Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)

1935-02-06 / 11. szám

4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE február 6 Három napig aludt egy Jánoshalmái gazda Dr. Kovács Vince — csongrádi főesperes Valószínűleg ő lesz a váci szeminárium rektora Bűntény vagy kttlönös álomkór? Jánoshalmának érdekes szenzáció­ja van. Nagy Péter 45 éves János­halmái kisgazda péntektől egész hét­főn délelőttig eszméletlenül feküdt lakásán és nem reagált semmilyen orvosi beavatkozásra. Szive műkő- ! dött, de valami nehéz bódultság j vett rajta erőt, úgy hogy csak hét- j fén dél felé tért magához. Az esz- j méletlenii,! fekvő embert két orvos is megvizsgálta, de az eszméletlen­ség okát külső jelekből megállapí­tani nem tudták. A magához tért gazda nem tud visszaemlékezm sem­mire. ; 1 j ' - [ \ j j Feljelentés folytán a, csendörség is tudomást szerzett a három napig ; alvó gazda titokzatos esetéről és ' megindította a nyomozást a külö­nös eset ügyében. Csak négy hadiárva van már Halason A hadiözvegyek száma is egyre csökken A világháború a, maga borzalmas relikviái közül itthagyta a hősi ha­lottak áldozatait a hadiárvákat és a hadiözvegyeket A hazafias társadalom és az ál­lam is mindent elkövetett abban az irányban, hogy a háborúban elesett hőseink emlékezetét nemcsak az em­lékező kegyeletben, de abban is kel­lőképen kifejezésre juttassa, hogy gondoskodik nemcsak a hadirokkan­tak segélyezéséről, de arról sem fe­ledkezik meg, hogy elesett, hőseink hátramaradót tjeiről is kellő gondos­kodás történjék. A halasi városházán a hadigondo­! zó hivatal kezeli a hadiárvák, özve- j gyek és rokkantak ügyét és itt tud- I tűk meg, hogy Halason ma már I csak négy hadiárvát tartanak nyil- j ván. Van több hadiárva is de csak a 16 éven aluliakról van nyilvántar­tás. i A hadiözvegyek száma Halason 97, ezek folyton fogynak, főképen azál­tal, hogy közülök nemcsak elhalnak, de férjhez is mennek. < Ma a halasi hadirokkantak száma 239. Hány magyar И a megszállóit tarületakaa? Érdekes összeállítás, kimutatás jelent meg Bécsben néhány nappal ezelőtt az európai nemzeti kisebbségekről. A ki­mutatás nem terjed ki a Szovjetunió területére, a többi európai állam nem­zetiségi viszonyait azonban összeállítja. A magyarokról, akik Magyarország te­rültén kívül, a négy szomszfcdál'amban laknak, a következő adatokat közli: Ausztriában, ahol az Bgész népesség 2.8 százaléka nemzetiségi, van 17.000 magyar, Csehország 36.69 százalék nemzetiségéből a magyarok száma: 750 ezer (német 3,400.000, rutéfi 460.000, lengyel 80.000). Délszláviában 21.75 szá­zalék a szerbeken, hjorvátokon és szlo­véneken kívül népesség száma. Ezek közül magyar 472.000, német és mace­dón 600.000-600.000, albán 440.000, tö­rök 200.000, oláh 183.000, tót 50.000. Romániában a 29.31 százalékos arányú nemzetiségek közt a legnagyobb a ma­gyar 1,700.000 lélekkel; a németek száma 800.000, az ukránoké 700.000, a bolgároké 300.000, a törököké 250.000, az oroszoké 175.000, a szerbeké 60.000, a lengyeleké 40.000, a tótoké 30.000. A kimutatásból hiányzik a tatárok és a gégék, vagy gagóook száma. Francia- ország akármilyen tiszta nemzeti állami­ként is igyekszik önmagát feltüntetni, lakosságának 8.7 Százaléka mégis nem­zetiségi és pedig 1,650.000 német, 1 millió breton, 600.000 olasz, 200.000 baszk és 100.000 Fernand. — Minden! esetre nagyon érdekes számok! Másfél év múlva Halason is lesznek távolbalátó készülékek A magyar rádió komolyan foglalkozik a távolbalátó készülékek felszerelésével