Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)

1935-12-18 / 101. szám

6 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE december 18 — Újból kap kedvezményes tüagerR В város. Dr. Fekete Imre \po®gármester illetékes helyein eljárt, hogy újabb vám­mentes tengerit utaljanak ki Halasnak. Azok, akik a kedvezményes tengeriből vásárolni szándékoznak, december 24- én délig jelentsék be igényüket ka­taszteri nyilvántartónál1. — Mint érte­sültünk, a városi hatóság ezúttal -is szigorúan ellenőrzi majd, hogy a vám­mentes tengerit üzérkedés céljára, senki feC ne használhassa. Csak azok jelent­kezzenek tehát, akiknek valóban saját szükségletükre, hizlalás céljából kell a tengeri. - г i,l — Decemberi hazaiam aíkulcs. > A Pénzintézeti Központ közhírré i tette, hogy a buzBzáíoglevelekben folyósított és buzaértékre szóló kölcsönök törlesz­tési részleteinek a befizetésénél egy métermázsa búza fejében 17.10 arany­pengőt kell számítani decemberben. Magánhirdeíések HÓCIPŐK, hócsizmák, posztó, fűzős és csattos cipők, bárány béléses posztó - cipők, téli szőrcsizmák, eras gyermek­cipők a legolcsóbb árban. Női fél- és magasszáru cipők, férfi box, strapa ci­pők, fűzős és cugos cipők, félrfi és fim bakancsok, olcsón, férfi erős vadász- cipők. JÓT és OLCSÓN vásárolhat SPITZEH BÉLA cipőáruházában, ' vá­rosházával szemben. •: • özv. ORBÁN Imréné óvoda u. 3. sz. alatt egyszobás lakást mellékhelyiség­gel, istáiéval azonnal kiad. Fehértói bir­tokára méhcsaládokat válla,I „. BARINA K. Vencel Balotán 80 drb. lábon álló akácfát és bognárnak való száraz vastag akácfát elad. Értekez­hetni Szondi u. 22. sz. alatt. HALASI GABONAARAK December 18. Búza 80 kg-os 16.80 P, rozs 14.70 P, árpa 17.— P, zab 15.20 P, morzsolt tengeri 15.80 P mázsánként. FERENCVÁROSI SERTÉSVASKR Nehéz sertés 102—104, prima szedett 82—87, silány 60—70 fillér kilónként. SZEGEDI műúton, 16-os km. mellett, a müuthoz igen- köizel fekvő Király Gy. Sándor-fé'e tanyán december 19-én, csü­törtökön délelőtt 11 órakor nagymeny- nyiségü akáctuskó és gally lesz kis- tételekben ölnkéntes árverésen eladva. Ugyanott gyönyörű kárónak való akác­fa igen olcsó árban kapható, v KARÁCSONYRA olcsón készíthet ott­hon kitűnő zamatu LIKŐRT és RUMOT, ha az essenciát a CITY-DROGÉRLABAN szerzi be. Egy üveg 24 fillér. KUNSÁGI BAJUSZPEDRŐ. A bajuszt viselők 25 év óta, kedvelt pedrője. Ké­szíti RACZ JANOS gyógyszertára, Kos­suth ueca 1., (Takarék épület). Anyakönyv i hírek — December 8. — december 15. SZOLETTEK: Paplögó Vince és Engi Juliánnának Viktória nevű leányuk. Tajti Mihály és Szekeres Máriának ha'va született fiuk. Füri Lukács és Vaczuli Katalinnak .Gi­zella nevű leányuk. Robek József és Szabó Erzsébetnek András nevű fiuk. Péter Szabó István és Kocsis Rozáliá­nak Juliánná nevű leányuk. Kolompár János és Kolompár Rozáliának János nevű fiuk. Rajcsány György és -íjágodi Margitnak György nevű fiuk. Bezsenyi Sándor és Halász Juliánnának , Antal nevű fiuk. Simon József és Fenyvesi Viktóriának Piroska nevű leányuk. Tóth Abonyi Ferenc és Vince Veronikának Veronika nevű leányuk. Kauz Benő és Kocsis Juliánnának Juliánná nevű leá­nyuk. , . MEGHALTAK: Dági András 21 napos borban, Föld­vári István1 3 napos, Schwarcz .Mihály 73 éves, Juhász Fülöp 53 éves, Tanács Istvánné Kardos Mária 22 éves, .Juhász F. Sándorné Rékasi Terézia 29 éves, Holló János 75 éves, Dudás -Mihály 14 napos, Rozsnyai Terézia ,3 éves1, Jó járt Imre 4 hónapos, Péter .Szabó Ju­liánná 1 napos, Fenyvesi Ferencné Ko­vács Piroska 47 éves, özv. Francs^ Györgyné Mucsi Zsuzsánna 72 éves kor­ban. i - i KIHIRDETETT JEGYESEK: Meszes István Szűcs Teréziával. Nagy Pál Ferenc Bábud Juliannával. Oltott Kovács Sándor Horváth Honával. Se­bők István Lovászi Rozáliával. