Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)
1935-02-20 / 15. szám
4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE február 20 HALASI HÍREK néhAny SORBAN Félmázsa zsírt, szaktanát és "kolbászt loplak az éjjeli betörök. Ismeretlen betörők jártaik szombaton éjjel Füle Sándor hentes Eötvös-uccai üzletében és onnan fél'mázsa zsírt, szalonnát és nagyo bb mennyiségű kolbászt loptak el. A betörök kézrei- keritésére folyik a nyomozás. Rejtélyes beleg fekszik a halasi kórházban. A Kurucz szobor mellett szombaton a szolgálattevő rendőr egy sárban fekvő eszméletlen em|- bert talált. Intézkedésére a kórházba szállították, ahol kiderült, hogy Rabi János vasúti füíöházi munkás, aki a kórházban visszanyerte eszméletét. Rabi a jobb lábát és karját nem tudja mozgatni. Azt állítja, hogy senki sem bántotta. Most abban az irányban tájékozódik a kórház, hogy Rabit ütés érte, vagy elesett, esetleg szélütést kapott. A Leveinte Egyesületet újjáalakítják. A halasi Levente Egyesületet a közeljövőben újjáalakítják, amikor is közgyűlés keretében betöltésre kerül az üresedésben levő elnöki és alelnöki tisztség. и . . 1 —:b Nem lehet megtiltani a szekérfuvarozást A Mezőgazdasági Kamara állasfoglalása A vasút érdekeinek túlzott vedel- me hozta felszínre azt az elgondolást, amely a gazdáknak meg akarja tiltani az úgynevezett szekérfuvarozást, azt a jogukat, hogy terményeiket saját, fogataikkal szállíthassák a közelebbi vagy távolabbi piacokra. A kecskeméti Mezőgazdasági Kamara legutóbbi ülésén erélyesen fog- iáit állást a terv ellen. Lehetetlenség, hogy az a gazda, aki magas közmunka v álts ágokat és útadókat fizet, ne használhassa szabadon az utat, amelynek létesítésében és fenntartásában súlyos megterheléssel vesz részt. , i i A Mezőgazdasági Kamara a gazdatársadalom érdekének védelmében a szükséges lépéseket már is megtette. A kereskedelmi miniszter ebben a tekintetben. a gazdák álláspontját tette magáévá. Kecskemét országos intézkedést kér a törvénytelen gyermekek számára A házasságon kívül született gyermekek sorsának súlyos kérdése megoldást követel. A szerencsétlen — legtöbbször elcsábított — anyák hiába nyernek pert gyermekük apja ellen, mert a mai hézagos rendelkezéseket könnyen kijátsszák és a havi taríásdijat nem fizetik. Ezt ez állapotot szeretné megszüntetni Kecskemét város közigazgatási bizottsága és ezért átiratot intézett a vármegyékhez, melyben védelmet és országos intézkedést kért a házasságon kívül született gyermekek számlára. Kecskemét javaslata az, hogy ilyen gyermekek eltartásáról az apa a gyermek 16 éves koráig legyen köteles gondoskodni és a tartásdijat az anya bemondása alapján legyen köteles fizetni a természetes apa. A védeti birtokosok halasi népes értekezlete végleges és igazságos rendezését kérte a gazdaadósságoknak A Szőlősgazdák és Gyümölcstermelők Egyesülete, mint azt már jeleztük, vasárnap délután tartotta népes értekezletét saját helyiségében, ahol több felszólalásban sürgették a gazdaadósságok végleges és igazságos rendezését. Az értekezleten zsúfolásig megtöltötte a hallgatóság a helyiségeket és mindvégig élénk figyelemmel hallgatta a felszólalókat. Az értekezleten Rásonyi Papp Gedeon elnökölt, üdvözölte a megjelenteket, majd hosszú beszédet tartott. Elmondotta, hogy épehugy, ahogy minden osztály felvonul a maga jogos érdekeinek megvédése szempontjából, úgy kell- a gazdaközönségnek is minden eszközt megragadni, ha nem akar elpusztulnál A szónok rátért arra, hogy piz érvényben levő gazdarendelet, amilyen örömet keltett, épenolyan aggodalmas az, hogy október 31-én megszűnik. A gazdaközönség nem tudja, mi lesz azután. Nekünk földművelőknek, a jövőnk forog kockán. Utána Vass János baranyai