Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)

1936-03-14 / 22. szám

6 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE március 14 10—15 hold földet bérbe keresőik. Cim a kiadóhivatalban, i 1 HÁROM pengő 90 fillér az ébresztő óra. Mindennemű javítás, u. m. óra, ékszer, optikai, olcsón, jól, gyorsan FARAGó-nál, a városháza épületben. KÉTSZOBÁS urilakás minden mel­lékhelyiséggel, kertes házban május else­jére, esetleg egy-két héttől' ©iő’txő is kfv- adó. Batthyány u. 39. sz. BOBJUT és marhát a legmagasabb napi áron vesz özv. Juhász Istvánná mészáros, városház épület. MEGBÍZHATÓ VETÖMAGVAKAT: répamagokat, lucernát, tavaszhoz át, ár­pát, zabolt, hajdinát LEGOLCSÓBBAN SCHÖNFELD cégnél vehetünk. (Vi­szonteladóknak- árengedmény.) »URAN« SZESZ, jó háziszer fogfájás ellen, fertőtlenít, szeszes folyadékkal hí­gítva, fájdalom ellen bedörzsölő. Kap­ható: CZURDA ÉS ARVAY gyógysze­részeknél, Szent István patikában. Szabadkaiét 10 sz. alatt kommen­des cseléd1 15 éves fiával felvétetik. FELSÖKISTELEKEN BenkovicS-féle 25 holdas tanyás ingatlan eladó. Érdek­lődni lehet dr. Bódi ügyvédnél. , ÖT PENGŐ jutatom annak, aki1 felső- kisteleki gyümölcsösömből ellopott ba­rack csemete tolvajának nyomára vezet. Rácz János gyógyszerész. AZONNAL is, esetlég május 1-re kiadó két szoba, hal fürdőszobából áltó lakás Széchenyi u. 41. sz., özv. Száády Lász­lóménál. HA SZÉP AKAR LENNI, úgy csak a valódi Tomory-féle IDEAL KRÉMET éa SZAPPANT használja. Hatása csodás és győződjön meg róla. <— Kizárólag a TOMORY-gyógyszertárban kapható. VÉTÓ és étkezési burgonyák!, vető árpa, zab, tengeri, legolcsóbban kapható Szekulesz Hermanne üzletében. CSAK egyszer próbálja ki a Tomory- \ féle HALASI CSALAD SZAPPANT, nem I fog mást használni. Egyedül kapható ‘ TOMORY gyógyszerésznél, i LUKSZUS fűző és győgyhaskötő, fe­lelősség mellett Konzum-jegyre hat havi részletre kapható Präger Inén Fő u. rőfösüzletében. özv. Viargta Antalné eresztő- és zsanai Kun T. János-féle birtokából 29 hold tanyásbirtokát Dömötörtől ha­szonbérbe kiadja. Értekezhetni Ha­ram gos-tér 5 sz. alatt. Szoba, konyhás lakás máus 1-re kiadó Kossuth-u. 11 sz. Kovács Je­nőménél. a- "" ■■ ■ ' ..........- ■'....—==n A kiskunhalasi kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság. 7257—1935. tk. Szám. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNYI KIVONAT. Miltyók Zsófia Végfehajtatónak, Csong­rádi Kálmán elten indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatáság a vég­rehajtató kérelme következtében az 1881 LX. te. 144, 146 és 147. §-ai értelmében eürendtef-S a végrehajtási árverést 78 P tőke követelés és jár. és az árverési kiérvényért ezúttal megállapított 9 P 40 fiKr kölflség, valamint a csaifekozottnlak kimondott Halasi Kereskedelmi Bank Rt. 100 P tőkiek-öveteljés és jámliékaiihajk be­hajtása végett a kiskuhalasi kjr. járás­bíróság területén lévő, Kiskunhalas m. városban fekvő s a kiskunhalasi 2570. ! számú b'etétben A. I. 1-2. sor 23928-7-8. - hrszám alattit foglalt 1 hold 251 n.-ött szőlő, 624 n.-öJí szántó a Rekettyén, Csongrádi Kálmán (nős volt Vincze Ho­nával) nevén áülő ingatlanra 960 P 50 fillér kikiáltási árban, ugyanott x. 1. sor. 23928—9. hrszám alatt foglalt 1 holdí 1511 n.