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Nagy Páli Mészáros Juliannával. Márta István Mucsi Margittal Gárgyán István Dudás Veronikával. Hegedűs Lajos Be- nedecki Annával. Rechnitzer- Richard Bódog Dusnoki Juliánnával. Ponyeczki József Nagy Etelkával. Hegyes István Csáki Juliannával. Dr. Zilah István Gyugel Margittal Maráczi Lajos Pást­ra vies Ilonkával. ! > , Felelős szerkesztő és kiadó: , PRAGER JANOS A küzdelmek országutia Regény Folytatás - 10 Lemartine éppen valami gorombasá­got akart válaszolni, amikor valóságos diadalorditás hallatszott. A hajó belsejé­ből hat lázadó matróz a fedélzetre hozta a kapitányt. Irma követte édes­apját. Arca- halotthalvány volt és az iszonyat látszott rajta. ; , '.Ml — Engedjétek el! — kiáltotta, Lemar- tine. — Hiszen úgy seim szökhet meg! De ámini látom, kapitány pram, дет na­gyon jól aludhattál, mert hiszen tető- től-talpig fel vagy öltözve.' — Mi történik itt?-— kérdezte a kapi­tány izgatott hangion. — Mit főztetek ki megint? Vagy talán lázadást jelentsen ez? 1 — Igen, lázadás! — ^kiáltották iia matrózok, mind egyszerre. í — Emberek, — mondta la-kapitány, — óva, intelek benneteket. Engem meg­ölhettek, hiszen túlerővel állok szem­ben, de egyszer majd számot kell adno­tok a törvényszék és az Isten itélőszéke telőtt! у ; (• ■(' ■ ) ! A kapitány utolsó .szavai gúnyos ne­vetésbe feladtak. > (! — Mit kívántok tehát 'tőlem?,— kér­dezte a kapitány. ; ; ff 1 ti — Az ételiedet, — Válaszolta Lemar­tine. i : I I' V f — Az életem? Azt könnyen megkap­hatjátok. De nem adom olcsón. .Néhá­nyat közu-etek előbb még a pokolba akarok küldeni... > Г A kapitány észrevétlenül a zsbébe nyúlt és a, következő pillanatban meg­villant kezében a revolver. Gyors egy­másután1 öt lövés dördült el A kapi­tány nagyszerűen célzott. Halálorditá- sok hallatszottak és maga íLemartine is megsérült a, balkezén. iDonald most gyorsan a kapitány mellé, ugrott, mert tudta, hogy most kézitusára kerül a sor. Két lázadó azonnal meghalt, másik három- a vérében fetriengett a padlóza­ton. Irma, kétségbeesetten sikoltozott. — Apám! Apám! Az istenért, mentsé­tek meg az apámat! ' ' [. A következő pillanatban valami ret­tenetes történt, amit Donald már nem akadályozhatott meg. Alig dördültek el a kapitány lövései, amikor vérbenforgó szemmel jelent meg a, fedélzeten Rexa, a vörös kanadai szigonyvető. Ez a ret­tenetes ember szigonyt cipelt a kezében. — Ma, leszámolunk egymással, kapi­tány! — kiáltotta, kellem efen, rekedtes hangján. Aztán felemelte a szigonyt és hatalmas erővel a szerencsétlen kapi­tány mellébe döfte. A szigony, mélyen behatolt a kapitány testébe. A szeren­csétlen ember megszédült, aztán vsgig- vágódott a, fedélzeten. — Itt fekszik a kutya! — kiáltotta á kanadai. — Ez a legjobb bálna, amelyet valaha leszúrtam... 1 Ezekre a szavakra, a matrózok diadal- orditásban- törtek ki. Mintha megőrül­tek volna, ügy kiáltoztak az emberek. Donald nem törődött senkivel sem,, ha­nem a földön fetrengő kapitányhoz sie­tett. Lehajolt hozzá. Látta, hogy Itt már nem lehet segíteni!, miért a kapi­tány a, végét járja. Mégis megpróbált minden lehetőt. A kapitány még beszélni akart valamit. A lázadók most már nem törődtek a leszúrt kapitánnyal. A leg­többen elhagyták a fedélzetei és a rak­tárak felé rohantak. Most minden cél­juk az volt, hogy a rumkészleteket meg­kaparintsák. — Szegény j,ó édesapám! — kiáltotta Irma kétségbeesve. — Istenem, meghal, meghal... 1 j ; 1, ; j — Igen, meghal, — mondta1 Donald szomorúan. — Ég ha még mondani akarsz neki valamit Irma, akkor közöld vele gyorsan, mert nemsokára már nem fogja hallani. ^ Donald körülnézett. A lázadók mind elhagyták a fedélzetet. Most legalább nyugodtan segélyt nyújthatott a, kapi­tánynak, aki rémesen hörgött. i * — Donald, Dona'd! nyöszörögte a halódó. 