Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)

1936-04-11 / 30. szám

6 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE április II Berzsenyi a százéves agrárköltó Irta: MEDVECZKY KÁROLY m. kir. gazd. főtanácsos Felhívás. Felhívom a volt FRONTHARCOS bajtársakat, tagokat és nem tagokat egyaránt, hogy az április 18-án, este 8 órakor ia Füstös-féle vendéglőben megtartandó összejövetelünkön jelen­jenek meg. 1 KOSZTOLNYIK KALMAN t I , ; i elnök. TOLL és TINTA Egy község, ahol nem házasodnak Egy újságíró látogatást tett a Székes- fehérvár melletti Moha községben. Szil- vasi Zoltán főjegyző e'-írnondta neki, hogy a községben az elmúlt esztendő folya­mán egyetlen házasságkötés történt csu­pán. - 1 I I . — Két év óta állok a község élén C— mondja — és ezalatt évente csak egy- egy anyakönyvi bejegyzést tettem. Nem igen dúl itt a házasságkötési láz... Öt­százhatvan lélek él Moháin. Vannak Fe­jér megyében sokkal kisebb íé№számi- mal bíró helységek, mégis több a házas­ságkötések számé, mint Moháin. Párját- ritki'tó ezi a jelenség, országos viszony­latban is. A gyermekáldás nemi divatos. Nincs ugyan *egyserendsz©r«, mint Baranya és Somogy megye nagyrészé­ben, de ritka ebben a községben az a ház, ahol két gyermeknél több voJina. Az 1935—36. tanévben mindössze há­rom elsőosztályos tanuló iratkozott az elemi iskolába. ' \ A községben régi református gyüle­kezet van. A szép templomban Kutasa Dezső református tiszteietes prédikál vasárnap a hívőkhöz. Moha lakossá­gának egyharmada katolikus, de nincs templomuk, ezért a szomszéd községbe Iszkaszentgyörgyre járnak át misére. Iszkaszentgyörgy, Csór és Sárkeresztur alig néhány kilométernyire fekszik Mo­hától. Szorosan összeforrott ennek a négy községnek az élete. Egymás fiait, •leányait vezetik oltár elé — ha rászán­ják magukat a fiatalok. , Nagybirtok nincs a határban, de nem is lehetne, olyan kis terület tartozik a községhez. A föld termékeny. Búzát, rozsot termelnek javarészt. Minden csa­ládnak van annyi kis földje, amiből' nai- gyon szerényen ugyan, de megélhet. Szorgalommal és becsülettel dolgozó nép ez. Az elmúlt esztendő egyetlen házas­ságkötése Berta' József és Esztergál Amália' nevéhez fűződik. Mindketten a községből valók. A fiatal' menyecske 21 esztendős volt, amikor férjhezment, az ura 26. Az alvégen laknak. Neve­zetes napon kopogtattunk be Bartáék szép, nagy kertes házába. Pont egy esztendeje múlt annak, hogy egybekel­itek. Berta Józsefné fogiad bennünket. Szívélyesen betessékel, székkel kínál. — Tavaly március 19-tén keltünk egybe, — mondjai, — ma egy éve. Az­óta se volt esküvő a községben... i Azt mondja a fiatal menyecske, hogy boldog. Nem érti, miért nem kötnek házasságot a többiek. A lányok sem nagyon akarnak, a legények pedig egye­lőre várnak... i — Pedig volna néhány idős legény is mind a három községben — mondja Bertáné. — A leány sem kévés és szép számmal vannak, akik már szívesen férjhez is mennének, de... i Amikor távozom, i küdsér és ezt mondja: — Meglátja, az idén azért több egy­bekelés lesz, mint tavalyi volt... Talán a Bertáék jó példája buzditó- iag fog hatni a községbe!! fiatalokra... Száz esztendeje portad a niklai te­metőben ez a monumentális agrárköltő. Roppant szelleméhez úgy közeledünk, mint égbenyutó, gótikus székesegyház­hoz, — melynek hatalmas