Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)
1936-03-28 / 26. szám
1936 március 28, szombat XXXVI. évfolyam, 26. szám / Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE. Helyben ....... 12 P — Vidékre ....... 16 P EGY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Alapította: PRÄGER FERENC Szerkesztőség: Molnár u, 2. — Telefon 45 Kiadóhivatal! Városháza épületében A TANÍTÓ különösen a segéd- és helyettes tanító mindig névtelen hőse volt a hazának. Nem harcolt ropogó fegyverrel, nem kiáltottak rá sohasem hurrá-t, pedig minden esztendőben véghezvitte a maga fegyvertényét Küzdött, verejtékezett a kultúra harcmezején, kis katonáikat nevelt okos vitézekké, ügyvédeket, orvosokat indított el, igazított útba a betűk csodálatos rengetegében. Nem kért érte sohasem kitüntetést, kötelességének tartotta betegsége, bánata közben is mindig helyén maradni, oktatni, tanítani az ifjú nemzedéket. És ahogy az idők járása 'kezd' nehezülni felettünk, egyre súlyosabb kenyér lesz a segéd- és helyettes tanító karéja, amelyet az élet juttatott neki emberfeletti munkájának sovány ellenértékéül, harcot a nevelés és tanítás nagy munkájából, gondráncokat az élet elviselhetetlen gondjaiból. Egyik lapból olvasom, hogy a hódmezővásárhelyi tanyákon levő harmincöt ilyen levegőben lógó tanító akciót indított, hogy nevezzék k| helyben rendes tanítóvá, hogy ezáltal megkapja bérét annak a munkának, lamelynek méltó a bérére és amely a számára nem illő jutalom, de megérdemelt »stallum«. Picike st alium még a rendes tanító gázsija is és ezt is valósággal ki kell verekedni és harcolni, ki kell vértélien ütközetben csatázni a tanyák névtelen hősiéinek. Nem kér inségsegélyt ez a tanítóság, nem adományért kilincsel, csak részt bér a megélhetés száraz kenyeréből, miután becsülettel és tisztességgél résztvesz már évek óta a nemzetépitő nagy feladatok megoldásában. Nem visz magával pártfogót erre a »nagy« kérésre, de viszi az oklevelét nehéz és súlyos esztendők tanulásának eredményeit és viszi hozzá az érző meleg sálvét és viszi a harcos katonák vitézi szolgálatait. Mindig körül volt véve a magyar, ellenségekkel, irigyekkel, de annyi rosszindulattal, prédára leső hiénával még sohasem volt körülvéve, mint a miai szomorú időkben. Azok a szomszédok, akik szétvágták, szét- marciangolták az ország évezreden át összefort törzsét, ma is kihasználnak minden alkalmat, hogy sebet ejtsenek a magyarság amúgy is sokszorosan "keresztül lukgatott, megkin- zottt testén. Ezekkel szemben egyelőre mi csak a kultúra fegyvereivel védekeztünk. De éppen azért, mert & kultúrát irtuk fel a zászlónk szalagjára ki kell lépni az alkotni tudás mezőnyeire és helyet kel követelni a tanítóság számára a nap alatt, amely a négy világtáj valamennyi pontján csak becsületet és becsülést szerzett ennek a hazának, amely hatalmas részében ma is, most is ennek a tanítóságnak a hazafias lelkületéből nyer oktatást arra a nagy Útra, amit életnek nevezünk. A magyarság ebben a csonka hazában nemes és messzevilágitó utat követ, hja a magyar tanítóság helyzetét é® súlyát felismerve, az ő kívánságaik teljesítés ének tengelyébe állítja be súlyát, tennivalóit és cselekedetének eredményeit. Nagyszabású tervek a halasi kórház fejlesztésére A kórházbizottság ma délelőtt 11 órakor igen fontos, a kórház életére mesz- szekiható tárgysorozattal tartott bizottsági ülést a városházán. A bizottsági ülésen dr. Fekete Imre polgármester elnökölt. A bizottsági ülés majdnem háromnegyedóráig tartó tanácskozásán hozzájárultak a kórház különböző fejlesztéséhez. Esősorban arról van szó, hogy a kórházat központi fűtéssel fogják ellátni még ebben az évben és erre- vonatkozóan a kórház, rö videsen aj áriáitól fog kérni. ^ í A második ügy, amelyhez szintén hozzájárult a kórházbizottság, a kórházfej- tesztést célozza, mert ma a kórház nem' tudja a betegeket befogadni. Ezt úgy kívánják megoldani, hogy az újonnan épült szárnyra egy eme'etet építenek fel és ennék költségeit MABI, vagy, OTI kölcsönnel fedeznék, amelynek évi amortizációját és kamatait a kórház jövedelme biztosítaná. Ezzel kapcsolatiban a kórházban két uj osztályt is létesítenek, orr és gége osztályt, valamint csecsemőosztályt, а те1 у osztályoknak természetesen kü"ön főorvosai lennének. A kórháznak ezt a nagyobbszabásu! fejlesztési tervét egyik legközelebbi közgyűlés tárgysorozatára már ki is tűzik. Békés megegyezés a Táros és a Villamossági R.