A néhány évtizeddel ezelőtt még a legmerészebb mesék világába tartozó technikai újdonságok egymásután lesz­nek az emberiség közkincsévé. Aig van tíz éve, mikor az eső rádiókészülékeket Ha'ason felszerelték. Pár éve, hogy a halasi mozi hangos filmeket ad- Még fel sem ocsúdunk a meglepetésből, már itt! a másik. Másfél-kát év múlva a mai rádióhallgatás olyan idejétmúlt ócska­ság lesz, mint a moziban a néma. film, aminek a kísérőzenéjét a xi'ofon adta. Az angol rádiótársaság májustól kezd­ve rendszeres tteeviziós távolbalátó le­adásokat ad ha 'gatóinak, akik nemcsak hallják a közvetített színházi előadást, j ünnepélyt vagy footfcallmeccset, hanem j tátják is otthon a szobájukban, mintha a 1 leadás helyén tennének. Berlin, Páris, Róma, Moszkva az utolsó simításokat végzik a teeviziós leadások bevezetéL *П- 1 . . ! , 1 i I Magyarország sem fog nagyon e ma­radni ezen a téren. A magyar postát- vezérigazgatóság szintén komolyan fog­lalkozik a televíziós adóállomás megépí­tésének gondolatával s ha ez meg lesz, tömegesen szerelik majd fel a magyar rádióhallgatók, a halasiak is a televíziós berendezéseket. ^Szakértői vélemény szerint a telet viziós hullámok sugárzási területe még csak 40—50 km., vagyis Budapestről még most csak Ceglédig, Székesfehér­várig, Hatvanig, Balassagyarmatig le­hetne közvetítést leadni s egy készülék ára még most 800—1000 pengő volna* De rohamosan változik majd a hely­zet, ha az említett európai fővárosokí- ban felállítják a leadókat s akkor a készülékek is hamarosan tömegcikkek íesznek. i Hiszen a legelső fejhallgatós rádiói- készülékek, amilyennek most 40—50 P az ára, 6—800 pengőbe kerültek. Dr. Horváth- Elemér kanonok и váci szeminárium rektora agyvérzés következtében váratlanul elhunyt. Ha­lála osztatlan nagy részvétet keltett, különösen a váci egyházmegyében, amelynek kimagasló értékű, nagyon érdemes papja volt. Mint Vácról jelentik, utódja, a cson­grádi főesperesi székben dir. Kovács Vince kanonok lesz és arról is meg­bízható híradásaink vannak, hogy valószínűleg őt fogja kinevezni dr. Hanauer Á. István megyés püspök, a, váci szeminárium rektorává is. Hol született hát mégis Petőfi Sándor ? A hosszú, nagy vita végleg eldőlt — Kiskörös Petőfi szülőföldje A nagy irodalmi harc ugylátszik vég- telnél a meglepetéstől hangosan > fe'l- leg eldőlt, újabb dokumentumok kétség­te'enné teszik, hogy Petőfi Kiskőrösön született, igy megdőlt az a feltevés, mintha Szabadszálláson, vagy Féiegy- házán lenne szülőföldje. Kiskunfélegy­háza volt a legkitartóbb abban, hogy magának vindikálta Petőfi szü’etési he­lyét. Amikor a kiskőrösiek megtalálták és közzétették Petőfi anyakönyvi kivona­tát, Kiskunfé egyháza Petőfi-ralongói nem fogadták el- perdöntő bizonyitékí- nak, hanem igy Jeteitek a büszke kis! körösieknek: — Petrovics István fétegyházi lakos volt és Petőfi Sándor- a mi vámsunk­ban látta meg a napvilágot! Csak azért anyakönyvezték Kiskőrösön, mert ná­lunk nincs evangélikus lelkész. Ezért kellett tehát Kiskőrösre vinni a gyerme­ket. A szabadszállásiak pedig igy védik az igazukat: — Igaz, hogy a Petrovics-család Fél- egyházán lakott, de az is igaz, hogy nem ott, nem is Kiskőrösön s zu e tett a köl­tőkirály, hanem Szabadszállás határá­ban. Szekéren utaztak ugyanis, amikor Fetrovicsnét megtepték a fáj da'mák és ott, a szekéren — de már szabadszállási határban — szül© meg a legnagyobb költőt! Kiskőrös most döntő rohamra indul Petőfiért! Kiss Béla tanító Száztizéves, porladó községi iratok közül olyan