Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)
1935-09-07 / 72. szám
szeptember 7 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 Munka, verejték, napestig való fáradozás, minden hiábavaló lett — próbaszüretet tartott a jég — nyomában pusztulás, könny és fájdalom fakadt Kelebia és Kisszállás szőlőskertjeiben (Kelßbiai tud ősitó nktól). 1935 nyara örökké emlékezetes tesz nemcsak a meteorológiai feljegyzésekben, de erősen és e.nemhomályosithatóan az emberek em’ékezetében, apáról-fiura fog szállani tovább és tovább az időjárásnak az a nehéz időszaka, amikor minden munkát és minden megfeszített fáradozást semmivé tett a jégverés, amikor az emberi munka nagy neki- feszulését elpusztította a jégzónás nyár, hogy előkészítse azt a telet, amelyhez hasonló csak ritkán tör rá a mezőgazdasághoz kötött emberi megélhetés útjába. iii Hogy mi történt tulaj donképen a ke- Iebiai szőlőkben és a kisszállás! mező- gazdaságban, arról a következő helyszíni tudósításunk számol be: Az őszvég deres Jeheliete borzong végig a tájon s a szét, amely az éjjel csaknem újabb zivatart sodort errefelé, a tél melódiáit dudorásszia. A csaknem végzetes májusi fagykárt most befelezte egy másik csapás: a jégverés. Ez még a másiknál is keservesebb. Gyümö csbetakaritás és érés előtt ezt a nagy pusztítást még a természet csodálatos erői sem tudják már kiigazítani. Ennyi gond egyszerre még nem halmozódott össze a gazdák vadain, mint most. Az elemek ilyen harcával szemben tehetetlen az emberi józanság, szorgalom és erő. Csaknem mindenki feje fölött két rém kisértget: az ínség és a tét. A piacon, az állomáson, a korcsmák és a boltok előtt, akár ketten legyenek, akár hárman, vagy csoportban, mindenki még mindig a nagy pusztulásról beszél. Még, aki maga van és egyedül ballag, annak is a .gondját-baját $z a kérdés köti le. Márton bácsi, ,aki egymagában is beszélni szokott, az utón most a jégverésről monológizáj. Megyek az úton. Letört akác- és gyü- mötcságak mutatják a zivatar munkáját. Szétrongyolt lombok siratják a nyarat. Tépett levelekkel van a homok te eszórva. Bent vagyok Kelebia kellős közepén: a sző'ők szivében, ott, ahol a legszebb sikert ígérte a tudás és a szorgalom. Lehorgasztott fejű emberek járnak a baja—szegedi országúton. Rakott szekerek zörögnek, almát visznek befelé. Ilyen potom pénzért még sohasem lehetett gyümölcsöt vásárolni, mint most. A templomtorony mindig messzebb marad mögöttem. Arrafeé tartok, amerre a vihar és a jég a legnagyobb pusztítást végezte. A fergeteg nyugatról kelet fe’é húzódott, amint errefelé haladok, a pusztulás nyomai mindig erőteljesebben. mindig szembetűnőbben és mindig kiabátöbban bontakoznak ki előttem. I t Kettősbirtokossal beszélgetek. Most jött át Szabadkáról, tíz esztendőt görnyed és öregszik hetvenéves vála, amint szomorúan mutatja a szörnyű istenité'et nyomait. Szétzúzott fürtök hevernek a homokban szanaszét, ami szőlő a tőkén maradt, olyan, mintha már összedarálták volna. téri tettebbek a faaljak, még kopaszabbak a tőkék és az ágak. Messzebb ki- döntött fák fekszenek a homokon. Etü- berek vesznek körül, mind-mind a jégverés károsu tjai. A tenyerükön morzsolják szét a vak fürtöket, amelyből kifolyóit az izesedő