Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)
1936-04-18 / 32. szám
április 18 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 LESZ E A HALASI HOMOKBÓL VALAMIKOR GYÜMÖLCSPARAD1CSOM ? !FRONTHARCOSOK! Közel 75 ezer darab gyümölcsfát ültettek el öt esztendő alatt Halason Az Alföldnek, de különösen a Duna—Tisza közi homokos vidéknek az utolsó esztendőkben fontos létérdeke tett, hogy olyan terményekkel kísérletezzen, amelyek az itteni talajnak a legjobban megfelelnek, ezenkívül, hogy ezek a termények az értékesítés szempontjából ne essenek kifogás alá. Ma már mindenki tisztába van vele, hogy a halasi homokvidék is példáiul csak a szőlő- és gyű. möl őstermelés szempont' álból használható ki a maga igazi valóságában, ezt hangoztatják gazdasági szakértők, a föld elméleti és gyakorlati részét alaposan ismerők, de ezt szögezte te legutóbb a kecskeméti kamara te igen nyomatékosan, amint arról mi is hirt adtunk. Ez a kérdés ma már nem uj és nem fogadja senki sem kétkedéssel, mert a halasi gazdálkodók különösen most, hogy az uij szőlőtelepítések elé akkora akadályok gördültek, mind belátják, hogy a gyümölcstermesztésé a jövő, nemcsak azért, mert a talaj kiválóképpen alkalmas arra, de azért te, mert érte jó pénzt te tehet kapni, tsák egy fontos szempont van itt és pedig az, hogy a gyümölcs a piac számára alkalmas te legyen. Ma már ez a szempont sem kerül ki a figyelem középpontjából és mindenki igyekszik termelésében olyan irányelveket érvényesíteni, hogy a: gyümölcs, amit termel, az exportpiac szempontjából is mind tökéletesebbé váljon. Meg kell állapítani, .hogy Halason még jó pár évvel ezelőtt is, nem sok súlyt helyeztek a gyümölcstermelésre, nem sokat törődtek azzal, hogy egyféle fajtákat termeljenek, megelégedtek azzal, hogy sokféle fát ültessenek és ennek a termését azután annak idején apránként értékesítették a piacon. Ma már rájöttek a gazdák, hogy nemcsak a helybeli piac számára kell termelni, hogy a. gyümölcstermelésnek milyen nagy adottságai vannak és főképen azt ismerték fel, hogy az idegen-piacokra, pláne az exportpiacra való termelés sokkal töibb előnnyel jár, mintsem azt bárki te felületesen áttekinthetné. Innen van azután az, hogy aiz utóbbi öt esztendőben serényen megindult a gyümölcsfák intenzív ültetése és gondozása és örömmel lehet beszámolni arról, hogy a halasi homokokon öt év alatt közel 75 ezer külön- , bozo gyümölcsfa került elültetésre és ez a szám, továbbá még az ezután történő ültetések hosszú sora igenis garancia arra, hogy Halason valóságos gyümölcs- paradicsomot lehet teremteni, különösen, ha hozzávesszük még, hogy a gyümölcsfák okszerű gondozása, kezelése, permetezése stb. ma már mind nagyobb mértékben kezd hódítani, biztosítékául annak, hogy a halasi gyümölcs a kedvező jelekből Ítélve, felveheti majd a versenyt a kecskeméti gyümölccsel te, amely tudvalevőleg országos viszonylatba,! az első helyen áll és amely az ottani gazdáknak nagyszerű megélhetést biztosit a gyümölcsbevételekből. Természetesen Halas még nem tart ott, ahol Kecskemét, de mindenes:t^e csak a már kétségtelenül meglevő és fennálló jószándék fokozása szükséges hozzá, hogy afct hamarosan megközelítse. Hátha még elgondoljuk, hogy olcsó permetezőszerekhez való hozzájutás mellett mi mindent tudna még a halasi szorgalmas kisbir- tokosság