-T. közti perben Miint más helyen írunk róla, a város képviselőtestülete csütörtökön rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés iránt szokatlanul nagy érdeklődés nyilvánult meg, közel 65 városi képviselő volt jelien és az érdeklődést főleg három ügy, az országos vásárok, ia Natkai sziget megvétele és a vffianyügy keltette. A villanyügyre délután egy óra után került sor. Jólesőlieg lehet megállapítani, hogy ebben a kérdésben egységes volt a közgyűlés hangulata. Közmegelégedésre intézték el ezt a három év óta húzódó pert, amely fa város és a villanygyár között keletkezett. Ez az elintézés egyik fél hátrányára siem történt, mindegyik fél szem előtt tartotta úgy a város, mint l^t villanygyár érdekeit és főleg azt, hogy a város közönsége mit kívánt ebben a sokat húzódott ügyben. A város vezetőségének előrelátó előzékenysége és a villanygyár áldozatkészségének köszönhető az ügy ilyen formában való elintézése és a csütörtöki közgyűlés viszont egyhangú határozattal roegpe- fcsiételte a békét, illetve az előterjesztett javaslathoz egyhangú határozattal járult hozzá. Ezúttal nem kívánunk bővebben kitérni arra a jelentős tényre, hogy mit jelent a városnak jövő problémái megoldásánál, a város és a villanygyárnak ez a közös lépése, hogy barátságos utón tisztázták egymás között az ellentéteket és amely igy a város egész közönségében közmegnyugvással és megelégedéssel találkozott. Dr. Kathona Mihály városi főügyész ismertette az ügy előzményeit és a per anyagát és azt, hogy milyen fórumokat járt meg ez az ügy és hogy a pótszerződés magyarázata tekintetében a Kúria külön értelmezte a pótszerződést. Ezután tért arra rá, hogy néhány héttel ezelőtt kezdeményezés indult meg azirányban, hogy ' az ügy békés megegyezéssel érjen j befejezést. Ezek a tárgyalások, örömmel jelentheti a közgyűlésnek, olyan stádiumba jutottak, hogy mindkét fél érdekeinek teljes megóvásával aiz ügy lekerülhet a napirendről. A megegyezés alapja az, hogy a Villamossági Rt. a város igényei és perköltségei fejében 7500 pengőt fizet a városnak. A jogügyi bizottság foglalkozott a kérdéssel és hosszas tárgyalás után azzal a javaslattal jön a közgyűléshez, hogy az egyességet fogadják el és kölcsönösen kérjék a per megszüntetését- Ezzel a békés együttműködés minden lehetősége biztosítva van. Dr. Kathona Mihály előterjesztését nagy érdeklődéssel hallgatták és érezhető volt, hogy a közgyűlés igen örül az ügy ilyen fordulatának és látszott, hogy a képviselőtestület egységes a villanyper ilyen megoldásában és befejezésébe^. Nem is volt vita. Csak három felszólalás hangzott el dr. Franki Áron orvos, Farkas Sándor dr. ny. jbirósági aliel- nök és dr. Doliesek Lajos ügyvéd’ kamatai alelnök részéről. Mindegyik a legnagyobb melegséggel szólt arról, hogy a város és a villanygyár megértve egymást, a közérdek sérelme nélkül megtalálták a békés megoldás útját. Dr. Farkas Sándor rövid beszédében igy fejezte ki ezt: »Végtelenül örülök ennek a bejelentésnek. Tudtam a tárgyalásokról és már akkor melegen üdvözöltem 'a kezdeményezést. Most, hogy a főügyész ur ezzel a végleges javaslattal jön ide, szivem egész melegével köszöntőm és örvend a lelkem, hogy ez az ügy, békés megoldást nyert. Indítványozom, hogy a közgyűlés egyhangúan tegye magáévá-« Dr. Doliesek Lajos szintén amellett szólt, hogy egyhangúan foglaljon állást a képviselőtestület és indítványozta, hogy a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét szavazzon a főrügy észnek, ki ez ügyben nagy jogászi munkát végzett, mit a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadott el. i . i Ezután Dr. Fekete Imre polgármeS!- ter rövid beszédében elismeréssel megemlékezett Práger János lapszerkesztőről, ki a város egyetemes érdekeit szemeiéit tartva, a békés egyesség útját egyengette a két fél közt, majd tekintettel az ügy fontosságára, névszerinti szavazást rendéit el és a közgyűlés egyhangú határozatot hozott ebben a kérdésben. Leszúrta haragosát — 12 évi fegyházat kapott Illés Andor többszörösen büntetett előéletű dorozsmai legény 1935 december 27-ián a korcsmában összeszólalkozott Decsák István négygyermekej gazdával. A veszekedés után Decsák eltávozott a korcsmából, de Elés utána ment, megleste és diszmóölőkését háromszor haragosa testébe .mártotta. Az egyik szúrás a szivet érte és a szeret esetien gazda holtan esett össze. : szekszárdi törvényszék most tárgyait I ezt az ügyet. Tizenkét súlyosan, terhei I tanú kihallgatása után a bíróság szál j dékos emberölés büntette miatt tize* j kétévi fegyházra: ítélte a gyilkos Ix giényt. Az ítélet nem jogerős.
