Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)
1935-09-14 / 74. szám
4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE szeptember 14 Barátosi Bibó István dr. Kedden.' délelőtt elköltözött 0z élők sorából Bibó István, min. tan., a szegedi egyetemi könyvtár igazgatója, 58 éves korában, munkaerejének teljében érte utói hirtelen a halál. Agyvérzés okozta elmúlását. A szegedi egyetem ormára is kitűzték a gyászlbbogót és nagy megiUetődéssel vettek tudomást a szomorú hírről. Bibó István, aki fia- tál korában a budapesti egyetemi ifjúság vezére és elnöke is volt, tiz évvel ezelőtt került a szegedi egyelemre a közoktatási kormányzatból, amelynek is- kolánkivüli népmüve ési osztályát vezette. Szegeden nagy fe adatok vártak reá, a Báthory István által alapított tudományegyetem egész könyvtárát Kolozsvárott hagyta, neki keleti a könyvtárt felál itani. Ezt a nagy feladatot sikeresen el is végc-zte. Nagy szaktudásával szépen megszervezte és újból megteremtette az egyelem könyvtárát. Mintaszerű jegyzékedet készített és a külföldi tudományos folyóiratok beszerzésével osztatlan elismerést vívott ki. Irodalmi munkásságában két tudománykörrel foglalkozott, a társadalomtudománnyal és a néprajzzal. Tevékeny részt vett a magyar Társadalomtudományi Társaság rnegaakitásában. Szerkesztette a Társadaomtudományi Szemlét, Szegeden megindította Népünk és Nyelvünk cimü folyóiratot, ame.yben a legértékesebb tudományos közleményekben sokat fogalkozott Kiskunhalas város néprajzi múltjával, nyelvészeti és pásztoré éti régiségeivel. Barátosi Bibó István ha.álávai nemes családját és a szegedi egyetemet, de Haas városát is mély gyászba borította, a régi halasi családnak ősei a város vezetőségében és a kiskunfökapiitányi székben szerepeltek. Mint a halasi kedves nyárfás világ szerelmese, épen két hete járt nálunk egész családjával látogatóban, hasonnevű fiát ebben az évben sub auspiciis gubernatoris avatták tudorrá és kiküldték Genfbe és Párisba további kulturtanulmányokm. Temetése Szegeden az egyetem aulájában történt nagy részvét és együttérzés mél-ett. ahonnan csütörtökön autóval Kiskunhalasra hozták és az árnyas temetőkertben helyezték el az egyetem és Halas város reprezentánsainak jelenlétében a családi sírboltban. Halas kiváló nagy fia megtért ősejhez és ahoz a halasi földhöz, amelyhez annyira ragaszkodott. A tótság jelszava: vissza az ezeréves hazához JeMicska Ferenc, a tót kormányzótanács elnöke Genfben tartott nyilvános előadásában azt fejtegette, hiogy & felvidéket elárasztó csehek kifosztották a tótokat. A tótság nagyrésze éhségtő'- hal meg, mig a cseheket a tu-táplálkozás Öli meg. A tótság jelszava: el a csehek töl és vissza az ezeréves magyar hazához, amely nélkül a tótok számára nincs boldogulás. játszva fizeti ki cipőiét ha Zoltán cipőáruházában (volt Maradekáruház) veszi 6 havié részletfizetésre Női cipőkön kivül nagy válasz« ték férfi, gyermek és erős dupla« talpú iskolacipókben Megdöbbentő kegyetlenséggel ölte meg a feleségét — utána a halottal végigaludta a szobában az éjszakát Bácsmegye Dunabökény nevű községében, mely megszállt területen, a Duna mellett fekszik, az elmúlt napokban borzalmas halálos fétékenységi tragédia történt. Haudeck Károy 46 éves dunabö- kényi szabómester már régóta féltékeny vö t feleségére, Schuszter Reginára, aki Dunabökény postamesternője volt. Haudecknek Újvidéken volt üzlete és onnan járt haza hetenként Dunabökénybe. A házaspárnak 3 gyermeke van. Nemrégiben Haudeck egy levelet talált meg a kályhában félig elégve, ame.yböl megtudta, hogy felesége a községi jegyzővel folytat viszonyt, akivei Újvidéken szokott találkozni. A szabómester többször heves szemrehányást tett felségének, aki azonban azt felölte, ha nem tetszik, hagyja itt őt. Szerdáin éjjel' ismét hazautazott Haudeck Újvidékről és másnap nem ment vissza. Este megvárta, amíg a a három gyermek és felesége is elalszik, akkor kiosont a kamrádba és a favágó fejszével tért vissza. Egyenesen a feleségéhez ment, akinek ötször sújtott a fejére. Az egyik csapás majdnem az anyja me.Jett fekvő gyermeket érte. Az asszonyt a fejszacsapások nyomban, megölték. A (zajra felriadtak a gyermekek, akik segítségért kiáltoztak és könyörögtek apjuknak, hogy ne bántsa őket. A Szabómester nem is akarta bántani őket. Ezután felrohant a pad ásra, ahol felakasztotta magát, de a kötél leszakadt és ekkor egy konyhakéssel összeszurkálta magát. A gyilkos férjet kórházba vitték. Állapota nagyon súlyos. Nagyon kemény telei jósol egy francia tudós Joseph Gassiepée francia cső*- hideg, hogy a bor a hordókban meg- gász, aki különösen á nap- és hőid- fagyott és szilárd alakben került az fogyatkozások szakértője, azzal a asz tara. A nap- és holdfogyatkozá- kellemetlen jóslattal szomoritja meg sok gondos tanulmányozása alapján Európát, hogy az idén kivételesen jutott arra az eredményre, hogy az kemény téré számíthatunk. Jóslatát időjárás 372 esztendős szakaszok- azzal magyarázza, hogy 1563—64. ban megismét-ődik a két égitest telén is rendkívül hideg volt, olyan ! konstellációinak alakulása folytán. Rendezték Pest vármegyében a mezőgazdasági cselédek helyzetéi: a messze kiható intézkedés a halasi mezőgazdasagokban is jelentős lesz Pestvármegye most elkészült sza- báiyrendeíietpi szerint a gazdának, ha gazdasági cselédet szóoeli szerződéssel akalmaz, bérletlevelet kell kiá-iitania a szóbeli szerződés meg- kötésétő- számítolt tizenöt nap alatt, két pédányban, azt látíamoznia kell a községi elöljárósággal és az egyik pédányt a gazda tartja meg, a másikat a cselédnek kell átadni. A bérié tie vélnek tartalmaznia kel a cseléd nevét, az elszegődés időpontját és tartalmát, a javadalmazást, munkakört. A bérjáfandóság I kiszolgáltatását és önnek időpontját a cseléd bérjíetlevélpéldányába be kei jegyezni és a cseléd azt a gazda béil-tevelpé dányáoan ehsmeri. A szogáiatba lépést, valamint a szol- gáatDÓl kilépést be kell jelenteni a község elöljáróságánál. Kihágásjt követ e. és 100 P-ig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő a gazda, ha bérle t e vele t nem állít ki, azt a községi elöljáróságnál be nem mutatja és a láttamozott bérűével egyik példányát a cselédnek át nem adja. A bérlevél »házi törvényei« megszabják a cseléd kötelességeit. Eszerint a béresek nyáron, a legeltetés időszaka aa-tt nappal, úgy mint éjjel sorrendben ökrészkedni tartoznak, a jószágok által ez alkalommal netán okozott károkért fe.elősséggei tartozván. A cselédnek sem ünnep, sem vasárnapokon, anná. kevésbé munkanapokon szó gáati helyéről engedetem nélkül távozni nem szabad. Lúd, pu-yka, ruca tartása egyáltalán nem engedhető meg. Tyúkfélét is csak Ikorrlátollt pzámban és úgy tarthatnak, ha azokra ketö 'gondot fordítanak. Látható károk esetén ezeket is elpusztítani köteles a cseléd. Részegeskedés, káromkodás és egy. más közti civakodás tilos, < Miért emelkedik a készbörök ára, amikor a nyersbőr változatlanul olcsó ? »A dzsungel titka« címet is viselhetné ez a cikk. Mert titok, rejtelmes, megfejthetetlen titok, hogy miért emelkedik a készbőrök ára, amikor a nyersbőr változatlanul olcsó. Mint ahogy