Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)

1936-04-15 / 31. szám

4

KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE

április 15

A BETYÁRROMANTIKA ÖRÖKKÉ ÉL

Bujdosnak a betyárok

■ l ix.

Rózsa Sándorra és bandájára ezután rémes papok következtek. Csak most derűit ki, т%ец izgalom és veszedelmekkel: teletűzdelt a betyárétet. amikor pandúrok egész hadserege és a katonaság maga ,is üldözte a börtönéből megszökött betyárvezért,, aki azóta tár- saivaf ía.'.urói-fa’.ura — tanyáról-ta- nyára vándorolt, izgalmas éjszakáik voltak és még nappal sem volt egyetlen nyugodt per cük sem. .

A betyárok eleinte békésein tűrték a fáradalmakat, sokszor a koptatást és nélkülözést, de aztán egy szép napon zúgolódni kezdtek. Unták ezt a keserves életet és később a vezér füle hajlatára is kifakadtak, mondván, bogy bár otthon maradtak volna.

És amire senki sem gondolt a betyárbanda feje Rózsa Sándor tatán legkevésbé— megtörtént. Egy szép napon a betyárok megszöktek vezérük mellől, elmentek haza, vagy szétszéledtek, nem tudni, csak atnnyi a fény, hogy egy reggelen Rózsa Sándor magára, maradt azzal a betyárrá!, aki őt a börtönből kiszabadította. Meg is jegyezte; ,

— Látod fiam', csia|k te maradtál hűséges hozzám.. így sem baj. Ketten könnyebben szerzünk majd élelmet is és majd esa|k megleszünk.

A fiatal betyár ragyogó, lelkes szavakkal. felelt yissza:

— Én soha se hagylak el. Veled maradok az életem árán is.

És szépen elgondolkoztak, majd beszélgettek a hálátlanságról, az emberi gonoszságok sok ezernyi aprólékoissá- gárói és mint két öreg bölcs, úgy megtudták érteni és meg is boesájtanií az elszököttek hűtlenségét. Nem. is beszéltek többet róluk, de magukban azért különösen Rózsának fájt ez a rat hálátlanság, hogy aj barátai otthagyták éppen akkor, .amikor a legnagyobb bajban van és az élete is. kockán forog. Bezzeg amig volt mit kapni- tője, amiig pénzzel látta el őket, kitartottak mellette, de az első veszélyes ,peire|ben otthagyták. A fiaital betyár vezérnek nagyon fáj1 ez a; dolog és élete végén ,js emlegette még, amikor ц szamosujvári fegyházban meghajt. , i ,

A két betyár tanyáróWatnyára járt — mindenütt .ellátták őket élelemmel. De a végén is nem. bírták ai bujdosást tovább, valahol a félegyházi határban beálltak szolgálni mind ai ketten egy helyre, hogy. egymás mellett lehessenek. Rózsa aj csikósokhoz, társa, pedig a bajromőrzökhöz. , . ;

A betyárok üldözése egyre nagyobb formákat öltött:, de aztán eUanyhult, nem tudták, Rózsát kézrekeriteai. Beleuntak az üldözésébe. ií

Ez a hír. hogy nem üldözik, újból erőt öntött a betyárokba, de (elhatározta a kiét bujdosó, hogy pár hétig várnak még. hátha újra üldözőbe vennék őket. ( 1 i

Amikor látták, hogy a levegő tiszta!

ÍZLÉSES

ZOLTáN-IÉ

6 HAVI ö

részletfizetésre

A tavaszi cipők már megérkeztek

J ezt ismert© tegkevésbbé még akkor ai . vezér már pedig ő -volt a legietemé- ! nyesebb és itt arról keltett gondoskodni hogy a halasi határból származó betyárt is bekel en© sorozni. Ez n©m váratott magára sokáig mert a, batetai részen csakhamar akadt is vállalkozó szellem, aki beállít a betyárok közé és ennek később nagyi hasznát is vették, amikor a halasi tanyák nagy hajtogatásaira került a, sor. i < i Napokig haditerveket ©szeltek ki, megbeszéléseket folytattak és egy napon Rózsa: kiadta, a jelszót, hogy »Emberek. most már indulhatunk !« És meg is indultak a zsa.nai tanyák akkor; még gyér házai irányába:. i t (Következő számunkban: Rózsa a halasi tanyákon garázdái ködük.) .

