Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)
1935-09-18 / 75. szám
4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE szeptember 18 . Dr. Kelemen Kornél az OTT. elnöke jelenlétében avatták fel a soltvadkerti sportpályát Szép és megható ünnepe vojlt vasárnap a szojmszédos Soltva dkert község spo.rttársada'mának. A magyar sportéfet hivatalos vezére, dr. Kelemen Kornél jelenlétében avatta lel a soltvadkerti Turul Spojrtegylet labdarugó pályáját. Az ünnepély díszét emelte még az a körülmény, hogy megjelent azon vitéz Hadnagy Dopionkos ny. altábornagy, az Országom Céllövő Szövetség elnöke. A hivatalojS fogadtatás után a sportpályán Tojrma Károly, a Kiskun Sport Liga, Wendler Zoltán a KAC, Kiss Béla a kiskőrösi Petőfi TE nevében üdvözölték az OTT elnökét, aki válaszában szeretettel emlékezett meg a Liga. eddigi működéséről és annak a reményének adojtt kifejezésts hogy ez a nagyszerű spojrtintézmény uj életet teremt a kiskunsági sportban. 1 lajsán két hét miilva — hivatalos szüret A majsai. uceákoin megjelentek a bor- kereskeedők. Ezúttal, még csak érdeklődnek és számotvetnek az eshetőségekkel. Ahol időelőtt szüretelni kellett, mintát is veitek. Megállapítást nyert, hogy az idei must átlagban 18—20 fok között váltakozik. Lesz természetesen 24—26 fojkos must is, különösen, ha kellemes marad az időjárás. A csemegeszőlő iránt is nagy. az érdeklődés. Kilóját 20—30 fillérért veszik, ; Fontos is, közérdekű kérdés is: vendéglő és korcsma nem mindegy Az országszerte folyó cégtáblarazzia során több kisebb-nagy óbb kifogás merült fel a helytelen felírások miatt. A helytelen felírások helyesbítéséire a hatóság hamarosan fel fogja hívni az illetékeseket. Sok helytelen cégtáblát találtak a bojrárusokná! is. így a képesítéshez kötött vendéglősipar jogosultságával visszaélő bormérések kötelesek lesznek üzleti táblájukat megváltoztatni korcsma, borozó, söröző vagy bor, sör és pálinkamérés feliratra, mert a vendéglő felirato|t csak azoknak az üzleteknek tulajdonosai használhatják, akiknek képesítésük szól erre a.z iparra. Játszva fizeti ki cipőjét ha Zoltán eipőáruházában (volt Maradékáruház) veszi 6 havié részletfizetésre Női cipőkön kívül nagy válasz» ték férfi, gyermek és erős dupla» talpú iskolacipőkben » «S . ' Pázmány Péter emlékének szánták az uj magyar kétpengőst A Pázmány Péter Tudományegyetem, alapításának három százéves évfordulójának ünnepségeiből kiteszi a részét a pénzverde is. Útjára bocsátja a szép, uj kétpengősöket. Ezüstös orcájával elindul közénk az uj pénz, jusson is belőle bőv®n mindenkinek. Az egyik oldalán a magyar címer van, körülötte a felírás: Magyar királyság. Az érme másik oldalán három alakot látunk. Középen áll a,z egyetem alapitója: Pázmány Péter méltóságteljes alakja. Váláró* lehull a palást, egyik kezében a p ásztor- botot tártjai, a másikban pedig az alapitó oklevelet. Mögötte taláros alak, előtte pedig a magyar diák áll, kezében a könyv. Koszorúban a felírás: 300 éveis Királyi Magyar Pázmány Péter Tudo,- mányegyetesm aapitásának emlékére. Szeptember 24-én bizottság vizsgálja felül Halas egesz határában az elemi bárokat 50—80-100 százalékos károk a mezőgazdaságban Országszerte sok szó esik a gazdák körében azokról a károkról, amelyeket az idei abnormis nyá,r és a tavasziba fordult tél okozott a mezőgazdaságban részben a fagyok és a jégkárok által, nem kis részben pedig a hosszantartó szárazság aszályaival. Ezek a károk, mint arról több cikkben beszámolt a Helyi Értesítő is, sokkal nagyobbak minden elképzelhető emberi számításnál és a