Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)
1936-04-18 / 32. szám
1936 április 18, szombat XXXVI. évfolyam, 32. szám órakor este 8, nap 7 és ikor Agai és vígjáték! r film 9 В N О te László Imsujetje :lyek: Irén Imre Gyula ry Piri i Mici hné ;z Ella Sándor t Heinz mann a rghteater művésze Unó képek fénytelen helyáraii Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE. Helyben ....... 12 P — Vidékre ....... 16 P EGY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR Alapította: PRÄGER FERENC MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőség: Molnár u. 2. — Telefon 45 Kiadóhivatalt Városháza épületében GLOSSZÁK A KÓTLSÉGVETESHEZ Irta: Fabinyi Tihamér m. bir. pénzügyminiszter Az 1936—37. évi állami költségvetés végösszegeiben a kiadások 1211.8 millió pengővel, a bevételek 1136.1 millió pengővel szerepelnek, a hiány 75.7 máíió pengővel van előirányozva. Eszerint a jövő évi költségvetés kiadásai 35.7, bevételei 35.9 millió pengőve'.; emelkednek, deficitje pedig 0.2 millió pengővel kisebb. Nézzük, mi okozza a kiadásoknak ezt a 35.7 millió pengős emelkedését, amelyből ;az ál ami közigazgialtásrai 21.7 millió, az üzemekre pedig 14 millió pengő esik. A kiadások e többletének egyrésze é-h árit hatatlan. Nyilvánvalóan ilyen a nyiugdijterhek emelkedése, — amely az állami közigaízgjatásbiain 4, az üzemeknél 2.5, összesen tehát 6.5 millió •pengő. A kiadási többlet másik része ■bevételszerző és csakis a bruttó előír ányzási rendszer következménye, úgyhogy ez a többkiadás a költségvetés mérlegét nem rontja, hanem javítja. A kiadások növekedésének harmadik csoportja szükségszert.. következménye az évek óta fokozott takarékosságnak: és annak, hogy fontos szükségleteket éveken keresztüli visszaszorítottunk; — ezeknek elmaradása, biz ilető intézmények hatékony működésiét veszélyeztet- ■é. A negyedik csoportot alkotják azok ■a kiadástöbbletek, amelyeket népünk egészségügyi, gazdasági és kulturális megerőiSiitése és nemzeti jövőnk biztosítása érdekében kötelességünk volt előirányozni. Ugyanezen tekintet alá, tehát a nagy nemzeti célok szolgálata ará esik: jórészt az az 5 millió pengős többlet is, amellyel a költségvetésben szereplő beimül,ázásoknak tavaly 27 millió pengőt tevő összegét felemeltük 32 millió pengőre. Ezek nagy állami feladatok megoldását teszik lehetővé, munkaalkalmakat teremtenék és a nemzeti vagyont gyarapítják. Hja a többi kiadásemelkedést nem számítom, hanem csak az itt felsoroltakat veszem, ezeknek az összege 36.8 millió penjgő, tehát már: önmagában több, mint az egész kiadásemd- kedés a költségvetésben1. A költségvetés másik oldalán:, a bevételek alakulásában kifejezésre Jut természetszerűleg a gazdasági helyzetben beállott enyhülés, a forgalom élénkülése, a vásárlöképesslég némi emelkedése, a termelési javak előáfításnúafc és a fogyasztásnak növekedése. A forgalom ős a fogyasztás emelkedése elsősorban iaz ezekkel közvetlenebbül ösa- szefüggő bevételi nemeknél jeje|n!tke:ziík. Ennélfogva jelentékenyebben emelhettem elsősorban a forg.-adók bevételét 7.5 millió, a fogyasztási adókét 1.6, a vámjövedéket 2 és a, dohány jövedéket 4.6 millió pengővel. Az állami bevételeknél; kötelességem aláhúzni, hogy az utóbbi időben kétségtelenül -'fokozódó adófizetési készséget lehet tapasztalni. Ebben a gazdasági viszonyok enyhülésén kívül a terjedő egészséges közfelfogás nyilvánul* meg örvendetesen, hogy 1az ezen a téren való lelkiismeretes állampolgári kötetessé gtdjesités legfőbb rbizonyitéka annak, hogy a történelmének egyik, legnehezebb korszakát félő államunk épülete fennmaradhasson és megér ősö dhessék. Késik az államsegély Nem tudja a város május elsején fizetni a tisztviselőket —n Ismeretes, hogy a város felterjesztést intézett a pénzügyminisztériumhoz és hatvan ezer pengő államsegélyt kért. Mindén évben nemcsak Kiskunhalas, de az ország többi városai is államsegélyt kaptak a kormánytól, Az idén ugylátszik késije ай államsegély kiutalása és ez bizonyos zavtatokat idéz elő a városok háztartásában. Munkatársunk azt az információt kapta a városházán, hogy ha rövidesen az államsegélyt nem utalják ki, Halason is nehézségek merülnek fel és a város nem tud fi- I ízetési kötelezettségeinek elegét tenni. \ A városnak fizetnie kellene az is- j : kólái hozzájárulásokat, iparosok és j i kereskedők különböző Számláit, var lájmint a május elsejei tisztviselői! fizetéseket, amely maga csaknem 23 ezer »pengőt tesz ki. Ha az