ok­iratokat kerttett e-ő, melyek kétséget kizárólag bizonyítják, hogy Petőfi Sán­dor Kiskőrösön szütetett és kétéves ko­ráig ott is növekedett. Kiss Béla a következőkben számol be kutatásairól: — Három év óta tanulmányozom a város régi könyveit, melyekből megát- lapítottam, hogy a költő édesatyja, aki a községi mészárszéket bérete, mint szakértő, hivatalosan felbecsült árve­résre kerülő jószágokat. Ez 1822-ben, tehát egy évvel Petőfi születése előtt történt Találtam egy másik okiratot is, melyet Kiskőrös tanácsa 1823 január 5-én á-litott ki Mihaljk György mészá- rolegénynek, aki Petrovics Istvánnál mint segéd dolgozott. A bizonyítvány kiállítása pontosan azokban a napokban történt, amikor a kis Sándor megszül-, letett i i — De a százszáza ékos, döntő bizonyí­ték is végreva ahára napfényre került! — folytatta lelkesen Kiss Béla. — Erről az okiratról, melyet most találtam meg, a hivatalos körök még nem tudnak és bizonyos, hogy azzal örökre lezárjuk Petőfi szütetési helyének évtizedes yi! táját. I — Mikor Kiskőrös 1824. évi kiadási könyvét tanulmányoztam., az ötödik té­kiáltottam! Ugyanis okira-tfag beigazo- E-ást nye.t, hogy Petrovics István 1822—- 23—24-ten — minthogy a bérietet min­dig három évre adták ki — Kiskőrös városának mészár&zék-árendáisa volt! A kiadási könyv ötödik téte'e szós-erint a következőket tarta mázzá: »Petrovics székáiendásnak 260 font husért fontjáért 8 krajcárra, és 240 font tartozásért ki­fizettetett 34 forint 40 krajcár.« — Bizonyos tehát, hogy a Petrovics­család itt élt, itt lakott Petőfi születéséi­nek idejében, azaz 1823 január 1-én- De azt is okirat igazolja most már, hogy a születést megelőző és az azt követő évben is kiskőrösi lakosok voltak Petőfi szü ei! Az igazság kiderült, vitának nincs helye többé...! i i ■ ; Zoltán János, a kitűnő író, a kiskő­rösi Irodalmi Kör elnöke, aki évtizedek óta fog a kozik a költő életéve1, elmon­dotta, hogy Petőfi diák korában is sok­szor járt Kiskőrösön. \ — Amikor az ötödik gimnáziumból kicsapták Petőfit, — mondotta, — ide szökött kiskőrösi ker-esztsizüterhez. Mar­tini evangé ik-us lelkész fiához és lányá­hoz. Az is megállapítást nyert, hogy Petőfi szütei pem voltak ágrót szakadt emberek, hanem tekintélyes ipamscsa- Eádból származott a költő. Petőfi tehát most már Kiskőrösé, de a legendák azért keringenek tovább a halhatat'an költő jelteten és ismeretiem sírja körül... - i — N~gysrab®sa js hatásos népmű­velési est vojli hétfőn a bogárzói is­kólában. Kitűnő sikerű népművelési est volt hétfőn este a bo-gárzói is­kolában, amelyen részivéttek, mint előadók dr. Fekete Imre polgármes­ter, dr. Halász D. Sándor városi ta­nácsnok, Villányi Leó állatorvos és Szabó AntaL igazgató. Az előadáson nagyon sokan voltak jelen, jobbmódu gazdák és szegény emberek, akik boldogan hallgatták végig az érté­kesnél értékesebb előadásokat. Dr. Fekete Imre polgármester a népmü- . vetés nagy és hatalmas jelentősé­géről beszélt, a jelenlevőket felszó­lította, hogy szeressék ezt a nép­művelést, amely a magyar nép ja­vát szolgálja. Dr. Halász D. Sándor a »setéd és a gazda viszonyáról beszélt szintén nagy figyelem mellett. Vil­lányi Leó az állati betegségekről adott elő. A vetitetíképes előadást Novák Tivadar bogárzói tanító tar­totta meg. A mindvégig lebilincselő előadások maradandó hatást váltot­tak ki a jelenlevőkből és dicséretére válik ez az előadás is a halasi nép­művelésnek, amely a legkiválóbb és legelső helyen- áll egész Péstvárme- gyében. .

Next

/
Thumbnails
Contents