veszélynek kitett mezőgazdasági különböző termények kárai erősen éreztetik és éreztetni fogják hatásaikat a gazdák háztartásaiban is. Éppen ezért most talán indokoltabb mint bármikor volt, hogy a nagy károk által sújtott gazdák részesüljenek mindazokban a kedvezményekben és segítési módokban, ame yekkel a gazdákat fel szokták keresni, indokolt volna és minden jogcíme is megvan annak, hogy ne csak a szokásos földadó elengedésben jussanak segítséghez a gazdák, de adjanak meg nekik minden más segítőeszközt is, így például kedvezményes vetőmagokat, védekezőszereket stb. aszerint, hogy mi-yeinek az elszenvedett károk, miiyen annak a földnek a minősége, ameiy a pusztításnak ki volt téve, ugyanakkor pedig tekintetbe keilen® venni a károsult gazdák anyagi helyzetét is. A mezőgazdaság országszerte és igy a haasi gazdák is remélik, hogy ide lé kés helyen felfigyelnek erre a szorult helyzetre és a segítés sem fog 'elmaradni, ami az egyéniek megsegítésével egyidejűleg a nemzetgazdaság jelentős megsegítésével is járna. A ha'asi elemi károk pusztításai, mint azt szintén már több cikkben jeleztük, jelentősen nagyok és igy a segítésnek is arányban kell lennie a pusztításokkal. Mint munkatársunk értesül, az elemi károknak az egész haasi határban való pontos megállapítása céljából szeptember 24-én bizottság érkezik Halasra a pénzügyigazgatóság részéről és ennek a bizottságnak a feladata lesz pontosan megállapítani a károkat, hogy ehez alkalmazkodva állapíttassák meg a segítés mérve is. Az elszenvedett károk pontos megállapítása céljából is nagy hordereje lesz ennek a bizottságnak, mert a a károkat a gazdák á.tal eddig történt bejelentésekből nem lehet megállapítani és azt sem, hogy pontosan hány gazda szenvedett elemi károkat. Ez a bizottság sorra fogja járni a földeket és minden terménynél kü- lön-külön fogja a kárt megvizsgálni. .Miután ez a bizottság lesz hivatva a károk megalapitására, ennél fogva közel sem lehet hitelesnek elfogadni azt, hogy csak 150 gazda jelentett be kárt, 50—80 százalékig, mert ennél magasabb százalékos lesz a kár és sokkal több a kórokat szenvedett gazdák száma is. erdőszéli száradó jegenyék hegyén gubbasztó holló tábor is felrebbent. Elsők lettek s egyszerre értek a cél- hoz: , t , , »Manó László hires fekete »Kehely«-e Meg a Czirok Sándor négyszázas »Véresé«-je.« Hajagos István kötönyi, szilajcsikós számauo »Szajkó«-ja lett a harmadik. Igaz, hogy annak a hátáról is et lehetett a nymát verni. Nagy örömriva.gás s áldomásivás következett. Ámde az örömbe egy kis üröm is v£- gyüi néha. A legkitűnőbb lovas, Gye- iiizse János »Dunyha« nevű pompás járású lova a, futtatáson feioukott s gazdájának eltörött a vália. »Vá la törött Gyenizse János«-nak hívták haláláig. Sajnálták a Dunyhát, mert olyan pompás járású ló volt, hogy az ezüst hatos íuttáoan se tűseit ie a natáról. De sajnálták a gazdáját is. He.yebot kiszáradt csontja^ nyomoan a he.yszinen az ezermester Bunin Miháiy rendoenozta. A szamáriuttatásDÓl Aczét Pál izsáki számadó juhász került ki győztesen. Nyertesjségét he.ybenhagyták, mert csi- lás szamarára piltanva, csak nemrégiben füstöd el a cseh zsandárok e.öt. üemmbetteképen utol nem érték. Az áldott Nap euközben jót bukott a föld pereme felé. Mia.att a cjgány megint a két.épés©tst húzta t a pusztai párok vígan rúgták a gyöpet, — a hus- iőző pásztorok je-Ontettek, hogy »készen a hús.« Meilétagosodtak, jóizü©ket ittak. A muzsikásé« szivvidámiló régi szép pásztori nótákat buztak. Mikorra pedig a bőtegerek röpködni kezdtek, bírák uraimé«, majd komiszá- ros uraiméit, de a gazdák közüt is számosán eliKövetKezie« a pásztoroktól, ->■ megköszönvén nekik a szives barátságot s nazaie.