állami- segély még ebben a hónapban nem érkezik meg, májusban fizetések nem lesznek a városnál, vagy ha kapnak, csak részletekben lesz módjában kiutalni á városi pénztárnak. Nagyszabású orvosi értekezlet a várostan Mik a tervek Halas közegészségügyében — mit mond Gaál András, Johann államtitkár kiküldöttje? Halas város közeli fejlődéséről és annak jelentőségéről van módunkban hírt adni. Ma, amikor minden más időknél fo- kozottaban fontos a közegészségügy napirenden tartása és annak gyakorlati keresztülvitele, különösen nagy fontossággal bir, hogy a népegészségügy előbbre vitele nálunk is megoldást nyer és annak megindítására máris nagyvonalú tervek bontakoztak ki. Igen jelentős dolog, hogy a város egészségügyi kérdéseinek előmozdítása céljából az Országos: Közegészségügyi Intézet kapcsolódott most bel© ezekbe a problémákba és annak hathatós közreműködésével készülnek megoldani a kérdések összességét. Ma már a Közegészségügyi Intézet az ország büszkesége, külföldi orvosok jönnek tanulmányozni Johann államtitkárnak és munkatársainak ezt a nagyszabású alkotását, amely hivatásul tűzte ki, hogy Magyarország egészségügyét a kor szellemének megfelelően átfeformálja. Ma már :az országban 820.000 egyén áll az Intézet egészségügyi kontrollja aljatt és a Zöldkereszt az egész országban korszakalkotó munkát végez. Jólesik hírül adnunk, hogy hozzánk a közegészségügyi problémák megvitatására Johann államtitkár megbízásából egyik legkiválóbb munkatársa dr. Gaál András jött le, aki gazdag külföldi, illetve amerikai és svájci tapasztalatok alapján fejt ki az intézmény éléin hatalmas munkásságot. A magyfontossagu kérdés előzményei a következők: Csütörtökön Halasra érkezett Gaál András dr. egyet. m. tanár, köízegésiz- ségügyi felügyelő Johann Béla Дат- titkár megbizásából. Ugyanis dr. Fekete Imre polgármester ebben aZ ügyben szóbeli tárgyalásokat folytatott Johann Béla áUamtiltkárnal és , ennek eredményeképpen jött Halasra ; Johann Béla megbizásából dr. Gaál ! egészségügyi felügyelő, hogy itt vé- ( gigtárgyalja az általános közegészségügyi kérdéseket, különösen azokat, ! amelyek a közegészségügy fejlesztése érdekében a mai időkben rnegva- lósiitthatók. Ezekbe kapcsolódba bele ; a szegényebb lakosság szociális ügye is, amelyet Kozma Miklós belügyminiszter a belügyi kormányzat tengelyévé tett. I i • " r i Az értekezlet összeül Dr. Fekete Imre polgármester ennek a fontos kérdésnek a megvitatására csütörtök délelőtt fél 12 órára szükebb értekezletet hivott össze a városházára, amelyen az orvosi kar vett részt: Dr. Novobáczky István városi főorvos, dr. Monszpárt László kórházi főorvos, Keresztes Béla dr. és Zilah István dr. orvosok, valamint dr. Schuller Imre és dr. Szombathy Károly h. alorvosok. Az értekezlet hivatva volt mleg- j Vitatni ia yáros egész közegészségügyi ! helyzetét, valamint azt, hogy a város egészségügyének előmozdítására miképpen kapcsolódnék be: a Zöldkereszt. ; j ; ’ A Zöldkereszt a halasi egészség szolgálatában j Szóba kerültek a kórház, tüdőgon- j dozó, Stefánia és a menház prob- ‘ léniái és a kialakult felfogás az volt, hogy fokozatos fejlődéssel, különösen a szegény betegek tüdőgondözá- s'ának kérdését kell elsősorban megoldani. A miniszteri kiküldött kilátásba helyezte, hogy még ennek az évnek a folyamán egy zöldkeresztes védőnőt küldenek ki a tüdőgondozóhoz, aki ia tüdőgondözáson kívül más közegészségügyi és szociális feladatokat is el fog látni. A zöldkeresztesi védőnők számát azután a jövő év februárjában négyre emelnék és altkor majd a tüdőgoindozáson felül átvennék az óvódás és iskolás gyerekek közegészségügyi hig5eini|kusi ellátását. Ezenfelül még egy fontos teendő várna reájuk, mert a szegény, családok közegészségügyét és szociális támogatását is munkájuk közé soroznák. így a Stefániával karöltve a szegényekről való állandó gondos kodás a bölcsőtől a koporsóig megoldható lenne. Ez az egészségügyi ellátás nemcsak a város belterületén történne meg, hanem fokozatosan kiterjesztenék a város tlanyavűát- gárai is és ezáltal, elérhető lenne, hogy a tianyavilág népének egészség- ügyi ellátása szintén kedvezőbb alakulást vegyen. [ j A miniszteri kiküldött megtekinti az egészség intézményeit Az értekezlet ezeket a nagyfontos- ságu kérdéseket tárgyalta le, majd utána a miniszteri biztos meglátogatta a városi kórházat, a Stefániáit, a tüdőgondozót és a menházat és iütána a polgármesterrel és a városi főorvossal a göbölj,ár|ási és pírtól cse-