és nincs mitől fémtök. lassan-lassan * azon kezdtek csillagos éjszakákon át tanácskozni hogy meg kelleni® szökniök innen. :

Az elgondolást csakhamar tett követte és egy szép reggelien a két betyár megszökött szolgálati helyéről, de magával vittei mindegyik a legszebb lovat és igy vágtattak bele a bizonyta- lan folytatásul1 életbe.

Útjukat ö halasi határ felé vették és ettől kezdve kezdték a halasi tanyákat is háborgatni a szegénylegények. Rózsa bandája közben még három emberrel szaporodott és itt Hajason először la zsanai részen kezdték meg a portyá- I zást. folytatták pedig Eresz,tőn és igy tovább. i i * f I i

De a halasi határral egy; kis baj volt,

— TizcnöfévBS a Fejsö-Bácska. A

Jánoshalmán hetenként kétszer megjelenő hat oldalas Belső-Bácska húsz oldalas húsvéti számával most ünnepelte fennállásának tizenötéves fordulóját. A lapot Bernáth Zoltán felelős szerkesztő alapította és fejlesztette 15 év alatt a magyar vidék egyik legizmosabb lapjává. Ma, saját nyomdája és könyvkereskedése van a Felső-Bácsk,árnak és a Baján, Bácsalmáson és Jánoshalmán müködö szerkesztőségek munkája teszi Bács- megye vezető lapjává.

UJ IDŐK

LEXIKONA

Huszkötetes, teljes, modern lexikon

Kétszázötven munkatársa a magyar szellemi élet kétszázötven kiválósága

kb. 6000 oldal —100.000 címszó

5000 rajz, kép, műmelléklet, térkép

Az AJ IDŐK előfizetői a lap mellékleteként

mind a húsz kötetet ajándékul kapják

Minden negyedévben egy kötetet Az első kötet most jelent meg !

Tájékoztatót szívesen küld a kiadóhivatal BUDAPEST, Vl„ ANDRÄSSY-ÜT 16

Az április hatodákára, hetedikére 1 és tizedikére élőre bejósolt és bekö- 5 vetkezett éjjeli fagyok újból az ér- j deklődés középpontjába állították ! Bankó Márton tanárt, a kiváló és ma már európai hírnevű asztrome- teorológust. Munkásságáról és a me- ' teorológiát forradalmasító teóóriájá- ról oldalas cikkek jelennek meg a : bélföldi és külföldi lapokban, a há- ; rommillió példányszámban megjelenő 1 francia világlap, a Paris Soire Pécsre küldte tudósítóját, hogy interjú- j volja meg Hankó tanárt és kérjen ; a lap számára májusra vonatkozó részletes prognózist, a mezőgazdasági j körök és intézmények pedig levelekkel ostromolják. A rengeteg érdeklődő közül egy budapesti pénzember olyan ajánlatot tett, hogy a pécsi tudós kizárólagos joggal csak az ő részére készítse el prognózisait, a napokban pedig a budapesti Meteorológiai Intézet vitaestet rendezett arról, hogy lehet-e előre megállapítani az időjárás változásait. Amikor ezt közük a tanár úrral, mosolyogAprilis 16-ig gyakran borult, csapadékrahajló és hűvös idő várható

Hankó tanár, mint munkatársunknak elmondotta, újabb és bizonyára általános feltűnést keltő teórián dolgozik. Egyrészt a jövőben a jégveréseket' és felhőszakadásokat is megjósolja, másrészt pedig szigorúan tudományos alapon mutatja ki azt, hogy ia háborúk és forradalmiak is külső, kozmikus erők befolyása alatt alakulnak. A rendkívül érdekes beszélgetés során természetesen megkérdeztük, hogy várhatók-e még éjjeli fagyok áprilisban.

— Nemcsak erről, de még az ál- talánoss időjárásról sem tudok semmi bizonyosat mondtam': — válaszolja. — Egyrészt azért, mert csillaggömböm újbóli festése most van folyamatban, másrészt pedig nem is lenne elegendő időm arra, hogy még a következő tiz napra is kiszámítsam a beállható fagyokat. Hiszen csak egy napra történő ilyen számítás a körülményekhez képest két-három napi munkát igényel. Csak annyit sikerült idáig megállapítanom az általános konstellációkból, hogy április

16-ig gyakran borult, csapadékra hajló és hűvös időnk lesz és a fel- melegedés csak a hónap végére várható.

— Tanár ur felhívása mutatja, a jégveréseket és felhőszakadásokat is előre be akarja jósolni. Mekkora pontosság érhető el ezek időbeli és helyi megállapításánál?