ived alatt magunkba roskadva érezzük törpesé- günket. Emléke előtt tisztelettel áh meg ma az egész ország. A fenséges ódák sorai­nak nemzett bűneinket ostorozó gondo­latai bevonulnak lelkiismeretűnk kapuin. A magyar köznemesség és dolgozó nép megérezte bennök a magyar pusztulás vészharangjának kongását, úgy engedi be lelkiének legmélyebb redői közé az agrár Berzsenyinek megrázó versszakait. Magányos Váteszi lelke, oly tiszta és fenkölt szándéka nappal a termő ba­rázda örök magyar titkaival foglalko­zik a vasmegyei kies Kemenesalján, majd Nokián a lankás somogyi mezők rögei között: éjjel meg lobogó gyertyák mellett száguld hófehér ludtoda a pa­pír barázdákon át. Költői lelke hatványozott fájdalom­mal szenved a magyarság é’ etének er­kölcsi sebei miatt és felszakadnak mély, orgonahangu, magasba szökő ódái: »Romlásnak indult hajdan erős magyar!« Ezzel rálép az agrár Berzsenyi arra az útra, amelyen féérkezik a monumen­tális lyra égbényuló csúcsaira. Nem' sze­relem ösztönzi. Derék, de nyárspolgári felesége még csak közelébe sem ért soha költő művész férjének szellemi magasabbrendüségéhez és nem egyszer csapott hangosan zajt a késő éjszakába nyúló alkotó munka alatt elhasznált sok gyertyákért. Látjuk ezlt a falusi nemes földesurat, amint hű pap barátjával, Kiss Jánossal kint üldögélt az oszlopos tornácon »ke­cses latin Múzsákkal és Grátiákkal« tár­salognak, munkába gyümölcsfák között, füvek közt, dolgozó állatok és szelíd ju­hok közt folyt le Berzsenyi élete a ga­bona földeken. »Tiszta lélekkel és megelégedéssé! Látja csűrébe keze-mive bérét: S izzadásának gyümölcsét Éli örömmel. Háza szent templom — maga áldozó­pap Es az áldásnak poharát kezében Istenek töltik kimeríthetetlen Égi itallal.« Eseménytelen élete tele volt telki vi­harral. Viharok nyargaltak agyában és égett a szive:, mint a sötétségben az oltári tűz. Felesége alig volt 15 éves: később elhideigültek, gyötrődés volt az életük. A verseket először a haza nagy irodalmi mestere, Kazinczi Ferenc, elra­gadtatással olvassa és borostyánnal ko- szoruzza a költőt, később Kölcsey ke­gyetlenül levágja igazságtalan bírálatá­ban. Énemül ötökre Berzsenyi. A magyar költő tragikus életfutásának örök szim­bóluma az ő élete. Szép tavaszi ígéret s mikor már érne a vetés, jégverés zúz össze mindent. Berzsenyi száz esztendővel! halála u tán még sokkal időszerűbb, mint nagyon sok divatos ma élő költő. A nagy gon­dolatoknak jellemző tulajdonsága, hogy örök életűek. Mintha csak nekünk, csök­kenő reményű, fáradt magyaroknak, en­nek a mostani szegény nemzedéknek irta volna az agrárköltő, nemes ember, ezeket a láva ömléses erőtől forró so­rokat : »Most lassú méreg, lassú halál emészt Nézd a kevély tölgy, melyet az északi Szélvész le nemi dönt, benne termő Férgek erős gyökereit megőrlik, . S egy gyenge széltől földre téríttetik!« Mi a magyar most? Ru't szibarita váz! Ezt kérdezzük most mi is. Nem tudunk felelni rá. »Ritkán talál itt enyhelyet a derék. A virtus útját szörnyetegek lesik : Letörlöm könnyeimet s megyek Rendeltetésem — pályafutásaim* A jobb s nemesb lelkek utján.