Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)

1935-10-09 / 81. szám

október 9 Miért áldoz vért és aranyat KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE Olaszország Abesszíniáért ? Akik az európai 'diplomácia járá- sát-keléeét nagyobb figyelemmel ki­sérik, még ma is csodálkoznak azon, hogy Anglia oly határozóban szem- beszállót t Olaszországgal az abesz- sziniai viszály kapcsán. Igaz, Anglia súlyos érdekei forognak kockán. An­glia nem tűrheti, hogy a »két uüa|t« valami veszélyeztesse. Már pedig, ha Olaszország Abesszíniában hatamas gyarmatot építhetne ki, akikor úgy az India felé vezető ut, mini a Kairó­ból Fokvárosba vezető ut veszé.yez. íetve volna. De ez még nem lett volna eég ahhoz, hogy Anglia ily tüneményes gyorsasággal száznál1 több hadihajót vonjon össze a Föld­közi tengeren. Elvégre az, hogy Olaszország AbesszLniábó. -angol ér­dekeket veszélyeztessen, igazán a messze távol jövő zenéje. Ha An­glia mégis % gyors ütésre készült fel, akkor abban lélektani mozzana­toknak is közre kelett játszaniok. Az olasz-angol ellentét lélektani magyarázata Az oász-abesszin viszály feltűnése óta rendszeresen tüzeltek Angliában Olaszország eden, még pedig Olyan irányban, hogy lassanként az átla­gos angol előtt Napoleon alakja tű­nik fél, ha Musso ini munkáját nézi. A fasizmus uralmának elején ugyanis Mussolini nem egyszer cél­zást telt a Földközi tenger »é.ősdi- jére«. Az élősdi a Brit-biroda om. A Földközi-tenger — o asz felfogás sze­rint voltaképpen О aszországé. Hiszen O.aszország teljesen »bele van márt­va« ebbe a tengerbe, ott él, ez az ö háza, ennek ellenére a ház miind a két bejáratának a kulcsa John Buli zsebében csörög. Mikor azután az olaszjaíbesszin vi­szály kiéjesadni kezdett, az olasz la­pok meglehetősen erős hangot ütöt­tek meg. A vita hevében olyanokat írtak, hogy itt az ideje, hogy az Olasz repül őgépek Maitára és Gibra tárra vessék magukat s végetvessenek annak az áiapotmak, hogy Olaszország nem mehet ki a Fökiközi-tengerbö-, mert a kulcsok egy más nagyhata omná* vannak. Az о-asz sajtó mentségére féhozhpjtö, hogy az angoi sajtó szintén fe-pap- rikázva irt az abessizin-oiasz viszály­ról. A vita vége azonban az lett — a rendszeres és igazságtalan о laszelúe- nes izgatás nyomán egyre é. ose oben bontakozott ki Anglia c'-őti Napoleon diktátorképe, amelyet a Mussolini, a Buce képe mellé tettek. A tájékozatlan ango' ok, természete­sen, ijedten hallgatják ezt a tenden- ciós beáill-itast Ebben a légkörben született meg az a felfogás, hogy az oasz-abesz- szin viszályt akár egy mege őző há­borúra is fel ké.l használni csak azért hogy Mussolini hatalmát ösz- szetörjék s a diktátort eltávoutsák Európa sakktáblájáról. Kétségtelen, hogy az angöl kor­mányt nem vezetik ilyen inda-átok. De kétségtelen az is, hogy e-hatá- rozására erős befolyást gyakoroltak a »diktátor-ellenes körök« s igy las­sanként odáig fejlődtek a viszonyok, hogy az igazán békesaerető angor közvélemény majdnem természetes­nek taiá-ta, hogy elöbb-ulóbb hábo­rút ’kel- viselnie Olaszország élten. Hivatajos körök jő. tudják, széle­sebb rétegek nem hajlandóik e.hinmi Abesszíniában, hogy Angliának nin­csenek további gyai matosito érdekei Az angol gyarmatügyi minisztérium jól ismeri ezt a vidéket és annak természetét, hiszen Angol Szomá'ii- földön nem egy komo'ly zavart kel­lett uéküzdenie, a legutolsót 1906-ban. Ez természetesen mit sem jelent az Angol Szórná i-földdel határos gála törzsek számára, annál kevésbé, mert a két, egymástól éesen elütő fajta között ősi, mélyen gyökerező és ki­ír thatatlan gyüi-ölet áll fenn. A ne­mességükre büszke, tiszta származású gahák lenézik az angol gyarmati te­rület négereit. Arany és vér Amint az ember Ogaden dombjain át az -an-go-l gyarmat területére