produkálni, amely rendszerint a drága védekezőszersknél szokott megtorpanni. így is nagyon szép és dicséretes haladást mutat a halasi gyümölcs- fejlődés. Mint fentebb Írjuk, közel 75 ezer gyümölcsfát ültettek el Halason öt év alatt és pedig a következő arányban: Alma 15 ezer darab, kajszin barack 15 ezer darab, rózsa barack 10 ezer darab, cseresznye 15 ezer darab, szilva 5 ezer darab, körte 10 ezer darab, meggy 4 ezer darab. Ezeket a fákat részben a Gazdasági Egyesület utján közel 32 ezer fát, részben pedig a Gyümölcstermelők Egyesülete utján két ezer darabon felül és 40 ezer darab fát a különböző faiskolák utján kaptak, vettek, illetve rendeltek meg a gazdák. Nem lehet közömbös, sőt még inkább sarkaló hatással bír a gazdák számára, ha szemléltetöül ide iktatjuk azt az érdekes cikket, amely többek közt a következőket írja a Magyar Róná-ban, a kecskeméti gyümölcstermelés hatalmas iramáról. Lelkesítőül és követendő példaként hathatnak ezek az itt következő sorok a mi gazdáinkra is. Az említett lap a következőket Írja a kecskeméti gazdák gyümölcs- előretöréséről : »Kecskemét város látva azt a lázas tevékenységet, amit Kecskemét közönsége a gyümölestelepités körül1 fejt ki, elrendelte Kecskemét városnak 164.000 kát. holdat kitevő határában az uj gyümölcsfa-kataszter összeállítását. Ez uj, alapos és egészen pontos összeállítás alapján kitűnt, hogy a legutóbbi 5 év gy-ü- mölcsfatelepitése milyen hihetetlen arányokat ö'tött; csaknem megnégyszereződött a gyümölcsfák száma, amennyiben 1935. évben 1,148.986 darabot számoltak össze. I Kecskemét határában a gyümöltesös , sző'ők területe ma 13.104 kát. hold j és 1399 n. öl, míg a tiszta gyümölcs- ' fával beültetett terület 1313 kát. hold j és 1442 n. öl. Öt évvel ezelőtt |a j Mezőgazdasági Kamara minlagyü- ; mölcsösén kívül jóformán nem is 1 volt tiszta gyümölcsös, mert Kecske- ! mét-en a gyümölcsfákat már ősidők- j tői kezdve mindig szőlők közé ültet- ; ték, lévén azok egymásnak legjobb ! köztes növényei. Ma pedig már 1313 kát. hold van tisztán gyümölcsfával ' beültetve. A mai gyenge technikai felkészültségünk mellett képtelenek leszünk) majd a mindinkább növekedő gyümölcstermésünk értékesítését lebonyolítani; ezért rendkívül fontos volna már most előre gondoskodni arról, hogy az ország nagy gyümölcs- termelő gócpontjain hütőházak áll- ; janak rendelkezésre, j A fenti szempontok figyelembe vé- ! telével azonban nemcsak hütöházak- ra van égetően szükség, hanem a ; távolabbi, gyümölcskivitelre szoruló országok, Anglia, Svédország és Norvégia eddig még jóformán fel nem keresett piacainak felkutatására te.« Nagyjelentőségű konferenciát tartanak Kecskeméten 130 résztvevővel a ref. tanárok Halast a gimnázium hét tanára képviseli a tanácskozáson Kecskeméten, mint alább közöljük, csütörtökön nyílott meg a Dunamel- léki Ref. Egyházkerület gimnáziumi tanárainak nagyjelentőségű konferenciája. A tanácskozásokon a halasi gimnáziumot hét tanár képviseli és pedig elutazott Kecskemétre Gulyás Sándor igazgató, továbbá Szalay Károly, Kosa István, Jeremiás Lajos, Sütő József, Bábay Béla és Pa-czolay István tanárok. A Dunamelléki Ref. Egyházkerület középfokú iskoláinak tanárai és tanárnői háromnapos tanulmányi ösz- szejöveteit rendeznek Kecskeméten. Az összejövetel ünnepélyes megnyitása csütörtökön délelőtt 11 órakor volt