gazdálkodó beszélt, aki üdvözölte a miniszterelnök nagyszabású reformtörekvéseit és azt sürgette, hogy alkotmányos utón kell megrendszabályozni a nagytőkét, hogy igy elejét lehessen venni nagyobb veszedelmeknek, mint például az éadósodott gazdák pusztulásának. Az értekezleten a helyi szónokok közül felszólalt dr. Nagypál Ferenc, pki azokról a sérelmekről beszé't, amelyek a gazdavéde'mi rendeletek végrehajtása körül előálltak, itt Halason például senkinek sem volt egyharmadrész adóelengedése aszálykár miatt. Mészöly Károly azt kövG'e’te, hogy amit az adós nyolc százalékon félül fizetett, azt számítsák be a tőkébe. Rásonyi Papp Gedeon újabb felszólalása után az értekezlet a 'következő négy pontból álló határozati Javaslatot fogadta el : 1. A bajbajutott gazdák régi adósságaik után ne fizessenek több kamatot, mint amit az állam fizet az adósságok egy része után, vagyis 2 és fél százalékot. — 2. Az adósságokat p mai értékviszonyokhoz átértékelve kelljen visz- szafizetni. — 3. Ha valaki 1934-ben, amikor a nagy pénzintézetek hatalmas üzleti nyereséggel zárták az évet, a termés pedig csekély volt, nem tudott kamatot és adót fizetni, az pe veszítse el a védettséget a végleges Rendezésig, — 4. Sürgősen módosítsák azt a rendeletet, amely egyharmad adóelengedéshez köti a védettség törlésének ^halasztásához való jogot. , A posta válaszol panaszos olvasóinknak: „a kristályos rádiók zavarait légköri kisülések Egyik számunkban megírtuk, hogy több más várossal együtt Halason is alig lehetett hallani a kristályos rádiókban a műsort. Ebben az ügy- , ben most a postahivatal főnöke a következő nyilatkozat közlését kérle: »Hivatkozással nb. lapjuk f. hó 13-án megjelent számában »Napák óta alig halják a budapesti műsort a kristályos rádiózők.« cimen közölt cikkben foglaltakra vonatkozólag illetékes beüjyrői kért és kapott információk alapján tisztelfettel értesítem, hogy a szóbanforgó rossz vételi lehetőségek nem helyi zavaró körülokozták“ menyekből eredtek, hanem a véíelj- zavarok oka az akkori légköri viszonyokból magyarázható légköri kisülésekben rejlett. Az ilyen eredetű zavarok megszüntetése tekintetében a helybeli, postahivatal főnöksége természetesen nem intézkedhetik, hanem csakis az olyanokban, amikor a zavart, illetve a rossz vételt helyi erős áramú berendezések (motorok, stb.) okozzák. Ilyen utóbbi esetekben forduljon a közönség a hivatalhoz, amikor a posta, minden tőle te.lhetőt megtesz a vételi nehézségek megszüntetésére.« AZ ŐRÜLETTÉ FAJ Lb6 ГЧ Öl К A RT Y ANZEN VFDÉL Y MEGÖLI A CSALÁDI ÉLETET Egy családanya komoly hozzászólása a tomboló uj női divathoz A kártyás asszony, szelidebben mondva a kártyázó asszonyról folytját érdekes ankétot egyik nagy budaipesti napilap. Az újság hasábjain helyet ad azoknak a 'leveleknek, amellyé к az olvasók, elsősorban a hölgy- o,lvasók köréből érkeznek be a szerkesztőséghez. Megállapítható, hogy a levelek nagyobb része a kártyaszenvedély elfajulása ellen emel szót. Valóban úgy is van. Naivitás az ellen agitálná, hogy egy asszony vagy lány szolid keretek között hetenként egy- szer-kétszer néhány órát, áldozzon a | legszelídebb formák között végbe- j menő kártyázásnak. Ezt, szabad. De \ aminek napjainkban tanúi vagyunk, ] az már egyértelmű az őrülettel. Az j amugyis ingatag alapokon álló csa- j ládi életet úgy dobják oda prédául t egyes asszonyok a kártyának a »hi- ; permoidern« asszonyok, hogy az már : szinte a büntetőtörvénykönyv után ,- kiált... Ebben a kér.yaőrülettöi tom- j boló zűrzavarban közli a budapesti 1 napilap az alábbi beérkezett levelet, melyet — 'miután tökéletesen kifejezi a mi véleményünkét — mi is közreadunk: »A pipogya férj és a kártya. Igen tisztet Szerkesztő Űrt Engedje