é utjókban csakhamar rájuk boru.t az éj csöndje. Maguk a pásztorok pedig mulattak reggelig. Cz. L. (Folytatjuk). Kommunizmus tornáca lesz a Tótföld Jehücska Ferenc, a Magyarországtól elszakított hátság nevében kérvénnyel fordult a Népszövetséghez, amelyben rámutat arra, hogy a Tótföldet valósággal folyosóvá alakítják át Csehország és Oroszország között. A Tótföld egyesülni akar Magyarországgal, ameyn©ic ezer éven át volt részese. a: ---- " 1 ■■■ -t-issi-h TOLL és TINTA Féltékenység, erényöv — halál Henda István hutai (ruszinszkói) gazdát kéthavi fogházra ítélték. Henda rendkívül féltékeny természetű volt és fiatal feleségét állandóan gyanúsításokkal kínozta. Mielőtt bevonult volna a fogházba, utoljára még egy féltékeny,- ségi jelenetet rendezett és megeskétte a feleségét, hogy hü marad hozzá, mialatt ő a fogházban ül. A felesége esküje azonban nem volt elég neki s arra. kény szeri tette a Várandós asszonyt, hogy egy rézdrótból készített ©rényövet vegyen fel. Ezután arra is megeskette, hogy az erényövről senkinek1 nem fog szólni semmit. Az asszony ragaszkodott is esküjéhez és bár az erényöv nagy fájdalmakat okozott neki, senkinek nem árulta ei a titkot. lj ! ! i i I I De még mialatt a férj a fogházban ült, az asszony lebetegedett. Ekkor mégis el kellett hívni a falu kovácsát, hogy megszabadítsa az erényövtöl. Az asszony halott gyermeket szült. Az esetnek híré ment és a fogházban ülő férj el.©n újabb bűnvádi eljárás Indult. ' . -n r;_Y 1. i;í Elhamvadt pásztortüzek pislogó pernyéi varázsolják vissza a kipusztult halasi pásztorvilág könnyes emlékeit PASZTORÜNNEPEK VIII. Ancsa minden erejét összeszedte. Hal- 1 Iolta már Czirok felől, hogy a minap á- | ban egy díj birkózó komédiást úgy vá- I gólt a söntéts falához a halasi kávéház- j nál, hogy három oszlopfa kitört, meg hogy a rézhalmi nagyusztató jegét is keieisztülqsuszta. Hiába leit minden erőfeszítése, Bari Czirok földhözcsapta. A hajasnak erre nagy éljent kiáltottak. Veretlen maradt a nagy Sárközi József is, aki arról volt nevezetes, hogy amikor pesti fuvarra meg-megrakta a kocsiját gyapjúval, egykezz©l megfogta a kocsi- j rudat s ha a megrakott kocsit igy előre- ; hátra könnyűszerrel meg nem mozgat- í háttá, nem volt olyan három ló, ame.yik a terhet feibiría volna huzni Pestre. így hát a birkózás győztesei Nagy Czirok Sándor zsaró, meg a nagy Sárközi József lettek. A birkózás után gyalogfuttatás következeit. Szomorú Ka.már Miháiy bugaci guiyásbujtár lett ez első. Áldomásivás után a lovas futtatásra leit a sorakozó. Találgatták, vájjon ki lesz a győz tea? Bubin Mihály halasi ökörcsordás »Kánya« nevű lovára fo- gadkozt&k többen, Ha nagyobb vállalkozást főztek, többször ©.kérték a betyárok a Kányát, mert bárhogyan szorították is, egynupzonnégy óráig n©m tágult meg rajta a heveder. Mások Száki, János Zjsana—kőkuti ménes számadó »Szedő« n©vü lovában bizakodtak, mert annak hátáról nyargaltában mindenkit le akart fújni a szél, pedig bárhogy szorították, induláskor báránytámeot járt. »Szánknak alsó szélén álott egy fakereszt Indulás helyéül legjobbnak néztük ezt.« Hosszas kászmálódiás után. puska durranásra ©.indult a csapat. »Harminckét paripa rúgta Szánk rónáját Senki sem kímélte ott akkor a lovát.« A pusztai ünnep.Ő tábor gzivszorongva leste-várta hogy mi lesz? Célpont az erdő alján ágasból, kihúzott egyenes. A száguldó paripák alatt csakúgy rengett ki föld. A szokatlan, dübörgésre még az
