Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)

1936-03-25 / 25. szám

4

KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE

március 25

A BETYÁRROMAN- \ TIKA ÖRÖKKÉ ÉL

Történet, ahol kemény harc után kirabolják a szegedi postát

A ikjisí csapat tagjai szót sem szóltak poroszkálás közben, mígnem elérték a csengelei határt, itt adatán lovaikat egy fához (kötötték, maguk a fűbe kevereditek, kisvártatva, a vezér vette fel a szó fonalát, i I

— Valami zsákmány megjárná, élelmünkről is gondoskodni kellene.

A többiek jóidéig tartó hallgatás után helyeselni kezdték Rózsa Sándor szavait, mindnyájuk (érezte, hogy az elkövetkező napokról gondoskodni kellene bizony. Csak a paripák legelgették a jóízű füvet egyaedvüen.

így gondolkoztak aztán külön-külön jó óra hosszáig is, csakhamar feltűnt az utón Szeged feiől közeledve egy alak, akiben egy kóborló cigányra ismertek.

A cigányt, amikor közelükbe ért, leültették, meséltették, elmondták^ hogy zsákmányra lesnek. A cigány szeme felragyogott. i , ,1

— Ejnye, ejnye, szép legénykék, zsákmány, lesz itt estefe.é olyan zsákmány, amilyet még emíber nem látott, kincs zsákszámra annyi, de annyi, hogy hét ló sem bírná el azt — áradozott a cigány, akib ől nagy nehezen kivették,

hogy a postakocsin, amely erre fog elhaladni, temérdek pénzt visznek zsákokban, a kocsi bakján pandúr is ülni fog, még pedig duplán megtöltött puskával. I, , ;

Rózsa Sándor és kisded csapata élénken hallgatták a cigányt. Hogyne is hallgatták vo'na, hiszen épen kapóra jön a postakocsi, a puskás pandúr pedig vajmi keveset számit, azt elintézik majd ők úgy, hogy nem llesz abban semmi hiba sem. De a cigányt, bárhogy szán badkozott is, nem engedték tovább. Leültették és ott tartották, egyrészt hogy vájjon igazat mondott-e, másrészt pedig azért, nehogy jutatom 'ellenében elármhassa szándékukat.

Hosszú volt a nap, többször is elővették batyuba pakolt ennivalójukat, majd ahogy eljött a délután, utána meg az «est leszállt, egyre türelmetlenebbül várták a sokat jelentő kincses kocsit.

Tíz óra tájban döcögős zörgést hallottak, messziről meg lehetett ismerni a postakocsi zaját. A cigány nem hazudott, a szemhatáron csakhamar feltűnt a nevezetes kocsi, bajkján a kocsis mellett zord arcú, puskás pandúr ült. A betyárok fészkelődül kezdtek, halkan Rózsa adta ki a parancsot. Az utszéh árokba feküdtek, a postakocsi a közelükbe érkezett, de hirtelen nagyot zökkent. A betyárok hatalmas fatuskóklat raktak a kerekek alá, a lovak nem tudták kimozdítani. Félelmes percek keletkeztek, a papdur leugrott a bakról, de egyszerre hárman is rárohantak, a puskát kicsavarták a kezéből, mire a pandúr puszta kézzel verekedett vétóik^ Hatalmas, erős ember volt a csend őre, a kocsis sem i jedezetit az árnyékától és az út közepén olyan verekedés támadt a betyárok és a két postakocsit kísérő közt, amely egy kis háborúnak is beillett volna. Ruhák szakadtak valameny- nyiröl, vér folyt belőlük, mígnem egy félórái kemény tusa után doronggal leütötték a pandúrt, a kocsist pedig az előkerült köteekekkel egy utszétó fához kötötték, lütána hozzáláttak a kocsi kifosztásához, ahonnan valóban sok pénz, betyárok Számára hatalmas summa került elő, jó néhány ezer pengő forint. i i , ' ,

Azzal aztán' a kocsi lovait visszafelé fordították, az ostornál rájuk csaptak, a lovak maguktól megindultak vissza Szeged felé.

A nagy csata után a betyárok holtra fáradva ültek lovaikra, Rózsa Sándor pedig vidám, harssány hangon adta ki az utasítást. 1 i

— Horgos irányába megyünk, onnan pedig a szabadkai tanyák fe\§.

A temérdek pénz a kis alávetőkbe került lés a kis csapát az első rablótámadás után a reggeli órákban már el is érkezett Horgos határába. De nem mentek be Horgos községbe, hanem Királyhalom felé fordulva a szabadkai tanyák felé vették útjukat.