meg, hogy a kártya és a zsáker vitában egy olyan asszony is megszólaljon, akinek, hál’ Istennek, semmiféle »narkotikum; a« nincs szüksége. Tulajdonképpen nem is a vitához akarok hozzászólni, az egész nagyon egyszerű: jó féleségből, jó anyából nem lesz kártyás asszony soha, kártyás asszonyból nem válik sem jó feleség, sem jó anya. Én csak azon csodálkozom, hogy ilyen pipogya férjek vannak a -világon, aki a saját portóján nem fűd rendet teremteni és főikapitányi segédlete akarja visszaszerezni úgy látszik, elvesztett feleségét. Ha én férfi tennék, nekem nem keltene olyan rszszmy, akit a rendőrségnek kell figyelmeztetnie kötelességeire. De miég az anyósomhoz sem járnék siránkozni, mint ászt a napokban, egy »gondos anya« irta, hanem otthagynám és kártyázhatna tőlem őnkigysága réggé tőn másik reggeliig, nem törődnék vele, még ha a zsókert az uj tavaszi kalapja mellé is tűzné dísznek. Kiváló tisztelettel: R. L.-né székely asszony.« Népművelési ünnepség Tajó-pusztan Felejthetetlenül kedves népművelési ünnepséget rendezett hétfőn este Tajő puszta érdemes közönsége, amelyen megjelent dr. Fekete Imre polgármester társaságában dr. ősz Béla klr. tan- felügyelő is, aki a helybe! tanintézetek tanulmányi ál ápolónak feülvizsgá- lósára érkezett Halasra. A tantermet zsúfolásig megtöltő közönség nevében Róna Gábor ál. isk. igazgató üdvözölte az előkelő vendégeket, va amint dr. Rupnik János és Horváth Ferenc yá- rosi előadókat. Dr. Fekete Imre polgármester meleg szavakkal mé-tatta a .táj ói népművelés kiváló emdményét. örömmel szemlélte azokat a díszesen hímzett szép magyar ruhákat, amelyeket a pői kézimunka tanfolyam résztvevői annyi ízléssel1 és az ősi hagyományok iránti szeretettel készítetlek. Kívánatosnak tartaná, ha ezek a szép magyar ruhák minden ünnepélye8s alka makkor hirdetnék a magyar nők törhetetlen ragaszkodását őseik hagyományaihoz. Utána dr. Kupáik János orvos tartott élvezetes előadást a kuruzsíássaí járó veszedelmekről, míg Horváth Ferenc és Róna Gábor igazgatók Jtözhaszniu gazdasági kérdésekkel foglalkoztak a jeenlévők nagy érdeklődése mellett. Ezután az énektanfolyam záróvizsgálaita következett, meiynek során felcsendültek a Sajóinknak boldogságtól piruló ajkain a saebb- néisszebb magyar nóták egyszer Szomorúan busongó, majd pajzán örömtől. szárnyaló me-ódióái. Majd Faragó Lajos kisgazda1 vezetése alatt .mintaszerűen megszervezett népművelési zenekar magyar daai lepték meg a hp Igatóságot. Mindezek láttán vaíóoan igazat kell adnunk dr. ősz Bé.a kir. taníelügye.ő- nek, amikor záró szavaiban rámutatott a magyar faj minden téren yaió rendki- viiii értékeire, magásfoku szei-ami képességeire és a művészet iránti nagyfokú érzékére. Me.eg szavakkal emlékezett meg azokról; az elszakított magyar testvérekről, akiknek pe.n hogy magyarul beszélni, de bujában-bajáoan daiomi sem szabad. A szép ünnepség végén Kram- mer Kálmán kisgazda köszönte meg az előkelő vendégek és előadók .fáradságát s közvet en szavakkal Ígérte mag, hogy a halottakat igyekeznek saját céljaikra fe,használni. « De nem volna teljes megemlékezésünk a ke.íemes ünnepségről., ha rá nem matatnánk arra, hogy a magyarság piindeme szép értékei talán soha sem láttak volna napvilágot, ha nem volnának a tanyavilágnak olyan kiváló és telkes tanítói, mint Kersehbaummáyer Antónia és Szügyi Mária tanítónők, akik eiismerésreméltó biuzgóságga, igyekeznek népünk telkét, szivét és értemét minden eszközzel kiművelni. Mi pedig azzal az érzéssel távoztunk el az ünnepégről, hogy ami mindeddig fáradságos utánjárással; sem sikerült, az a táj ólaknak sikerülni fog, „Hisszük, hogy a tajóiak kidaolták uj isko ájuk felépítését. Adja Isten, hogy reményükben ne csa.atkozzanak. f ..j v (xx)