-öll szőlő a Rekettyén ugyanan­nak a nevén álló ingatlanra 1555 P 50 fillér kikiáltási árban az összes ingat­lanokra nézve C. 5. alatta Szabó József haszonélvezeti jogának fenntartásával. A telekkönyvi hatóság az árverénnek a telekkönyvi hatóság hivatalos helyi­ségében (I. emelet 2/a ajtó) megtartá­sára 1936. MARCIUS 28. napjának d. e. fél 10 óráját tűzi ki s az árverési feltéteteket az 1881 :LX. te. 150. §-• alapján a következőkben állapítja meg: 1. Az árverés alá eső ingatlant a i ki­kiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron eladná nem lehelt. (1908. XLI. te. 26. §). Г 2. Az árverezni szándékozók kötetesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalé­kát készpénzben, vagy az 1881 :LX. te. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosbaa a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénz­nek előtegesen bírói Letétben helyezésé­ről kiállított letéti elismervényt a kikül­döttnek átadni és az árverési feltétele­ket aláírni. (1881 :LX. te. 147, 170, 150 §-ai; 1908:XU. te. 21. §). Kiskunhalas, 1935. november 28. Dr. BOROSS sk. kir. járásbiró. — A kiadmány hiteléül: Mészáros irodatiszt. Д Д И 1935. kih. 961. Szám. Dr. Halász D. Sándor mint elsőfokú rendőri büntetöbiró tejtermékhamisitási kihágás miatt Gyulai Istvánná kiskun- halasi lakos ellen indított kihágási ügy­ben, melyben a vádat dr. Kathona Mi­hály t. főügyész képviselte a Kiskunha­lason, 1936. évi február hó 19. napján terhelt jelenlétéiben megtartott nyilvános tárgyalás alapján a vád és védelem meg­hallgatása után hozom a következő ÍTÉLETET: 1 Gyulai Istvánná sz. Kertész Franciska terheltéit, aki1 52 éves, rk. vafiásu, fér­jes, bácsalmási születésű, kiskunhalasi lakos, magyar állampolgár, tej termék- kereskedő foglalkozású, vagyonos, bű­nösnek mondom ki az 1895. évi XLVI. te. 3. §. d.-ba ütköző kihágás miatt, melyet azáltal követett el, hogy az általa foTgalombahozott keverttuxó tartályán az áru minőségét nem jelelte s ezért Gyulai Istvánná sz. Kertész Franciska terheltet az 1895. évi XLVI. te. 3. ij§-a alapj'án а II. Bn. 6. §»ának alkalmazá­sával behajthatatlanság esetére а II. Bn. 10, 11, 12. §-aii alapján 1 napi elzárásra átváltoztatandó' 4 P pénzbüntetéssel, mint mellékbüntetéssel; büntetem. Az el­zárást terhelt önköltségén ke 1 foganato­sítani. A pénzbüntetést az fielet jog­erőre emelkedésétől számított 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mel­lett Kiskunhalas m. város pénztárába kell befizetni.. A pénzbüntetés, valamint az elkobzott és gazdátlan jószágok ér­tékesítéséből befolyt összeg az 1901. évi XX. te. 23. §-ának rendelkezéseihez ké­pest felerészben Kiskunhalas m. városit, felerészben az államkincstárt ilteti meg. Kötelezem továbbá terhefltet, hogy a Rbsz. 213. §-a értelmében a kalocsai Vegykisérleü AEomás javára összesem 7 P 68 fillérben megállapított eljárási költséget az ítélet jogerőre eme kedésé­től számitött 15 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett; a pénztárnál megfizesse. Azonfelüli az Ítéletnek a »Kiskunhalas