— Úgy a jégveréseket, mint a felhőszakadásokat napra és körülbelüli

va jegyzi meg:

— Hát csak vitatkozzanak aiz urak.. Amig ök az ellenkező megállapításra jutnak, én, mint az eredmények igazolják, minden prognózisommal bebizonyítom, hogy igenis, lehetséges az időjárást csaknem abszolút pontossággal előre megállapítani.

A tanár urnák derűsen csillog a szeme, mert a legutóbbi események újból felvillanyozták munkakedvét. Már nem bosszankodik és kesereg azon, hogy a hazai tudományos körök még mindig elzárkóznak és nem nyújtanak segítséget ahhoz, hogy rendszeres munkával, szakemberek támogatásával közkinccsé tegye teóriáját és az agrár Magyarország gazdáit és sző’jőbirtokosait előre tájékoztathassa a várható elemi csapásokról. Hankó tanár nem .törődik ezzel a mellőzéssel. Dolgozószobájában egy fiatalembernek, volt tamitványámak magyaráz, aki vigyázva festi fel egy nagy földgömbre a csillagokat, amelyek a gyakori használattól már lekoptak.

órára is pontosan meg lehet határozni. Hely tekintetében most tanulmányozom azokat a konstellációkat, amelyek a múltban ismert helyeken és pontosan adott időben jégveréseket és felhőszakadásokat okoztak.

— És vannak-e már megállapításai arra nézve, hogy ez évben mikor várhatók ezek az e'.emi csapások és hogy pusztítók lesznek-e?

— Egyelőre nincsenek, éppen csak egy időszakot — junius harmadik harmadát — veszem vizsgálat alá, amikor a jégverések igen gyakoriak lehetnek.

— Még egy kérdést, tanár ur. Évente, rendszerint január eleje körül, hires jósok, jósnők, okkult, vagy talán asztrológiai alapon forradalmakat, háborúkat, nagy államférfiak halálát és egyes országokban várható fontos eseményeket jósolgatnak. Mi a tanár ur véleménye ezekről a jóslatokról, főleg pedig igaz-e az, hogy a háborúkat is például külső, kozmikus erők okozzák?

— Ez szerintem is kétségtelen — mondotta. Ha a csillagok hatást gyakorolnak az egyes emberek életére, ha jó, vagy rossz sorsukat befolyásolják, ami pedig megcáfolhatat- lanul igaz, akkor nyilvánvaló, hogy hasonló hatásuk a nagy tömegekre és országokra is kiterjed. És mivel a konstailációk a különböző országokat különböző mértékben és módon érik, hatásuk is különböző, gyakran

Hankó tanár a jMk

a jégesőket és felhőszakadásokat is előre megállapítja

V.

>

J hasonló, itt-ott azonos, de éppen úgy ellentétes, sőt egészen ellenkező is lehet. így támadnak különböző nemzetek között ellentétes felfogások, né- , zetek egyugyanazon kérdésben is és , igy támadnak a néptömegek között szellemi, érzésbeli oppoZiciók, ame- i lyek haragot, gyűlölködést, végered- ’ menyben forradalmat és háborúkat j idéznek elő. Már évekkel ezelőtt ta- j nulmányozbam a háborút okozó kü- I lönleges konstellációkat és nagy- I részt meg is állapítottam azokat De , az én megállapításaim ebben a kér- j désben is — mint az időjárás és földrengésekre vonatkozó elméletemben — szigorú tudományos alapon nyugszanak, amit az is bizonyít, hogy a múltban lefolyó háborúkat vizsgálva, azok ideje és lefolyása a megállapított konstellációknak pontosan megfelel.

— Es miért nem bocsátja közre a tanár ur ebbeli tanulmányait?

— Egyrészt, mert az időjárás prognózisok készítése erre nem enged időt, másrészt pedig, mert a dolog még nem annyira érett, hogy a nyilvánosság elé kerülhessen.

— És mennyiben lenne hasznos ; annak ismerete, hogy mely konstel- I lációk mikor és hol fognák a jövőben háborút okozni, ha az e! nem kerülhető?

— Hiszen ennek ismerete éppen arra volna felhasználható, hogy a háborút el lehessen kerülni. A népek felvilágosítása utján, de másként is, amit feltárni ma még nem tartok időszerűnek, mert ez nagyon mesz- szire vezetne.

A tanár ur búcsúzóul az idealista lelkek szuggesztiv meggyőződésével mondja:

— A jégverés, rettenetes károkat okoz gazdáinknak. Ha az én prognózisaim csak kis mértékben is hozzájárulnak majd az elemi károk csökkentéséhez, munkám már akkor sem lesz hiábavaló...