1 i t ,1 , i ■ í — Mit kívánsz kapitány ? — kérdezte. — Donald én igaztalan voltam hoz­zád. Feloldalak adott szavad alól. Nem kívánom már, hogy elvedd Irmát fele­ségül, bár nagyon szeretném, ha ilyen ember volna a férjjé... Ne haragudj rám, ha erőszakos voltam Ъ veled szemben, ezt én csak a leányom bol­dogsága érdekében tettem... De bármi lesz is, ígérd meg, hogy a lányom olda­lán fogsz állani és meg fogod őt védel­mezni ezekkel a gyilkosokkal szemben! ígérd meg nekem, hogy Irma mindig védelmezőre talál benned... Megígéred? — Esküszöm-, — mondta] Donald, r— Meg fogom védelmezni a lájiyodat... E tekintetben nyugodt lehetsz... De most azt ajánlom, hogy jöjj rendbe iste­neddel és imádkozz... i A kapitány ajkai imát rebegtek. Mint­ha szörnyű kanokon ment volna keresz­tül* ebben a- pillanatban. Aztán kisi­mult a homloka és lehunyta a, szemét. Irma ott zokogott mellette kétségbe­esetten. — Istenem, meghalt, meghalt! — ki­áltotta kezeit tördelve. 1 Donald ekkor egy rettenetes kiáltásra lett figyelmes. A hang irányába rohant és látta, hogy a hajó orrában nagy ké­zitusa folyik. Тот állt most Donald elé és igy szólt hozzá: * 1 - •* — Uram, jöjjön azonnal, éppen most ölik meg az öreg Nansen t, mert kije­lentette, hogy a kapitány mellett áll. Az istenért, segítsünk rajta! Donald villámgyorsan rohant Nan­sen segítségére- de már sajnos, későn érkezett. Ekkor Lemartine észrevette Donaldot is... i — Itt van- még egy barátja a kapi­tánynak! — kiáltotta-. — Ennek is meg kell halnia... i * Két lövés dördült el. A golyók Donald füle mellett süvítettek el Ekkor egy hangos kiáltás hallatszott: - * — Ne bántsátok! Még nagyszerűen használhatjuk őt! Kötözzétek meg! Idő­vel majd megjön Biz -esze és hajlandó lesz nekünk dolgozni. ) — Vissza! — kiáltotta Donald, mikor látta, hogy néhányan megkörnyékezik. — Ha hozzámnyultok, akkor úgy puf- fogtatlafc le benneteket, mint a veszett kutyákat... i . i Már el- akarta sütni a revolverét, -amely azonban csütörtököt mondott. És talán ez volt szerencséje. A követ­kező pillanatban már a földre döntöt­ték őt és megkötözték kezét, lábát. Az­tán- magára hagyták és lementek a I »■Q — Szálljunk be, — mondta. Dom-I|d. — H® szerencsénk van, akkor megmene­külhetünk, csak ne- kelljen harcot foly­tatnunk a jéghegyekkel. (Saombati számunkban folytatjuk). P< 8 ( fi a; fedélzetközbe tovább inni. A rumrafe- tárbói vidám hangok hallatszottak ki. — Ne essen kétségbe Donald* ur, —> hallatszott most egy hang közvetlenül в-z összekötözött ember mellett. — Ш vagyok a közelében- és meg fogom önt menteni. , * i j Тот volt az, aki Donald segítségére jött. ; 'b i : — Oldó zz fel, r— mondta Donald, г—« Talán sikerül elmenekülnünk. Tom a-zonnal átvágta Donald kötelé­keit. és amikor Dona’d felemelkedett*, első kérdése ez volt: i 1 ,. \ " — Hol van- Irma? t | — Már jön, — mondta Тот-. — Ajz imént elbújt egy kötélrakás mögé és szerencsére elkerülte a tianditák fi­gyelmét. ' i ; Ekkor ért hozzájuk Irmai, aki egész testében- remegett és halkan kérdezte: — Mi fog most történni? — Le kell bocsátanunk egy csónakot azon- kell elmenekülnünk, i— Imondta Donald, i i i ; i ( — Nem1 lehet Donald ur... Itt a nyílt tengeren a biztos halál várna ránk, azon a rozoga csónakon! i — Inkább- a tengeren halok meg, mint e banditák karmai között, — mondta Dona’d. 1 i — Igen meneküljünk, — mondta, irma-. — Nemcsak Biz életemről van szó* eb­ben -a percben, hanem a becsületemről is... Ezek a banditák mindenre ké­pesek. óh, hányszor menekültem éhes tekintetük elől! < Donald szólt Tómnak, hogy szabadít­son ki egy csónakot. Тот kijelentette hogy ez öt percig tart! A lázadók oda­fenn rettenetes lármát csaptak. Tisztán lehetett hallani nevetgélésüket, kiáltozá­s-ajkait és diadaiorditásukat Alaposan megünnepelhették odalenn győzelmüket. Ezalatt Тот és Donald fokozott erővel dolgoztak, hogy a csónakot szabaddá tegyék. Ez nagyon hosszú munka volt, mert Donald egyáltalában nem értett a tengerészeihez, ezért tiz percbe is bele- tellett, am-ig в csónak a vizten himbálód- zott. i i f sz i H N Helyi Értesítő Lapvállalatnyomda, Kiskunhalas, Molnár ucca 2.

Next

/
Thumbnails
Contents