« Gond, küzdés, fájdalom, mellőzés, igazságtalanság, mindennapos bosszúsá­gok 1 ehullanak a hívőről, mint a liliom­ról a ráhullő szemét. Berzsenyi fényes, : nagyra tágult szemmel rácsodálkozik az j Isten tündöklő arcára, akit a bölcs tángesze fel nem ér, csak titkon érző lelke óhajtva sejt. A költészetnek művészi értéke van. A valóságot és álmot, csodát és szürke hétköznapot úgy feejzni ki, hogy rajta legyen az örökkévalóság bélyege. Ber­zsenyi agrárlirája néha úgy dübörög, mint a távoli földrengés, néha [ügy fáj, mint a fájdalom tüskéivel megseb­zett szív. Néha úgy ujong, mint a vi­rágzó almafák a tavaszi napsütésben. A szavak mögött mindig ott van a Lélek. És éppen a léleknek a fénye, tisztasága és mélysége az, amiben Berzsenyi da­col az idők végtelen viharával. »Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepül, S minden müve tűnő szárnya körül lebeg, Minden csak jelenés: minden az ég alatt.« De mégse igy van: »a derék nem féöl az idők moháitól, a koporsóból kitör és eget kér.« Visszajön Berzsenyi, korbá­csot suhogtat felettünk. Száz esztendős agrárköltő, az igazak nem felejtenek el téged! Szivükbe vésik dübörgő beszéded ha­talmas erejét és minden igéjét. A gazdálkodás és termőföld világába elmélyedve és elfáradva, uj zenei alá­festések viharzanak a lékében a már régebben is kedvelt Horatiusnak gon­dolatai. Neki is van Tiborja: falusi kas­télya, kertje, virágos mezője, erdeje és az árnyas gyümölcsfák között csobbanó patakja. Van megnyilatkozó látnitudó Szelleme. Ennek tükrébe eleven színek­kel látja a magyar történelem lepergett nyolc évszázadait, a múlt idők régi di­csőségét és a jelennek, a petyhüdt, megalkuvó jelennek nagyon sok elszo­morító tüneteit. Az élet és a történe­lem hatalmas keresztmetszetében te­kinti át Horatiusnak és a maga koráinak viszonyait. A termőföld és a gyümölcssöskert tavaszi illatának szent ihletei lángot kapnak szellemének utjain. Ostoroz ben­nünket nemzeti bűnöktől riasztó ódák felébresztő hevületében, majd Széchenyi nagy eszme: világát tükrözi vissza ag­rár reform Írásaiban: »A magyarorszá­gi mezei szorgalom némely akadályai­ról.« A1 9. századforduló bölcseleti és val­lási kétéy€itől megrendített gyermeki hite keres uj alapokat. Föld és természet szeretete felkarolja negyvenholdas szép szőlőskertjét, melynek tüzes borába ősi nemzetének vitézi lelkét látja. Nincs egyetlen könnyelmű vagy léha gondo­lata. Berzsenyi férfiúi élete emelkedett eszmevilágának legtisztább mintaképe marad mindenkor mestere a hétezeréves Horatius. A venusiai hattyú »Horatius Flaccus költészete bűvöli el, de telke inkább Virgilius-i érzékeny lélek s ahhoz ha­sonlóan hirdeti, hogy a magyar tömege­ket Nemzeti Kultúrára kell nevelni s hozzákötni' az anya Termőföld szent Rögeihez. így válik belőlük izmos, egészséges kenyértermesztő hős katona, ki nem hit vany pénzért harcol, hanem csalódj gyermekei, földje és ősi háza védelmé­ben ontja vérét... így marad Berzsenyi teke a nemzeti irodalomban és történelemben is örökké élő valóság. Széchenyi és Wesselényi apostolt lát­tak benne. A torinói remete: Kossuth Lajos kormányzó még legutolsó levelei­ben is gyakran idézi Berzsenyi Lángoló sorait. Halálának százesztendős évfordulóján hatalmas árnyként felettünk lebeg agrár­szellemének tanítása: Termőföldről és dolgozó népéről és a keresztény Rómá­ról, amelynek kétezeresztendős kupolái előtt mélységes hódolattal hajtotta meg fejét. »Leomíom én is szent porodon nemes! S a jókkal együtt könnyeket áldozok. S hamvvedreit bus cyprusággaj. Illetem zokogva.