nedv, a szőlő élete, vére. i A határban most megsokasodott a munka. Fűrészelnek, szüretelnek és nagy kosarakban takarítják be az össze- roncsolt almákat. Ha'esz Iegjégvertebb helyeit járom össze. Ez a Halesz a szegedi országút két oldalán nyúlik el hosszan. Olyan »taiánterem«-földnek indult. Ez a te- rü'et azonban alaposan rácáfolt a nevére. Hat-hét év óta telepitik s ma már itt vannak Kelebia legszebb gyümölcsösei. A fák itt szenvedtek a [ legtöbbet, a hegyük, a levelek rozsdavörösek. Egy sarok földnél talicskák és kosarak állnak. Szüretelnek. A csősz is fásultan támaszkodik botjára, — j nincs mit őriznie. Olyan minden, mint- I ba le volna forrázva. A dinnyék és a paradicsomok szinte i felismerhetet’enüt összeverve, hasznave- ! 7 • I hetebenül hevernek a homokban. A kiszállási uradalom kétszáz hízója -esett Iá vihar áldozatául A borzalmas zivatar a kiisszájlási ura- da'om Tompa nevű majorjában össze- döntötte a sertésé'at is, amely ben kétszáz darab hízó volt elhelyezve. A sertések az öjsiszedőlt ól épület romjai alatt pusztultak ©1. A romok alól csak a sertések összeroncso t tetemei kerültek él.ő Hiány, amelyet már régen men kelleti volna szentelni: városi könyvtárat kap Halas Hazánkban különösen azóta, hogy megcsonkítottak bennünket, egyre sűrűbben hangzanak e. nyilatkozatok és hozzászó ások arról, hogy a műveltség előbbrevitele tekintetében sok olyan hiányosság van, amelyek ki- küszöbö éséve'l jelentős sikereket lehetne e érni. Ezek között elsősorban emlegetik azt, hogy hiányzik csaknem minden városban, még inkább községekben az о yan komoly könyvtár, amelyben minden tekintetben bírálatot megáldó könyveket találhatna a lakosság, hogy nemcsak műveltségét gyarapithasso, de iroda-mi ízlését is csiszolhatná. Régi igazság az, hogy az ismeretszerzésnek, művelődésnek és irodalmi fejlődésnek állandóan lépést kell tartania a könyv olvasással, ezek közt is főképpen az olyan könyvekkel, amelyek magukban fog alják a kor legújabb irányait. . ; ; 1 ; I Az ilyen könyvtárak létesítését sürgető hangok állandóan napirendien vannak és mint jó forrásból értesülünk, most Pestvármegye alispánja a legkomolyabban foglalkozik azzal a tervvel, hogy Pestvármegye városaiban és községeiben közkönyvtárakat állítsanak fel, amely azután szabadon rendelkezésére állana а а- kosságnak. Ebben az akcióban természetesen benne volna Halas város is, ahol sok könyvtár van ugyan, a küönböző egyesüetek könyvtárai, itt van azután a nagy gimnáziumi könyvtár, ugyanakkor azonban egy ilyen tervezett városi könyvtár még rnindjg nagy szolgálatokat tenne. Hogy a vármegye alispánjának ez az elhatározása mikor tesz valósággá, arról még nincs pozitív hir, mindenesetre örvendetes tény, hogy ez az elhatározás a legkomolyabban szöbalkerült és így valószínűsége van annak, hogy a lehetőséghez képest rövidesen sor kerül a terv megválósitására. Szeptember 1: hivaUtioö nyuiozezoa — nagyon jónak Ígérkezik a vadászidény Az elmúlt hetekben a halasi vadászoknak nagyszerű zsákmányt biz- tositott a fogo-y és vadkacsa, itt-ott jónak bizonyult az őzbak és szarvas- vadászata is. Ezek a vadak azonban, mint a fogoly és a vadkacsa nem bírtak nagy jelentőséggel, viszont a szarvas és az őz o