Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)
1935-06-01 / 44. szám
junius 1 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 oldal Mégsem muszáj pörköltet főzni a pulykákból félreértett nyilatkozat, amely talán nem bonyolódik tovább to'tt üléséről és az ottani felszólalásomTOLL és TOR A társadalom számkivetettjei Sápadt a képe, reszket a keze, fejét mellére csüggeszti, így áll a szoba közepén a kiszabadult rab, Fejteszi a legnehezebb kérdést a mindenségben: — És most mi lesz velem? Belátom, hogy bűnt követtem el. Ha újra kezdhetném, ha, meg lehetne változtatni, ha meg nem történtté lehetne tenni, akkor én lennék a világon a legboüldjo- gabb. Elköveti az ember azt, amiért joggal teszi rá a törvény a kezét: elköveti a bűnt. Bár ne tettem volna. Elitéltek, bezártak, megbün- hödtem azért, amit cselekedtem. Kinyílt a börtönajtó, kiszabadult rab vagyok. Nézett a padlóra, mintha csak a sir szájába meredt volna a tekintete. Hánytorgott elölte a bűn és a bünhödés. Megtette mégegyszer a nehéz utat. Felsóhajtott. — Nem! Nem akar az ember újra bűnöző lenni. Megfogadtam százszor, ezerszer. Ha egyszer kiszabadulok, inkább ,az életet veszem el magamtól, de újra nem szárad bűn a telkemen. Igen ám, de itt van az asszony és a gyerekek. Az aisz- szony kínlódott, nevelte a gyerekeimet, most én következnék. Nekem kellene váM'ni. Szívesen hordanék még köveket is. Malomköveket js, de nem bízik bennem senki, fél tőlem mindenki, én vagyok a kiszabadult rab. Sokan vannak. Félig tébolyodot- tan botladoznak közöttünk. Azt mondják, hiszen még a tisztességeset^ nek, a becsületeseknek sem jut kenyér. Viselik a sorsukat, akikhez nem tapad' bűn, ugyan mit akarnak az olyanok, akik a túlsó oldalról jönnek vissza. Mégis beszéi- ini kell erről. Szembe kel! nézni a súlyos kérdéssel mert ők is vannak. Körülöttük a család. Egyszer már megjárták a poklot. Meg kellene találni a módját, hogy felszínen tehessen tartan löket. A társadalom kirótta rájuk a börtönt. Megbün- hőötek. Valahogyan feléjük keltene nyúlni. Err(ö! beszél dr. Angyal Pál egyetemi tanár, a magyar büntetőjognak egyik büszkesége, amikor tankönyvében a 112. cikkben ezt mondja; ; ( — A rehabilitáció az elítéltnek visszahelyezése a polgári és politikai jogainak gyakorlásába és egyben minden rá vonatkozó feljegyzésnek a bűnügyi nyilvántartó lajstromból törlése. Lényegileg a büntetett állapotnak, a büntetettség jegyének a köztudatból törlése. Ez intézmény mellett szól: 1. Méltányos annak válláról, aki hosszú időn. keresztül kifogástalan életet élt, a büntetettség bélyegét levenni. 2. Célszerű az ösz- szes jogkövetkezményeik törlésével a tisztességes társadalomba visszatérés útját megnyitni. A rehabilitációra vonatkozó törvényjavaslatot 1914- ben nyújtotta be az igazságügymi- niszter, de nem lett be’pte törvény. Bármilyen nehéz és keserves azoknak az életük, akiket sohasem csábított el és ejtett meg a bűn, mégis tudomást kell vennünk a megbiinhp1- döttekről. Foglalkoznunk keiül velük, legdspsorban a családijuk miatt. Hiszen a társadalom teljesen kiveti Őket magából, amikor becsületes munkával akarnak visszakapaszkodni a meredeken, megint;, csak oda sodródnak a bűn útjára. Sokszor velük sodródnak a család, az ártatlan gyermekek is. Ez pedig igazán nem tehet a társadalom célja... Hirdessen a Helyi Értesítőben i Egyik legutóbbi számunkban hirt adtunk arról, hiogy Szentesen az ottani Mezőgazdasági Bizottságban aggodalmasan tárgyalták a miagyar pulyka sorsát, ' ame’y igen megnehezedett az angol vámemelés