lép, minden kiométerné- szembetűnőbbé váik az európai ku- túra hatása. Elő­ször is európai gabonafélék kiter­jedt földjeivé, találkozik, látja, hogy a h-egyodaakba szorgalmas kezek terraszo-kat vágtak és hogy a fo­lyó mentán -kertgazdálkodás felé irá­nyuló szerény kísérletek nyomai mu­tatkoznak. Anglia á landóan hangoztatja, hogy nincs szüksége újabb területekre, a kivüiá ló szemlélő mégis kénytelen megái; ap, tani, hogy az abesszin te­rültetek értékben messze fe-ülmulják példán. Kenyát, -amelynek megszerzé­séért, megtartásáért és gyarmatos,ta- sáért évtizedeken keresztül bőven ál­dozott aranyat és vért. Az abesszin dohány jobb, mint a kenyai és az ango. gyarmat sem lói ma, sem föld­jének termékenysége tekintetében nem állja az összehasonítást a négus 'területével-. . Felvetették azt a kérdést egy ma- gasr-angu an go. gyarmati tisztviselő előtt, hogy а XIX. században, ami­kor Anglia és Franciaország megosz­toztak -a gyarmati hatalmon, miért hagyták figyelmen, kívül’. a világnak ezt a tia áa legértékesebb, gyarmato­sítható földjét? Miért pazarolt pénzt és életet ez a két nagy ország Ma­rokkóban, Szieniegáiában, Déair-ijká- ban -és a Távo-lkeíéten, amikor itt a Szuezi-csatorna környékén, Texas ter­mékenységét felülmúló megművelhető területek és -a viág egyik leggaz­dagabb érctartalmu hegysége talál­ható? A váász meglepő volt: — Azért, mert Disraeli és a töb­biek nem tudtak ennék az országnak létezésérő.. Az abesszin benszülöt- tek dombjaik és lándzsáik védelme aatt egyszerűen ismeretlenek marad­tak s most utólag mon-dhatjiujk, hogy még szerencse, hogy igy történt­A nagy feladat Abesszin területen élő angolok hoz­záértő véleménye szerint ennek az országnak gazdasági lehetőségei szin­te korát anok, ha felszabadul a mai hűbéres rendszer szolgasága állói. Természetesen a terűéinek modern, nyugati értelemben vaó kihasználása még sokáig a képzelet birodalmába fog tartozni, mert a benszühött abesz. szin lakosságot hosszú évtizedekig nem lehet még hozzászoktatni a rendszeres munkához, pedig hát Abesszíniában alig van olyan mező­gazdasági termény, amely ne szo­rulna rendszeres munkára, lényeges javításra. A vastagfarku abesszin juh, amely minden emberi támogatás nélkül vív­ja évszázados harcát a bogarak mlr- liárdjai 'és a járványos betegségeik ellen, ebben a küzdelemben mege­rősödött, de gyapja szinte semmire sem -használható, míg az Ango Szó­rnád főid gyapjáta nyugati piac teljes egészében és a legmagasabb áron veszi át. Búza, rozs, két és fél mé­ter magasra nő, de a kalászon, ame­lyet terme, az -amerikai mezőgazda­sági vidékek gyermekei egyszerűen nevetnének. A hús ingyen van A szarvasmarha ál'omány megszám- lá hatatlan bőséges és a dús legelő­kön könnyem jól akik. Amerre az em­ber jár, mindenütt azt látja, hogy a marha csak ál- a bőséges zöld me­zőkön. és nem legel. Az abesszin szarvasmarha busa sötítszinü, tömör, bőséges és ize furcsa módon arra emlékeztet, mintha valamilyen kon­zerváló e járást alkalmaznának meg­őrzésére, amiről természetesen szó sincs. A husbőség egyszerűen elkép- ze.'hetet én. Ha egy jegy marhát le­vágnak, húsának csftk kis részét haszná ják el, a többit kint hagyják a mezőn, hogy a kutyák és kese­lyük tisztogassák le a csontvázakat. Ez hibetetlénü'. hangzik, pedig igaz, mint ahogy igaz az is, hogy a piacon az eleven marha és a enyuzott mar­habőr ára azonos, miután a húsnak semmiféle értéke nincs. Ez a magya­rázata annak is, hogy még egy sze­gény benszülött is 'könnyen tarthat két-három akkora kutyát, mint a leg­hatalmasabb dán dog. Abesszínia gazdaságát ma már is­meri -majdnem minden európai nem­zet, ami annyit jelent, hogy ezt a területet semmiféle diplomáciai ügyes­séggel sem lehet megvédeni a hódí­tó, gyarmatosító vágyak és szükség­letek elten. A vörösarcuak