Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1935 (35. évfolyam, 1-104. szám)
1935-08-31 / 70. szám
KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE augusztus 31 Elfogta a csendőrség Halas és környékének veszedelmes pénzhamisítóit ' A Duma-meltéki községekben és Halas környékén különösen vásárok alkalmával az utóbbi időben feltűnően sok hamis pénz került forgalomba. A csendőrség a pénzbamisitók Után Solt és Paks környékén nyomozást indított és csakhamar el is jjogta Végi Sándor solti géplakatos- segédet, Simon Gyula dunaveesei . borbélyt és Dusnoki József duna- | két a hamisítványokat. pataji lakost. Mind a három gyanúsított lakásán megtalálták a pénzhamisító eszközöket és a kész hamisítványokat Dusnoki bevallotta azt is, hogy egy al- t kálómmal több hamis pénzt a kis- ; kunhalasi határban a kutbain ehej- 1 lett. f* л i i i I A csendörség meg is talá’ta ezeA jelek szerint rövidesen megérkezik Halasra a kedvezményes kukorica Legutóbbi számunkban hirt adtunk arról, hogy a hailasi gazdák közül, közel 2000 métermázsa kedvezményes kukoricát igényeltek. Az ilyen kedvezményes kukoricá,- ra az ország vakmennyi pontján bejelentették igényeiket a sertéshiz- laltok és most mindenki kíváncsian várja, hogy ehez a kukoricához, mikor fognak hozzájutni az igénylő gazdák. 1 [(■(:[*[$ Munkatársunk az ügyben érdek lődött a városházán, ahol megtud tűik, hogy a földművelésügyi minisz térium ígérete szerint a halasi igénylők is, már egészen a közel jövőben hozzájutnak az általuk szükségletként bejelentett kedvezményes ten geri mennyiséghez. Halason találhatók a knn legértékesebb emlékei A Magyar Nemzeti Muzeum tudós és kiváló igazgatója dr. Győrffy István egyetemi ny. r. tanár kapta azt a megbízást, illetőleg ő magia is ve. tette fel a tervet, hogy a nagykunságban és a kiskunságban precízen és alaposan fel keli kutatni a régmúlt és a közelmúlt értékes történelmi hagyományait és leleteit, így többek között a népszokásokat és népviseletet, a mu'-t nyelvi emlékeit, néprajzi specialitásait, egyszóval- mindazokat a dolgokat, amelyek birtokában feltárul előttünk annak a 700 esztendőnek a története és mozgalmas élete, amióta a kunok hazánkba bejöttek, itt letelepedtek és egytestvérré olvadták össze a magyar néppel. Az összegyűjtött emlékeket és adatokat, azoknak kellő és körültekintő csoportosítása után, egy nagyszabású munkában fogják a nyilvánosság számára közreadni. Dr. Győrffy István a leghivatot- tabb. ennek a tudományos missziónak a megoldására, a kunok történetének és történeti kutforrásai- nak legalaposabb ismerője és kutatója, egyebekben maga is, a magyElhamvadt pásztontüzek pislogó pernyéi varázsolják vissza a kipusztult halasi pásztorvilág könnyes emlékeit PÁSZTOR ÜNNEPEK Kiskun.- Szánk pusztán abban az időben Bazsa Mihály ménes és barmos gulyás számadó parancsolt. 48-ban ott küzdött a kiskun szabad lovajsesapat- ban a bácskai táborban, majd Rózsa Sándorral az ostorosok csapatában. Hatalma igen nagy volt a pásztorok között. Akkoriban még nam voltak pusztacsőszök a tájon, kik a pásztorok dolgába be lekap cáskodhattak volna. Ez az intézmény va'amivel később, akkor létesült tísak. mikor a pásztorokat is felkapta- a világ s egyre több-több fagy- gyus-kövér meddő tehén s harmad- ru&gyedfü üsző került fel a dögrovásra. Már napokkal a csikónyirási ünnepély előtt nagy volt a mozgatom a cse- rény körük A búj tárok lóháton, csikós- kantárral betyárnyeregben ülve járták 0 pusztákat, hogy a számadó nevében P környék pásztornépét s a puszták szépeit az ünnepségre meghívják, A Számadó ugyanezt már jóval előbb elintézte