folytán. Szentesi tudósítónk jelentése alapján megírtuk, hogy ezen az ülésen jelen volt Szuly Elemér, a kecskeméti Kamara kiküldöttje is, aiki azt aján’otta a gazdáknak, hogy legjobb lesz, ha ai pulykákból pörköltet főlznjeki. < Ez a nyilatkozat elhangzott • ugyan,, de azt; nem a Kamara kiküldöttje tette, amit most az alábbi beküldött nyilatkozatában igazit helyre. A nyilatkozat egyébként a következő: B. lapjuk folyó hó 25-iki számában cikket közöl »Izgalom a gazdák között a pulykaexport nehézségei miatt« címmel. Ezen cikk megemlékezik a, szentesi mezőgazdasági bizottság legutóbb tarSzerdán délelőtt avatta fsl a la. nitóság a Sóstóin felépített tanítói j üdülőotthont. Már Ikorán reggel vit- " te a társasikocsi, az autók és bérkocsik a helybeli és vidéki tanítókat ki a Sóstóra. Először a közgyűlést tartották meg a, vendéglő nagy- j termében, délelőtt 9 órai kezdette^ Itt jöttek össze a Kiskunhalas—Kiskőrösi Járáskor tanítói, körülbelül százan. Krafcsik Zoltán jköri elnök üdvözölte Rákos István kir. tanácfsost, Galla Endre orsz. elnököt, Kohányi Gyula my. ikir. tanfelügyelőt, В aranyi László esperes plébánost, Szabó Zsigmond ref. lelkészt és az ösz- szes vendégeket, majd izzó hazafias megnyitó beszéd után ,a 'közgyűlést megnyitotta. Utána Rákos István kir. tanácsos szólalt fel ,mint a Tanítók Szövetségének központi kiküldöttje. Gyönyörűen felépített beszédében a kar- társiias együttérzésre, a mai kor tanítójának fontos feladataira hivta fel a megjíelentek figyelmét. A munka nemes, melyhez szeretet és jóság kell — mondotta — és minden becsülést megérdemel. Erőfeszítést várnak tőlünk és közülünk senki sem beszél a jutalmakról. Nekünk nevelnünk és becsületessé kell tennünk ezt a nemzetet. A tanitő — mondotta továbbá — nem más, mint hivatásának fogadalmat tett szegé- I hoz, melyben az őszi pulykaexport várható nehézségeiről volt szó, olyan megjegyzést fűz hozzá, amelyet nem tettem. A cikk szerint ugyanis »legjobb értékesítési mód, hogyha pörköltet főzünk pulykáinkból« — mondotta a kamarai kiküldött. Ezzel szemben a valóság az, hpgy amikor a pulykaértékesités nehézségei a fenti ülésen szóba kerültek, pikkor ai jelenlévő bizottsági tagok tettek keserü- tréfásan o'yan megjegyzéseket, hogy hiszen akkor legjobb, ha megfőzzük és magunk esszük meg a pulykáinkat. — Ezt tehát nem a kamarai kiküldött mondta, mint ahogyan mégis csak nehezen képzelhető, hogy a kamara kiküldöttje és a baromfipiac alapos ismerője ne tudna más remédiumot a termelőknek ajánlani, mint a —hírlapi szenzációnak mindenesetre alkalmas — pörköltfőzést. I ! : i ! |i(t . I i Ínye. A lelki egységgel meg tesz oldva a nemzeti egység. A nagy hatást keltő beszéd befejeztével Galla Endre orsz. elnök fel szólalása következett. Az előadó a szakfelügyelet kérdését — mely szeptemberre már életbelép — hosszan fejtegette, örömének adott kifejezést, hogy a körzeti felügyelők a tanítók közül fognak nyerni megbízatást, de véglegesítésük csak az érdemesség és rátermettf- ség után valósul meg. Kohányi Gyula ny. kir. tanfelügyelő beszédében az üdülőotthon megvalósításának helyességérői szólott. Továbbiakban pedig meleg szavakkal elbúcsúzott a járáskör tanítóságától. Nem haragszom senkire sem — úgymond — s azt hiszem reám sem haragszik senki. Áldja meg az Isten mindnyájukat! ' Greguss Gyuláné áll. tani tónő, a patronázs egyesületről, és a fiatalkorúak bíróságáról tartott igen értékes és megszivlelendő felolvasást. Majd Szilágyi Frigyes kiskőrösi iig. tanító, a helyettes tanítók sorsával foglalkozott. A közgyűlés