Helyi Értesítője« c. helyi lapban leendő egyszeri közzétételiét ter­helt költségére e'rendelem. Kelt Kiskunhalason^ 1936. február 19. Dr* HALASZ rendőri büntetöbiró. Felelős szerkesztő és kiadó: PRAGER JANOS A forgatag sodrában Re g é n у I Folytatás i 9 A SZULTÁN FÖLDJÉN Talán senki. Jávorka zászlóst mellén hatalmas mentőövvel Jáva egyik szigetére vetette sorsa. A íővenyparton feküdt, órákig eszmé- letitenüli és ahogy ájulása után először nyitotta ki szemét, kék ég mosolygott rá. 1 > — Élek! — folyt ki belőle az .élet szava. — Élek! Majd mindjobban emlékezett a tör­téntekre, kincsek, gazdagság» a hajófe­nék tele arannyal. Minden' elveszett, csak az élete ma­radt meg. : Sirt, de hamar megnyugodott. Már fel is kelt, megtapogatta tagjait, épek, a part zöld, messze házak, váro­sok, hajók, és ezernyi apró kis csónak. — Élek! — kiáltotta a legelső útjába akadó embernek. A színes javai ember hanyatt-homlok menekült előle. Még sohasem látott a szigetén fehér embert. És ez fehér, de hogy kerülhetett ide? Tán földre szál­lott, mint az isten. — Meg majd ezek iis istent látnak bennem — borzongott meg Jávorka zászlós. De a gondolata nem is járt messze a valótól. És míg ott ténfergett a parton, szí­nes toliakkal teli lándzsás csapat köze­ledett felié. A parancsnokuk akrján a jávai szent madár. Ez az egy ember volt a szigeten, amelyik törte a francia nyelvet. Valaha Jáva egyik belső hatal­mas szigetéről került ide, ahol most DJogjakarta szultán uralkodik, szigeté­nek több mint kétezer teliket, számláló népe fölött. i Állam az államban volt ez a kis füg­getlen sziget. Körötte mindenhol euró­pai gyarmatok, die ez a kis harcos1 nép­ség nem engedte be szigetére a fehére­ket és ahelyett inkább hatalmas bért fi­zetett, csakhogy a szultán önáiHósiágal megmaradjon. A jelenleg uralkodó szul­tán csak a főbb emberein át érintkezett a holland hatóságokkal, mert Hollan­diának fizette a hatalmas váltságösz- szeget. Az ijesztő kinézésű jávai harcosok, Jávorka zászlóst körülfogták és a csa­pat után nagy tömegben a kiváncsi nép. Talán a sziget aprajannagyja mini- I denestül mindenki összesereglett. i — Tűzre vele! — kiáltozták, öklük­kel fenyegették, szidalmazták és a köztel- áEők megrugdosták'. 1 MÉG A VADÁLLATOKAT IS MEG- IGEZTE Jávorka zászlós szemrebbenés nélkül állta az ütlegeléseket és gondolkozni sem ért rá, ugyan mivel váltotta ki a bennszülöttek ellenszenvét és haragját. De úgy ránicdgúlták és lökdösték, hogy nem is ért rá gondolkozni. De nem is tudott volna, mert úgy rohantak vele az események. A mozi' filmjénél iis gyorsabban. Mint a szél­vész, minit a hang, mint a fény. A szultán megtermett óriás alak. Rengett a pocakja. Az arca kairmmvö- rös, a teste zebracsikos és arany ka­rika a fűiében. Jávorka zászlós egykedvűen állt előtte. V Fehér embert még ilyen sanyarú ál­lapotban sohasem Látott. Egyszer jár­tak fehérek a szigetén, de azok díszes egyenruhában, tüzet okádó botokkal a kezükben és más kápráztató csodákkal. De ez? Félrehúzta a száját és már ment is. Útközben megáit a vadállatok ketrece előtt. Ezek nézésében' teCtott a legna­gyobb szórakozása. Szerette nézni a