az Új-kollégium dísztermében. Az összejövetelen harminc helybeli és száz vidéki tanár és tanárnő jelenít meg. A kecskemétieken kívül vannak tanárok és tanárnők Nagykőrös- - roll, Szentendréről, Dunavecséről, Kiskunhalasról, a budapesti Lónyay utcai gimnáziumból és a Baár-Madas leányintézetből, Pécsről, Gyönkről és Kunszentmiklósról. Az ünnepélyes megnyitás a XXIII. zsoltár elénekléséveíl kezdődött, majd Vass Vince dr. kecskeméti ref. lelkész imája után Hetessy Kálmán- dr. kecskeméti ref. lelkész a kecskeméti egyházkerület nevében üdvözölte a tanulmányi összejövetel résztvevőiit: — A magyar jövő sorsa jórészt attól függ — mondotta — hogy megtanul-e jól' látni a magyar ifjúság. Ez pedig attól függ, hogy az ifjúság kezébe milyen látcsövet tudnak adni tanárad. Imre Sándor dr. egyetemi tanár, az egyházkerület tanügyi előadója megnyitóbeszédében a tanulmányi APRILIS 18-AN ESTE 8 ÓRAKOR ÖSSZEJÖVETEL A FÜSTöS- VENDÉGLÖBEN! összejövetel célját és irányelveit vázolta. — Az előadások — mondotta — nem a középiskolád tananyaggal foglalkoznak, hanem azokkal a nagy kérdésekkel, amik minden embert érdekelnek. Az ma már nem elég, hogy szakkérdésekben csak szakemberek legyenek jártasak, ahoz hogy világnézet alakulhasson ki, minden embernek értenie kell olyan szakkérdésekhez te, amiket azelőtt nem tartottak fontosnak. A világról és az életről való határozott felfogás, azaz világnézet nélkül semmit tökéletesen nem művelhetünk. A megnyitás után az első előadó Bartók György dr. szegedi egyetemi tanár volt »Világfelfogásunk válsága«, délután kteléghi Nagy Dénes dr. budapesti keresk. akadémiai tanár előadása »A jegybank szerepe a gazdasági életben« került sorra. О r s z á g—V Hág Dungyerszky Sándor, a hires bácskai nábob a megszállott Újvidéken- föbe- íőtte magát. — A mai Csonka-Magyar - országon 52.402 ember beszél- angolul. — A sopronkőhidai fegyházban négy cigány fegyenc lefegyverezte az őröket és megszökött, r— Április 20-tól kezdve naponta négy repülőgép közlekedik London és Budapest között. — Dol- iin-ge-r Gyula, a világhírű magyar orvos- professzor ismeretlen betegséget, fedezett fel jölnmagán: megálalpitotia, hogy gyermekkora óta 'tartó állandó rekedtségét a tejtermékek fogyasztása okozta. — Az egyetemi tanárrá kinevezett Gogda Oktavián a kolozsvári egyetemen a társadalompolitikát fogja előadni. — A magyar szalámigyárak 8 vagon szalámit szállítottak az idén Svájcba, amely eddig Olaszország vásárlója volt ebben az árucikkben. — Németországból hazaküldtek az óriási sikerrel fellépett 24 tagú rajkózenekart azzal az indokolással, hogy nem árja származásúak. — Franciaországban a hét végén- lép- életbe a nyári- időszámítás. — A kiniai Csingtao kikötőjébe 70 hajóból álló japán hajóhad érkezett. — Tegnap délben Kiel kikötőjében vizre- bocsátották a német Lufthansa- Ostmark nevű kétezer tonnás úszó légi támaszpontját, amelyet, a déla-marikái postaszolgálat céljaira fognak lehorgonyozni az Atlanti Óceánon. KISKUNHALAS — UJ EGYETLEN UJ — A Budapesti Mérnöki Kamaránál bejegyzett 9 ■■ mágAn MÉRNÖKI irodája MEGNYÍLT. Vezető mérnöke Farkas Pál oki. mérnök A Budapesti Mérnöki Kamara tagja. Készít: Hiteles vázlatokat, végez bárminő földmérést, osztást, parcellázást, iroda: Árpád u. 1. Gimnázium sarkával szemben. HIVATALOS .«ÓRA ф Szerda és szombat délelőtt 8—12-ig