« Orszá «—V llág Gömbös Gyula április 19ién, a Nem­zeti Egység Pártja kalocsai gyűlésén, válaszol Bethlen István gróf vasárnapi szigetvári beszédére. — A főváros Ba~ káts-téri rádiumkórházát május elején nyitják meg, a külföldön rendelt öt gram rádium husvét után érkezik1 meg. — A belföldi piacokon még 50 vagon eladatlan hagyma van a termelők ke­zén. — A húsvéti ünnepek alatt nyolc­ezer külföldi látogatására számítanak Budapesten. — A megszállott Marosvá­sárhelyen a diákkongresszus tagjai nyilvánosan megvesszötztek egy diákot, mert a saját szakállára 15.000 lejt gyűj­tött össze a lakosság körében. >— A bu­dapesti exportmalmok újabb 500 vagon fehérlisztet szállítanak külföldre. — Ä fővárosi Idegenforgalmi Hivatal a /ma­gánlakások ezreit szervezi1 be a Nemzet­közi Vásár látogatód számára. — Egyip­tomban uj királysírt fedeztek fel; meg­találták Khefren fáraó leányának sírját. — Az Amerikai Egyesült Államokban 1900-ban még 283 kozmetikai szalon működött, most 35.000 van nyilvántar­tásban 225 mülió dollár bevallott for­galommal. — Mo’nár Mária, az ismert misszionáriusnő, aki nyolc év után tért haza az emberevők szigetéről, ismét visszamegy a pápuák közé. — A balas­sagyarmati kórház elmeosztályáról meg­szökött egy közveszélyes elmebeteg, akinek az a mániája, hogy ő Rudolf trónörökös. — Magyarországi tartózko­dása alatt Aljechin 190 sakkjátszmát váltott: 133-at megnyert, 39 döntetlen, lett és csak 18nat vesztett el. — A 80 százalékban magyar, megszállott Szát- máron a magyar színtársulat helyett a román színészeknek adott engedélyt a hatóság a négyhónapos Színházi sze­zonra. — A budapesti rádiumkórházban 50 százalékkal magasabb tesz az ápolási' díj, mint másutt. — A kecskeméti, or­szágúton holtan találtak egy elegánsan öltözött idős férfit. Most Sárközi József gyógyszerész felismert© a halottban Markorics Lajos gyógyszerészt. A 66 éves gyógyszerész március 27-én tűnt et budapesti lakásáról, azóta nem adott életjelt magáról. — Páratlan jubileub mot ünnepeit a bécsi Burg-szinház nagy művésznője, a 93 éves ,Wilbrandt-Rau- dis Auguszta asszony, ma, van 75 esz­tendeje, hogy elöször/lépett fefi a< Burg- szinházban. — Rosszul lett hivatalá­ban és mire hazaritték, megvakult Fun- tek Ferenc, a győri ítélőtábla segédhi- vatali főnöke. Az orvosok érthetetlenül állanak a különös esettel szemben. Fun- teket súlyos állapotban átvitték a győri közkórházba. — Becsben junius 1-töll leszállítják a gáz árát. Az ipari gáz, amely eddig köbméterenként 20 garas volt Becsben, ezentúl 19 garas tesz, a háztartási gáz árát pedig 23 garasról 21.5 garasra csökkentik köbméterenként. — Havazás volt tegnap délután Mátrá­ban. — Okirathamisitás miatt letartóz­tatták Celldömölkön Kaposi Kálmán ma- lomefJenöirt. — Felakasztotta maigát ,és meghalt SchietI Kató nagybecskereki leány, mialatt udvarlója éjjelizenét adott nejki. — A kereszténypárt Ernst Sándor volt népjóléti minisztert lépteti fel a Túri Bála halálával megüresedett esz­tergomi kerületben. — Svinhufvud finn köztársasági elnök feleség® üdülés cél­jából hosszabb tartózkodásra Magyar- országba érkezik. — Körösi Albin nyug. piarista tanár, a kiváló spanyol műfor­dító, 76 éves korában meghalt. — Bu­dapesten minden, tizedik ember rákban, minden ötödik szervi szívbajban hat meg. ‘ ILL!

Next

/
Thumbnails
Contents