va­dakat, ahogy kiéhezetten, egymásra ron­tottak és harapták, marták egymást. Néha egy-egy kegyvesztett emberét is arra ítélte, hogy életét védve küzdjön meg a vadállatokkal. A vadak máris acsarkodtak egymásra és a hatalmas szultán kedvtelten állt a ketrec előtt, majd érdekes gondolat villant meg az agyában1. — Ha ez a fehér ember élni .akar, küzdjön meg a vadállatokkal. Parancsára összesereglettek föembe- rei. Már ott állt a trónemetlivémy, százan' és százan a ketrec körül, eSlőhuzlták a fehér embert, nyílt a ketrec ajtaja és bent két kiéhezett, üvöltő párduc. A fehér embert valósággal bedobták a ketrecbe s utána máris zárult az ajtó. A szánandó ember elvágódott, két vérfagyasztó üvöltés, két ugrás, de le- heletérintö közeire mindkét párduc meg­torpant. Megjuhászkodva hátráltak, a fehér ember mereven nézett a sze­mükbe ps a két vad döbbenetes merev­séggel meg sem mozdult Majd hátrál- Itak, hátráltak és a ketrec túlsó sarkába elfeküdtek. A szultán és kísérelte' éírthefettemkedve szemlélte a 'ketrecben történteket, ilyen csoda a szultámságban még nem történt. Ez a fehér ember tekintetével fölfegyve­rezte és megrémisztetté a vadállatokat. Ez az ember bátor és erős, ilyen, ret­tenthetetlenre szükségem van — gon­dolta a szultán és máris intett a kezé­vel. intés szabadságot jelentett. Jávorka zászlós az előbb még azt HMyf Ertcmió LapriBataLojomth, Kttnnbafao, Molnár исм 1 A szultán vizsgálta, nézte, csodálta. — Fehér ember ! 1 I hüte, hogy ütött az órája, már Istennek ajánlotta lelkét. Isten veled étet, — só­hajtotta, a két fenevad ordítása már az eszét vette és ime csoda történt. Ké­rő, könyörgő nézéséire a két vadállat nem rontott rá, mintha megértették vol­na könyörgésé^, pedig csak imát rebe- gett az ajka. | De nem ért rá töprengeni. A szultán maga mellé ültette, gyűrű­jét Levonta kezéről1 és a fehér ember ujjúra húzta. Az egybesereglatt előkelők irigykedve nézték és még nagyobb volt a csodálkozásuk, ahogy a szultán mind­nyájuk szemeláttára megölelte. — A szultáni barátjává fogadta a fe­hér embert — ujjongott a nép, majd egetverő kiáltozásuk után a szultán1 elő- vezette lányát és átadta a fehér ember­nek. Még a mindentudó udvari főemberek iis elcsodálkoztak a váratlan szultáni kegy láttára1. MÉRGEZETTEK A VIZEK A sziget népe örömmámorba úszott, táncolva jattak az utakon, de örömük hamar megrökönyödéssé változott, mért váratlanul fehér bőrű katonaság jelent meg a partokon. A tenger felől pán­célos hadihajó állott és tömegével on­totta magából a katonákat. A szultán' érthetetíenkedve hallgatta a jelentéseket, már-már harcra, háborúra gondolt, amikor eszébe jutott a fehér ember. Az majd kipuhatolja a fehér emberek szándékát. Jávorka zászlós boSidOigan sietett a fehér emberek elé és szabadulására gondolt. A hadihajó parancsnoka elé vezették. A parancsnok békés szándékáról biz­tosította a sziget lakosságát és Jávorka a jóhireket sietett, is közölni щ szultán­nal. Kézzel-iábbal magyarázta, hogy csak friss iható vizet és élelmiszereket visznek a hajóra és máris indulnak to­vább. (Szerdai számunkban folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents