatalok is az energiaszolgáltatásnak meg- felelöleg kalkulálják a haszonkulcsot és eszerint adóztatják a vámmaíino- kat. pában. Mindig volt egy elegáns segitötárs- nöje, azt altatták el a vonaton, akit akartaik. Volt Becsben, Párában, Londonban Amszterdamban, és Bukarestben, a francia Riviérán minden karneválon részt vett és a francia rendőrséget becsülte a legtöbbre. — Kedély van ott apuskám! — mondotta a rendőrtisztnek — öröm ott lebukni. Tudja, hogy bánnak ott az emberrel? Mint a zárdában, becs- szó, megütni, alma, az ott nem divat. Egy öröm ott lebukni, azt mondhatom... Színes állomások a sok íolvajlás között. Vili remekül utánozta a francia rendőrtisztek hadaró, selypítő francia beszédét, meg a darabos német rendőrtiszteket, akik mindjárt az erejükkel kérkedtek és szegény Vilit az egyik »ok nélkül« úgy szájba bokszolta, hogy három fogát azonnal kiköpte. Ilyen durva fráterek... Vagy az angol rendőrök, akiknek, ahogy megérkezett Vili Londonban, azonnal gyanús volt és úgy ahogy megjött, lefogták. De aztán elengedték. Nagy- nehezen egy zsebtolvajlást csinált a földalattin és máris jött vissza. Egyik budapesti »esetéről«, a következőket mondotta: — Egy pesti haveremmel megtudtuk, hogy dr. F. I. ügyvéd, akinek a Fasorban volt gyönyörű villája, elutazott nyaralni egész családjává®. Nem volt a hatalmas villában senki. Terepszemlét tartottunk és este bementünk. A barátom »srenkes« — betörő volt — remekül nyitogatta fel a szekrényeket, egyiket a másik után, az ajtókról ■ nem is beszélek. Rengeteg aranynemüt, ezüstöt, finom GAZDALEXIKON Óriási sérelmet jelent az Alföld gazdáinak a hegyközségi törvény A hegyközségi törvénytervezetet szerdán. vette tárgiaylás alá a Kecskeméti Mezőgazdasági Kamara, amelynek területén 149.000 hold szőlő van. Az ülésein Guganovits Máté kelebiai szőlőbirtokos efnökölt, aki alig tudta 'lecsillapítani az állandóan kirobbanó szenvedélyeket. Szentjóbi Staub Elemér az Alföldre halálos veszedelemnek minősítette a törvény tervezetet, rásonyi Papp Gedeon pedig a nemzetre károsnak. Geszteíyi Nagy László azt fejtegette, hogy az Aüföldön csak a szőlő- és gyümölcsgazdálkodás fizetődik ki, beláthatatlan nagy hiba lennie tehát a Szőlőtelepítések korlátozása, ami pedig a törvénnyel be fog következni. Szabó Iván Kecskemet helyzetét, ismertette, amely a hegyközségi törvénnyel áh vagy bukik és ahol még 24.000 hold vár betelepítésre. Kovács Jenő Hódmezővásárhely helyzetéről mondott beszédet, ahol a télen a -városháza három kapuját zárva tartották, a negyediket pedig rendőrcsapat őrizte, mert, attól tartottak, hogy a nép megostromolja. a városházát. Vásárhely ugyanis nem, szőlőből, hanem túlnyomórészt mezőgazdaságból él és a téli -nyomor Vásárhelyen elképzelhetetlen arányokat öltött. Hunyadi Va,ss Gergely, Szeged egyik képviselője is erősen támadta a törvénytervezetet. Zöld antilop barnán Barna „ zölddel Ш antilop DIVATта жшМйЮМИ CIPŐK ZOLTÁN-n5 6 HAVI 6 részletfizetésre