Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)

1935-09-14 / 74. szám

4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE szeptember 14 Barátosi Bibó István dr. Kedden.' délelőtt elköltözött 0z élők sorából Bibó István, min. tan., a sze­gedi egyetemi könyvtár igazgatója, 58 éves korában, munkaerejének teljében érte utói hirtelen a halál. Agyvérzés okozta elmúlását. A szegedi egyetem ormára is kitűzték a gyászlbbogót és nagy megiUetődéssel vettek tudomást a szomorú hírről. Bibó István, aki fia- tál korában a budapesti egyetemi ifjú­ság vezére és elnöke is volt, tiz évvel ezelőtt került a szegedi egyelemre a közoktatási kormányzatból, amelynek is- kolánkivüli népmüve ési osztályát ve­zette. Szegeden nagy fe adatok vár­tak reá, a Báthory István által alapí­tott tudományegyetem egész könyvtárát Kolozsvárott hagyta, neki keleti a könyvtárt felál itani. Ezt a nagy felada­tot sikeresen el is végc-zte. Nagy szak­tudásával szépen megszervezte és újból megteremtette az egyelem könyvtárát. Mintaszerű jegyzékedet készített és a külföldi tudományos folyóiratok be­szerzésével osztatlan elismerést vívott ki. Irodalmi munkásságában két tudo­mánykörrel foglalkozott, a társadalom­tudománnyal és a néprajzzal. Tevékeny részt vett a magyar Társadalomtudo­mányi Társaság rnegaakitásában. Szer­kesztette a Társadaomtudományi Szem­lét, Szegeden megindította Népünk és Nyelvünk cimü folyóiratot, ame.yben a legértékesebb tudományos közlemények­ben sokat fogalkozott Kiskunhalas vá­ros néprajzi múltjával, nyelvészeti és pásztoré éti régiségeivel. Barátosi Bibó István ha.álávai nemes családját és a szegedi egyetemet, de Haas városát is mély gyászba borította, a régi halasi családnak ősei a város vezetőségében és a kiskunfökapiitányi székben szere­peltek. Mint a halasi kedves nyárfás vi­lág szerelmese, épen két hete járt ná­lunk egész családjával látogatóban, ha­sonnevű fiát ebben az évben sub auspi­ciis gubernatoris avatták tudorrá és kiküldték Genfbe és Párisba további kulturtanulmányokm. Temetése Szege­den az egyetem aulájában történt nagy részvét és együttérzés mél-ett. ahonnan csütörtökön autóval Kiskunhalasra hoz­ták és az árnyas temetőkertben helyez­ték el az egyetem és Halas város reprezentánsainak jelenlétében a csa­ládi sírboltban. Halas kiváló nagy fia megtért ősejhez és ahoz a halasi föld­höz, amelyhez annyira ragaszkodott. A tótság jelszava: vissza az ezeréves hazához JeMicska Ferenc, a tót kormány­zótanács elnöke Genfben tartott nyil­vános előadásában azt fejtegette, hiogy & felvidéket elárasztó csehek kifosztották a tótokat. A tótság nagyrésze éhségtő'- hal meg, mig a cseheket a tu-táplálkozás Öli meg. A tótság jelszava: el a csehek töl és vissza az ezeréves magyar hazá­hoz, amely nélkül a tótok számára nincs boldogulás. játszva fizeti ki cipőiét ha Zoltán cipőáruházában (volt Maradekáruház) veszi 6 havié részletfizetésre Női cipőkön kivül nagy válasz« ték férfi, gyermek és erős dupla« talpú iskolacipókben Megdöbbentő kegyetlenséggel ölte meg a feleségét — utána a halottal végigaludta a szobában az éjszakát Bácsmegye Dunabökény nevű községében, mely megszállt terüle­ten, a Duna mellett fekszik, az el­múlt napokban borzalmas halálos fétékenységi tragédia történt. Haudeck Károy 46 éves dunabö- kényi szabómester már régóta félté­keny vö t feleségére, Schuszter Re­ginára, aki Dunabökény postames­ternője volt. Haudecknek Újvidéken volt üzlete és onnan járt haza he­tenként Dunabökénybe. A házaspár­nak 3 gyermeke van. Nemrégiben Haudeck egy levelet talált meg a kályhában félig elég­ve, ame.yböl megtudta, hogy