tavasz- j szál megjönnek a fecskék és gólyák, ; olyan törvényszerűséggel eme kednek j így a nyárvégen a bőr árak. j Ezúttal tiz százalék a drágulás. Két és félév alatt 20—25 százalékot emelkedtek, Miért? , j i A bőrösök hivatalos, mflgyar-német- nyelvü lapjában azt o’vassuk, hogy a nyersbőrök drágulása miatt. Magyarázza a cikk, hogy külföldön, erre, arra, — egész sereg messzi várost felsorol, minél messzebb, annál jobb — drágult a nyersbőr, ez »kényszeritette« a gyárakat a srófolásra. Szép ha'andzsa-cikk. Mert ugyanannak a lápnak a következő cikke viszont azt írja, hogy a magyar nyersbőrök ám változatlan. A nyersbőr kilója pár évvel ezelőtt 2 pengő 20 fillér vo't, egyszer csak jött el kartel és azóta 80 fillér. Változatlanul. Ma is annyi, nem adnak többet érte. S mig a nyersbőr ára változatlanul alacsony, a készbőr drágul. Hogy mi ennek a közgazdasági rejtélynek a magyarázata, orra nagyon kiváncsi cipész, bőrkereskedő, közönség egyaránt. Ez a kíváncsiság valószínűleg kielégítetlen marad. Az áralakulás a dzsungel titka. A karteldzsunge'é. M6ZAIK Hogy is áll az az agglegényadó ? Hogy érzi magát a legény, aki: agg? Bizonyára aggodalmasan. Sok szó esik most róluk, nagyon észrevették őket, főként az adóhatóságok, amelyek úgy vélik, kövér adó- aany lehet a keszeg agglegényből is. Mint a puskaropogás, hallatszik egymás után innen-onnan, hogy a csökkenő adójövedelmet az agglegényadó behozatalával lehetne növelni és nemcsak az állam gondol ilyesmire, de a hatóságok is sürgetik ezt a fajta adózást. Legutóbb Pestvármegye közgyűlésén hangzott el az indítvány, hogy az agglegényekre külön adót vessenek ki és megokolták ezt azzal, hogy ki kell találni az uj adónemeket, mert ime a vármegye, hogy meggyőzze gondjait, kénytelen lesz 25 százalékkal felemelni a pótadót. Ugyanilyen külön adó »reformot« javasolnak a gyermektelen házaspárok és egygyermekes családok körül is. Dehogy is akarjuk mi buzdítani az agglegényeket, hogy asszony nélküli maradjanak, mint ahogy a gyermek téten házaspárok meddőségét sem tudjuk védelmezni, de az állapotot tudomásul kell venni és helyes lesz egy kissé a kérdés mögé nézni. Ugyanazon a közgyü ésen jelenítették azt is, hogy a vármegye pótadóhátra éka két és negyedmillióra emelkedett. Hihető, ha a pó adót 25 százalékkal felemelik, ajkkor a vármegyei kincstár meg fog duzzadni? Amikor a rendes (!) pótadót sem tudják megfizetni? Most azután az agglegények, gyermektelen házaspárok, egy-két család megadózfiaí- -tatásával kívánnák a vármegye pénzügyi bajait egyen-suyba hozni? Nem gondo ják, hogy Pesívármegyében is az agglegények éppen azért szaporodtak el, mert két és negyedmillió a vármegye pótadóhátraléka? Ugyanilyen panasz hangzik el Szeged városából is, ahol ijesztő arányokban estek vissza a bevétetek és szerintük 94 százalékos pótadóra lesz szüksége a város háztartásának. Túlontúl ismert a panasz, hogy a tömegek alig tudják fizetni akár a rendes, akár a pótadójukat és ez a körülmény a legbiztosabb fokmérője az élet megromlásának; munkanélküliség, silány kereset, vagyis romboló szegénység -támadja az »adóalanyokat«. Gyanakszunk, hogy a -terveit uj adónemek nem nagyon jövedelmeznének: ugyanis hiábavaló kisértet a nincstelenségbői pénzt facsarni. Egyetlen egészséges módja annak, hogy az emberek kiadósán adózni tudjanak, ha megjavítják a tömegek életlehetőségeit és megrendezik, hogy az emberek dolgozni, keresni tudjanak. Meglátnák, hogy nem érdemes azt a bizonyos »agglegény-adót« kivetni, mert a legények virgoncán, ifjan házasodná- nak..« _t . ... Li , ÍJ