ellen A ga'.'a paraszt feleségével és rab­szolgájával vonul táborba, elhozza ócska puskáját és 10 vagy 15 go*- lyót a »fnengik« éten. Számára min­den európai egyformán frengi és nem fehérareuakmk, hanem vörös- larcuakniak nevezi őlket. A gál ák szí­vesen háborúskodnak, ismerik a har­cot régi időktől fogva és primitív telkükkel azt képzelik, hogy most is olyanfajta háboíu vár rájuk, mint amilyenre az adu-ai győzelem idejé­ből még emékeznek az öregebbek. Abesszínia meghódításának igazi feladata az ültetvényesekre, orvosok­ra, mérnökökre és a mezőgazdasági szakértőkre vár. Hadsereggel soha teljesen nem lehet birtokba venni soha nem fog teljesen meghódolní a fegyver erejének, őszinte meggyő­ződés, hogy néhány évtizedig eltart, amíg a legszakéi több, legerőteljesebb és legjobb indu'atu gyarmati kor­mányzás rá tudja beszélni ezekét a harcosokat, hogy kardjukat ekévé kalapálják át. Haiálragázolt az autó egy soltvadkerti kereskedősegédet Haáos autógázolás történt Apos- tag község határában. M-endik Mi­hály so tvadkerti, bereskedősegéd ke­rékpáron igyekezett hazafelé. Apos- tag község határában tatái kozott egy megialkot! teherautóval. Mendi-к ugy- látszik elfáradt és ezért utolérve- a teherautót, annak oldatába kapasz­kodva vontatta, magát. A gabonával magiakét: autó veze­tőije mif sem tudva arról, hogy ko­csija után kerékpáros vontatja magát — szabad lévén az ut — nagyobb sebességre kapcso’-t. Az egyik zök­kenőnél á kenesíkedősegéd egyensú­lyát vesztve, oly szerencsétlenül »su­hant te, hogy a súlyos autó kere­kei ajá esett. A kerekek halálra zúz­ták a szerencsétlen embert. , * Iosif rtadnik véglegesei a lazdsadéstáiekal? Ezer holdon aluli birtokoknál minden tartozási összeget, nely meghaladja a kataszteri jövedelem negyvenszeresét, törölni fogják Elejtették a különböző birtokkate­góriák adósságainak különböző el­vek szerint váló rendezését, elejtet­ték az adósságok eredetének egyé­nenként való e bírálását is és külön rendezik az úgynevezett árutartozá- íokat, -amelyekre nézve más elvehet érvényesítenek, de amelyeknek ren­dezése -a- pénztartozá,sokkal együtt' történhetik. A kormány a gazda adóssá gok vég­leges rendezéséről szőlő uj rendele­tet a közeli napokban kiadja. A minisztertanács a rendelettervezetet már letárgyalta. A pénzügyminiszter rendeletterve­zete azt az alapvető intézkedést he­lyezi az adósságrendezés tengelyé­be, hogy ezer holdig Úgyszólván minden gazd^adós tartozásait ren­dezni fogják, az ezer holdon túl­menő birtokosokra nézve pe-diig a magánegyezkedés lehetőségét fogják szintén rendeleti utón ’.ehetővé tenni. Ezer holdon aluli birtokoknál m:n- den tartozási összeget, amely meg­haladja -a kataszteri jövedelem negy­venszeresét, egész egyszerűen töröl­nek és -a pénzintézeti hitelezőik a tö- rö t tartozási összeg erejéig a Ma­gyar Pénzügyi Szindikátus által ga­rantált kötvényeket kapnák. Az ezer holdon aluli rendezésiek­nél á kataszteri jövedelem negyven- szeres összegét meghaladó tartozás törlése után fennmaradó adósságra vo-matkozö’ag külön egyességelk fog­nak köttetni, amelyeknek lényege az„ hogy a rövidlajáratu tartozások hosz- sziutejáratuialkká áatoulnak át s a ka­matteher birtokcsoportonként -arányo­san csökken. Meghívó A kiskunháasi Hangya Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezei 1935 ok­tóber 13-án dé’te-ött fél 11 órakor -a város közgyűlési termében évi rendes közgyűlést tart. Napirend: 1) Múlt évi üzeteredményrői szó­ló jelentések tárgyalása. 2) Zárszámadások megvizsgálása és felmentvény megadása. 3) Mérleg megá lapitása. 4) Tiszta jövedelemről való rendel­kezés. 5) Az igazgatóság kiegészítése. * 6) Felügyelő bizottság választása. 7) Netaláni inditvánjok. Kiskunhalas, 1935. okt. 5. i}z igazgatóság. r

Next

/
Thumbnails
Contents