fele­sége a községi jegyzővel folytat viszonyt, akivei Újvidéken szokott találkozni. A szabómester többször heves szemrehányást tett felségé­nek, aki azonban azt felölte, ha nem tetszik, hagyja itt őt. Szerdáin éjjel' ismét hazautazott Haudeck Újvidékről és másnap nem ment vissza. Este megvárta, amíg a a három gyermek és felesége is el­alszik, akkor kiosont a kamrádba és a favágó fejszével tért vissza. Egye­nesen a feleségéhez ment, akinek ötször sújtott a fejére. Az egyik csapás majdnem az anyja me.Jett fekvő gyermeket érte. Az asszonyt a fejszacsapások nyomban, megöl­ték. A (zajra felriadtak a gyermekek, akik segítségért kiáltoztak és kö­nyörögtek apjuknak, hogy ne bántsa őket. A Szabómester nem is akarta bántani őket. Ezután felrohant a pad ásra, ahol felakasztotta magát, de a kötél leszakadt és ekkor egy konyhakéssel összeszurkálta magát. A gyilkos férjet kórházba vitték. Állapota nagyon súlyos. Nagyon kemény telei jósol egy francia tudós Joseph Gassiepée francia cső*- hideg, hogy a bor a hordókban meg- gász, aki különösen á nap- és hőid- fagyott és szilárd alakben került az fogyatkozások szakértője, azzal a asz tara. A nap- és holdfogyatkozá- kellemetlen jóslattal szomoritja meg sok gondos tanulmányozása alapján Európát, hogy az idén kivételesen jutott arra az eredményre, hogy az kemény téré számíthatunk. Jóslatát időjárás 372 esztendős szakaszok- azzal magyarázza, hogy 1563—64. ban megismét-ődik a két égitest telén is rendkívül hideg volt, olyan ! konstellációinak alakulása folytán. Rendezték Pest vármegyében a mezőgaz­dasági cselédek helyzetéi: a messze kiható intézkedés a halasi mezőgazdasagokban is jelentős lesz Pestvármegye most elkészült sza- báiyrendeíietpi szerint a gazdának, ha gazdasági cselédet szóoeli szer­ződéssel akalmaz, bérletlevelet kell kiá-iitania a szóbeli szerződés meg- kötésétő- számítolt tizenöt nap alatt, két pédányban, azt látíamoznia kell a községi elöljárósággal és az egyik pédányt a gazda tartja meg, a má­sikat a cselédnek kell átadni. A bérié tie vélnek tartalmaznia kel a cseléd nevét, az elszegődés idő­pontját és tartalmát, a javadalma­zást, munkakört. A bérjáfandóság I kiszolgáltatását és önnek időpontját a cseléd bérjíetlevélpéldányába be kei jegyezni és a cseléd azt a gaz­da béil-tevelpé dányáoan ehsmeri. A szogáiatba lépést, valamint a szol- gáatDÓl kilépést be kell jelenteni a község elöljáróságánál. Kihágásjt követ e. és 100 P-ig terjedő pénz­büntetéssel büntetendő a gazda, ha bérle t e vele t nem állít ki, azt a köz­ségi elöljáróságnál be nem mutatja és a láttamozott bérűével egyik pél­dányát a cselédnek át nem adja. A bérlevél »házi törvényei« megszab­ják a cseléd kötelességeit. Eszerint a béresek nyáron, a legeltetés idősza­ka aa-tt nappal, úgy mint éjjel sor­rendben ökrészkedni tartoznak, a jó­szágok által ez alkalommal netán okozott károkért fe.elősséggei tar­tozván. A cselédnek sem ünnep, sem va­sárnapokon, anná. kevésbé munka­napokon szó gáati helyéről engede­tem nélkül távozni nem szabad. Lúd, pu-yka, ruca tartása egyáltalán nem engedhető meg. Tyúkfélét is csak Ikorrlátollt pzámban és úgy tarthat­nak, ha azokra ketö 'gondot for­dítanak. Látható károk esetén eze­ket is elpusztítani köteles a cseléd. Részegeskedés, káromkodás és egy. más közti civakodás tilos, < Miért emelkedik a készbörök ára, amikor a nyersbőr változatlanul olcsó ? »A dzsungel titka« címet is viselhetné ez a cikk. Mert titok, rejtelmes, meg­fejthetetlen titok, hogy miért emelkedik a készbőrök ára, amikor a nyersbőr változatlanul olcsó. Mint ahogy tavasz- j szál megjönnek a