javaslatot terjesztett a felsőbb hatóságok elé. Utána Kruspier Pál áll. tan. tette meg pénztárosi jelentését, majd a íisztujitás és Krafcsik Zoltán elnök zárószavai következtek. Húsz perc szünet után a tanítóság átvonult a köteten lévő üdülőotthonhoz, annak felavatására. — Krafcsik Zoltán bevezető szavaiban az üdülőotthonról és Róna Gábor igazgató érdemeiről szólott, majd üdvözölte a megjelent dr. Fekete Imre po’gár mestert és dr. Tóth E ek rendőrtanácsost. Rákos István az üdülőotthont felavató beszédében párhuzamot vont biz otthon és a tanítóság között. Kifért az igazi becsületes emberek és magasabb - lendü lelkek áldozatos munkájának fontosságára. Legyenek áldottak, — mondotta, kik ezen otthon felépítésével is másokra gondotak! Az Isten gondolatával foglalkozó magiasszárnyajásu beszédet, valóságos templomi csendességben, mindenki meghatottsággal hallgatta. Dr. Fekete Imre po'gármester a város által adományozott tétekről és a hivatása magaslatán álló tanítóságról való megemlékezéssel kezdte beszédét. Szent, nagy és nemes a tanítóság hivatása — mondotta, me'y nélkül államot fenntartani nem tehet. Áldja meg a.z Isten ezt az épületet és a halasi tanitótes- tütetet. i Nagyszabású üdvözlőbeszédst mondott még Szabó Zsigmond ref. lelkész, aki a ref. egyház, a ref. Szilády-reálgimnázium és a ref. polgári leányiskola üdvöztetét tolmácsolta lélekbe markoló szép szavakkal. Utána Kohányi Gyula, ny. kir. tanfelügyelő fejezte ki a kir. tanfe tügyelőség üdvzöletét- Bensőségesen meleg szavakkal emlékezett meg Róna Gábor tízéves igazgatói évfordulójáról, aki ennél szebb alkotással nem is tudta volna ezt az évfordulót emlékezetessé tenni. Róna Gábor igazgató meg- hatottan mondott köszönetét az elismerő és üdvözlő szavakért és kifejti, hogy az üdülőotthon megvalósítása nem öncél, hanem eszköz a haza; jobbátételére. A nemzeti sorsot fejtegetve, felhívja a tanítóságot, hogy úgy szeressék ezen üdülőotthont, mint ahogy anya szereti gyermekét. Köszönetét mond végül Tóth Lajos építési vállalkozónak és minden adakozónak. A beszéd után Fürt Ferenc szava ta el nagy hatással és átér- zéste saját alkalmi költeményét. Levélben és táviratban fejezték ki üd- vöz’etüket: Gróf Te’eki Mihály országgyűlési képviselő, Padányi Andor és Kehrer Károly kir. tanfelügyelők, ttenny Aladár polg. isk. igazgató, Lotz Ká- roiyné és Zeke József pásttól áll. tanítók. A felavatás után a jelenlévőkről Tóth Imréné áll. tanítónő csoportképet készi- te'.t, majd valamennyien visszamentek a sóstói vendéglőbe, hol bankett volt, amelyen a Lukács-vendéglő kiválóan izes és mégis o’csó ételekkel mutatta te magát az üdülőotthon leendő lakói’ nak. A bensőséges hangulata banketten fel- köszöntőket mondottak Krafcsik Zoltán, Szilágyi Frigyes, Szabó1 Antal, Huszár Dezső, Medveczky Károly és Róna Gábor. — A megjelent városi és vidéki vendégek még sokáig együtt maradtak s egy feledhetetlen ünnep emlékéve’. távoztak a magyar géniusz legfrissebb akotásának színhelyéről. Az em'ékezeíes és úgy városi, mint országos viszonylatban iis kiváló alkotás a tegközelebbi időben már rendelkezésre ad úgy a tanítóságnak, mint mindazoknak, akik az üdülőotthon vezetőséget e kérdésben felkeresik. (K.) Ráth Lili Zotigorás növendékei hangversenyüket junius hó 1-én, szombaton este fél 9 órakor a város közgyűlési termében tartják. A hangverseny látogatása díjmentes. Szép és bensőséges ünnepséggel avatták a halasi tanítóság sóstói üdülőotthonát Az avató díszközgyűlés szónokai az otthon jelentőségéről és kimagasló célkitűzéseiről