Valahol a mostani Ludas-pusZttí körül aztán holtrafáradtan egy nagy fa árnyékába telepedtek és csaknem a késő esti órákig aludták ki a rettenetes fá- dalmakat. i

De este újra nyergeitek és Szabadka szélén elérték a mostani Ratócs fürdőt, amely abban az időben ütött-kopott kis hely volt. Nem volt akkor ott szálloda;, se vendéglő, пет. voltak úri villák egymásután' sorakozva), csak egy kis üitött- kopott csárda várta az utszétó vándorokat, épen Rozsdáknak való hely, ahova ők tüstént be is telepedtek, a csárdás szalonnát, kolbászt hozott, ítóka is került, jó királyhalmi karcos, a társaság jókedvre hangolódott, nótázni kezdtek, vígan voltak, csak Rózsa Sándor szemeiből potyogtak a könnyek. A kisteleki csárdásméra gondolt, az egyetlenre, aki neki az életében valamit jeentett mit ér a pénz, a kincs, mit a hír, amit a be- tyárság ad neki, mit ér a legjobb étel, a legzamatosabb ital, ha nem boldog az ember, i

— Hej! Hej! — kiáltott fel — halljátok, sok emberhalál lesz még ennek a vége, sok, vér, vér, vér, csak vért akarok ezután' látnál

A többiek; ránéztek a vezérre, de ez egy szóval sem árulta el a nagy,titkot, Szivének súlyos bánatát, nem mondta el, hogy a szép csárdásné miatt lesz, és

készül a nagy hadd el hadd, ha kell I tömlőé, ha kiéli a csilla gb őrt ön sötét zárkája, de bosszú lesz, kegyetlen, ir- irtózatos, hátborzongató nagy bosszú azért a két szemért, ami ott ragyog a csárdásné 'homloka alatt.

így iddogáltak a társak és magába- roskadva, gondolkodva, elmélyedve ivott Rózsa Sándor, amikor úgy éjféltájban beállít egy vásáros kocsi, most érkezett Horgosról. Szóba keveredik a betyárokkal, akiknek kérdezősködésére elmondja, hogy nagy újság van ám. Egész Szeged pandúrjai talpon vannak, kirabolták á szegedi postakocsit, kiadták a nagy parancsot, óriási jutalmat is tűztek ki, hogy a rablókat élve, vagy halva, de kézre kell' keríteni. Meg is indultak már. Közel ötven pandúr üldözd' a vakmerő rablókat. Szép összeg a jutalom — mondta a vásáros — .bár az ten markomat ütné, ezer pengő forintot kap az is, aki a pandúrokat nyomravezetné.

A vásáros nem is, sejtette, hogy a rablókkal ül egy asztalnál; elköszönt és tovább hajtott. De a betyárok is egyszeriben elhallgattak, egymásra néztek, kisvártatva, ők is kifizették a csárdást és tovább álltak. Rózsa igy. szólt:

— Emberek, most dől el' minden. Méltók vagyunk-e a betyár1 névre, vagy nem. Vagy a győzelem vagy a halál.

(Következő számunk: Gyilkos harc a pandúrok és rablók közt. Rózsa Sándor súlyosan megsérül).

Kinyomozlak a prónayíalvai gyilkosság leltfisát — notúrins legyenc Site meg

Megírta a Helyi Értesítő, hogy Prónayfalvám kegyetlen gyilkosság történt. Egyik este ismereten tettes, vagy tettesek leszúrták Fejes Máté fiatal legényt, aki a halasi kórháziban meghalt. Ezt irtuk akkor és azóta a nyomozás során kézrekerült a tettes Lajos János napszámos személyében, aki csak nemrég szabadult ki a fegyházból, ahol büntetését töltötte egy előző gyilkosság miatt. A csendőr,ség Lajos Jánost elfogta, aki nem is tagadta tettét.

A boncolás során megállapitoíták, hogy a legény halálát a halántékán 1

ért késszurás okozta. Fejes Máté korcsmái mulatozás után leittasodva tért haaza, útközben mindenkivel kikezdett és egy legényt fel is pofozott.

A letaartóztaitott Lajos beismerte, hogy ő szúrta fejbe zsebkésével Fejest, de tettét önvédelemből követte el. A csendőrség Lajos Jánost átadta a kalocsai ügyészségnek.

Érdekes, hogy a gyilkos alig két hete szabadult a fegyházból, ahol két és félévet töltött, mert , még

1933-ban ásójával szétverte egyik napszámostársa fejét.

Most már valóságos körsétát rendez a majsai „kísértet“

Majsai tudósi tónk írja:

A ttijtlokziafrais »kísértet«, amely 8-ik i hete tartja már lázas izgalomban a kiskunmajsai lakosságot, m<ég mindig , folytatja garázdálkodását. Most már nemcsak Boros Lajos házában vélnek a jó majisaiak leltével találkozni, de Boros harmadik szomszédja is arról panaszkodik, hogy nála; is kitártét jár éjszakánként. Az emberek csapatostól járnak Borostákhoz, hogy engedje meg nekik, ‘ hogy egy estiét ott töltsenek és meg- j tudják, mi igaz hát a kistprtethistórié- ] bót. Mindennap újabb és újabb csapata álltja az embereknek, hogy igenis: Во- j ros Lajos házában l|éS|ek jár, aki döröm- \ böl a fiaton, ágyak végén, szekrényen, j lehúzza az emberekről a takarót, a gyermekeket lehúz,gátija az ágyról és bántalmazza a vendlégeket. A tömeg- szuggessztió hatása alá került szem- és f fültanuk akár esküvel ás hajlandók bi- j zonyitani, hiogy, de bizony kísértet van j a házban;. ' j ! :

Az eset hírére Halasról is többen mentek át kocsikon és kerékpárral. — Sántha Ferenc városi tizedes és Galacz Ferenc borbélymester azzal mentek el,

hogy majd ők ellátják a tele haját. Revolverüket szorongatva üldögéltek Borostáknál este 11 órakor, amikor állításuk szerint, valóban megjelent a kísértet és végigcsinálta mindazokat amiket tetteiről a család nekik egész este az elsötétített szobában elmesélt. Galacz egyszerre azt hallotta, hogy a széket, amin ül, valami kaparja, rágja, ijedtében felugrott és be- le|őtt a székbe. Az asztalon egy létek- melegitő volt, az magától a levegőbe emelkedett, gombóccá gyúrta a »Me« jés a városi tizedes fejéhez vágta. Azután Galacz té ikabátja emelkedett fel a kemence padkájáról s a láthatatlan leié azt; a kuckóba dobta. Erre belövöl- döztek a kuckóba és Boros Lajos később azt állította, hiogy ő hallotta, hogy a leié jajgatott. De úgy látszik, nagyobb baja nem eshetett, mert pár perc múlva Borosék kislánya kezdett sikoltozni az ágyon, hogy a tele szőrös kezével fogja a lábát és lé akarja húzni. A két halasi »’.ele-vadász« aztán1 nem bírta tovább ideggel és gyors iramban visz- szakerékpároztak Halasra.

A majsai rendőrségnek még mpst sem sikerült a dotog végére járni, mert

Та vasci és nyári

öltönyök legolcsóbban, öt havi részletre.

T Г О p i C á I öltönyök nyolc pengős havi részletre. Divatáruk minEppelnel

amikor a rendőrök megjelennek, nem jelentkezik a »léte.« A nyolc hete tartó szóbeszéd s az egyre szaporodó »tanuk« meggyőző elbeszélései után pedig számítani sem lehet egyelőre arra, hogy meggyőzzék a népet arról, hogy kisértet nincs és legföljebb ügyes trükkel felcsigázott tömeghisztériáról van szó.

irn И—II • -Ч1—1 ттш---------- I I

Skribanek Mihály

városi képviselőtestületi tag, földbirtokos, a Halasi Hitelbank igazgatósági tagja vasárnap délután hosszú és kinos szenvedés után elhunyt. Ez a haláleset nem volt meglepetés, gyógyíthatatlan betegség végzett a szimpatikus, közszeretetben álló földbirtokossal, mégis a fájdalom erejével és a részvét hatásával keltett megdöbbenést a város közönségének soraiban, mert az elhunyt meleg, szive, közvetlen jósága hosz- szu évtizedeken keresztül ebben a városban csak jóbarátot, közvetlensége a tisztelők nagy tömegeit vonzotta egyénisége varázsába. Skriba- nek Mihály nincs többé. Ötvenhat éves korában aránylag fiatalon ragadta el a halál ezt a csupasziv embert, aki nemes lélekkel élte le az életét és hatalmas és erős lélekkel .tűrte azt a fájdalmas kórt, amely ily fiatalon olyan hosszú szenvedést zúdított reá.

A városházáról és a Hitelbank épületéről fekete zászlót lenget a tavaszi szél, gyászolja a szántóföld és a magyar ugar szerelmesét, gyászolja Skribanek Mihályt, aki egész életével a szeretetet szolgálta, a megértést ápolta és akinek minden lépése « jellem és a puritán gondolkodás kimer ithe tetten tárháza volt. Skribanek Mihály nincs többé, sirbaszállt vele a társadalmi élet egyik bízó ereje, egyenesdereku és egyenésvonalu férfié, akiben hit élt és lelkesedés dolgozott, minden tette, cselekedetének: minden rugója a béke és a megértés szolgálatának volt példázata. Skribanek Mihály nincs többé. Nyugodjon békében az áldott magyar anyaföld- ben és az örök világosságban, abban a világosságban, amelyet életével akkora nemes odaadással szolgált.

Halálát kiterjedt rokonság, valamint özvegye és három fia gyászolják, akik a magyar sportban világ- viszonylatban is nevet és hírt szereztek nemcsak ennek a városnak, d* az egész magyar hazának.

Az elhunyt temetése kedden délután lesz a Szilády Áron-utcai gyász- házból a róm. kát. egyház szertartása szerint.

Gyalog többet sose mék, megjött a csoda

gap „ 20 pengő részletre Kapható:

Langermann Sándor

vaskereskedőnél, postával szemben