yan kevés Ha'oson, hogy szintén jelentéktelen. A legfontosabb vad Halason a nyal, amely tulajdonképpen gerincét alkotnia a vadállománynak, ezenkívül pedig nagyon sok szokott terítékre kerüini egy-egy idény folyamán. Nyul- ban nem egyforma a ta álható vad száma, vannak esztendők, am.kor kevés van belőle, van viszont olyan év, amikor sok nyúl van a határban. Hivatalson szeptember elsején kezdődik a nyu'lvadászat szezonja, mint halljuk a tártaságok vadkimé- íés szempontjából csak 15-én kezdik vadászni. Értesülésünk szerint az idén kitűnő nyuállomány várja a vadászidény megindulását. Mit jelent a kamatlábleszállitás a halasi gazdasági életben ? A szomszédban szedik a termést. Hangta’anul, nótaszó nélkül folyik a kánikulai szüret. Fanyarabb mustot még nem igen csorgattak hordóba Kelebián, mint ezt, amit ebből az édes mézesből és esaszlából szűrnek. Megyek tovább a vihar nyomán, délkeletnek tartok. A levert, zörgő levelek megsokasodnak a lábam előtt. Itt még Pár nappal ezelőtt jelent meg a i pénzügyminiszternek az a rendelete, , amely a Nemzeti Bank hivatalos ka- I matábának 4 és fél százalékról 4 százalékra való leszállításáról, intézkedik. Ez a kamatmérséklés elsősorban a magyar pengő szilárdságáról tanúskodik, másrészt pedig jelentékeny enyhülést hoz majd a gazdasági életben. Megkérdeztük egyik ha'asi pénzintézet vezetőjét, hogy mit jelent Halasnak ez a kamatmérséklés s ■ a következő feleletet kaptuk: — A kamat áb leszállítást a legnagyobb örömmel kell üdvözölnünk, mert koefficiense annak a gazdasági javulásnak, amely az utolsó kamat4+2 CSÖVES 403-as UniUERZPLlS RÁDIÓ KAPUM HiHPfN Pilon rKOIÓKípESKEDŐnÉI láb változás ideje óta beállott. Magyarország agrár ország és a mezőgazdáknak nyújtott kölcsönök tekintetében sokat jeent a fél százalék ráta csökkenés. De végig az egész vonalion azt a jelentőséget kell1 tulajdoni tanunk, hogy a pénzpiac megenyhült és a pengő — vásárlóereje felfelé emelkedésében — stabillá lett. Intézetünk szeptember 1-től kezdve már a Leszállított kamatláb melített folyósítja a kölcsönöket. Ami a betétes panaszát illeti, azt megértjük, mert hiszen minden fülért sajnálunk, amennyivel kevesebbet kapunk valamely pénzintézetnél gyümölcsöztetés céljából elhelyezett betétünk után, de a betétes is érezni fogja, hogy a gazdasági viszonyok javul távol, ami olcsóságot jelent, ő sem jár rosz- szabbu'-. . — A budapesti pénzintézetek, a mint arról az újságokból értesültünk, úgy a kihelyezési, mint a betétek üzletágában, teljes mértékben a ráta leszállításához alkalmazkodnak, vagyis úgy a tartozások, mint ,a követelések után egyaránt fél százalék csökkenést léptetnek életbe, amiből következik, hogy a vidéki pénzintézetek is követni fogják ezt a példát. j . j ЛШЯКПИ1 Ilii ■■■!—«—B—a— — Áthelyezték a kecskeméti h. pénzügyigazgatói. Til Károly dr. pénzügyi tanácsos, h. pénzügy igazgatót, aki Ha oson többször járt, hasonló beosztásban és minőségben Pécsre he yezte át a pénzügyminiszter. Till h. pénzügyigazgató szeptember közepén kötözik Pécsre. Jáíszva fizeti ki cipőjét ha Zoltán cipőáruházában (volt Maradékáruház) veszi 6 havié részletfizetésre Hői cipőkön kívül nagy válasz« ték férfi, gyermek és erős dupla» talpú iskolacipökban