A főzés legfőbb tiszte minden ilyen pusztai ünnepély alkalmával a szám- adónét illette s annak hajadon vagy menyecske leányait. Bátor a nyárson sütést s a bográcsokba aprított hús további kezelését a pásztornép soha se adta ki a kezéből. Leghíresebb pásztor főző a 48 körüli évtizedekben Banga Mihály halasi barmos gulyás számadó volt kinek szakmabeli tudásáról már megem'ékeztünk. Ökigyelme főzte ki a századosbál-at is 1845-ben, ott kinn a Vásártéren. így a fehérnép inkább csak a szép rendre, a- tálalásra s a többi étkek elkészítésére ügyelt; bár kinn a pusztán ennek többféle akadálya volt, miérlt is a kész túrós béleseket, zsixbBi- sülit kalácsokat, bodagokat, pogácsákat, miegyéb, — már készen vitték ki magukkal. Jók voltak azok hidegen is. Ülőhelyekül a jő előre кjácsolt jegenyefapadok meg a zsombók, gyatog,székek szolgáltak. I Az egész ünnepély szinteréül a cse- ! réayhez közel eső vigájo&abb nyár vagy 1 jegenye erdő alját szemelték ki, még pedig a napsütötte dél oüdlalán. Rossz idő esetén az erdő szélén előző nap elkészített zö’dteveles sátrakban, erősebb napsütésben pedig az erdőszéli fák I lombjai aljatt darvadoztak. A csikónyirás idejét leginkább a »kis tél« utáni, junius 1-ső vagy második vasárnapjába tűzték ki. A nyírással egyidejűleg vitték véghez a pásztorok a bé'yegte’en firtat jószág egy Löszének a bebilUegezését is, amit tüzesibettt vassal haj toriak végre. Ä billegezéis akkor vbft nagyobb méretű, ha a ménesszám- adó egyúttal gulyásiszámadó is volt, mint elbeszélésünk időjében Bazsa Mihály uram. (Folytatjuk). Cz. L. Gyakorlati szempontok uralják a közel- jövőben megnyíló halasi iekolánkiviili népmUvelée munkáját kunság származottja. Ez a kutató munka, már meg is indult és belefog kapcsolódni a már eddig elért kutatások eredményeibe. Ebben az ügyben Halason időzött Tálasy István tanár, aki a halasi néprajzi és népművészeti kutatások felől Nagy Czirok Lászlóval értekezett és felhasználta ezt az alkalmat, hogy köszönetét mondjon dr. Fekete Imre polgármesternek, aki ezt a kutató munkát nagy megértéssel és szeretettel támogatta és Ígérete szerint fogja a jövőben -is kísérni. Tálasy István többek közt kijelentette, hogy a, halasi gyűjtés és ennek a gyűjtésnek a kilátásai mesz- sze felülmúlják várakozását és hogy a halasi anyag lesz ennélfogva az országos gyűjtés egyik legszebb bokrétája, Ezzel kapcsolatban adják hírül azt is, hogy a kunok bejövetelének 700 éves fordulója 1939-ben tesz, amikor is, úgy Halason, mint va'am-eny- nyi kun települési helységben országos nagy ünnepségekkel fognak hódolni az emlékezetes és nagy jelentőségű történelmi évfordulónak. Az iskolánkivüli népművelés megszervezése tárgyában Fekete Imre dr. polgármester, népművelési elnök, Róna Gábor és Szabó Antal népm. gondnokok megbeszélést tartottak. A megbeszélés eredménye az, hogy a múlt évi népművelési tevékenységet folytatni fogják. Számszerű adatok' még nincsenek s úgy a belterületen, mint a külterületen analfabéta, ének, zene, ismeretterjesztő, szövő, Az ezévi népművelési tevékenységet a gyakorlati életre nevelés szolgálatába óhajtják álitalni a népmü- vetés burgó vezetői. Az országzászlé előtt tar tjük meg: a halasi iskolák tanévnyitó ünnepségeit Az 1935—36. tanév ünnepélyes megnyitása szeptember 9-én lesz. A miniszteri rendelkezés érteiméiben az ünnepélyt iaz Országzászló előtt kél megtartani. Nevelői szempontból igen érdekes ez a rendelkezés, amely felhívja a tanulókat, A közelgő félen nem lesz éhező ember Halason A Helyi Értesítő legutóbbi1 számában illetékes helyről nyert értesülés alapján közöltük, hogy Halason a ; nyers tervezet szerint 70—80 ezer ! pengőt fordítanak inségmunkákra, ugyanakkor megírtuk azt is, hogy I ezeket a munkákat a város mely részein fogják végezni. Ebben a nagy érdeklődést kiváltó kérdésben munkatársunk informálódott a városházán, ahol elmondották, hogy a törekvés az, hogy lehetőleg az inségmunkára szorulókat lakóhelyükhöz legközelebb fekvő helyen juttassák munkához, hogy ezáltal is, a tőke-gazdasággal, a jószágtartó gazdákkal és családjaikkal, végezetül a maga családjával is, kiket mind a városokból vártak az ünnepélyre. De hát mi volt abban az időben, az az egynapi járóföld?! Megérte a sok szép látványosság. m©rt bizony abban az időben a fonóházakat, néhány lakodalmat, disznótort leszámítva, kivált nyárviz idején igém kevés alkatom volt a mulatozásra. Bürrugó Jóska Bodogláron vagy g: szanki »Faki incsfes« tájékán szompor- gott akkoriban, ő is megkapta a behívót muzsikus társaival együtt — idejében. De igencsak odaért néhány dudással az öreg Csibe is — Hatosról, Az összes éte'-italnemüek beszerzéséről általában a vendéglátó számadó gondoskodott, de ha kivált .juhászokat is hívtak, azok igencsak vittek vagy küldtek is valami kis husmemüt — te- kintélypótiásul. A gazdák pedig vittek magukkal a legjobb boraikból. Csonka-Bácsmegye jelentős hetárrészeit siralomvölggyé változtatta a szörnyű jégverés Megrendítő tudósítást kaptunk Bácsbokodról. Bácsboko-dőn Ítéletidő pusztított végig á határon, amely alkatommal az egész kukoricatermés elpusztult. Itt adjuk szószeriint az egyszerű szavakban megirt tudósítást: i Bácsbokod és Bácsborsód között, Gtara felől jött nagy zivatar és jégverés, hogy azt a kevés kukoricát, amit még az aszály meghagyott, teljesen tönkretegye. Legjobb esetbén 20 —25 százalék maradt meg némely helyen, de a legtöbb helyen 100 száSzom 31-ér Vas l*én Kizárt felülial hogy az egész évi munkájukat a haza jövőjének szolgálatába állítsák. Az ünnepélyes megnyitást a szokásos istentiszteletek előzik meg. Az Országzászló előtt lefolyó ünnepély részletes programját a legközelebbi számban fogjuk közölni. zalékos a kár. A jégverés olyan rettenetes pusztítást vitt véghez, hogy egy 10 holdas kukorica táblából a szárakon annyi levél sem maradt meg, hogy az elegendő vo’na egy tehén egyszeri etetésére. Egy másik, 48 holdas területen még borzasztóbb vo’t a pusztítás. Ezen semmit sem hagyott a rettenetes jégzápor. Hogy micsoda jégeső volt, azt abból is meg ’ehet ítélni, hogy ott, ahot a szél összehordta a jeget, akkora halomban vo-t, hogy lapátolni lehetett. Bácsbokod, Bácsborsód, és Gara határa valóságos siratom völgye. Mint Ketonéról jelentik, a jég ott is nagy pusztításokat végzett. A keleb iái szőlőkben óriási a jégkár, siralmassá verte el a jégszüret a kis szőlősgazdák minden reménységét. Két s! ord gazdasági tanfolyamok, vetitettképes, szinielőadások, mese és műsoros délutánok vannak tervbe véve. Mint újítás érdekesnek ígérkezik az ujságolvasási órák, ahol politika- mentesen fogják az újság híreit tárGuy (1 világi filn Sz SZÍ Vigjí Ft Leop< tant Ullrici Blokk Fillére l! hői könnyitsenek az ínségesek helyzetén. Ugyancsak a városházán megtudtuk, hogy a halasi inségmunkák ügyében dr. Fekete Imre polgármester és Dobó Kálmán műszaki tanácsnok a belügyminisztériumban résztvesznek az ott megtartandó értekezleten és ott fog eldőini a halasi inségmunkák végleges programja. Elmondották végül a városnál-, hogy a -közeledő telel kapcsolatban a legfőbb cél az, hogy a tél folyamán egyetlen éhező ember se legyén Halason, amit az összeállított program lehetővé is Jog tenni. imakö tárt, müvei féle műnk árc