fecskék és gólyák, ; olyan törvényszerűséggel eme kednek j így a nyárvégen a bőr árak. j Ezúttal tiz százalék a drágulás. Két és félév alatt 20—25 százalékot emelked­tek, Miért? , j i A bőrösök hivatalos, mflgyar-német- nyelvü lapjában azt o’vassuk, hogy a nyersbőrök drágulása miatt. Magya­rázza a cikk, hogy külföldön, erre, arra, — egész sereg messzi várost felsorol, minél messzebb, annál jobb — drágult a nyersbőr, ez »kényszeritette« a gyá­rakat a srófolásra. Szép ha'andzsa-cikk. Mert ugyanannak a lápnak a követ­kező cikke viszont azt írja, hogy a magyar nyersbőrök ám változatlan. A nyersbőr kilója pár évvel ezelőtt 2 pengő 20 fillér vo't, egyszer csak jött el kartel és azóta 80 fillér. Változatlanul. Ma is annyi, nem adnak többet érte. S mig a nyersbőr ára változatlanul ala­csony, a készbőr drágul. Hogy mi ennek a közgazdasági rej­télynek a magyarázata, orra nagyon kiváncsi cipész, bőrkereskedő, közönség egyaránt. Ez a kíváncsiság valószínűleg kielégítetlen marad. Az áralakulás a dzsungel titka. A karteldzsunge'é. M6ZAIK Hogy is áll az az agglegényadó ? Hogy érzi magát a legény, aki: agg? Bizonyára aggodalmasan. Sok szó esik most róluk, nagyon észre­vették őket, főként az adóhatósá­gok, amelyek úgy vélik, kövér adó- aany lehet a keszeg agglegényből is. Mint a puskaropogás, hallatszik egymás után innen-onnan, hogy a csökkenő adójövedelmet az aggle­gényadó behozatalával lehetne nö­velni és nemcsak az állam gondol ilyesmire, de a hatóságok is sürge­tik ezt a fajta adózást. Legutóbb Pestvármegye közgyűlésén hangzott el az indítvány, hogy az agglegé­nyekre külön adót vessenek ki és megokolták ezt azzal, hogy ki kell találni az uj adónemeket, mert ime a vármegye, hogy meggyőzze gond­jait, kénytelen lesz 25 százalékkal felemelni a pótadót. Ugyanilyen kü­lön adó »reformot« javasolnak a gyermektelen házaspárok és egygyer­mekes családok körül is. Dehogy is akarjuk mi buzdítani az agglegényeket, hogy asszony nél­küli maradjanak, mint ahogy a gyer­mek téten házaspárok meddőségét sem tudjuk védelmezni, de az ál­lapotot tudomásul kell venni és he­lyes lesz egy kissé a kérdés mögé nézni. Ugyanazon a közgyü ésen je­lenítették azt is, hogy a vármegye pótadóhátra éka két és negyedmil­lióra emelkedett. Hihető, ha a pó adót 25 százalékkal felemelik, ajkkor a vármegyei kincstár meg fog duz­zadni? Amikor a rendes (!) pótadót sem tudják megfizetni? Most azután az agglegények, gyermektelen há­zaspárok, egy-két család megadózfiaí- -tatásával kívánnák a vármegye pénz­ügyi bajait egyen-suyba hozni? Nem gondo ják, hogy Pesívármegyében is az agglegények éppen azért szapo­rodtak el, mert két és negyedmillió a vármegye pótadóhátraléka? Ugyan­ilyen panasz hangzik el Szeged vá­rosából is, ahol ijesztő arányokban estek vissza a bevétetek és szerin­tük 94 százalékos pótadóra lesz szüksége a város háztartásának. Tú­lontúl ismert a panasz, hogy a tö­megek alig tudják fizetni akár a rendes, akár a pótadójukat és ez a körülmény a legbiztosabb fokmé­rője az élet megromlásának; munka­nélküliség, silány kereset, vagyis romboló szegénység -támadja az »adóalanyokat«. Gyanakszunk, hogy a -terveit uj adónemek nem nagyon jövedelmeznének: ugyanis hiábavaló kisértet a nincstelenségbői pénzt fa­csarni. Egyetlen egészséges módja annak, hogy az emberek kiadósán adózni tudjanak, ha megjavítják a tömegek életlehetőségeit és megren­dezik, hogy az emberek dolgozni, keresni tudjanak. Meglátnák, hogy nem érdemes azt a bizonyos »agg­legény-adót« kivetni, mert a legé­nyek virgoncán, ifjan házasodná- nak..« _t . ... Li , ÍJ

Next

/
Thumbnails
Contents